Mi a házastársi örökbefogadás, és hogyan zajlik?

Zanza!

Hat hónappal azután, hogy második férjem jegyzőkönyvben kérelmet terjesztett elő az első házasságomból született három gyerekem örökbefogadására, végre megjött a határozat: a gyámhivatal engedélyezte az örökbefogadást. A házastársi örökbefogadás általános feltételeiről és az örökbefogadásra való alkalmasság megállapításáról korábban már írtam (ide kattintva elolvashatja), a továbbiakban pedig az eljárásról lesz szó. 

shutterstock 128323457

Házastársi örökbefogadás

Az örökbefogadás egyik speciális esete a közös gyermekké fogadás. Erről akkor van szó, ha az örökbefogadottat mindkét házastárs - akár együttesen, akár külön-külön - örökbe fogadta. Az örökbefogadott ilyenkor a házastársak közös gyermekének minősül. Ugyancsak közös gyermekké fogadásnak minősül, ha az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét (vér szerinti gyermekét) fogadja örökbe. Az örökbefogadó ebben az esetben a gyermek szülőjének a jogállásába lép, oly módon azonban, hogy az örökbefogadás nem érinti a házastárs vér szerinti szülő jogait. Ha a férj örökbe fogadja felesége vér szerinti gyermekét, a gyermek szüleinek a vér szerinti anyát és az örökbefogadó apát kell tekinteni, míg a vér szerinti apa szülői jogállása az örökbefogadással megszűnik. A gyámhivatali engedélyhez mindenkor kell a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat és a gyermek szüleinek, illetve a házasságban élő örökbe fogadni szándékozó személy házastársának az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozata. Amikor a szülő a hozzájárulását megadta, figyelmeztetni kell, hogy ezt a későbbiekben már nem vonhatja vissza.

Forrás: http://www.drgaaledina.hu

A férjemnek, mint örökbe fogadni szándékozó személynek a következőket kellett csatolnia a kérelemhez:

- születési és házassági anyakönyvi kivonatát

- a jövedelmigazolását

- az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt

- a háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról

Miután a gyámhatóságon mindannyian nyilatkozatot tettünk, meg kellett jelenni egy pszichológiai vizsgálaton is. Ez alól egyedül a volt férjem élvezett mentességet, neki a lemondó nyilatkozat után már semmilyen kötelessége nem volt. (Mondjuk én simán egy évnyi pszichoterápiára ítélném azt, aki önként lemond a gyerekeiről, de mindegy.) Együtt jelentünk meg a szakembernél, és egy közös beszélgetés alatt dölt el, hogy a férjem alkalmas a gyerekek örökbefogadására, akik pedig apaként tekintenek rá.

A beszélgetés kötetlen, tőlünk olyanokat kérdezett a pszichológus, hogy a volt férjem hogyan viselkedett a korábbi házasságban, mi volt a válás oka, milyen kapcsolata volt a gyerekeivel, minek a hatására döntött úgy, hogy lemond a gyerekeiről, hogyan ismerkedtünk össze a mostani férjemmel, hogyan fogadták az esküvő hírét a gyerekek, apának hívják-e már őt, stb. A gyerekek ugyanúgy átestek ezen, és azt kell mondjam, érzelmileg jobban felzaklatta őket a vizsgálat, mint az, hogy a biológiai apjuk lemondott róluk.

shutterstock 218185372

A pszichológiai elbeszélgetés után környezettanulmányt is végeztek a közös otthonunkban, ami azért volt kissé komplikált, mivel a kijelölt időponthoz képest három nappal később költöztünk el onnan. Ráadásul nem egy-két községgel arréb, hanem Németországba, így a gyámhivatal munkatársa mindössze azt tudta megnézni, hogy adott pillanatban hogyan élünk a bedobozolt cuccaink között. A környezettanulmány egyébként nem csak azt hivatott megállapítani, hogy hol és milyen körülmények között élnek a gyerekek, hanem, hogy szellemi és érzelmi fejlődésük biztosítva van-e. Vagyis ismét át kellett esni egy pszichológiai vizsgálathoz hasonló beszélgetésen az egész családnak.

A pszichológus által megírt alkalmassági véleményt a férjemnek kötelessége volt elolvasni, úgyhogy emiatt volt egy útja Németországból Magyarországra. A szakember semmi akadályát nem látta az örökbefogadásnak (egy csomó szép dolgot sorolt fel a férjemről), és mivel a férjem ezzel egyetértett, az ajánlást ezek után postázták a gyámhivatalnak.

Nekik a jogszabály szerint az örökbefogadás engedélyezéséről az erre irányuló kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül döntenie kell, ám ez a gyakorlatban nem így működik. Az ügyintézési határidőt ugyanis megszakítják az egyes eljárási cselekmények elrendelésétől a foganatosításig eltelt időszakok, vagyis ha a hatóság kiküld egy idézést nekünk, amiben az van, hogy pl. 15 nap múlva meg kell jelennünk a meghallgatáson, akkor az idézés kiküldése és a meghallgatás időpontja között eltelt időszak nem számít bele az ügyintézési határidőbe.

Így lett az eltervezett 60 napból majdnem 6 hónap, amikor is végre megérkezett a határozat, hogy a gyerekeknek mostantól már az anyakönyvi kivonatuk szerint is a férjem az apjuk.

Blogmustra