Fotó:
mazzzur / Getty Images Hungary
A templomot három oldalról a hegy veszi körül, csak egy oldal nyitott. Noha az Ellórai-barlangok része, valójában nem is barlang, hiszen felülről semmi sem fedi.
A templom jelemntős része, köztük a győzelmi oszlopok, a Rástrakúta-dinasztia idején, I. Krishna uralkodása alatt épültek.
A templom talán legjelentősebb művészeti alkotása, a Kailásza-hegyet fenyegető Rávanát ábrázoló dombormű 3-4 évtizeddel a templom elkészülte után készülhetett. A démonkirály Siva és hitvese, Párvatí Himalájabeli otthonát támadja: a tízfejű, húszkarú, félelmetes szörny megpróbálja felemelni a hegyet, ám Siva lábujja egyetlen mozdulatával a hegy mélyébe börtönzi a démont.
Több helyen hatalmas, életnagyságú elefántszobrok díszítik az udvart – a Rástrakúta-dinasztia sokszor köszönhette győzelmeit harci elefántjainak, így ezek az állatok a dinasztia erejét és gazdagságát is hivatottak voltak szimbolizálni.
Nem egyetlen épületről van szó: a Kailászanátha-templom egy több mint harminc méter magas főépületből, szentélyekből, kapuépítményből, kerengőből és mellékszentélyekből álló hatalmas komplexum.
A fő templom talapzatát óriási faragott elefántok sora tartja a hátán.
Egyes legendák szerint egy olyan varázstárggyal készült a templom, amely párává változtatta a követ.
A fő oszlopcsarnokba belépve látható ez a dombormű, amely Laksmi istennő egyik megtestesülését ábrázolja. Az elefántok egy lótusz-tóból vizzel öntözik az alakot. A legenda szerint a szobor jóléttel ajándékozza meg azt, aki hű követője Sivának.
A kőművesek és a művészi vésetekért, díszítésekért felelős szobrászok együtt, egymás mellett haladtak föntről lefele, így állványzatra sem volt szükség.
Két hatalmas, díszes faragvány a két nagy, ősi indiai eposz, a Rámájana és a Mahábhárata jeleneteit ábrázolja.