Gyűjtés a gyereknek: ingatlan, lakáskassza vagy befőttes üveg?

Zanza!

A babakötvény, az ifjúsági számla és a kötvények bemutatása után cikksorozatunk harmadik részében megemlítünk egy-két olyan megtakarítási formát, amelyek kötöttségekkel ugyan, de mégis alkalmasak lehetnek gyermekünk jövőbeni céljainak megvalósításához – ha most hozzákezdünk.

Ingatlan

Kétélű dolog. Ha a nagyinak a miénk az egy szem unokája, akkor mindenképpen nyerő. A nagyi remélhetőleg még sokáig benne lakik, lehetőleg a gyerek nagykorúságáig, ha mégsem, akkor reménykedjünk, hogy a lakás ki-vagy eladható, ha az unoka az örökös. Eladáshoz gyámhatósági engedély kell az örökös nagykorúsága előtt, ami egy meglehetős procedúra. Egy lakás mindig érték, de mindig van költsége is – ha se nem lakunk benne, se nem adjuk ki vagy el, akkor fizetgethetünk utána évekig, a semmiért. Tehát ha nem öröklés, hanem vásárlás útján kap a kiskorú lakást, mert ezt érezzük biztonságos befektetésnek, akkor mindenképp érdemes gondoskodni rögtön valakikről, akik a rezsit addig is fizetik, amíg a trónörökös bele nem nő.

Föld, telek és egyéb egzotikumok – az értékállóságot sokan jelentik ki ezek esetében, érdemes figyelni a kötelezettségeket – beépítési vagy művelési kötelezettség, közműfejlesztés, esetleg egyes településeken kommunális, egyéb ingatlanhoz tartozó adófajták.

Lakáskassza

Ha kifejezetten lakásvásárlásra gyűjtünk az ifjoncnak, akkor a legalább 4, legfeljebb 8 évre köthető,  állami támogatást is igénybe vehető Lakáskassza konstrukció is jó megoldás lehet, akár igénybe veszi majd a kedvezményes hitelt, akár nem. Kamatadó-mentes, (fix hozamú, biztonságos) tartós megtakarítás (amely a jelenlegi szabályozás mellett lakáscélra-  építkezés, vásárlás vagy felújítás) használható fel, a megtakarítás összegétől függő, de maximált állami támogatással, ennek jelenlegi összege a befektetett összeg 30 százaléka, maximum évi 72000 Ft. A bibi ott lehet vele, ha a leendő tulajdonos inkább elnyaralná az összeget, vagy megrendezné álmai esküvőjét, azt ugyanis ebből nem lehet. Csak lakáscélra, mióta megváltozott az eredeti szabályozás.

Nyesz-számla, avagy a nyugdíjas és a pályakezdő  stratégiai szövetsége

Hülyén hangzik? Nem akkora hülyeség. Ha elég későn szültünk, akkor lehet játszani ezzel is. Mondjuk húsz-huszonöt év múlva nyugdíjba mehetünk. Addig felnő a kölök. És amíg a szabályozást meg nem változtatják, addig a számlán szabadon megtehető bármely, az adott bank kínálatában létező befektetés, a költség szabályozottan alacsony, adó nincs, adókedvezmény van (még). Amikor nyugdíjcélra felvesszük az összeget (ez nem a magánnyugdíjpénztár, ahol általában életjáradéki formák, tehát havi kifizetések vannak), akkor semmi, de semmi nem akadályozza (tán csak az épp érvényes adójogszabályok valamicskét, ha olyanok), hogy az összeg egy része felnőtt gyermekünknél landoljon.

Nyesz-re vehetőek ugye kötvények, részvények, befektetési alapok jegyei. A kockázatuk ennek megfelelően változó, ahogy a hozamok is. Viszont a nyesz-ről tényleg csak akkor lehet büntetés nélkül pénzt felvenni, ha MI (a számlatulajdonos) nyugdíjba megyünk. Ha mégis, akkor bizony büntivel ugrik az addigi adókedvezmény.

Nincs nekem ilyesmire pénzem!

...kiáltasz fel, kedves olvasó, valószínűleg joggal. Minden drága,  a bevétel csökken, esetleg hiteled van, ajjaj. És mégis, én mindenképpen javaslom, hogy rendszeresen tegyél félre a kölyköknek. Ha havi ötszázat, akkor annyit, mint annakidején csóró szüleim vagy nagyszüleim tették, rettenetesen kicsi fizetésekből. Csak a szokás kedvéért, meg hogy motiváljon pár év múlva, hogy ezt a kicsi magocskát is érdemes hizlalni még egy kicsit. Ha másra nem, egy jó tanfolyamra, egy ajándék étkészletre, egy esküvői vacsorára legyen elég a gyereknek. Hidd el, ha nem neveled nagyon félre, akkor meg fogja köszönni. Azt is, ha megtanítod neki a vésztartalék és az előre tervezés gondolatát.

Ha egyik megtakarítási forma sem tetszik, még mindig használhatod a párnacihát, vagy a befőttesüveget is. A semminél vagy az utódra hagyott adósságnál az is jobb.

Blogmustra