SZÜLŐSÉG

Iskola Németországban - kényelmesen és biztosan alapoznak

2015. március 9., hétfő 12:25

Folytatjuk a világ iskolarendszereit bemutató sorozatunkat. Olvashattak már Hollandia és Anglia oktatásáról, most pedig a német rendszer bemutatása jön. Mivel Németország tartományokból áll, melyek ezen a téren is nagyfokú önállósággal rendelkeznek, a viszonyok is eltérőek lehetnek.

A cikk elkészítésében a családjával Stuttgart mellett élő, magyar némettanár, Emese tapasztalataira és tudására támaszkodtunk, így amit írunk, máshol eltérő lehet.

Zorka hatéves, tavaly szeptemberben kezdte az általános iskolát. A magyar gyerekekkel összehasonlítva bizony irigylésre méltó sorsa van: a tanítás reggel fél kilenckor kezdődik, és 12 után 10 perccel aznapra már végeznek is. Ami azt jelenti, hogy összesen négy órájuk van, és ez nem csak első osztályban, de általános iskolában valamennyi évfolyamon így van.

Ebédet nem kapnak a gyerekek, aki délután is ott marad az iskolában, annak a szülei gondoskodnak az étkezésről. Házi feladat van ugyan, de azt nem a „napköziben” készítik el, ott csak lazítanak, játszanak a délelőtti munka után. Az otthoni feladatok elkészítése soha nem igényel többet negyed-fél óránál. Sőt az sem baj, ha nem jön össze, majd másnap, az órán visszatérnek rá, és a beteg gyerekeknek sem kell, hogy otthon, a szüleik tanítsák meg a kimaradt tananyagot.

Nincs dolgozat, nincs osztályzás

Ebből következik, hogy meglehetősen kényelmes tempót tartanak, bőven van idő megrágni, megemészteni, begyakorolni a tanultakat, megalapozni a későbbieket. Az első félévben például csak a tízes számkörben számoltak – ami nálunk nagyjából nagycsoportban követelmény – és csak a második félévben jutnak el húszig. [Ilyen azért akad a szerkesztőségi merítés magyar iskolájában is.]

Az írás-olvasás tanításhoz is másképp állnak hozzá. Mivel az alapszemlélet az, hogy jellemzően úgyis nyomtatott betűket olvasunk, először ezeket tanulják meg leírni és elolvasni, az írott betűk csak ezután jönnek. Nem is pár milliméteres vonalközökbe kell betalálni a kusza, ákombákom betűkkel, hanem kényelmes, nagy sortávokba írnak először, amik szépen, fokozatosan szűkülnek majd, ahogy ügyesednek a gyerekek.

Nagy gondot fordítanak arra is, hogy ne csak elméletben, hanem az érzékszerveiken keresztül tapasztalják meg a dolgokat, ezért sokat énekelnek, mozognak, az ujjukon számolnak, és már első osztályban elkezdik a csoportban, kooperálva tanulást. Idegen nyelvet is tanulnak, ami ennél a korosztálynál jellemzően az angol.

Lassan már mondanunk sem kell, mert aki olvassa ezt a sorozatot, annak már-már természetesnek tűnik: dolgozatok és osztályzatok az általános iskolás korosztálynál nincsenek Németországban sem.

Az iskolai tankönyvekért nem kell fizetni, viszont vissza kell adni év végén, de a munkafüzetekért sem kell pénzt adni, amelyekbe pedig dolgoznak a gyerekek. Az egyéb tan- és írószereket azonban egy lista alapján meg kell vásárolni. Nincs iskolai formaruha, elvárt testnevelés felszerelés, vagy egyen-ünneplő sem. A gyerekek minden nap hordják magukkal az iskolatáskát, és hetente kétszer a tesicuccot is. Emellett heti egy kötelező úszás is van, amire szintén mindenki az általa legmegfelelőbbnek tartott felszerelést viszi magával.

Ha a gyermek betegség miatt hiányzik az iskolából, nem kell hivatalos igazolást vinni, elég betelefonálni. Senkiben sem merül fel, hogy bárki csalni, hazudni akarna, habár négy év alatt összesen egy alkalommal kérheti ki a gyereket a család valamilyen esemény, program miatt. Ezt azonban nem olyan nehéz betartani, ugyanis nagyjából hathetente van valamilyen hosszabb-rövidebb szünet, pihenő.

Ebből következik, hogy a nyári szünet sem olyan gigahosszú: a tanév szeptember 15-én kezdődik és július végéig tart Zorkáéknak, ez azonban tartományonként változó. Nagyon komolyan veszik, hogy iskolaidőben a kölykök valóban az iskolában legyenek, például a rendőröknek is feladatuk erre odafigyelni.

Aki levizsgázott Kreszből, jöhet bicklivel suliba

Ízlelgessük a szót: Pausenengel. Ők azok a gyerekek – a szünetek angyalai – akikhez a többi tanuló segítségért fordulhat, ha történt valami. Ha ők nem tudják megoldani a problémát, csak akkor vonnak be felnőttet, tanárt.

Negyedik osztályban tanítják a közlekedési ismereteket a gyerekeknek, ami vizsgával zárul. Ennek tétje is van: csak a sikeres vizsga után járhatnak kerékpárral az iskolába.

Az iskolai életbe előszeretettel vonják be a szülőket. Szülői értekezletet nagyjából kéthavonta tartanak, emellett számos kötetlen, családias eseményen is találkoznak, összejönnek a felnőttek. Bevonják őket az iskolai feladatokba is, és segítenek a programok megszervezésében, lebonyolításában.

Zorkát, mint magyar anyanyelvű kisgyereket, az iskolában rögtön a mélyvízbe dobták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy segítség nélkül kell a külföldi gyerekeknek megküzdeniük a német nyelvvel. Az úgynevezett Förderklasse-ban nyelvi támogatást nyújtanak nekik, ami azt jelenti, hogy németóra helyett egy speciális, nyelvet fejlesztő órát tartanak számukra. Zorkának ugyan erre nem volt szüksége, mert némettanár anyukája már azelőtt is sokat beszélt vele így, ennek ellenére legalább 3 hónapba telt, míg otthonosan tudott mozogni az idegen nyelvű közegben.

Negyedik után háromfelé ágazik

Az általános iskola elvégzése, vagyis 4. osztály után a szülő, a tanító, vagy ők közösen döntenek arról, hogy hol tanuljon tovább a gyermek az érdeklődése, készségei, képességei – tehát nem a versenyistállóban elért számtani átlaga alapján.

Mehet gimnáziumba, ami 12-13. osztályig (nagyjából 18 éves) tart, ez a végén érettségit ad. Innen mehet tovább főiskolára, egyetemre.

Mehet úgynevezett Realschulé-ba, amely ötödiktől 10. osztályig tart, de folytatódik tovább 11-12. évfolyamon a szakképzéssel. Innen szintén felvételt nyerhetnek a felsőoktatásba.

Vagy járhatnak Hauptschulé-ba, ahol szakmát tanulnak. Ez a 10. évfolyam után véget ér, amikor is (tartománytól függően 15-17 éves korukban) elkezdenek dolgozni a diákok.

Tandíjat fizetni csak a felsőoktatásban kell – ha kell egyáltalán, mert számos tartományban ezt már megszűntették.  

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2015.03.09 12:45:03spinat

    A fenti példa max 1 iskolára, esetleg egy városra igaz. Németországban minden tartománynak saját oktatási törvénye, oktatási minisztériuma van. Még az esem geységes, hogy hány órakor indul a tanítás.

  • 2015.03.09 12:45:34spinat

    na, jól elgépeltem a végét.

  • 2015.03.09 13:16:11Lordmotor

    Idilli kép, hogy a szülőket is előszeretettel vonják be a dolgokba.. Ott nyilván nem kell a szülőknek napi 12-14 órát melózni a pénzért, amiből pont nem kopik fel az álluk. Ez mondjuk érdekes, hogy már 10 évesen gimibe/szakközépbe/szakmunkásba mennek. Én 10 évesen hentes akartam lenni, mert nyílt mellettünk egy új bolt, ahol nagyon igényesen meg volt csinálva a hentes pult, és én mindig ámultam bámultam ha bementünk. Nyilván később nem lettem hentes :)

  • 2015.03.09 13:17:04pdd

    amint azt a cikkíró is megjegyezte a cikk legelején...

  • 2015.03.09 14:01:04PirAnna

    De gáz, hogy sokezer magyar gyerek tanul német iskolában, mégsem sikerül egy alaposabb cikket összehozni a témáról.

    "összesen négy órájuk van, és ez nem csak első osztályban, de általános iskolában valamennyi évfolyamon így van" - ez nem igaz, egyetlen tartományban sem. Első osztályban igen, de ennyi.

    "dolgozatok és osztályzatok az általános iskolás korosztálynál nincsenek Németországban sem" - ez valami nagy félreértés, olyannyira nem igaz, hogy a harmadik évvégi és a negyedik félévi osztályzaton múlik, hogy a gyerek hova megy továbbtanulni. Már második osztályban is van osztályzat.

    Azt is tisztázni kéne, hogy bár a cikk általános iskolát emleget, ez valójában az alsó tagozatot jelenti.

    Ezeknek utánanézni amúgy kb. öt percet vesz igénybe, szóval gratulálok a szerzőnek.

  • 2015.03.09 14:08:51PirAnna

    Ja és természetesen a Hauptschuléban NEM tanulnak szakmát az oda járó 10-16 éves gyerekek, el sem tudom képzelni, hogy ezt honnan szedtétek.

  • 2015.03.09 14:22:16zsuzsi74

    @Lordmotor: persze, hogy nem, itt kolbaszbol van a kerites es a penzert meg csak sorba sem kell allni, hazhoz hozzak. Hidd el, itt is gurizni kell foallasban es a ha birod, akkor meg mellekallasban is. Aztan, ha nem akarod a szolgaltatasokert az otthoni arak tizszereset kifizetni, akkor estenkent buheralhatod otthon az elromlott mosogepet, cserelhetsz olajat a kocsidban, vaghatod a csalad osszes tagjanak a hajat...esatobbi.
    Az iskola azert csendben erezteti veled, hogy elhanyagolod a gyereked, nem foglalkozol vele, ha nem tudsz delben erte menni, esetleg napkozibe adod (ami ugy gyerekenkent havi 100-150 Euro, plusz a kotelezo ebed 4,50 € per nap (90 € per ho)- igaz, valamennyit le tudsz irni az adodbol. Mert azert ha ki nem is mondjak, tarsadalmi elvaras, hogy az anyuka otthon maradjon a gyerekkel, amig kicsi, vagy legalabbis napi 4 oranal ne dolgozzon tobbet.

  • 2015.03.09 17:46:45Heinz-Günther

    Már megírták, de mégegyszer: a cikk tele van tévedésekkel, illetve Hamis általánosításokkal.
    Elöször is az oktatásügy Németországban TARTOMÁNYI HATÁSKÖR, és ennek megfelelöen a különbözö tartományokban gyökeresen más rendszerek vannak.
    A bajor iskolákban pl. a második osztálytól felfelé osztályoznak, a harmadiktól dolgozatokat írnak, és a három fö tantárgy (német, matek, HSU=környezetismeret) átlaga alapján mehet a gyerek tovább. Ha felsöbb iskolába akar menni mint az ajánlás, akkor vizsgáznia kell.
    Nordrhein-Westfalen-ben meg van Gesamtschule is, azaz az elsötöl a tizedik ill. tizenkettedik osztályig egy iskolában vannak a gyerekek, és kurzusrendszerben választhatnak.
    A szakmatanulás pedig, ahogy PirAnna is irja mindenhol csak a tizenhat éves kor után kezdödhet, eddig tart az iskolakötelesség.
    A napköziböl többféle lehet, Hort, Hausaufgabenbetreuung, Mittagsbetreuung etc. vagyis klasszikus napközi, házi-feladat-felvigyázás, vagy egyszerü délutáni felügyelet. Kap(hat)nak ebédet is, ahogy a szülö akarja. A napközikért pedig fizetni kell, max. ha szegények a szülök, akkor fizeti a Sozialamt.
    Tényleg, nem kéne ilyen felületes cikkeket kirakni.

  • 2015.03.09 18:08:54jule

    Hát igen, ahogy már sokan leírták, nagyon felületes cikk. Az én lányom harmadikos Bajorországban, csak pénteken van 4 órája, különben minden nap 6. Reggel 8-tól jár suliba. Ha nincs kész a lecke, és ezt nem jelzi a tanító néninek, akkor megjár érte a büntetés (ha szól és elfogadható magyarázatot ad, miért nincs kész, akkor rendben, de persze nem minden nap). A tanító néni a szülőknek azt mondta, hogy max. 1 óra lehet a házi írás, ha ennél több, azt jelezzük, akkor tudni fogja, hogy vagy túl sokat adott , vagy egyes gyerekeknek valamiben segítség kell. Próbákat (dolgozatokat) már másodikban is írtak. Viszont a magyar iskoláktól eltérően, nem csak megtanulni kell a dolgokat és vissza adni, hanem inkább megérteni, egy-egy témát önállóan kutatni, erről beszélni is tudni kell a többieknek.És a tanítók is sokkal nagyobb szabadságot élveznek a tanítás szervezésében.

  • 2015.03.09 19:02:49peszleg

    Felénk kisvárosban van félnapos osztály (echte német egykeresős modell), meg napközis osztály (kétkeresős bevándoló). Máris kész a szegregáció és hogy ki fog egyetemre menni.

  • 2015.03.09 21:22:22JanCsi

    Nincs ezzel annyira sok gond, ha atirjatok a cimet: egy iskola stuttgart mellett-re

  • 2015.03.09 23:25:59Zweig

    Nekem volt szerencsém cserediákként egy évig német gimnáziumba járni Hannover környékén. Az ottani húgom akkor volt másodikos. Reggel 7 kor indultunk mind a ketten a buszra és kb. 1 körül ért haza amíg én 3 kor. Házi mint olyan tényleg nem nagyon van, és szúrópróba szerű számonkérés sem. Minden félév elején közölték veled vagy a szülővel, hogy mikor lesz számonkérés. Nem kellett minden órára gyomorgörccsel bemenni. Viszont az oktatás színvonala bizonyos tárgyakból csapni való főleg a humán tárgyaknál. Férjem hesseni, náluk megint más volt a rendszer ő mondjuk realschule be járt, csak később érettségizett. Viszont a real schuleban megszerzett egy szakmát majd utána ment fősulira. 19 évesen volt érettségije, szakmája, szakmai gyakorlata és 3 nyelven beszélt a németen kívül. És ez nem egyedi. Nem rossz a mi rendszerünk szerintem, de van hova fejlődni.

  • 2015.03.10 05:45:30whw

    Alapvető hazugságok vannak a cikkben. Kezdjük ott, hogy Németország nem tartományokból, hanem szövetségi államokból áll. A többire úgy látom más is felfigyelt, fentebb a hozzászólásokban korrigálták is néhány alapvető tévedését.
    Jó a német rendszer, de közel se olyan liberális, mint azt láttatni próbálják. Becsatornáz gyerekeket olyan pályákra idejekorán, ahonnan nincs sok út feljebb. Bevándorlóknak általában sok esélye nincs egyetemre, ahogy azt a kommentekben is említették, van szegregáció, bár látszólag a gyerek érdekében, felzárkóztatás miatt, meg mert a bevándorló szülő nem tud otthon lenni vele délután. De az eredmény nem kétséges, a bevándorlók gyerekei általában szakmát tudnak tanulni, nem egyetemre mennek. Nem kőbe vésett szabály, de azért ez a trend.

    Tapasztalatom szerint egy magyar gyerek tárgyi tudása nagyobb, de frusztráltabbak, mint a németek (vagy tetszőleges nyugati).

  • 2015.03.10 06:36:10whw

    Jó aláírom, magyarul tartománynak titulálják a német tagállamokat, de azok államok. Bundesland. Bundesrepublik Deutschland. Autonómia széles körű, saját miniszterelnökök stb. pont emiatt a sok eltérés az oktatási rendszerben.

  • 2015.03.10 06:46:16whw

    @Zweig 2015.03.09 23:25:59

    "Viszont az oktatás színvonala bizonyos tárgyakból csapni való főleg a humán tárgyaknál"

    Ez pozitívum a szememben. Humán tárgyakból jó eséllyel nem tud megélni a gyerek. Idegen nyelveket kell tanítani, matematikát és természettudományokat. Hexameterért meg Petőfi Anyám tyúkjáért nem fizetnek a vilagpiacon. A magyar oktatási rendszer fő rákfenéje a humán tanárok terrorja. Szakbarbárnak titulálják, aki szerint magyar-töri-ének-zene kevésbé fontos, közben ők maguk semmit se tudnak például egy gázturbina működéséről vagy a AWI hegesztésről. Pedig Schiller, Goethe művek memorizálásából vagy az invesztitúra harcok kutatásából nehezebb megélni, mint valódi munkából :)

  • 2015.03.10 11:22:33Lantániusz

    "Az általános iskola elvégzése, vagyis 4. osztály után a szülő, a tanító, vagy ők közösen döntenek arról, hogy hol tanuljon tovább a gyermek az érdeklődése, készségei, képességei – tehát nem a versenyistállóban elért számtani átlaga alapján."

    Ezzel alapvetően egyetértek, de mi van, ha a szülő mást akar a gyerekének, mint amit a tanár javasol, és mint ami a gyereknek megfelelő lenne? És mi van, ha több gyereket küldenének a pedagógusok gimibe, mint ahány hely van? Akkor indul a verseny, és alakul ki a Fazekashoz hasonló szürreális helyzet, ahol a csupa 5-ös, csupa 50 pontos felvételi már nem elég, gyakorlatilag a szülő is felvételizik, majd ha ez sem elég, sorsolnak. Szóval érdekelne, hogy a német rendszer hogyan oldja ezt meg.

  • 2015.03.10 22:05:22szerelmes szamár

    whw, sántít a hasonlatod: a világpiacon senkit nem érdekel, hogy tudod-e hexametert, valóban, de az sem, hogy tudod-e, hogy működik a gázturbina - hacsak nem ez a szakmád. A humán tantárgyakra kurvára szükség lenne, de persze nem memoriterek formájában. Jó esetben a humánt tantárgyak megtanítanak értőn olvasni, jól írni, beszélni, érvelni, megalapozzák az idegen nyelv tanulását, fejlesztik az érzelmi intelligenciát (mert pl. megszerettetik az olvasást, az irodalmat), a történelemtanulás pedig megtaníthat a politikáról, a társadalmi felelősségvállalásról gondolkodni. Szerintem ezek nagyon fontos dolgok.

  • 2015.03.11 19:06:17Kuoni pásztor

    Nekem tetszik a leírás és az amiről szól. Kár, hogy Magyarországon erőteljes visszafejlődést érzékelek ebben a témában, nem fejlődést.
    A kommentek némelyike meg kritikán aluli.

  • 2015.03.12 09:22:33verde66

    "Zorka hatéves, tavaly szeptemberben kezdte az általános iskolát. A magyar gyerekekkel összehasonlítva bizony irigylésre méltó sorsa van"

    Frau Lehrerin 45 éves, 20 éve tanít. A magyar tanárokkal összehasonlítva bizony irigylésre méltó sorsa van.

  • 2015.03.13 00:23:23v2peti

    "A napköziböl többféle lehet, Hort, Hausaufgabenbetreuung, Mittagsbetreuung etc. vagyis klasszikus napközi, házi-feladat-felvigyázás, vagy egyszerü délutáni felügyelet. " Ez a házi-feladat-felvigyázás nálunk is volt annó. Úgy hívták, hogy tanulószoba. Felsőtagozatban volt jellemző, ahol már nem nagyon volt napközis.

  • 2015.03.13 08:18:38csakférfi

    Miért van az hogy mindig példálóznak "nyugati" példákkal?Elénk állítva hogy mostan aztán szégyenljük magunkat mert a gyerekeink,rossz mutatókat hoztak a Pisa-teszten.Meg tendencia hogy egyre rosszabb lesz.Azért hogy "jó" példát állítva elénk változtassunk a jó irányában.Én nem tenném, én azt állítom az iskoláink és tanáraink vannak olyan jók mint a külföldi.A probléma meg inkább azzal van hogy a gyerek nem akar tanulni jól,átlagban.Mivel mi sem nagyon akartunk meg a dédunokáink sem,fognak amíg mi szülők ki nem erőszakoljuk!mármint hogy lehetőség és az idő adott Neked fiam kötelességed tanulni(lányom).Amennyiben ezt nem teszed akkor.....buta maradsz.Nem fogsz tudni.nem lesz rálátásod a világra sem humán sem matematikai szempontból.Nem leszel képben ha fontosabb a laptop a mobil a tablet a bicikli a játék,....stb.Gyereknek az az elsődleges dolga hogy tanuljon.Szülőknek meg az hogy ne a tanárt okolják hanem a gyereket.ne akarjon okosabb lenni egy szülő mint a gyereke tanára.ne bírálja mert meg volt rá az oka a tanárnak hogy rossz jegyet "uram bocsá" egyest vésett be.Az ok az hogy nem tudta meg nem is akarta...!kellene ezeket a szempontokat előnyben részesíteni olykor amikor a gyerekeink egyre csak azt látják elég "Wall Street farkasának lenni"és dől a lé.(mert) Most ez a valóság.Persze a szülőknek is fel kellene ehhez nőni. :) :) :)

  • 2015.03.14 23:28:45zsuzsibuvar

    csakferfi, szerinted tehat az a baj, h a gyerekek nem akarnak tanulni? Csak a magyar gyerekek? Mi van azokkal, akik utaltak a magyar iskolat, aztan kulfoldre kerulve megszerettek a kulfoldit? A szulo ugyanaz, a gyerek ugyanaz, az iskola kulonbozo.
    Van mit finomitani az elmeleteden.

  • 2015.10.27 07:43:53Bognarandi

    Lehetne tudni, hogy Emese milyen Emese, vagy hogyan lehet felvenni vele a kapcsolatot? STR-i költözésünk kapcsán nagy segítségünkre lehetne a gyermekem beiskolázásával kapcsolatban. Köszönöm szépen!

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta