Három éven át a hátán vitte az iskolába a barátját

Zanza!

Ön mit szólna, ha a gyereke minden reggel a hátán vinné be a járásképtelen osztálytársát az iskolába? Van, aki ezt megteszi, na nem Magyarországon, hanem  Kínában. A másik lehetőség az lenne, hogy a mozgáskorlátozott fiú egyáltalán nem jár iskolába.

Forrás: Weibo
Forrás: Weibo

Kína legcsodálatosabb diákjának kiáltottak ki egy 18 éves középiskolást, álljon itt a neve is: Xie Xu. A fiú nem akármilyen áldozatot vállalt: három éven keresztül a hátán vitte az iskolába a barátját, aki egy izombetegségtől szenved, ezért nem tud járni. A fiúk ez alatt az idő alatt egy napot sem mulasztottak az iskolából.

A történet azonban hamarosan fordulatot vesz: Xie és Zhang különböző iskolákba felvételiznek, így alighanem többet nem utaznak együtt. Arról nem szól az Independent cikke, hogy ez után Zhang hogyan oldja meg az iskolába járást.

Forrás: Weibo
Forrás: Weibo

Gondolkodjunk el egy kicsit, hogy mi az a szituáció, ami ilyen megoldást követel. Ez a sztori ugyanis nem csak a tinédzser fiúk barátságára és Xie önfeláldozására mutat rá, hanem arra is, hogy mekkora szakadék tátong Kínában a fogyatékkal élők jogai, és azok gyakorlati megvalósulása között. A világ egyik legnagyobb és leggyorsabban bővülő gazdaságával rendelkező országában jelenleg 243 ezer tanköteles korú, fogyatékossággal élő gyerek nem jár iskolába – talán mert nincs olyan barátjuk, mint Xie.  

Blogmustra