Gyakorlott internetes vásárlóként nem egyszer megfordult már a fejemben, hogy tényleg biztonságos-e eBayről és Aliexpresszről vásárolni. A paranoiám akkor kezdődött, amikor egy napszemüvegemet visszadobták a kínai határon, az eladó pedig azzal magyarázta a dolgot, hogy fokozott készültség van az országban, ezért minden nem rendesen csomagolt vagy kétes tárgyat visszadobnak. Nekem viszont csak az járt a fejemben, hogy mi van akkor, ha valójában magával a szemüveggel van a baj? Hallottunk már radioaktív Asos övekről is, ugye... Mi a garancia arra, hogy a külföldről berendelt termékek valóban biztonságosak? A választ a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál reméltem, ők viszont koránt sem úgy reagáltak, mint vártam.
Először telefonon kerestem fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a külföldről berendelt termékek biztonsági ellenőrzésével kapcsolatban, de mivel egyértelmű választ az öt ügyfélkapuból egy sem volt képes adni – állítólag még senki nem kereste őket ez ügyben – végül azt tanácsolták, zaklassam inkább a sajtóirodát, lehetőleg e-mailben. Meg is fogalmaztam egy lényegre törő levelet, amiben arról érdeklődtem, pontosan hol, hányszor és milyen biztonsági ellenőrzéseken mennek keresztül a külföldről berendelt termékek és hogyan garantálják azt, hogy egyik sem veszélyes az emberi szervezetre és környezetre. A következő választ kaptam:
"Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja. Ekkor kereskedelmi szempontból is kettévált a külföld fogalma, úgy, mint unión belülről, illetve unión kívülről (harmadik országból) hazánkba behozott áruk tekintetében. Ugyanez a helyzet a megrendelt csomagoknál, elkülönülnek egymástól az uniós országból, illetve harmadik országból érkező küldemények. Az előbbiekre nem kell vámot fizetni, az utóbbiakra általában kell.
Ha repülőgépen érkezik a csomag, a posta nemzetközi kicserélő üzemében történik a csomagvizsgálat és a vámkezelés. A feladás helyétől, az áru jellegétől illetve értékétől függően eldől, hogy kell-e rá valamilyen vámot, vagy adót fizetnie a címzettnek, vagy sem. A csomagok hatalmas mennyisége miatt az összes nem vizsgálható át tételesen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei – hatékonyan együttműködve a postai dolgozókkal – kockázatelemzési eljárás segítségével szúrópróbaszerűen választják ki azokat a küldeményeket, amelyeket először röntgenberendezés segítségével vizsgálnak át. Amennyiben indokolt a további vizsgálat, természetesen az védőfelszerelés használata mellett történik meg. Ha szükséges, bevizsgálás céljából mintát is vesznek az adott anyagból.
Az előzőekben említett röntgenberendezéseket azonban nemcsak a repülőtéren használják a pénzügyőrök. Az Európai Unió külső határain (magyar-ukrán, magyar-szerb) is használatosak ezek a vizsgálati eszközök, valamint a magyar-ukrán határon még egy vasúti röntgen is üzemel, amellyel teljes vagonokat tudnak átvizsgálni munkatársaink. Ezen túl az EU külső határátkelőhelyein sugárkapu is működik, amely azonnal jelez, ha sugárzó anyagot kísérelnek meg átjuttatni a határátkelőhelyen."
Tehát a helyzet az, hogy a NAV nem garantálja azt, hogy a külföldről beérkező termékek 100%-osan megbízhatóak, de legalább esélyes, hogy nem sugárfertőzőek: bár az Európai Unió külső határátkelőhelyein üzemelnek sugárkapuk, az kérdéses, hogy a repülővel behozott termékeket mennyire érinti ez a fajta átvizsgálás. Arról sem kaptunk pontos információt, hogy biztonságtechnikai szempontból mi a különbség a hajóval és repülővel behozott csomagok közt.
Nem tartozik az Európai Fogyasztóvédelmi Központra
Biztos ami biztos, felvettem a kapcsolatot az Európai Fogyasztói Központtal is, ahol arról tájékoztattak, hogy ők kizárólag a határon átnyúló fogyasztóvédelmi kérdések esetén tudnak tájékoztatást adni, a külföldről berendelt áruk biztonsága nem rájuk tartozik ezért inkább keressem inkább fel a Budapest Airport Zrt-t vagy a NAV-ot, ahol szintén nem tudtak normálisan válaszolni.
Bár a százszázalékos biztonságot nem garantálják, azt azért nehezen tudjuk elképzelni, hogy a beszállított áruk anyaga bármilyen káros hatással lenne az emberi szervezetre. A csomagok elvileg a feladó és címzett ország kapuin is vizsgálat alá kerülnek, az viszont sajnálatos, hogy a tüzetes átvizsgálás csak bizonyos termékeket érint – bár az valóban kivitelezhetetlennek tűnik, hogy minden egyes árut egyesével nézzenek át.
Nem árt odafigyelni arra, mit és honnan rendel: olvasson utána a feedbackeknek (visszajelzések), nézze meg, mások hogyan értékelték nem csak az eladót, hanem annak a termékeit is: lehetőleg olyan sellertől válasszon, akitől sokan vásároltak már és összesített pontokban is megbízhatónak tűnik. Óvakodjon a gyanúsan olcsó áruktól (például az ötdolláros Converse replikáktól), mert ezeknek nem csak minősége, hanem a felhasznált anyagok eredete is megkérdőjelezhető. Arról már nem is beszélve, hogy általában maga az anyaoldal is befagyasztja az ilyen árukra utalt pénzeket.
Ha ön kifogott már külföldről rendelt, kétes eredetű terméket küldje el nekünk tapasztalatát a divany@index.inda.hu-ra!
