konyha anyag

Miután az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) legújabb tudományos értékelésében arra a következtetésre jutott, hogy a biszfenol-A káros hatással van az immunrendszerre, az EB tavaly év végén elfogadta a BPA tiltását olyan anyagokban, amelyek élelmiszerrel érintkeznek – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Most kiderültek az ütemezés részletei. 

Rengeteg konyhai eszközben van káros anyag

A tiltás nem kizárólag a BPA-ra, hanem a biszfenolszármazékokra is vonatkozik. Ezeket nem lehet majd fölhasználni egyrészt élelmiszerrel vagy itallal érintkező termékekben, másrészt élelmiszerek előállítása, feldolgozása, szállítása és tárolása során használt berendezésekben sem.

A teljes tiltást átmeneti időszak előzi meg, hogy az érintett iparágaknak legyen idejük alkalmazkodni az új szabályokhoz. A BPA-t tartalmazó, többszöri használtra tervezett eszközök (például az étel- vagy italtároló edények, sütő-főző eszközök) 2026. július 20-ig kerülhetnek első alkalommal forgalomba. Az élelmiszeripari berendezésnek számító árucikkeket 2028. január 20-ig lesz lehetőség forgalomba hozni. Ilyenek a többi között a cukrászati öntőformák, a tömítések és a szivattyúk. A bizonyos élelmiszerek, például gyümölcsök és zöldségek tartósítására használt, egyszer használatos termékek – például a konzervdobozok és a lakkozott fedővel rendelkező befőttesüvegek – 2028. január 28-ig forgalmazhatók.

A BPA-kat a leggyakrabban fémcsomagolások (élelmiszer- és italdobozok), tartós műanyagok (újrafelhasználható italospalackok) előállításához használják, így szinte minden konyhában nagy számban előfordulnak. Az EU által finanszírozott HORIZON 2020 program keretében végzett kutatás arra jutott, hogy az emberek 92 százalékának vizeletében megtalálhatók ezek a vegyületek. A tudomány jelenlegi állása szerint a BPA egyrészt endokrinromboló hatású, másrészt az immunrendszerre is rendkívül káros.