Mindenkinek ismerősen cseng Steve Jobs vagy Alan Turing neve, de vajon ismered Ada Lovelace történetét? Ugyanis a hölgynek köszönhetjük, hogy a számítógépek a puszta gépi számításokon túlmutatva valódi univerzális eszközökké váltak.
Az irodalmi és matematikai zseniális kettősségével Ada nemcsak a technológia, de a kreatív gondolkodás úttörője is volt. De vajon ki volt ő, és hogyan született meg a programozás gondolata a viktoriánus korszakban?
Egy költő lánya, aki számokról álmodott
A viktoriánus Angliában a nők helyzete messze volt attól, hogy tudományos karrierre gondoljanak – de Ada Lovelace (1815-1852) különleges nevelést kapott, ami megváltoztatta az életét. Ada nem szokványos útról indult: a romantikus költészet egyik leghíresebb alakja volt az apja – Lord Byron, aki bár romantikus írásaival sok nőt levett a lábáról, családját hamar elhagyta. Így Ada csakis édesanyja, Annabella Milbanke szigorú nevelése alatt nőtt fel. Érdekes módon Annabella szándékosan tartotta távol Adát apjától – és a „veszélyesen szenvedélyes művészvilágtól” –, és sokkal inkább a matematika felé terelte. Ez a nevelési döntés paradox módon tette lehetővé, hogy Ada a későbbiekben összeházasítsa a tudományt és a művészetet.
Ada már fiatalkorában rendkívüli tehetséget mutatott a matematika iránt: mentorai között olyan híres tudósok és professzorok voltak, mint Mary Somerville és Augustus De Morgan – aki egyenesen megjósolta, hogy Ada kiemelkedő eredményeket fog elérni a tudományos téren. Ám ami igazán megváltoztatta az életét, az egy bizonyos találkozás volt.
Ada mindössze 17 éves volt, amikor találkozott Charles Babbage-dzsel – a korszak egyik legzseniálisabb matematikusával és feltalálójával.
Babbage ekkor az „Analitikai Gépen” (Analytical Engine) dolgozott, amely a mai modern számítógépek elődjének felel meg.
Ez a gép lyukkártyák segítségével végzett volna bonyolult számításokat, és logikai műveletekre is képes lett volna – ez igazi újdonság volt a gőzgépek és az ipari forradalom korában.
Ada nemcsak megértette Babbage tervének jelentőségét, de meglátta benne a potenciált is, amely messze túlmutatott a számok világán. 1843-ban az olasz mérnök, Luigi Federico Menabrea Analitikai Gépet bemutató írását fordította le, majd kiegészítette saját jegyzeteivel. Jegyzetei terjedelmesebbek és jelentősebbek lettek, mint maga az eredeti szöveg – Ada Lovelace története pedig itt kezdődött igazán. Babbage és Ada kapcsolata nem csupán mentor és tanítvány viszony volt – kettejük közös gondolkodása alapozta meg azt, amit ma programozásként ismerünk.
A világ első számítógépes programja
Ada a jegyzeteiben kitért rá, hogy az Analitikai Gép nem csupán a számokkal dolgozhatna, hanem képes lenne más információkat – mind például zenét vagy szöveget is kezelni, ha azokat megfelelő módon kódolják. Ezzel a zseniális ötlettel jött rá arra, hogy egy ilyen gép univerzális eszközzé válhat, amely a programozástól függően bármilyen feladatot elvégezhet.
Ráadásul Ada megalkotta az első számítógépes algoritmust is, amely egy konkrét problémát oldott volna meg: a Bernoulli-számok kiszámítását. Ez gyakorlatilag az algoritmus formális leírása, amely a világ első programozójává tette. Ada ráadásul felvázolt egy alapvető gondolatot is, amely a mai számítástechnika alapja: a hardver (a gép) és a szoftver (a program) különválasztásának elvét.
Egy úttörőnő, aki megelőzte a korát
Ám Ada Lovelace ötletei nem nyerték el azonnal a korabeli közönség tetszését: az Analitikai Gép sosem készült el teljesen, Babbage tervei papíron maradtak.
A XIX. század nem készült fel Ada úttörő elképzeléseire, túl futurisztikusnak találták, és sokan egyszerűen nem értették, amit leírt.
Ada élete ráadásul tragikusan fiatalon ért véget: mindössze 36 éves volt, amikor méhnyakrákban meghalt. Munkássága azonban nem merült feledésbe: a XX. század közepén – amikor a modern számítógépek kezdtek megjelenni – elővették jegyzeteit, és rájöttek, hogy elképzelései évtizedekkel megelőzték a korát.
Napjainkban Ada Lovelace-t a számítástechnika egyik legfontosabb úttörőjeként tartják számon. Példának okáért nevét viseli az amerikai védelmi minisztérium által fejlesztett Ada programozási nyelv, amelyet az 1970-es években készítettek. De talán még fontosabb, hogy Ada Lovelace egy olyan példakép, aki megmutatta, hogy a legnagyobb innovációk az emberi képzelet határainak feszegetésével születnek.
Az első programozó, aki valójában sosem látott működő gépet
Mindannyiunk számára inspiráló és különleges Ada Lovelace története: egy olyan korszakban élt, amikor a nőknek a tudományos pálya szinte elérhetetlen volt, ráadásul nemcsak hogy helyet követelt magának a matematika világában, hanem olyat alkotott, amely még ma is jelentősen meghatározza a mindennapjainkat. Ada, bár sosem látta az általa elképzelt gépet működés közben, mégis a modern számítógépek és a programozás alapjait fektette le.
Ki volt az a három nő, akinek köszönhetjük a világhálót? Olvasd el a cikket ide kattintva.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
