SZÜLŐSÉG

Hetedíziglen: ezért sürgetik szinte az összes szülést

2015. december 8., kedd 09:13

Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet kap a szülés, mint élmény, illetve a szülés és a születés körüli traumák. De miért kellene a szülésnek élménynek lennie, nem luxus ez? A háborítatlan szülés hívei szerint nem, hiszen nem csak az anya, hanem a baba későbbi életére is hatással van születésének minősége. Az ELTE Pszichológia Tanszék szakemberei szerint amikor a szülésről gondolkodunk, a lehetséges orvosi problémák, tünetek, szövődmények mellett gyakran elfelejtjük, hogy a folyamat természetességére fókuszáljunk.

Azt mondják, a mai orvostanhallgatók, rezidensek, és szülésznők szinte alig látnak beavatkozásmentes szülést, így nincs lehetőségük megtanulni, milyen az. Nem szereznek tapasztalatot arról, hogy adott esetben akkor is minden rendben lesz, ha ők semmit nem csinálnak.

Varga Katalin, az ELTE PPK Affektív Pszichológia tanszékvezető docense szerint a szülés jelenleg elsősorban a szülészorvos kompetenciája, a helyes szemlélet azonban az lenne, ha a szakmai meghatározottság helyett maga a folyamat lenne a fókuszban: magyarul ne emeljünk ki egyetlen szakmát se, ne kelljen eldönteni, „kié” a szülés. Az ELTÉ-n pszichológushallgatóknak tanítják a témát: számukra már körülbelül húsz éve létezik szülésel kapcsolatos kurzus. Ezen kívül 2007-ben az egyetem perinatális szaktanácsadó szakot indított, amelyen nem csak pszichológushallgatók, hanem számos egyéb szakma képviselői részt vehetnek és vesznek. A kurzus személete abból a szempontból is haladó, hogy nem a bajokra, hanem a folyamat természetességére fókuszál.

Séta a szülés, születés minőségéért

A perinatális szaktanácsadó képzés oktatói és hallgatói idén már második éve igyekeznek felhívni a nyilvánosság figyelmét is a szülésélmény fontosságára, mégpedig olyan módon, hogy egy-egy a témához kapcsolódó helyre sétálnak el. Az első sétájuk – amely alatt valójában több napos túrákat kell érteni – a Bélapátfalván található bábafához vezetett. A legenda szerint 100-150 évvel ezelőtt egy anya itt a fa tövében hozta világra gyermekét, a fa pedig menedéket és árnyékot nyújtva „segített” a szülésben. Az eredeti bábafa már nincs meg, de amikor elpusztult, a legendát őrző helyiek egy másikat ültettek a helyére.

Az idei túra célpontja Topolya volt, ahol szintén található egy „születés fája”. A résztvevők az éjszakai pihenőket leszámítva végig gyalogolnak, amelynek szimbolikus jelentősége is van: nem szálltak vonatra, mert nem siettek, ahogy a szülést sem jó siettetni, ehelyett inkább meg kell adni az idejét, hagyni kell normál tempójában lezajlani. A teljes távot 15-en sétálták végig a képzés résztvevői és családjaik közül, de menet közben bárki csatlakozhatott hozzájuk egy-egy rövidebb távra. Így menet közben előfordult, hogy ötvenen, százan is gyalogoltak. A helyi baba-mama klubok, szüléssel kapcsolatos szervezetek fogadták őket egy-egy állomáson, az elképzelés támogatói pedig aláírt szalagokkal fejezhették ki támogatásukat.

shutterstock 82888690

Nem luxus a jó szülésélmény

A csoport célkitűzése természetesen nem csak a séta, emellett oktatnak, kutatnak a szülés, születés – azaz a SzüléSzületéS - pszichológiájának témájában. A kifejezést szándékosan írják egybe, hiszen sokszor elfelejtődik, hogy az esemény a baba irányából is aktív folyamat, és ezzel is szeretnék kifejezni, hogy baba és mama egybetartozó egységet alkotnak.

A szülés-születés minősége, vagyis maga az élmény elég változatos skálán mozog a rémségestől a csodálatosig. A szakemberek szerint nem felesleges „luxus”, ha pozitív szülésélményt szeretnénk, hiszen nem csak arról a pár óráról van szó, amíg a folyamat zajlik: a következmények egy egész sor egyéb dolgot meghatároznak a baba és a mama későbbi életében. A társadalmi hatások sem elhanyagolhatóak: egy skandináv tanulmány szerint a szülésélmény minősége befolyásolja az adott nő későbbi gyermekvállalási hajlandóságát. Azaz traumatikus szülést követően elmegy a kedve a további gyermekvállalástól, még olyan esetekben is, amikor a pár eredetileg több gyereket tervezett volna. Ezen annyira nem is csodálkozunk.

A gyermekgondozás is sérülhet

A szülés folyamata során hormonális hatásokra olyan érzelmi és motivációs központok kapcsolódnak be az anya agyában, amelyek miatt „kedve lesz” a gyereket gondozni. Minél kevésbé háborítatlan a szülés, ezek a központok annál kevésbé kapcsolódnak be automatikusan. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a császárral született babákat nem gondozza megfelelően az édesanyjuk, csupán annyit, hogy esetükben a folyamat kevésbé zökkenőmentes, a baba és mama egymásra találásához némi idő és külön energiabefektetés szükséges.

Természetes esetben a szülés, a gyermekgondozás, a szoptatás, a bőrkontaktus során az agyi jutalomközpontok is aktiválódnak, mind a babáé, mind az anyáé. Azaz jó esetben az ember örömét lelheti a babázásban, és ilyenkor könnyedebben, gördülékenyebben megy a dolog. Ha ez elmulasztódik vagy a folyamat bármi miatt – császár, koraszülés, traumatikus szülésélmény, a baba és anya bármi miatti elválasztása – sérül, az anyák akkor is gondozzák a babájukat, csak nehezebb.

A szakemberek szerint a legjobb, ha egyáltalán nem avatkozunk be tettlegesen a szülés folyamatába, azaz nem sürgetjük oxitocinnal és nem zavarjuk meg fájdalomcsillapító gyógyszerekkel sem. Ez természetesen nem mindig lehetséges, de ha ez nem megy, még akkor is lehet segíteni a folyamatot: a császáros babát is oda lehet adni azonnal az anyának, csak az a baj, hogy a műtő sterilitásának, biztonságának betartása érdekében ez az egyszerűnek tűnő dolog egy plusz személy részvételét igényli. A koraszülött babák kenguruztatása, azaz a bőrkontaktus fenntartása már több helyen megvalósul.

shutterstock 206820283

Depresszió, elhízás, tumor, autizmus

A traumatikus szülésélmény az anya és a baba egészségére is hatással van. Az újabb felmérések szerint például meglepően gyakori szülést követően a PTSD, azaz a poszttraumás stressz zavar: ez az a betegség, amelyet először háborús veteránoknál diagnosztizáltak és ami a traumatikus emlék rendszeres és érzelmileg megterhelő újraélését jelenti. A PTSD-ben szenvedő páciensek gyakran kerülik a közeli kapcsolatokat, ingerlékennyé válnak, szoronganak és alvászavaraik vannak – ezek közül egyik sem előnyös, ha az ember épp egy babát gondoz. A PTSD nem azonos a gyermekágyi depresszióval, de a traumatikus szülés ez utóbbi zavar gyakoriságát is növeli.

Ami a babát illeti, a hosszú távú kutatások szerint a későbbi rák, cukorbetegség, elhízás, pánikbetegség és autizmushajlam is összefügghet a születés módjával. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki, akinek nem volt meg a klasszikus, szép születésélménye, az kövér lesz és pánikbeteg: a fenti betegségek mind multikauzálisak, azaz sokféle oki tényező együttállása esetében alakulnak ki. Meglepő tudományos eredmény, hogy a sok ok között a születés módja is szerepelhet.

Az összefüggésben semmi ezoterikus nincsen, a babák agya ugyanis a születéskor még nagyon éretlen és kialakulatlan. Az agy csecsemőkori fejlődése pedig függ a hormonális hatásoktól: jó esetben a szülés, bőrkontaktus, szoptatás körüli élmények során felszabaduló hormonok (endofrinok, dopamin, oxitocin) olyan agyi rendszereket hangolnak össze, amelyek a társas ingerekre nyitottá teszik az illetőt. emellett a csecsemőkori hormonális hatások a baba stresszrendszerét is alakítják: állatkísérletek és emberen végzett kutatások bizonyítják, hogy a stresszérzékenységünket korai hatások alakítják. A magasabb stresszérzékenység pedig felnőve számos testi és lelki betegségre hajlamosít.

Akkor mi a probléma?

Ha mindezt tudjuk, akkor miért nem szül mindenki háborítatlanul? Mármint akinél nincs beavatkozást igénylő orvosi szövődmény. A szakemberek szerint ennek sok oka van. Az egyik, hogy a fenti összefüggések viszonylag újak, frissek a szakirodalomban is, a tudományos eredmények pedig mindig pár év (évtized) késéssel mennek át a mindennapi gyakorlatba: minden szakmának van egyfajta tehetetlensége, nehéz megváltoztatni a bevált szokásokat, hagyományokat, nehéz szemléletet váltani és ez a szülészetre is igaz.

Nem az orvos siet valahova, csak a szülést sürgeti

A beavatkozásmentes szülés természetesen nem azt jelentené, hogy indokolt esetben sem avatkozunk be, hiszen ha a baba és a mama érdekében szükséges, akkor nem szabad elmaradnia a beavatkozásnak. Csakhogy napjainkban szinte nem is létezik beavatkozásmentes szülés, ilyet a szülészeti gyakorlatban alig látni: egy kis oxitocint, burokrepesztést, fájdalomcsillapítót vagy gátmetszést még egyébként egészséges, természetes lefolyású szülések esetén is látni.

A perinatális képzésben oktató bábák szerint ez szinte mindig a sürgetettségből fakad: szinte soha nem elég a normál tempó, nem bírjuk kivárni, hogy maguktól haladjon előre a vajúdás folyamata. Már két óra eltelt, még csak ennyit tágult, akkor jöhet az oxitocin – a szülésznő szerint pedig lehet, hogy csak hagyni kellett volna kicsit pihenni az anyát.

shutterstock 100740478

A tapasztalt szülésznők szerint a folyamatnak meg kell adni az idejét. A mai gyakorlatban a fő nehézséget szerintük nem az jelenti, hogy az orvosnak sietnie kell valahova, ennél sokkal nagyobb a probléma: a mai orvostanhallgatók, rezidensek szinte alig látnak normál, beavatkozásmentes szülést, így nem tanulják meg, milyen az. Nem szereznek tapasztalatot arról, hogy adott esetben akkor is megszülhet egy egészséges babát egy egészséges anya, ha ők az égvilágon semmit nem csinálnak, csak nyugodtan üldögélnek.

Ehhez természetesen nem kell orvosnak lenni, a tanuló szülésznők esetében ugyanígy fennáll a probléma: tanulmányaik és szakmai gyakorlatuk során arra szocializálódnak, hogy a vajúdónak mikor milyen gyógyszer, hormon, vizsgálat jár, a normál szülésvezetést pedig nem, vagy csak kevésbé tanulják meg. Holott a Brit Királyi Szülészeti Társaság becslése szerint a nők 40-45 százaléka simán képes lenne beavatkozásmentesen szülni.

Orvos vagy szülésznő?

A laikus közvéleményben gyakori az a leegyszerűsítő nézet, hogy ha orvos vezeti a szülést, akkor az orvosi beavatkozásokkal jár, ha meg csak a szülésznő van ott, akkor háborítatlan. A szakemberek szerint azért ez nem pontosan így van, hiszen nem a személy szakmai végzettsége, hanem szemlélete a döntő: a szülésznők közül is sokan inkább sürgetnék a vajúdás folyamatát, és vannak, akik előnyben részesítik a gyógyszeres fájdalomcsillapítást a pozitív szuggesztiókkal és egyéb természetes módszerekkel szemben.

A séta és a kapcsolódó kampány tehát hangsúlyozottan nem orvos-ellenes vagy szülésznő-párti, ehelyett a szemlélet átadása a fontos. A perinatális szaktanácsadó képzésen pszichológusok, szülésznők, szoptatási tanácsadók és szülészorvosok is oktatnak, sőt, a hallgatók között is van orvos. A háborítatlan szüléssel, korai kötődéssel kapcsolatos hazai fejlődés sokszor egy-egy haladó szemléletű orvoson múlt: az apás szülés, a császár utáni, apával való bőrkontaktus, a koraszülöttek kenguruztatása mind ilyen, eredetileg partizánakció volt, amelynek létjogosultságát a tudomány egyre inkább alátámasztja.

Hogyan változtatható meg tehát a hazai, jelenleg inkább beavatkozás-párti szülészeti gyakorlat? A SzüléSzületéS kampány vezető szakemberei szerint egyrészt mintával, vagyis úgy, hogy ha a fiatal orvos vagy szülésznő látja, milyen a háborítatlan szülés, másrészt pedig azzal, ha a fiatal szakemberek (vagy legalább oktatóik) naprakészen olvassák a tudományos szakirodalmat.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2015.12.08 09:50:01lekr

    A perinatális szaktanácsadó képzés hallgatóit elviszik a Korai fejlesztő központokba is és megismertetik őket a korai fejlesztésben alkalmazható terápiákkal is? Mennyi személyes tapasztalatot gyűjtenek a születéskor sérült gyerekek utógondozásáról?
    Érdekes volna látni a forrásmegjelöléseket. ("hosszú távú kutatások szerint")

  • 2015.12.08 10:13:51drpuskaspalma

    lekr: pl. itt az ADHD és autizmus, valamint a szülés módjának kapcsolatát mutató study.
    [link]

    itt az elhízás és a szülés módjának kapcsolatáról egy study:
    [link]

  • 2015.12.08 11:14:28fityfirity

    Boldog lettem volna ha nem (majdnem) háborítatlan szülésem lett volna hanem megsürgetik.

    Így bő 24órás kínlódás után valahogy nem tudok jó szívvel visszagondolni a dologra. Újabb gyerekre természetesen véletlenül sem vállalkoznék újra. Sem fakír, se hülye nem vagyok h ezt újra át akarjam élni.

  • 2015.12.08 13:41:42zizi77

    Fityfirity, 67! órás vajúdás után született 1-eske, 2-eske már csak 10 óra volt, 3-askát majd 2 hónap múlva tudom meg. Nem minden szülés egyforma ugyanazon anyánál sem!

  • 2015.12.08 13:58:28Szülővé születünk

    Az, hogy a születés élmény, nem luxus, hanem tény. A szülés, születés meghatározó élmény, életesemény. Az a kérdés,hogy milyen élmény lesz? Rossz, jó, fájdalmas, kínos, örömteli, megerősítő, emlékezetes? A gyengéd császármetszésről pedig fontos tudni, hogy főképp nem a szülőszobán van szükség még egy emberre, hanem a császár utáni őrzőbe kellene az apát, a dúlát, vagy más kísérőt beengedni, hogy az anya akkor is a babával lehessen folyamatosan, amikor még nem ülhet fel. Mivel szoptatni ekkor már bőven szabad, nagyon ártalmas, ha az emberhiány miatt kell szeparálni az anyát és babáját.

  • 2015.12.08 14:47:16tiller foch

    Azért ilyen mű, forszírozott a szülés manapság, mert az orvos le akarja tudni a kenőpénzes "beteget" a műszakjában.

    Biznyic iz biznyic.

  • 2015.12.08 15:51:19vélemény74

    Hát én mind a 3 gyermekemet természetes szüléssel hoztam a világra de mind másmilyen volt. Az első gyermekem születésénél az orvosom nagyon rendes volt és hagyta , hogy úgy menjen minden ahogy annak kell. A kollégája viszont a frászt hozta rám mikor megjegyzésként oda biggyesztette neki, hogy ha nem jön össze az egész 4 óra alatt akkor vákumozon meg. Úgyhogy én azt javaslom minden várandós anyukának, hogy ha lehet ne tervezze 2 órásra az egészet, hiszen egy rendes ciklus 5 napig tart és a érzékenbyeknél ez kemény minimum 2 nap szenvedés, a gyermekért pedig nem kell ennyi ideig szenvedni , és annak több értelme van mint a havi ciklusnak.

  • 2015.12.08 20:09:57subidubidu

    Hát, nálunk csak a legelsőhöz kaptam oxit, mert elment a magzatvíz. Az volt szűken 4 óra. A többiek minden rásegítés nélkül felezték ezt az időt, a negyediknél azonnal indultunk és éppen hogy nem szültem meg a kórház lépcsőjén.
    Szóval minimum 3-at abszolút természetesen szültem, mégsem érzem úgy, hogy haj, micsoda szülésélmény (az elsőnél sem volt semmi sokk. Piszkosul fájt, de a többinél se volt kellemesebb, csak még gyorsabb).
    Jó volt túl lenni rajta úgy, hogy mindenki épen, egészségesen megúszta.
    Nem irigylem a huszonsok órát vajúdó kolleginákat...

  • 2015.12.09 11:06:08qmatch

    Első gyermek 12 órás vajúdás után , fájásgyengeség miatt oxitocinnal született... meg "némi" mechanikai rásegítéssel ... sosem felejtem el ( mint néző apuka ), engem mint "ráérő nézelődőt" meggyőzött a doktorunk felkészültsége , ítélő képessége.
    Nem gyorsított szülés volt tehát , hanem éppen a fáradó magzat védelmében tett lépés.

    Második gyermekkel már alig értem be a körházba , pedig hajnali kettőkor volt módom igyekezni :) ,
    külön köszönet a belvárosban engem megállító rendőrök építő jellegű hozzáállásának.

    Feleségem , akkori orvosunk és én is ferde szemmel nézzük az indokolatlan császározásokat - igaz , ha az ügyfél fizet , akkor az ő elképzelései érvényesülnek , és ebben a tekintetben a "köztudat" elég elszomorító...
    Nem csak az orvosok "hibája" a nem természetes szülés , bár ők , mint "megkerülhetetlen tényező" tehetnek ellene a legtöbbet.

  • 2015.12.09 11:17:00marczy

    A szerencsétlen fiatal orvos, mire kikerül az egyetemről, olyan érzéketlen lesz, mint a vágóhídon, intellektuálisan, lelkileg, mindenhogyan kimerülve, és ha nem kivételesen jó képességű, akkor nem fogja önszorgalomból a kinti szakirodalmat olvasni, mert már ekkor demotiválttá tesznek sok hallgatót.

    Aki meg mégis, annak igen szerencsés csillagzat kell, hogy a kinti gyakorlatot meg tudja tanulni (Erasmus stb. révén, amihez rengeteg pénz kell), ill. még nagyobb szerencse kell ahhoz, hogy mikor hazajön, akkor a főnöke nyitott legyen a külföldről behozott szemléletre. A főnökök ugyanis még a szovjet szemléletű, "az orvos az atyaúristen" szemléleten nőttek fel.

    Ja és a legnagyobb gond: az orvosképzésbe befektetett energia (hat év, ugyebár, nem öt) a fizetésen nem látszik, ezért aki teheti, húz el külföldre, aki meg maradna, annak meg nem mindegy, milyen főnököt fog ki. Ugyanez vonatkozik az újító szándékra.

    A kiégés nem menedzserbetegség: minden szakmában jelen van. Csak Németországban figyelnek rá, még a legjobb szakembernek is megmondja a főnöke, hogy jól dolgozott, meg minden, de most menjen el pihenni és ne 5 perc (!) múlva, mert holnap is szükség lesz a munkájára. Már csak ezért is ritkábban jelentkezik az olyan lélektanilag is megterhelő szakmákban, mint pl. szoc. munkás, egészségügyi szakdolgozó, orvos.

    És ha az embert nem égetik ki fiatalon, akkor 40-50 évesen is jó, felelősségteljes munkát fog tudni végezni.

  • 2015.12.09 13:18:12wega

    Mi az oka annak, hogy nem jelent meg a tegnapi hozzászólásom?

  • 2015.12.09 15:19:41Mészáros Laci

    @wega

    1. Ez a blogmotor kicsit már öregecskedik és a hibáit senki nem javítja.

    2. Ha túl sok idő telik el a veboldal megnyitása és a hozzászólás elküldése között, akkor nem fog megjelenni. Az oldalt megnyitva a veboldal felépít egy titkosított csatornát (annak érdekében, hogy más ne tudjon a te nevedben hozzászólni). A titkosított csatorna kulcsai csak rövid ideig érvényesek, a díványon szerintem 1-2 óráig (például egy telebanknál csak néhány percig).

  • 2015.12.09 15:44:28aronsatie

    "Ami a babát illeti, a hosszú távú kutatások szerint a későbbi rák, cukorbetegség, elhízás, pánikbetegség és autizmushajlam is összefügghet a születés módjával."
    Ki ne hagyjuk a csillagok állását, az is nagyon fontos tényező.

  • 2015.12.09 15:56:32csepke

    67 órá vajúdás,na persze! ;) honnan számítják ezt? komolyan kérdem.

  • 2015.12.09 16:56:40Lilli_Csiribiri

    "Holott a Brit Királyi Szülészeti Társaság becslése szerint a nők 40-45 százaléka simán képes lenne beavatkozásmentesen szülni." - ez a mondat azt is jelenti hogy a nők 55-60%-a NEM KÉPES beavatkozás nélkül megszülni a gyerekét. Épp ezért talán nem kéne a nők 100%-át irreális várakozások elé állítani.

  • 2015.12.09 17:26:04zizi77

    Csepke, péntek de. 10-kor indították a szülést/2 hét túlhordás/, majd hétfő hajnalban lett meg a gyerek 5:25-kor. Közben 3-25 percesig minden frekvenciában jöttek a fájások, tágulni viszont nem tágultam. Aludni 10 percnél többet nem tudtam 3 napig. Persze a végén nulla erőm maradt, és úgy könyökölték ki a kölköt belőlem. Én se így képzeltem az elsőt, de szerencsére a természet a hormonokkal elrendezi, hogy csak villanások maradjanak meg a dologból. Lassan 10 éve, és kíváncsi vagyok ez a 3. , hogyan fog sikerülni. A másodikból csak 2 óra volt pokol, a többi elviselhetőnek tűnt.

  • 2015.12.09 17:50:09acsa77

    Nem került szóba a póz kérdése.

    Előre bocsátva: Mi egy olyan kórházban voltunk, ahol az orvosnak alapból tilos volt bejönnie/beavatkoznia. A szülésznő szólt ha kellett, de a 95% problémamentesség nagyjából stimmelt. Az orvos alaphelyzetben csak a fertőzésveszélyért felelt.

    Most kapaszkodjatok meg: nem volt rendes szülészágy, csak egy priccs. (Jómódú ország.) Ennek megfelelően mindenki guggolva, térdelve vagy ugyanezt kádban, vagy oldalfekve, hevederen lógva stb. csinálta. Akkor nincs az a rengeteg belassulás, szorulás, elszorulás stb. Az emlékeim szerint 36 órás beindítási limitet így kevesen érték el. (Ez is a fertőzésveszély miatt volt.)

    Ha nem volt fertőzésveszély, akkor nem mosdatták meg a gyereket, és szóltak, hogy egy pár napig hagyjuk is úgy.

  • 2015.12.09 23:29:49Felicitasz

    ADHD és szülés, a fentebb linkelt cikkből álljon itt az absztrakt egyik tételmondata: Delivery by CS is associated with a modest increased odds of ASD, and possibly ADHD, when compared to vaginal delivery.

    Ha két jelenség egymással társul, az nem jelent oksági összefüggést, és erre eleinte még a poszt szövege is rámutat, csak aztán kenődik el a dolog. Vagyis, az hogy "összefügghet vele", nem rokon értelmű kifejezés azzal, hogy "a sok ok közt a születés módja is szerepelhet". Ez utóbbit nem állította a forrás.
    Azt igen, hogy a császárnak lehet olyan következménye, amelyből esetleg más problémák következhetnek, de még ez sincs bizonyítva (hogy az eltérő bakteriális stb. környezet ténylegesen hová vezet és mit "okoz").
    Az már meg sincs említve, hogy simán lehet közös oka is két össze nem függő problémának: valami olyasmi, ami növeli a császárindikáció esélyét, és egyúttal növeli az ASD és esetleg az ADHD későbbi esélyét is, de ebből természetesen nem következik, hogy ez a kettő egymásnak oka volna. (Példa: szép egészséges vízparti faluban sok gólya és sok kisbaba. És mégse a gólya hozza, ugye.)

    Az emberhez méltó szülés nem a kisbaba problémája elsősorban - nem azért kell normális ellátás, hogy aztán kevesebb legyen az autista meg a kövér; ilyen összefüggéseket sosem fogunk tudni igazolni. Másfajta összefüggések viszont itt vannak a szemünk előtt nap mint nap, nem bizonytalanul igazolható húszéves távlatban, hanem tök egyértelműen, és tényleg elég lenne hozzá csak simán szemléletet váltani; önmagában a szaktudás minőségével sincs semmi komoly probléma. Valami mással van, de azzal aztán nagyon.

  • 2015.12.10 16:10:34bench59

    a szülésnél is igaz " less is more"....de,azoknak kellene megszólalniuk akik felelösek a szülés eredményéért és nem egy pszihológusnak , aki 0 azaz nulla felelöséggel tartozik az anyának és gyermekének.../ egyebként a citált cikkek nagy része tudományos bullshit pl. a Braziliai cikkrészlet, nem lehet átültetni Európába, arról nem beszélve,hogy diferenciálatlan össztételü, nem randiomizált "study"-ról ( szóval tudományos sezmpontból kétséges tanulmányról) van szó. Ami a zavartalan szülést illeti persze , hogy tartózkodni kell aszükségtelen beavatkozásoktól, és türelemmel ki kell várni egy szülési fázis természetes végét /veszélytelen esetben!/ De ami az un. természetes szülést illeti egy adat: Egyetemi Klinika 1906 -ban Hamburg: ùjszülötthalálozás 22,5 %, anyai halálozás 5,4 %...ugye nem akarunk ide vissztérni?? Üdvözlettel Dr.C.

  • 2015.12.11 14:55:14durcás sün

    én sem vagyok sem hülye sem fakír - de bármikor szülnék újra: HÁBORÍTATLANUL!!!

  • 2015.12.11 20:27:41Rébusz

    Szerintem a százalékszámolást ebben a témában el kellene felejteni. A who is visszavonta a százalék ajánlását a császármetszésekkel kapcsolatban. Nyugaton már odáig jutottak, hogy nem nézik a magzati szívhangot, lehet bármilyen pózban vajudni persze, de a kutya nem néz közben az anyára. Ha elakad a baba, csak végső esetben segítenek. A nem beavatkozás eredménye oxigénhiányos baba, szétrepedt anyuka. Figyelembe véve, hogy az anyák éketkora egyre magasabb, sulyosabbak és maradandóbbak a szülési sérülések is. Szerintem a tudomány vívmányait használni kell és ne az legyen egy kiinduló pont, ha megérkezik a szülő nő, hogy nem.háborgatjuk. Könnyen átesünk a ló másik oldalára így. Az autizmust a természetes szüléssel szokták összefüggésbe hozni, a magatartászavarokat is a homloklebeny sérüléseivel a szülés során, mikor a baba elakad. Ha nem "háborgatják", visszafordíthatalan lesz. Én a háborgatást preferálom.

  • 2015.12.13 17:55:48indapass

    @Rébusz,
    Az autizmusnak genetikai háttere is tud lenni. Van a tágabb családban, és semmiféle elakadás meg gond nem volt szüléskor. Apa és fia.
    Nyilván van, amikor be kell segíteni, de azért sok beavatkozás rutinból megy.

  • 2015.12.14 11:24:29drpuskaspalma

    @bench59: Kedves Dr. C.! Két dologra szeretnék válaszolni a kommentedben. az egyik, hogy szerintem érdemes lenne talán még egyszer átgondolnod, hogy a szüléssel kapcsolatban kik szólalhatnak meg - mert azt állítani, hogy kizárólag az orvosok szólalhatnak meg, elég kirekesztő. Ugyanis a nők is megszólalhatnak. akik szültek vagy szülni fognak, hiszen bár természetesen a főszereplő az orvos, de a nő és a baba is valamelyest talán része az eseménynek.
    A másik, hogy mivel kommentben felmerült ez a kérdés, ezért egy 10 másodpercet Pubmed kereséssel találtam két cikket példaként és ezeket linkeltem be fentebbi válaszkommentemben. Emellett még nagyon sok cikk született a témában, ha van benned ezzel kapcsolatban tudományos érdeklődés, és a linkelt tanulmányok minőségével nem vagy elégedett, akkor ajánlom a Pubmed.org-ot. De egy kis élettani ismerettel, a tapasztalatfüggő neuroplaszticitás ismeretében szerintem meg lehet azért érteni a dolog neurobiológiáját, hiszen a csecsemők agya élmények és hormonális hatások alatt fejlődik, így elképzelhető, hogy másmilyen hatásokra picit máshogy fejlődik.
    Baráti üdvözlettel: Pálma

  • 2015.12.16 00:05:29Rébusz

    @indapass: konkrét oka tudtommal ma is tisztázatlan, de arról olvastam, hogy külső tényező hatására egy genetikai hajlammal rendelkező gyereknél "kijöhet" az autizmus. Tehát valami "aktiválja", ez a valami lehet környezeti hatás, pl. a levegő ólomtartalma, vegyszerek, amivel az anya találkozik a terhessége alatt. Lehet továbbá a szülés alatt bekövetkező negatív hatás is, hiszen még az érzelmek is biokémiai folyamatokkal vannak összefüggésben, ha úgy vesszük. Sajnos tökéletes apgarral is lehet probléma a gyerekkel később. Az oxigénhiányos állapot lehet pár pillanat is, a homloklebeny sérülését sem feltétlenül veszik észre. Én azt mondom, legyen inkább rutinból valami, ha biztos, minthogy egy "különleges" háborítatlan szülés, ami bizonytalan végkimenetelű.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta