Az ókori Görögország rengeteg szépséget hagyott ránk, művészeti alkotásokat, épületeket, filozófiai gondolatokat. A tanításaik, a tudományok alapjai, amiket felfedeztek, még ma is a mindennapjaink részét képezik. De ez nem zárja ki, hogy voltak olyan szokásaik, amelyek mai szemmel nézve nemhogy furcsák, de kifejezetten visszataszítóak.
Manapság furcsa lehet az ókori görögök élete
Ha az ókori Görögországba születtél volna, el kellett volna viselned néhány igazán borzalmas hagyományt és szokást. Az alapvető higiéniától kezdve az orvosi kezelésekig minden egészen másként nézett ki, mint ma. Sok mindent, ami a mindennapi életben zajlott, kifejezetten gyomorforgatónak találhatunk, különösen a 21. századi nézőpontunkból szemlélve.
Íme 5 gusztustalan szokásuk:
1. Az ókori görögök tisztálkodási szokásai ma elrettentőek
Az ókori Görögországban a vécé használatkor leginkább egy tengeri szivaccsal törölték át magukat, ezt egy botra erősítettek, amit „xylospongium” néven ismertek. Vízzel megnedvesítették, és ezzel tisztították meg magukat a „nagy dolog” elvégzése után. Amikor végeztek, a szivacsot egy vödör sós vízben vagy ecetben öblítették ki, majd későbbi használatra félretették. A nyilvános illemhelyeken ezeken a szivacsokon gyakran több ember osztozott.
Nem ez volt az egyetlen bevett módszer, lekerekített köveket vagy kerámiatöredékeket, úgynevezett „pessoi”-kat is használtak a terület megtisztítására. Ezek azonban nyilvánvaló kockázatokkal jártak, például a bőr sérülését okozhatták.
2. Megkóstolták az orvosok a testnedveket
Az ókori Görögországban az orvoslás azon az elképzelésen alapult, hogy az emberi test különböző folyadékokból áll. Egy jó orvosnak ismernie kellett ezeket: hogyan néznek ki, milyen ízük van. Így ha valaki betegnek érezte magát, az orvos megvizsgálta a hányadékot, sőt, egy gyors kóstolás alapján állította fel a diagnózist. Ha pedig valakinek fájt a feje, a fülébe dugta az ujját, ott turkált egy kicsit, majd megkóstolta a fülzsírt.
Egy általánosabb vizsgálat során például Hippokratész vizeletmintát kért, majd a páciens szeme láttára megitta. Saját elmondása szerint egy egészséges ember vizeletének olyan íze volt, mint a füge leve. Ha nem volt meg az édes-savanykás íz, akkor egyértelműen valamilyen betegség gyötörte. A többi testnedv alaposabb vizsgálata mellett az orvos elküldte a legközelebbi templomba is, mivel minden betegséget isteni büntetésként értelmeztek, így a haragos isteneket meg kellett békíteni.
3. Trágyával gyógyították a nőket
A szamártrágyával és borral kevert masszát hatékony általános gyógymódnak tartották a „női bajokra”, míg a vetélést elszenvedett nőket tehéntrágyával kenték be, hogy megakadályozzák a szerencsétlenség újbóli bekövetkeztét.
4. Furcsa terhességi tesztek
Az ókori görögök meglehetősen furcsa módszereket fejlesztettek ki a terhesség megállapítására. Az egyik szerint megfigyelték a nők vizeletének változásait. Ha például a vizeletnek édes íze vagy jellegzetes szaga volt, az arra utalhatott, hogy terhes az illető. Egy másik módszer szerint egy hagymát helyeztek a hüvelybe, és ott hagyták egy éjszakára. Ha a nőnek másnap reggel hagymaszagú volt a lehelete, akkor nem volt terhes – a logika szerint a méhe akadálytalan volt, így a hagyma illata fel tudott jutni a szájáig.
Hippokratész további tesztet javasolt, amelyben méz és víz keverékét használta. A nő ezt a keveréket lefekvés előtt megitta. Ha éjszaka erős görcsöket vagy puffadást tapasztalt, akkor terhes lehetett.
5. Kellemetlen szájápolás
Mivel jóval a modern fogkefék, fogkrémek, szájvizek vagy fogselymek feltalálása előtt éltek, az ókori görögöknek a fogápolási rutinjuk is hajmeresztő volt. Például gyakori volt a száj vizelettel történő kiöblítése (miért ez a nagy vonzódás náluk a vizelethez?). Úgy hitték, hogy a vizeletben található ammónia nemcsak fertőtleníti a szájat, hanem segít a fogak fehéren tartásában is. Emellett az evés után ágacskákat használtak fogpiszkálóként. Időnként lószőrt is alkalmaztak fogselyemként.
Ha szeretnél még érdekes tényeket megismerni az ókorról, az alábbi cikkünkben összeszedtünk néhányat, amit a legtöbben rosszul tudnak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
