Elhunyt Kertész Imre Nobel-díjas magyar író

Zanza!

Életének 86. évében, hosszú betegség után hunyt el a Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, írja az Index. A második világháború idején Auschwitz-Birkenauba, ezután Buchenwaldba deportálták, majd a koncentrációs táborok felszabadítása után 1945-ben, szerencsésen hazatérhetett Magyarországra. Újságírónak állt, a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa volt. Öt évvel később, 1953-tól, szabadfoglalkozású író és műfordító. 

GettyImages-88737671
Fotó: Massimo Di Nonno / Europress / Getty

Első műve, és talán világszerte a legismertebb regénye – amelyből később film is született  a Sorstalanság, 1975-ben jelent meg először, amelyért Nobel-díjat kapott 2002-ben. És bár már az előző évben is felmerült a neve az esélyesek között, akkor másnak ítélték a díjat, erről Kertész így vélekedett: „Auschwitzról írok; márpedig nem azért vittek Auschwitzba, hogy Nobel-díjat kapjak, hanem azért, hogy megöljenek; mindaz, ami velem ezen túl történt, anekdota. Az, hogy nem kaptam Nobel-díjat, ugyanolyan képtelenség, mint ha Nobel-díjat kaptam volna.” 

A „képtelenség” azonban megtörtént és a Mentés másként című feljegyzéseiben, így emlékezik meg a neves napról: „2002. október 12. Valahogyan interpretálni a Nobel-díjat. Azt hiszem, a Svéd Akadémia döntése nagy bátorságról tanúskodik. Azért kaptad, mert… az indoklás lényegtelen. Egy művelt, kifogástalan képességű, magányos, hazátlan es védtelen író kapta, aki semmiféle „hivatalos” támogatásban nem részesült, nincs lobbyja, nem tud angolul, és igen sötéten látja a világot. De látja. Az Akadémia törékeny értékek mellett szavazott, és megdöbbentő az egyöntetű szeretet, amellyel döntését fogadták. – Én magam még nem fogtam fel semmit sem. Két napja interjúkat adok csak; úgy viselkedem, mintha mindig ezt tettem volna. De valahogy távol-, s kívül állok az egészen, igazi „valaki más”- élmény.”

Kertész Imre főbb művei:

  • Sorstalanság (1975)
  • Kaddis a meg nem született gyermekért (1990)
  • Az angol lobogó (elbeszélés, 1991)
  • Gályanapló (1992)
  • Felszámolás (2003)
  • K. dosszié (2006)
  • A végső kocsma (2014)

(A hajtás után a magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok névsorát!)

Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok Év Személy Terület Megjegyzések
1905 Lénárd Fülöp fizikai   
1914 Bárány Róbert orvosi magyar származású osztrák Nobel-díjas
1925 Zsigmondy Richárd kémiai magyar származású osztrák Nobel-díjas
1937 Szent-Györgyi Albert orvosi   
1943 Hevesy György kémiai   
1961 Békésy György orvosi   
1963 Wigner Jenő fizikai (megosztva)   
1971 Gábor Dénes fizikai   
1976 Daniel Carleton Gajdusek orvosi (megosztva) szlovák-magyar származású amerikai Nobel-díjas
1976 Milton Friedman közgazdasági magyar származású amerikai Nobel-díjas
1986 Elie Wiesel béke Romániában született, magyar zsidó származású, amerikai Nobel-díjas. Saját bevallása szerint nem tartja magát magyarnak, de gyerekkorában a jiddis anyanyelve mellett, amely a család elsőrendű társalgási nyelve volt, a helyzet követelményei szerint természetszerűen használták a német, magyar és román nyelveket is, és gyerekként rajongott a magyar kultúráért.
1986 Polányi János kémiai (megosztva) Németországban született magyar származású kanadai Nobel-díjas
1994 Harsányi János közgazdasági (megosztva)   
1994 Oláh György kémiai   
2002 Kertész Imre irodalmi   
2004 Herskó Ferenc kémiai (megosztva)   
Blogmustra