SZÜLŐSÉG

Pünkösdi kérdezz-felelek, nem csak szülőknek

2014. június 6., péntek 09:23

Valószínűleg kommentelők hadának megvetését vonom magamra, amikor bevallom, minden egyes évben elfelejtem, mit ünneplünk pünkösdkor. Minden évben utánanézek, némi rutinnal a zsebemben mostanában már előre, aztán a kérdések megválaszolása után rendre el is felejtem a következő esedékesség idejére.

Ha önök is hasonlóan járatlanok a témában, itt a pünkösdi kérdezz-felelek, hogy ne akkor kelljen guglizni, amikor a gyerek rákérdez.

Mikor?

A húsvéthoz hasonlóan - illetve abból adódóan - a pünkösd is mozgóünnep. Ideje a húsvét utáni hetedik vasárnap és hétfő. Kis ismétlés: a húsvét pedig a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtöltét követő első vasárnap, vagyis március 22 és április 25 között bármikor lehet.

shutterstock 96950066

Ahogy pünkösd mindig a húsvét utáni 50. napra esik, az ünnepkörhöz tartozik még a 40 napi csütörtök, amit áldozócsütörtöknek hívunk. Ez Krisztus mennybemenetelének napja, az egyház az évi egyszeri áldozás határidejéül ezt a napot szabta meg, sok helyen ez a gyerekek elsőáldozásának napja is.

Pünkösd utáni második hét csütörtökjén (húsvét utáni 60. nap) következik az Oltáriszentség ünnepe, vagy más néven Úrnapja, amikor "Krisztus testét" hordozzák körbe egy körmeneten.

Miért így hívják?

Az ünnep neve a görög pentekosztész (ötvenedik) szóból ered. Az ünnep zsidó eredetű, a Pészah szombatját követő ötvenedik napon ünnepelték eleinte a befejezett aratást, később pedig azt, hogy Isten Mózesnek adta törvényeit a kőtáblákon.

Mit ünneplünk ilyenkor?

A keresztények ilyenkor a Szentlélek "kiáradását" ünneplik. A Szentlélek ezen a napon áradt ki az apostolokra, vagyis lángnyelvek formájában szállt le rájuk. Az apostolok ezután indultak el prédikálni, és ezt követően alakultak meg az első keresztény gyülekezetek is. Végsősoron tehát ez a keresztény egyház szülinapja. Kevésbé romantikus értelmezésben ekkor indult világhódító útjára a kereszténység.

Hogyan ünnepelték?

A pünkösdhöz számtalan népszokás kapcsolódik, még ha semmit sem tudunk az egészről, a "pünkösdi királyság" kifejezést már akkor is hallottuk. A népi szokásokban nálunk és máshol is keverednek a vallásos, a pogány és a régi római elemek.

Pünkösdi király

A pünkösdi királyválasztás első írásos nyomai hazánkban a 16. századból erednek. Bár vidékenként kicsit más kiváltságok kapcsolódtak hozzá, pünkösdi királynak lenni valóban óriási királyság volt, számos, egy évre érvényes előjoggal. Jellemző volt, hogy a megválasztott legény egy évig ingyen ihatott a helyi ivóban, hogy tilosba tévedt jószágai miatt nem kapott büntetést, egy évig minden lakodalomra és mulatságra hivatalos volt. A pünkösdi királyt különféle ügyességi versenyeken választották ki, jellemzőek voltak a lovaspróbák. Jókai Egy magyar nábobjában is választanak Pünkösdi királyt, itt elolvashatják, hogyan szerezte meg a címet Kis Miska a hat éve uralkodó, a dicsőségtől elborult Mártontól Jancsi úr birtokán.

Pünkösdi királyné

Nem csak királyt, de királynét is választottak ilyenkor, ez a szertartás eleinte inkább a termékenységvarázslás rítusából eredt, később a hangsúly az adománygyűjtés irányába tolódott el. Ez többé-kevésbé tulajdonképpen egy szépségkirálynő-választás volt, sok helyen egyszerűen a legszebb kislányt öltöztették be díszes ruhába, és jártak vele körbe a faluban. Máshol nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy a legszelídebb, legszorgosabb szép lány legyen a királynő.

Pünkösdölés, 1967-ben, Győr-Moson-Sopron megyében. Középen a királyné
Pünkösdölés, 1967-ben, Győr-Moson-Sopron megyében. Középen a királyné
Fotó: Picasa / creative commons

A királynő és családja gyakran kapott ajándékokat a helyi földesúrtól, és a jó termés biztosítása érdekében a helyiektől is. Ehhez olyasmiket kellett tennie, hogy ha megcsiklandozták, nevetés közben ne mutassa ki a fogát - ezzel biztosította, hogy jól mennek majd a gazdaságok ügyei a következő évben is. Máshol mondókázással, virágsziromszórással biztosította a háziak jószerencséjét. A szokás valószínűleg a 13. századból, Bolognából ered, ahol a "májusi grófnőt" ünnepelték. Ha szeretnének még ilyen témájú képeket nézegetni, itt megtehetik, Barsi Hajna több fotót is feltöltött édesapja képeiből, lapozzanak le a hozzászólásokhoz, ott találják őket.

Törökbasázás

A törökbasázáshoz általában a környék egyik égetnivalóan komisz kölykét választották. Őt beöltöztették buggyos török nadrágba, a ruháját jó vastagon kitömték szalmával. Aztán a fiút - időnként láncon - körbevezették a faluban, és aki csak érte, ráhúzott egyet egy gallyal. Más variációk szerint házról-házra járt, ugrálnia kellett ahányszor megcsapták, cserébe tojást és pénzt kapott.

 

Kövessen minket a Facebookon is!

 

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2014.06.06 10:01:27Zephyrous

    Szerintem ilyeneket csak egy vallásos embernek illik tudni. Aki ateista, vagy más vallásokban hisz, nem kell tudnia a keresztény vallási ünnepeket.

  • 2014.06.06 10:32:07gombakomba

    2014.06.06 10:01:27 Zephyrous
    Nem KELL tudnia, de Magyarországon azért a legtöbben, ha nem is vallásosak, keresztény kultúrkörben nőnek fel. Minimum a karácsonnyal, húsvéttal találkoznak. Ezért aztán nem baj, ha ismeri az is, aki nem vallásos. A műveltségének mindenképpen jót tesz, különösen, ha egyidejűleg más vallások hagyományaival, kultúrkörével is tisztában van.
    Elég sok olyan dolog van a világon, aminek az ismerete nem KELL a túléléshez, de azért nem baj, ha tudja az ember.

  • 2014.06.06 10:34:59Parentheses

    Kedves Zephyrous, szerintem ez nem így van. Én nem vagyok mohamedán, mégis fontosnak tartom tudni, miért imádhoznak úgy, ahogy, mit énekel a müezzin és mi az a Haddzs. Izraelita sem vagyok, mégis szeretm tudni, mi az a Pészah vagy a Hanuka. Vannak dolgok, amiket nem azért tudunk/kell/illik tudnunk, mert az adott közösséghez tartozunk, hanem azért, mert az adott közösségek körülöttünk élnek.

  • 2014.06.06 10:44:50gombakomba

    Még egy gondolat: ezeknek a vallási ünnekepnek a gyökere sokkal ősibb, a keresztény vallás előtti időkbe nyúlik. A pünkösd is a keresztény idők előtt zsidó ünnep volt (természetesen nem Jézussal összefüggően), de már előtte is ünnepi időszak volt.
    A karácsony, a húsvét, a pünkösd, a Mária mennybemenetele (aug. 15, nálunk helyette aug. 20.), ezek és még sok-sok más a természet változásait követő ünnepek voltak. Ahogy jöttek-mentek a vallások, ezeket az ősi ünepeket magukba építették. A karácsony a téli napforduló, a húsvét az új tavasz, a termékenység, a pünkösd és a Mária mennybemenetele is terményéréssel, aratással összefüggő ünnepekre épült rá. A mai napig hordoznak olyan mozzanatokat, amik ezekből a régi időkből származnak, plusz időközben is rakódtak rájuk népszokások, pl. a fent említett Pünkösdi királyságnak és törökbasázásnak nem sok vallási vonatkozása van. Ezek egy ateista vagy más vallású számára is érdekesek lehetnek, egyszerűen azért, mert a történelmünk, a gyökereink részét képezik.

  • 2014.06.06 13:50:46Iván_a_muzsik

    Zephyrous:Jó próbálkozás trollkodni, szalmabáb érvelési hibával:) Ugye?
    Addig is itt egy rejtvény ,hátha fejlődsz: (pozitiv szillogizmus)
    P 1. Ha minden ateista egyben bevallottan humanista.
    P.2. Minden keresztény egyben humanista.
    K. : Minden ateista egyben keresztény.
    K: Tehát neked is tudnod kellene az ünnepeket... Troll with Style...

  • 2014.06.06 14:04:09talicskás munkásember

    Az ateista nem hisz egyik vallásban sem, de szívesen tölti el a velük járó szabadnapokat horgászással, kirándulással, trollkodással. Ha nem ez utóbbi, akkor érdeklődik annyira a többi vallás iránt, hogy elférjen a buksijában ennyi ismétlés.
    Köszönjük.

  • 2014.06.07 01:18:57Kovacs Nocraft Jozsefne

    Bár az ateisták veszettül tiltakoznak ellene, az ateizmus is csak egy hit, semmi más: ők abban hisznek, hogy nincs Isten.

  • 2014.06.07 12:49:16Az evolúció megfordítója... vissza a fára!

    Én ateistaként is elismerem, hogy a keresztény kultúrkörben nőttem fel, egyszerűen keresztény kultúrkörbe tartozó országban születtem, annak ellenére, hogy nem hiszek istenben, ismerem a kereszténységet. Ezt nem tudtam és valószínűleg nem is akartam kikerülni. Nem hiszek benne, de ismerem a teljes " sztorit". Meg több más vallás "sztoriját" is ismerem. Ennyi. Ezt még sok vallásos ember se mondhatja el magáról.
    Sőt, ógörögül is tudom a pünkösdöt, meg egy csomó mást is, egyszerűen európaiként ez számomra a műveltség része, de nem tragédia, ha valaki nem tudja. Vannak ennél fontosabb dolgok is.

    @ talicskás munkásember 2014.06.06 14:04:09

    volt olyan magyarországi munkahelyem, ahol volt dohányzó kollégám
    ő óránként kiment 5-10 percre cigizni, a főnök is cigizett, nem szólt érte
    én nem dohányzok, nekem nem jár a szünet? fel kell vennem egy kellemetlen sőt káros szokást, ahhoz, hogy egyenlőként kezeljenek a dohányossal, vallásossal?
    én amúgy nem vagyok a vallási ünnepnapok híve
    egyrészt a többi vallás tagjaira nincs tekintettel, másrészt az ateistákra sincs tekintettel
    én pl. karácsonykor is dolgoznék, miért zavarnak haza? (jó, most nem Magyarországon élek, itt nincs "úgy" karácsony)
    viszont lehet, hogy tartanék valami személyes ünnepet, ami nekem fontos, arra meg nem kapok plusz szabadnapot

  • 2014.06.07 13:05:04Az evolúció megfordítója... vissza a fára!

    @ Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.06.07 01:18:57

    "ők abban hisznek, hogy nincs Isten" - ez így ebben a formában nem igaz
    az ateizmus az istenben való hit hiánya
    tehát nem azt hiszi, hogy nincsenek istenenek, hanem nem hisz istenekben
    a hit hiánya
    agnosztikusok: nem tartja eldönthetőnek vagy nem foglalkozik vele
    meg vannak az erős ateisták, akik bizonyítottnak gondolják isten nemlétét (szerintem eleve tudománytalan kérdés a transzcendes, isteni lények kérdése, a vallások maguk is a tudományon kívülre helyezik az érvelésüket az utóbbi időben, tehát tudományos eszközökkel se bizonyítani, se cáfolni nem lehet, ez a vallásoknak is nagyon megfelel, a tudományos módszerek alól maguk vonják ki magukat)

  • 2014.06.07 13:15:43Az evolúció megfordítója... vissza a fára!

    @ Iván_a_muzsik 2014.06.06 13:50:46

    butaság, nem minden humanista keresztény...

  • 2014.06.07 23:08:07retinax

    Ezzel a Szentlélek szétáradásával az van, hogy akit ez az egész vallás kérdés nem érdekel, annak ez csak egy hatalmas kamu, egy teljesen megfoghatatlan dolog. Következésképpen nem azért nem tudja, mi a pünkösd, mert műveletlen, hanem mert érdeklődés hiányában egyszerűen kiszelektálódik az infó a fejéből. Ahogy az áldozócsütördök meg a hamvazószerda, meg az évei száz másik keresztény ünnep is.
    A magam részéről nem igazán hiszek a "keresztény kultúrkörben" sem. Erre most ugyan divat hivatkozni, de azok, akik mondjuk túl vannak a harmincon, nagyon nem a "keresztény", hanem a szocialista kultúrkörben nőttek fel. Ha az április négyet megkérdezed tőlük, tudni fogják. A pünkösdöt meg nem biztos.

  • 2014.06.08 06:58:17bohuš

    Zephyrous:

    Az antik mitológiát meg elég volt a görögöknek-rómaiaknak ismerni. Regényeket meg olvasson a magyartanár...
    Európai kultúra, barátom, ha mond ez valamit.

  • 2014.06.10 11:39:58dieter1

    @retinax
    "Következésképpen nem azért nem tudja, mi a pünkösd, mert műveletlen, hanem mert érdeklődés hiányában egyszerűen kiszelektálódik az infó a fejéből."
    Érdekes gondolat. Bár szerintem pont azokat nevezzük műveletlennek, akiknek minden olyasmi kiszelektálódik a fejéből, ami nem közvetlenül érdekli. Ezek legjobb esetben is csak szakbarbárok lehetnek.

    Kedvenc régi példám arról, hogyan lehet minimum több százezer embert megbántani: a korábbi liberális városvezetés Budapesten hagyományteremtő (!!!) farsangi bált hirdetett, sajnos már a nagyböjti időszakban. Fogalmuk sem volt, hogy a mozgó ünnepek miatt abban az évben korábban vége volt a farsangnak, és pont akkorra hívták mulatozni az embereket, amikor a vallásosak lélekben már egészen másra készültek. Olyanok akartak új hagyományokat teremteni, akik köptek a meglévőekre.

  • 2014.06.10 12:55:20retinax

    @dieter1
    Érdekes kérdés ez a műveltség, ha megkérdezel száz ember, mind más fog mondani, hogy szerinte mi a fontos, mi a műveltség része, és mi nem az. Lesz, aki szerint tök alap, hogy tudd, mit csinálnak a félvezetők, lesz, aki a grafént, más meg Shakirát tartja az alapműveltség részének. És van, aki a pünkösdöt, vagy a jom kippurt. Hát, a világ már csak ilyen sokszínű.

  • 2014.06.10 13:05:42retinax

    Ja, és még valami eszembe jutott erről. Ha valakit egyáltalán nem érdekel egy adott dolog, de úgy gondolja, hogy a műveltség része, ezért görcsösen igyekszik megjegyezni, az nem kultúrsznobizmus-e inkább? Egyébként jelzem, nem fog menni. Úgysem lehet megnézni minden filmet, kiállítást, és nem fog sikerülni az összes európai vallás összes ünnepét megjegyezni sem. Aki akar, úgyis bele tud kötni. Szóval én egy kicsit megengedőbb vagyok, ami az "általános műveltség" kérdését illeti.

  • 2014.06.10 14:58:22dieter1

    @retinax
    Tulajdonképpen úgy "vitatkozunk", hogy alig van köztünk véleménykülönbség, inkább csak a megfogalmazással volt bajom.

    Parentheses véleményét osztom:
    "Én nem vagyok mohamedán, mégis fontosnak tartom tudni, miért imádhoznak úgy, ahogy, mit énekel a müezzin és mi az a Haddzs. Izraelita sem vagyok, mégis szeretm tudni, mi az a Pészah vagy a Hanuka." Valamint az sem árt, ha az ember igenis tudja valahová tenni a félvezetőket, a grafént, Shakirát és a többit.

    Más kérdés, hogy sajnos az én alapműveltségem a rossz memóriám miatt kissé gyenge lábakon áll, így a második hozzászólással nagyjából egyetértek. Görcsös megjegyzésről szó sem lehet. Alapkövetelményként megelégszem azzal, hogy ha valaki "hallott már harangozni" egyes dolgokról, és szükség esetén tudja, hol lehet utánanézni. De ha "élesben" megy a dolog, akkor igenis muszáj utánanézni - a példaként hozott esetben pont ez hiányzott, ezért voltam felháborodva.

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta