#VILÁGOM

35 éves a Magyar népmesék sorozat

2012. július 30., hétfő 18:56

1977 óta nemzedékek nőttek fel a Magyar népmesék animációsfilm-sorozaton, ami nem egyszerű mesesorozat, komoly néprajzi gyökerekkel rendelkezik. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Csoportjának segítségével, eredeti gyűjtések alapján készültek a forgatókönyvek. 35 év alatt 100 epizód készült el, a századik részt idén januárban láthatták a tévénézők. Jankovics Marcell – aki a kezdetektől a sorozat rendezője – ekkor elmondta, nem folytatják a sorozatot, hanem cigány népmeséket fognak forgatni. De lássuk, mit is kaptunk 35 év alatt a 100 népmesétől? Mert hogy valami nagyon fontosat, az biztos: nem véletlen, hogy ma a Facebookon a legtöbbet lájkolt oldalak közé tartozik a Magyar népmesék oldala.

A csillagász, a lopó, a vadász, a szabó
A csillagász, a lopó, a vadász, a szabó

A sorozat 1977-ben indult Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermében indult. Az ötlet Mikulás Ferenc stúdióvezető fejéből pattant ki, aki 1970-ben ismerkedett meg a rajzfilmgyártással a Pannónia Filmstúdióban. Mikulás 1971. június 1-től kapta meg a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetői posztját, több film és filmsorozat producere: a Magyar népmesék mellett a Vízipók-csodapóké és a Mondák a magyar történelemből című sorozaté is. 1993-tól a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója. A Magyar népmesékkel számos díjat és elismerést nyert, akárcsak a Kossuth-díjas Jankovics Marcell, aki a kezdetektől rendezője és szakértője volt a sorozatnak.

A Horváth Mária és Jankovics Marcell rendező által tervezett főcímnek, az egyes epizódok különleges képi világának, a dialógusokba csempészett finom, olykor csípős népi humorának, a mesélők (különösen Szabó Gyula) természetes előadásmódjának, valamint a Kaláka együttes zenéjének köszönhetően sajátos élményben részesülhet a néző. Mindezt a XX. század utolsó évtizedeiben nemzetközi téren is honorálták neves filmes eseményeken.

Nem csak mi szerettük

A Cerceruska című epizód Kínában, a Changzhou-ban megrendezett CICDAF 2004-es filmszemlén (China International Cartoon and Digital Art Festival), a televíziós programok kategóriájában érdemelte ki ezt az elismerést. Japánban, 2004 márciusában a 2. Nemzetközi Animációs Népmese és Legenda Fesztiválon A kővé vált királyfi, 2005 őszén Kínában, a 2. Nemzetközi Animációs Seregszemlén a Gyöngyvirág Palkó című rész kapott igen rangos elismerést. A 25. Chicagói Nemzetközi Gyermekfesztiválon (CICFF) –  a gyerekfilm műfaj legrangosabb nemzetközi bemutatóján – 2008-ban a Hogyan telt a gyerekkorom? című epizód I. díjat kapta az animációs tv-program kategóriában. Jankovics Marcellnek a szintén a Magyar népmesék sorozatban 1982-ben megjelent, egész estés Fehérlófia című alkotását 1984-ben a Los Angeles-i Animációs Olimpián „Minden idők legjobb 50 rajzfilmje” közé választották. A legtöbb epizódban a narrátor Szabó Gyula volt, aki 2005 nyarán a kecskeméti Animációs Filmfesztiválon életmű-díjat kapott három évtizedes tevékenységéért.

Tündérek, csalik, és egyéb állatfajták

A Magyar népmesék sorozatban több különböző mesetípust megtalálhatunk, egyedül a csalimesét nem. A 100 epizódból igen sok rész a tündérmese stílusjegyeit viseli magán, de találkozhatunk még hősmesével, a novellamesével, állatmesével, tréfás mesével, hazugságmesével, de még láncmesével is. Az összes mesetípusban megtalálhatók azok a népmesei fordulatok, amik olyan ízessé varázsoltak minden részt (pl. a „Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál”, vagy éppen a „Hol volt, hol nem volt, ott ahol a kúrta farkú malac túr, volt egyszer egy...”) Ezeket a toposzokat több kutató akarta megfejteni, volt, akinek sikerült is. A „hetedhét országon is túl" egyes kutatók szerint a hét vezér földjére utal. A mesebeli Óperenciás-tenger a német „ober Enns” (az Enns folyón túl) kifejezésből ered. A halált, illetve a temetést igen érzékletesen, képszerűen jeleníti meg az „Ásó kapa, nagyharang válasszon el minket!” formula.

A magyar népmesék szinte állandó szereplői: a szegényember, szegény legény, a legkisebb testvér, Az ördög, a király, a tündér, a boszorkány, és különféle állatok is varázserővel vagy anélkül (táltos paripa, hétfejű sárkány stb.)

Balassa Iván és Ortutay Gyula a Magyar néprajz című könyvükben leírták, hogy „a népmese csak ott élt igazán, ahol kis falusi, tanyasi közösség körében szívesen hallgatták, ahol elismerés, bírálat övezte a mesemondót.” Ma már nem szórakoztatják a férfiak az asszonyokat a fonóban különböző „tündéries” mesékkel, ám a magyar népmese tovább él: köszönhetjük ezt Illyés Gyula és Benedek Elek gyűjtéseinek mesekönyvekben, és nem utolsó sorban a Magyar népmese sorozat készítőinek.

(Források: MTI, Wikipédia, Balassa-Ortutay: Magyar néprajz)

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta