Koronavírus: Kezdhetünk aggódni?

Lassan két hónapja tartja izgalomban az itthoni és a nemzetközi közvéleményt COVID-19 elnevezésű, egyes esetekben súlyos tüdőgyulladást okozó vírus terjedésével kirobbant járvány. A köznyelvben csak koronavírusként emlegetett kórokozóról még mindig nem tudunk eleget ahhoz, hogy hatékony vakcinát vagy hathatós ellenszert fejlesszünk ki, ahhoz viszont igen, hogy egyre többen és gyakrabban féljünk: mi van, ha mi is elkapjuk?

Március elején már itthon is diagnosztizáltak koronavírussal fertőzött betegeket, egy súlyos alapbetegséggel küzdő idős honfitársunk jelenleg életveszélyes állapotban van, ráadásul a héten egy sor szigorú intézkedést is bevezettek, a 100 főnél nagyobb beltéri és az 500 főnél többeket érintő rendezvényeket például nem lehet megtartani, emiatt színházi és más előadások maradnak el, egyes országokból beutazási tilalmat, a hazatérőknek pedig kötelező karantént rendeltek el. 

ismeretlen vírus... állatról emberre... mutálódás... halálos áldozatok... újra elkapta... cseppfertőzéssel... már Magyarországon is.... karantén... intézkedés... le kell fújni...

Csak úgy zsong a fejünk a folyamatosan ömlő, hol korrekt, hol nem egészen pontos információk közepette, miközben a közvélemény két pártra szakadt. Az egyik fél szerint azonnali és a jelengelinél drasztikusabb intézkedésekre és előrelátásra van szükség, a másik párt inkább a pániktól és a felesleges aggodalmaskodástól óvna. Érthető, hogy sokan félnek, és igyekeznek a rosszabb eshetőségre készülni: maszkkal, a közösség kerülésével és tartós élelmiszerekből való raktározással. De épp így érthető azok álláspontja is, akik a pánikot veszélyesebbnek tartják magánál a vírusnál, és óva intenek a felesleges költekezéstől, az ellenségeskedéstől és bolti tumultustól is. Kinek van igaza?

Heti kérdésünk így szól: Te már készülsz a karanténra?

Mi is ez a vírus?

Tavaly decemberben egy eddig ismeretlen vírus jelent meg Kínában, a 12 milliós Vuhanban. A vírussal kapcsolatos korlátozások ellenére február végére a világ több mint 50 országában megjelent a kórokozó, a fertőzöttek száma elérte a százezret, a halálesetek száma pedig meghaladta a háromezret. 

A vírusfertőzés tünetei nem különösebben jellegzetesek, nincs a kórságot egyből beazonosító speciális kiütés, vagy más szignifikáns jel. A vírusfertőzés tünetei legtöbbször más légúti betegségekéhez, például az influenzáéhoz hasonlóak, és egyes vélekedések szerint akár olyan gyengék is lehetnek, hogy valaki anélkül esik át a fertőzésen, hogy észrevenné, mi történt vele. Mindeközben könnyen megfertőzhet másokat.

A kórokozó ugyanakkor legyengült immunrendszerű, idős vagy krónikus beteg emberek szervezetében súlyos tüdőgyulladást és veseelégtelenséget is okozhat, és halálos kimenetelű keringési vagy légzőszervi összeomláshoz is vezethet.

Ijesztően hangzik – mondják azok, akik máris önkéntes karanténba vonulnak, hűtőjüket, kamrájukat élelmiszerrel rakják meg, minden eshetőségre felkészülve. Mások viszont arra emlékeztetnek, hogy minden évben különösebb karantén és otthoni spájzolás nélkül át lehet vészelni az egyébként nagyobb tömegeket érintő és magasabb halálozási rátájú influenzajárványt. Ők úgy gondolják, felesleges, sőt kifejezetten nevetséges, ami a boltokban megy.

GettyImages-1204937788
Mikhail Tereshchenko / Getty Images Hungary

Miért olyan félelmetes?

Bár mindenhol azt olvastuk hogy a jelenlegi vírus nem veszélyesebb, mint az egyébként minden évben megjelenő influenza, és hogy egy sor olyan betegség van, amiben néhány hónap leforgása alatt többen halnak meg, mint ebben, mégis nagyon sokan aggódnak. Aggodalmaikat az Olaszországban kialakult helyzet csak fokozza: itt már jóval magasabb a halálozási ráta, mint ahogy arról korábban olvasni lehetett. Vannak, akik attól félnek, maguk kapják el a betegséget, mások idős vagy beteg hozzátartozóikat féltik, megint mások attól tartanak, hogy egy esetleges járvány idején életbe lépő korlátozások nagyon érzékenyen érintenék őket munkavállalóként és/vagy szülőként. Sokak számára riasztó a pontos információk hiányának és a félinformációk tömegének együttese: egyre-másra látnak napvilágot az önjelölt megfejtőktől származó, minden kétséget eloszlató blogbejegyzések és posztok.

Sokan vannak azok is, akik a magyar egészségügy helyzetét ismerve szeretnék elkerülni, hogy kórházba kelljen menniük, mert attól tartanak, hogy egy komolyabb járvány esetén az ellátórendszer összeomlana, és véleményezik, hogy valójában már most sokkal súlyosabb a helyzet, mint az a hivatalos kommunikációból kitűnik. 

Abban, hogy a betegségtől a társadalom egy jelentős része ennyire retteg, több tényező is szerepet játszik. A legfontosabb talán a betegség ismeretlensége: nemrég váltott csak állatról emberre, nem tudjuk még, mit kezdhetnénk vele, hathatós gyógymód nincs. A másik, hogy mivel az egész világot érintő jelenségről van szó, az ember nem tud úgy tévét nézni vagy újságot olvasni, hogy ne az ezzel kapcsolatos hírekbe és halálozási statisztikákba futna bele. Ezeket a körülményeket ismerve egyáltalán nem meglepő, hogy egyre nagyobb riadalmat kelt a vírus és az azzal kapcsolatos híradások. 

Mit lehet tenni?

A józan hangok egyszerre intenek elővigyázatosságra és mértéktartásra. Az elővigyázatosság azt jelenti, hogy megteszünk mindent annak érdekében, hogy csökkentsük a légúti fertőzések kockázatát. Ez nemcsak a koronavírus, de a sima influenza és más betegségek kapcsán is hasznos.

Ezek közé az óvintézkedések közé tartozik, hogy rendszeresen és alaposan kezet mosunk, hogy zsebkendőbe tüsszentünk és a zsebkendőinket azonnal a szemetesbe dobjuk, és ha nincs halaszthatatlan dolgunk, nem ebben az időszakban utazunk el.

Az is az elővigyázatosság része, hogy vigyázunk a környezetünkben élőkre is, és ha betegek vagyunk, akkor megpróbáljuk kerülni azokat az ismerőseinket és hozzátartozóinkat, akikre bármilyen vírus vagy kórokozó veszélyes lehet, betegen (ha elkerülhető) nem tömegközlekedünk, és ha hirtelen fellépő magas lázat tapasztalunk, először telefonon konzultálunk orvosunkkal arról, hogy mi legyen. Ezek az óvintézkedések persze nem jelentenek biztos védelmet, de egyrészt elegendő lelkierőt adnak, amikor úgy érezzük, tehetetlenek vagyunk a jelenséggel szemben, másrészt pedig valóban csökkentik a fertőződés és a fertőzés kockázatát.  

Van értelme spájzolni?

A különböző internetes oldalakon rengeteg gúnyrajzot, mémet, vicces videót találni a koronavírus kapcsán sokszor valóban szinte hisztérikusan felhalmozásba kezdő emberekről. Nemrég napvilágot látott egy (szerencsére nem itthon készült) videó is egy zavarba ejtő bolti jelenetről, ahol három  vásárló néhány tekercs vécépapíron vész össze, és csaknem a tettlegességig fajult a csetepaté. Ez a túlzott reakció érthető módon ellenérzést vált ki sokakból, és azt is sokan nem értik, miért épp többkilónyi cukor és liszt vásárlásával vértezik fel magukat egyesek, amikor többhetes elzártságra készülnek. Miért nem vitaminokat, kézfertőtlenítőt és más, járvány idején valóban hasznos eszközt vásárolnak fel?

Ugyanakkor a raktározáspártiaknak is jócskán vannak érveik. Európában nagyon hamar lépett át országhatárokat a betegség, és egyre komolyabb példákat látni a karanténnal járó igen súlyos intézkedésekre. Olaszországban több tízmillió ember (az egész ország) karantén alatt van, Európa több országában zárva tartanak az iskolák is. Ahogy másutt pillanatok alatt el tudott harapózni a vírus, nálunk is könnyen megnövekedhet a betegek száma, és még ha most messzinek is tűnik, egyáltalán nem kizárt, hogy itthon is az olaszországihoz hasonló intézkedéseket vezessenek be. Ha ez bekövetkezik, nekünk legalább nem kell azon izgulnunk, mit eszünk a karantén idején, és esetleges betegségünk miatt sem kényszerülünk arra, hogy otthonunkat elhagyva másokat is veszélybe sodorjunk – mondják azok, akik legalább két hétre elegendő élelmet halmoztak fel otthon. 

Ráadásul a felvásárlás némiképp öngerjesztő is. Azok között, akik az elmúlt napokban jelentős készleteket halmoztak fel, olyanok is vannak, akik nem is a betegségtől vagy az ahhoz kapcsolódó intézkedésektől félnek, hanem attól, hogy az ijedősebbek miatt nem marad semmi a boltok polcain, amikor épp heti/havi nagybevásárlásukat szeretnék megejteni. 

Akkor most spájzoljunk?

Ha ettől megnyugszunk, és találunk még valamit a boltokban, akkor meg lehet próbálni, de érdemes figyelembe venni, hogy valószínűleg tömegekkel találkozunk majd a boltokban, miközben járványügyileg épp az izoláció lenne az okos lépés. 

Érdemes azonban arra is gondolni, hogy ha már spájz, nem csak, sőt, talán nem is elsősorban élelmiszerrel érdemes feltölteni. A különböző ételrendelésre specializálódott cégek egyelőre magas fordulatszámon pörögnek, és igyekeznek kiszolgálni a növekvő igényt: nem úgy tűnik, hogy azonnal éhen halunk, ha néhány napig nem tudunk boltba menni és a karantén alá vont Olaszországban is működik az élelmiszer-ellátás, vagyis "van bolt."  Érdemes lehet ugyanakkor végiggondolni, hogy egy esetleges hosszabb otthoni kényszerszabadság (akár csak home office) alatt mik azok a cikkek, termékek, amik fontosak a kényelmedhez és a biztonságodhoz, és ha tartalékolni szeretnél, akkor ennek a saját listának az  alapján tedd.  Egyelőre nem tudni, mi fog történni az elkövetkező hetekben, de az biztos, hogy kétségbeesés helyett érdemes az energiáinkat konstruktív helyzetkezelésre összpontosítani.

És te már már készülsz a karanténra?

A szavazás a jobb felső sarokban lévő Facebook-ikonra kattintva nyílik:

Oszd meg másokkal is!
Mustra