Kevesen tudják, hogy az ezer színben pompázó és több száz változatban fellelhető leandert nemcsak a tűző napsütés, hanem a radioaktív sugárzás sem zavarja. Ezért lett Hirosima hivatalos virága, ahol a sugárfertőzött japán városban a romokon elsőként a leander borult virágba az 1945. augusztus 6-i atombombázást követő évben. Teraszunk legszebb ékessége azonban egyike a legmérgezőbb növényeinknek.
Toxikus vegyületek
A leander számos toxikus vegyületet tartalmaz, amelyek közül több – köztük az oleandrin és a neriin – halálos az emberre, különösen a gyermekekre.
Szakértők szerint a növény a szívműködés károsításával már kis mennyiségben is halálos lehet.
Ráadásul a leander nem csak „nyers” állapotában veszélyes, toxicitását szárítás után is megtartja.
Egy kis leandertörténelem
A leander őshazájának Délnyugat-Ázsiát tartják, a Himalája lábától „indult” meghódítani a világot. Ma valamennyi földrészen megtalálható, betelepítve a trópusi és mediterrán tájakon szabadon nő, dézsás növényként pedig a leggyakoribb dísznövényként tartják számon. Európában a máig fennmaradt, szimpla rózsaszín virágú típusa kb. 12 ezer éve, a legutolsó jégkorszak végén jelent meg ismét, és terjedt el rendkívül gyorsan a Földközi-tenger medencéjében. Noha a jégkorszak előtt is itt volt, trópusi növényként nem bírta a fagyos klímát, és kihalt. Azt máig vitatják, hogyan került elő újra. Az egyik teória szerint egy melegebb, déli zugban egy kis állománynak sikerült átvészelnie a lehűlést, a másik szerint pedig a Szaharában időlegesen kialakuló, dél–észak irányú zöld folyosókon jutott vissza a Földközi-tenger medencéjébe.
Ritkák a mérgezések
Varga Zsuzsanna, a Magyar Leander- és Mediterrán Kertbarát Egyesület munkatársa azonban megnyugtat: mérgezések szerencsére nagyon ritkán fordulnak elő, ami többek között annak köszönhető, hogy hihetetlenül keserű íze miatt még a legkisebbek sem érdeklődnek iránta. Kivéve azt a két, Szibériából adoptált, amerikai kisfiút, a 2 éves Alekszej Wiltsey-t és 3 éves bátyját, Petert, akik még a 2000-es évek elején leandermérgezés miatt haltak meg, miután a számukra ismeretlen környezetben megrágcsálták a szomszéd leandersövényének leveleit is.
Minden része mérgező
A leander toxikusságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a minden részében mérgező növény összezúzott levelét és kérgét rovarirtóként is használják, virágából pedig zöld színű festéket állítanak elő. Feljegyzések szerint már az ókorban is hasznát vették: a már száraz, porított leveleket gabonaőrleménnyel elkeverve rágcsálók ellen patkányirtásra is használták. A keserű ízű növény egyébként az állatok számára is csak akkor jelent veszélyt, ha szárított takarmányba keveredve elfogyasztják. Ám miután nálunk nem nő vadon a leander, erre nincs sok esély.
Veszélyes tünetek
Bármenyire is szeretjük magunk körül a szép növényeket, mindig tartsuk észben: már csak a leander miatt is lehet veszélyes a kertünk. Legyünk hát elővigyázatosak a minden ízében mérgező növény egyszerűnek tűnő gondozásánál is: mielőtt hozzányúlnánk, húzzunk kesztyűt, a levágott ágból, levélből szivárgó tejnedv mérgező, a kezünkkel ne nyúljunk a szánkhoz, orrunkhoz, a kerti munkák végeztével pedig alaposan mossunk kezet! Hasznos tudni: enyhébb lefolyású mérgezésnél is fej- és hasfájást, hányingert érezhetünk, emellett előfordulhat hasmenés és allergiás bőrreakciók is, súlyosabb esetben viszont szívbénító és keringési zavarokat okozó hatása miatt a leanderrel való találkozás végzetes is lehet. Ha mégis valamilyen úton-módon találkozott a szervezetünk a mérgekkel, mindenképpen forduljunk orvoshoz!
Három szakácskönyv ingyenes szállítással!
Mentes Anyu szakácskönyveit azoknak ajánljuk, akik egészségük érdekében vagy meggyőződésből különleges étrendet követnek, de azoknak is, akik csak inspirációt, új ízeket keresnek.
MOST INGYENES HÁZHOZSZÁLLÍTÁSSAL!
Tekintsd meg ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
