Az egyik leggyakrabban felírt vizsgálat, amelyre szakorvosok vagy a háziorvos elküldi betegét, a laborvizsgálat. A 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet szerint ennek költségeit akkor állja a társadalombiztosítás, ha beutalóval rendelkezünk. Azt azonban nem mindenki tudja, hogy a beutalóknak is van határideje – az ingyenesség csak akkor biztosított, ha ezt a határidőt nem lépjük át – derül ki a HáziPatika írásából.
Az időpontfoglalás, nem az orvosi vizsgálat időpontja a döntő
A kormányrendelet értelmében a beutalók a legtöbbször 90 napos határidővel rendelkeznek, ez azonban nem a vizsgálatra, hanem a bejelentkezésre vonatkozik. Vagyis nem csúszunk ki az időből, ha maga a vizsgálat 90 napon túl történik meg, amennyiben három hónapon belül bejelentkeztünk. Ez történhet e-mailben, telefonon vagy személyesen, sőt, egyes intézményeknél arra is van lehetőség, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felületéről, valamint az EgészségAblak mobilalkalmazásból elérhető digitális időpontfoglalási rendszer segítségével válasszunk időpontot.
Azt is érdemes ugyanakkor tudni, hogy a szakorvosok és a háziorvosok nem kérhetnek bármilyen laborvizsgálatot tb-támogatott formában. Alapvetően a háziorvosok lehetőségei szűkebbek ebből a szempontból, így nem írhatják föl például térítésmentesen a PSA-, a D-vitamin vagy az inzulinszint vizsgálatát, és több, pajzsmiriggyel kapcsolatos paraméter (anti-TPO, T3, T4) meghatározását sem.
A 90 napos szabály alól kivétel a várandósgondozási könyv: az ebben előírt, beutalóhoz kötött vizsgálatok esetében a határidő 300 nap. Nem is kell ezekhez a vizsgálatokhoz külön beutaló, mert maga a várandósgondozási könyv látja el azt a funkciót – így a 300 nap a könyv kiállításának dátumától számolódik.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
