építészet podcast

Építészet: ideológia és praktikum

Ideológia, vallás, esztétika, társadalmi szerkezet – szinte mindent megtudhatunk az adott korszakról, ha épületeit vizsgáljuk.

Bár az első épületek-építmények kezdetben a védelem miatt születtek, a vallás volt az, ami először ismerte fel, hogy mekkora lehetőség rejlik abban, ha az egyre hatalmasabbá váló építményeket szolgálatába állítja. A sok esetben ma már elképzelhetetlen technikai bravúrokkal megalkotott ókori épületek egyszerre prezentálták a világi vezetés és a transzcendens hatalmát. 

Az Időutazók podcast legújabb epizódjában ebben a témakörben merülünk el, a beszélgetést itt hallgathatod meg:

Fejlődött a technika, de vajon mi is fejlődtünk?

Ha körbenézünk magunk körül, álljunk a világ szinte bármely pontján, már elképzelhetetlennek tűnik, milyen is lehetett a világ akár 2-300 évvel ezelőtt. A városok egymást érik, és már az sem biztos, hogy az utcakép nem változik meg körülöttünk pillanatok alatt.

Manapság ahhoz, hogy építsünk, bizony rombolnunk is kell, hiszen szinte teljesen benépesítettük, beépítettük. A korlátlan nyersanyagkészlet egyre fogy, a zöldterületek száma végzetesen lecsökkent, mégis újabb és újabb alkotások nőnek ki a földből vagy kúsznak be a föld alá. 

Nem történeti áttekintésre invitálunk ezúttal, sokkal inkább a dolgok mélyére nézünk majd az Időutazók legújabb adásában, azt vizsgálva, hogy miként változott körülöttünk a világ és változtak maguk az emberek, akik létrehozták sok ezer és alig pár évvel ezelőtt a ma is mérvadó építményeket. 

Hogyan alakult át az elmúlt évszázadokban az emberiség hozzáállása épített környezetéhez? Mik a modern világ csodái, melyekre kilencvenmillió ember szavazott néhány évvel ezelőtt, és miért pont ezeket emelték ki számtalan kulturális örökségünk közül? 

A politika nem mindig észszerű

Ellenben kifejezetten szereti a monumentalitást. Nem volt nehéz megtalálnunk az utóbbi évtizedek leginkább grandiózusnak szánt beruházásait kiötlő politikust, és nem is kellett messzire mennünk. 

Délkeleti szomszédaink egykor halálra ítélt vezetője, Nicolae Ceaușescu minden bizonnyal viszi a prímet a leggiccsesebb, legbizarrabb és legfurcsább ötletekből megszülető épületek megrendelőjeként. Az egykori cipészinasból lett kommunista vezér ugyanis természetesen az építészethez és a várostervezéshez is kiválóan értett. Utolsó munkáinak egyike, a Nép Háza – melynek építése tűpontos korrajz arról, mi is volt igazán fontos a rossz emlékű diktátor számára – megépítéséhez a hetvenes években 9300 otthont semmisítettek meg, több tízezer ember vált hajléktalanná, és ugyanennyi építtettet aztán fel.

Az épület maga 20 emeletes, tizenkettő a föld felett, nyolc alatta. Ceaușescu maga nem érte meg elkészültét, azonban ma is áll a Nép Háza Bukarestben. De miként kapcsolódik hozzá Michael Jackson? Mindez kiderül, ha meghallgatod a legfrissebb Időutazókat. 

A Kárpátok egykori géniusza mindenből a nagyot szerette, saját otthona is elképesztően giccsesre és hatalmasra sikeredett. Különleges ízlését ráadásul nem csak közvetlen környezete kialakításakor igyekezett megmutatni, a román főváros élő mementója a pártvezér nagyravágyásának.

Leigázni a természetet

Ő volt az, aki egy teljes folyó vizét a föld alá vezette, hogy csapvízzel teli álmedret hozzon létre pusztán azért, hogy tisztább vízzel szembesüljenek a városba látogatók, de alig pár évvel ezelőttig állt az a nagy, Bukaresti Menza nevet viselő, 20 emeletes épület is, ahol a város teljes lakosságának élelmezését kívánta lebonyolítani. 

Hasonlóképp őrült ötletként fogalmazódott meg fejében a bukaresti metró iránya, melyet saját kezűleg, állítólag egy piros ceruzával skiccelt fel egy térképre. A két, egymásra merőleges vonalat amolyan célkeresztet alkotva kötötte volna össze egy körgyűrű is, ráadásul a pálya jelentős része a víz alatt, azzal párhuzamosan, a Dâmboviţa folyó medrének nyomán haladt volna.

Takarékossági okokat figyelembe véve mindez téglából készült volna el.

Egyetlen ember volt az egész pártvezetésben és az építészettel foglalkozó funkcionáriusok körében, aki ez ellen tiltakozott volna, ő is csak azért nem végezte a halálsoron, mert egyéb ötletei igencsak kedveltek voltak a Ceaușescu házaspár számára. 

Nagy harc folyik az elsőségért az építészetben is

A közlekedés átalakulása, a föld alatti vasútvonalak és a metrók, az egyre gyorsabbá váló vonatközlekedés – gondoljunk csak Japánra és Kínára – a végtelenségig tágította az emberek mozgásterét, teljesen átalakítva az életterüket.A törökök is bejelentkeztek a kontinens legkorábban épült metrója címre

Mind tudjuk, hogy a londoni után hazánk fővárosában épült meg a kontinens első kéregvasútja, melyet még ma is emberek tömege használ naponta, azonban kisföldalattink elsőségét komolyan vitatja egy másik nemzet.

Az isztambuli tünel, mely két megálló között bonyolít utasforgalmat immár 1875 óta, még Wikipedia-oldalán is hirdeti elsőségét, kiemelve, hogy 21 esztendővel idősebb a budapesti kisföldalattinál.

A metrónak nevezett, leginkább egy hosszabb mozgólépcsőt helyettesítő, siklószerű jármű ugyan valóban a föld alatt közlekedik, ám a két állomást összekötő sínpálya kevéssé nevezhető vasútvonalnak, főként, hogyha a többi európai metró hosszát is szemügyre vesszük. 

És mit adtak nekünk a rómaiak?

Az Időutazók podcast friss részében számtalan ehhez hasonló érdekesség mellett arról is beszélgettünk, vajon milyen hatással volt mindez az emberiség életvitelére a történelem során, és hol tartunk ma, mennyire befolyásolja mindennapjainkat az, hogy szinte mindent felfedeztek, feltaláltak, megépítettek már, ami megkönnyítheti életünket. 

Ha érdekel, miként vélekedtek száz évvel ezelőtt a kétezres évekről a mindennapok emberei, ne hagyd ki ezt az adásunkat sem!