SZÜLŐSÉG

Húzza már ki a mancsát belőlem!

2010. június 6., vasárnap 08:24 |

Saffron nevű olvasónk úgy gondolta, kipihentebb az ügyeletben lévő orvos, mintha berángatnak valakit, hálapénzt sem szándékozott fizetni, ezért tudatosan szült ügyeletes orvosnál.

Háborítatlan szülést tervezett, ám számos ponton híúsultak meg a tervei: burkot repesztettek, fekve kellett vajúdnia, legalább négy doki turkált benne, méhszájat tágítottak, oxitocint kötöttek be, gátmetszést alkalmaztak. Összességében mégis pozitív élményekkel távozott a kórházból. Te is szeretnéd megosztani szüléstörténeted? Küldd el nekünk erre a címre!

Problémamentes terhességem a szigorúan számolt 41. hetébe ért (másnap akartak befektetni, amit nagyon el akartam kerülni, utólag kiderült, hogy a helyesen kiszámított napon szültem), amikor hajnali 5 órakor fájásokra ébredtem. Férjkeltés, laza készülődés (ebben benne foglaltatott egy laza smink is, igen, hiú vagyok), irány a kórház, ekkor voltak 8 perces fájásaim. Beértünk, ügyeletes dokinő megvizsgál, kétujjnyira nyitva voltam, fájások jönnek-mennek, eltelik a vajúdóban kábé fél óra, mire bekerültem a szülőszobára. Előtte a bélműködésem szuperül időzített, nem volt szükség a pezsgőkúpra, ment minden magától, mondhatni, folyt, aminek folynia kellett. Férj már várt odabent, éppen röhögcséltünk, milyen jól áll neki a kék egyenhacuka, mire újabb doki jön, 3 ujjnyi méhszáj, és ő most burkot repeszt. Jó.(*) Közben megérkezik a „kisdoktorom” (így nevezték bent az orvosok-nővérek-csecsemősök), bemutatkozik, nála fogom kinyomni a gyerekemet. Megnyugszom a doki személyét illetően, mély hangja nagyon bizalomgerjesztő.

Ekkor még nagyon virgoncak voltunk, itt gyors szülés lesz, a dokik is ezt erősítik bennem, én is mosolygok. Most még. Aztán egyre brutálisabbak a fájások, férj vizesruház, zuhanyzunk, adogatja a szőlőcukrot és a vizet a számba felváltva, mászkálok, nem jó sehogy sem. Simán fekszem a szülőágyon (*), így legalább nem kell tartani magam, bár a fájdalom szinte lebénít így is. Eltelik kb. 4-5 óra, dél körül 4 ujjnyinál a menet megakad, a fájások is elvileg szabálytalanabbakká váltak, doki mondja, hogy oxitocin infúziót fog adni, hogy rendszerezzék és erősebbé tegyék a fájásokat. Mikor kimondja a kulcsszavakat, miszerint 'fájás', 'erősebb', köszi szépen, pont erre van most szükségem, de fél kettőre babát ígérnek, nosza.

A fájások között el-elszendergek, kimerült vagyok, fáradt, pihenni szeretnék. Közben már legalább a negyedik doki vizsgál meg, persze, azt mindegyik elfelejti közölni, hogy valójában méhszájat tágítanak. Beszarás, hogy ez ennyire fáj, ekkor nyögdécselek először, lökném el magamtól, húzza már ki a mancsát belőlem, vagy leütöm. Az egyik meg is sértődik, hogy miért húzódom el, hát ez elengedhetetlen része a szülésnek, nem tudtam? He...? A fájdalomtól már nem tudok erre mit mondani, ránézek férjre, mire az csúnyán ránéz a dokira, hál' istennek kihátrál, és többet nem látjuk. (Ez volt a legkellemetlenebb emberi része a szülésnek, tudom, szerencsés vagyok). A kisdoki bezzeg gyengéd és figyelmes, még a fájások között is érzékelem ezt, dicsér, hogy milyen jól lélegzem, szerencsém van vele. Délután egy óra körül van ekkor, 4 és félujjnyi tágulásnál tartunk. Gyűlölöm azt az órát a falon velem szemben, ezt ki tette ide, és miért kínoz vele, hiszen láthatóan nem jár, de legalábbis ólomlassan csurognak a percek rajta.

Egy óra kín után kérnek, hogy szóljak, ha nyomnom kell. Már elegem van, a fájdalomtól úgy látszik rosszul érzékelem a testemet, azt hazudom, hogy nyomnom kell, hogy végre legyen már vége, de valójában egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ezek már a tolófájások voltak-e vagy inkább csak egy gyenge ingerféleség. Mindenesetre dokik be, megvizsgálnak, sej, de jól esik, bólintanak, lábamra zokni, felpakolják a kengyelbe, no, nyomjak, azaz, hogy pontosan idézzek: „kakiljak lefelé”. Ezen majdnem elnevettem magam, ami abszurd, tekintve az akkori állapotomat. Férj közben rendületlenül mellettem volt, de a legfontosabb szerepét ekkor kapta meg saját magától: érezte hogy most mennyire szükségem van rá, minél közelebbről, ezért szinte kiabált a fülembe, bíztatott, tájékoztatott, hogy mi zajlik odalenn, mert én azon kívül hogy majd' szétrepedtem, nem nagyon éreztem a fiam testét magamban. Ez a csak nekem szóló hajrázás átsegített a nehezén.

Elsusogtam a szülésznőnek, hogy ha lehet, ne repesszenek gátat (*), rábólintott, de a főorvos lecseszett, hogy nem-nem, a baba szívhangjai nem olyan erősek, mint az elején, „sietni” kell. Oké, akkor mindent bele, 3-4 tolás, és kibuggyant végre a fiam. Óriási megkönnyebbülés (vajon hova tűnik ilyen gyorsan el az a mérhetetlen fájdalom), nedves testét rám rakták, te jó ég, milyen puha a bőre. Anyám, hogy tud ilyen hangosan bőgni, ijesztő, szinte már sikolyszerű, de mi csak bazsalygunk az apjával, igen, ez a mi fiunk, akarata máris hatalmas. Az apját (igen, már kimondhatom) a fiunk után küldöm, közben engem összevarrnak (újabb borzalmak), közben viccelődünk, és csodálkozom, hogy milyen kipihentnek érzem magam. Hirtelen kiürül a szülőszoba, nézem a fejem felett a műtőslámpát, üres az agyam, olyan, mintha lebegnék, majd megjelenik a férjem, nincs időm kikérdezni, mert megérkezik puha takaróba bugyolált fiam is egy nővér kezében, és minden végre a helyén van, míg szopik, elújságolom szeretteimnek, hogy 2009. augusztus 5-én 15 óra 15 perckor bekövetkezett a személyes csodánk.

Utószó: elhatározásból szültem ügyeletes orvosnál, bár a szerencsefaktort elég erősnek éreztem (nálam bejött), de úgy vélekedtünk a férjemmel, hogy minden ügyeletes orvos valaki fogadott orvosa, azon kívül csak kipihentebb az éppen aktuális ügyeletes doki egy berángatottnál. Őszintén megmondva, hálapénzt sem akartunk fizetni. A személyzet, az orvosok, nővérek, csecsemősök kedvesek, de legalábbis korrektek voltak, én pedig nem is vártam mást, nem is volt szükségem egyébre. Megkaptam, szerencsénk volt.

Ami a csillagos részeket illeti, tudni kell, hogy a gyerek előtt az elvek embere voltam, nagy arcom volt, azt hittem, hogy a sok tájékozódás majd mindenkinél okosabbá fog tenni ideértve a szülést, a gyereknevelést és az azt övező ideológiákat. Vicces visszagondolni az akkori önmagamra, szinte szégyen az, amit érzek a nagy hangom miatt. Természetes, beavatkozásmentes szülést szerettem volna (na jó, ha lesz még gyerekem, szintén ezt szeretném), és ez nem sikerült. És egy percig sem bánom. Hiába volt burokrepesztés, oxitocin, méhszájtágítás, fekve vajúdás, folyamatos CTG, mégis nagyon jó élményként él bennem a szülésem, szeretek visszagondolni rá, pedig ezek addig vörös posztóként éltek a szemem előtt. És habár biztosan lehetett volna másként, háborítatlanabb főként, ez így volt jó és teljes, mert rávett, hogy átértékeljek bizonyos dolgokat, és elvessek nagybetűs elveket.

Valamint így született meg a kisfiam, Dániel.

saffron

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.06.06 15:04:35saffron

    Lapis Lazuli, a bátorságot mire érted?

  • 2010.06.06 15:20:15rath.dinen

    Nekem mondjuk nem repesztették a gátat, hanem vágták :-))))

    Egyébként grat.

  • 2010.06.06 15:32:45Lapis Lazuli

    erre:"Már elegem van, a fájdalomtól úgy látszik rosszul érzékelem a testemet, azt hazudom, hogy nyomnom kell, hogy végre legyen már vége, de valójában egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ezek már a tolófájások voltak-e vagy inkább csak egy gyenge ingerféleség. "
    És az utószóra, meg a csillagos részekhez fűzött magyarázatodra.

  • 2010.06.06 16:42:22cozumel

    Aki ezt a gyereket lerondazza, az nem csak egy utolso taho, hanem latasproblemakkal is kuzd. En szoltam elora.

  • 2010.06.06 18:48:27drlucifer

    Gyönyörű baba, gartulálok!

    OFF
    Betelt az OFF ezért innen üzenem az árvízben érintetteknek, hogy velük vagyunk!
    ON

  • 2010.06.06 19:34:58a szív fészkei

    Na, veszek egy mély nyári finom levegős lélegzetet, és idézek Müller Pétertől, lesz, ami lesz :-D. De ilyen szemekről írta: "Néztél már gyerekszembe? Egy-két éves gyerek szemébe..... A legtöbb gyerek szemének óceán-tekintete van. Végtelen. ...Nem naiv. Nem tudatlan. Nem esendő. Néha nem is "kedves". Csak tiszta..... Zavartalan, békés. ...... Mondják Buddhának volt ilyen tekintete. És Lao-cénak, a Bölcs Öreg Gyereknek."

  • 2010.06.06 20:18:00cozumel

    Na pont az ilyen kozhelyek miatt gondolom, hogy Muller Peter valami borzalom...

  • 2010.06.06 20:19:31Vierre_

    Jaj szív, nehari de ez borzasztó. :)
    Először is nálam a pontpontpont a hangsúlyozás legalja. Másod sorban meg annyira demagóg a mondandó, hogy az eget veri. :DD
    Olvasom én is, meg Richard Bachot is meg Szepes Máriát is, de nem viszem túlzásba, pontosan az ilyen mondatok miatt, amit te ide pötyögtél.
    :)))
    Nekem ezektől a nyálkáktól mindig elmegy az életkedvem, annyira hamisak.

  • 2010.06.06 20:20:09Vierre_

    cozuuuuuuuuu pacsiiiii :D

  • 2010.06.06 21:47:14ditakai

    Nálam MP kiveri a biztosítékot a megkomponált nyáladzásával. Egyszerűen nem értem. Ha valaki rendelkezik egyfajta lelki cizelláltsággal, annak erre nincs szüksége, ha meg egyszerű mint az ék, akkor nem könyvből fog finom rezdüléseket elsajátítani.

  • 2010.06.06 21:51:52eino.

    Ez a gyerek gyönyörű.

  • 2010.06.06 22:13:32a szív fészkei

    Tudtam, hogy ez jön :-). A pontok a kihagyott mondtok, vagy hogy kell azokat jelezni? Mert azért nem ennyit ad le persze egy cikknek :-)). Van neki több unokája és idősen ilyet lehet érezni egy gyerekre nézve. Nyáladzási hullámot elítélést vártam, megvan, jó, legalább ebben nem kell csalódni ebben a keserves magyar életben. :-DD

    Én elfogadom tőle ezt, mert éreztem ilyet, tőle függetlenül. Már nekem belefér, hogy őt is elolvassam és ha úgy gondolom, egyetértsek vele.
    Én mondjuk Szepes Máriától mentem a falnak, az is ízlés kérdése, hogy nekem meg ő volt a falkaparóm :-D. Őt láttam menthetetlenül hamisnak, hiába törtem át magam a könyvein. Bachot nem olvastam, nem is fogok, gondolom.

    Nyálka neked és másnak, oké. Amúgy úgyis csigákról volt szó. Szerintem értek rezdülésekhez, de persze van, akiéhez nem. Müller is sokakra hatással van és ha azonak vele jobb, mást ez mit zavar? Ja, szoktam három pontot is használni, mint legalját.:-DDD

    Menthetetlen vagyok, imádom a hatást vadászni - csigák híján, amik hálisten nincsenek a kertben - bele néha a giccsbe szügyig. Jó nézni mások borzongását ettől, de kinek feleljek meg? Nem lesz olyan dumám, mint Vierre-nek, ami tényleg zseniális - de akkor legyen meg a sajátom. Ha ilyen, ilyen.

    DE a Dani gyerek gyönyörű és legtöbb kicsi igenis nagyon furcsán néz - néha nehéz viszonozni. Vissza lehet kapcsolni a biztosítékot. :-)) Ja, szegény Bálint gazda se tobzódik a pontokban. De nem minden aranyköpetét másoltam be a csigák elleni szent háborújából, csak kivonatoltam.

    És a csigatéma kezdett leülni. Most legalább két oldal MP-fikázás dobja a kattintást, és az Index is a piacról él meg.

  • 2010.06.07 07:31:47Laliath

    szív,
    témához nem hozzászólva (mert gőzöm sincs, mi az, és nincs érkezésem visszaolvasni :)
    csak láttam, hogy kérded, hogy szokták általában jelölni a kihagyott mondatokat. Én a "hivatalos" [...] jelölést szoktam használni; ebből még sose volt félreértés :)

    oszt ennyi észosztás után le is koptam ;)

  • 2010.06.07 11:06:48verity777

    MI az, hogy "minden ügyeletes orvos valaki fogadott orvosa"? Meg hogy biztos frissebb meg kipihentebb, mint akit akkor rángatnak oda? Ha hajnali négykor mész be, akkor a nyomorult ügyeletes már kb 6 órája ott nyomul, és ha nincs szerencséje, akkor abban a 6 órában folyamatosan talpon volt, szülést vezetett meg operált. És ha elég hosszan vajúdik az ember, "elfogyaszt" az ember 1-2 ügyeletest, hát nem tudom, én inkább bíztam abban az egy orvosban, akit választottam. De én külön tészta vagyok, tudom, nem szeretek én se hálapénzt fizetni, de aki tudja, mennyit keres egy kezdő szakorvos, hát nem csoda, ha ennyi pénzért csak néznek rád. Komolyan. Lehet, hogy nem szép, de így van.
    Nem mondom, hogy ha van fogadott orvosod, akkor nem vizsgált volna végig az összes doki meg még a takarítónő is, de azért tudtad volna, kinek a kezében vagy.
    Voltam én is egy szimpatikus ügyeletes kezében és elcseszett. Aztán egy szimpatikus fogadott orvos kezében és tuti volt minden. Igaz, volt ott egy unszimpatikus ügyeletes is, akinél első látásra sosem szültem volna, de a végére kiderült, hogy ügyes is meg jó fej is.

  • 2010.06.07 11:17:51Magenta

    "aki tudja, mennyit keres egy kezdő szakorvos, hát nem csoda, ha ennyi pénzért csak néznek rád. Komolyan. Lehet, hogy nem szép, de így van."

    Esetleg szabjunk meg egy fizetési összeget, aki az alatt keres, annak nem kell rendesen végezni a munkáját.

  • 2010.06.07 11:20:04csimpilimpi

    verity777 - az általad az első két sorban idézett két kijelentés valójában ellentmondás. nem is elsősorban azért, amit te írsz, hogy kb. már 6 óta ott nyomul, hanem mert ha ő is fogadott orvos is egyben, pont ugyanannyi eséllyel lehetett nemrég (mondjuk pont az ügyelete megkezdése előtt) berángatva a pihenőidejéből, mint a saját fogadott orvos.

    egyébként cseppet sem vagyok fogadott orvos párti. sőt, ellenkezőleg. de jelenleg magyrországon ez nem érv arra, hogy ne fogadjunk orvost. (ha arról lenne szó, hogy megtiltani az orvosfogadást, akkor igen. remélem, vili a különbség.)

  • 2010.06.07 11:24:07csimpilimpi

    ...ja, és még azt nem is tettem hozzá, hogy amíg ilyen sokan fogadnak orvost, az ügyelő szülészorvos kb. arra számít, hogy majd az ügyeletében pihen (főleg, ha előtte szülesztette a magánbetegét az igazi pihenőidejében), és ezért (némelyike) kifejezetten mérges a beesőkre. nem vicc, sajnos komoly.

  • 2010.06.07 11:26:24nanemárrr

    "aki tudja, mennyit keres egy kezdő szakorvos, hát nem csoda, ha ennyi pénzért csak néznek rád. Komolyan. Lehet, hogy nem szép, de így van."

    Akkor szólok a férjemnek, hogy hajítsa messze a gumicsizmát és feküdjön ki napozni inkább!

    Basszus, még ilyet!

  • 2010.06.07 11:34:02verity777

    Sajnálom, de ez az igazság. A pénztáros a boltban is olyanokat szokott nézni rám, azt mégse fikázzák, mert hát szegény nincs megfizetve. De a doki, aki ugyanannyit keres és sokkal komolyabb munkát végez, na az aztán legyen ügyes is meg kedves is.
    Az én dokim nem ügyel, úgyhogy amikor dolgozik, akkor toppon van. Legalábbis elvileg.

  • 2010.06.07 11:37:45Magenta

    Akkor ez lehet a gond, én a pénztárostól is elvárom, hogy normális legyen. Meg mindenki mástól is, mert én is normális vagyok - alapból. Ha valaki bunkó, akkor viszont én is az vagyok és szarok a fizetésére, én se plakátolom ki az ügyfeleknek, mennyit keresek és nem is várom el tőlük, hogy érdekelje őket.

  • 2010.06.07 11:42:23saffron

    Magenta, teljesen egyetértek. Írtam még többet is, de azt hiszem, inkább nem tépem a számat.

  • 2010.06.07 11:44:40Magenta

    Saffron, ne haragudj, a lényeget meg nem is mondtam: gyönyörű a kisfiad. :)))
    Gratulálok hozzá!

  • 2010.06.07 11:52:34saffron

    Magenta, nem. Pont hogy a lényeget fogtad meg. Komolyan.
    (Köszönöm szépen a fiam nevében :))

  • 2010.06.07 12:01:26verity777

    2010.06.07 11:37:45Magenta
    Igen, én is elvárom, hogy kedvesek legyenek, de sokan legyintenek. Nekem is volt egy csomó olyan tanítványom, akiket győzködni kellett, hogy merjenek kérdezni, mert az a dolgom , hogy válaszoljak, majd én leállítom őket, ha soknak találom (sose állítottam le őket), de az nem érv, hogy nem akar zavarni, meg ilyenek. És a hivatalban is, én mindig felvettem a telefont, ebédidőben is, és ha kellett, százszor is elmagyaráztam az ügyfélnek, hogy mit kell tennie. De volt olyan kolléga, aki rögtön azzal kezdte: vegyen elő papírt és ceruzát és jegyzeteljen, mert nem fogom kétszer elmondani...
    Sajnos ez a nagy büdös magyar valóság. Lehet, hogy nem érdekel, mennyit keres az orvos, de ha majd beesel ügyeletben, aztán egy olyan doki keze közé kerülsz, aki 12 órája nem aludt, mert ügyelt, meg maszekolt és megint ügyelt... persze igaz, a fogadott orvosod is beeshet hulla fáradtan, ez attól függ, kit választasz. Aki túlvállalja magát, vagy éppen nem volt szerencséje, és egyszerre szült meg minden kismamája...
    Én csak a saját dokimat tudom, a 6. héten jelentkeztem, vállalt örömmel, de ha mondjuk a 20.-on esem be, hogy csókolom, megj9öttem, lehet, hogy elhajt, mondván: már túl sokan vannak nála, nem vállalja túl magát.

  • 2010.06.07 12:31:34Magenta

    verity, de pont onnan kezdődne valami változás hosszú távon, ha nem ezt vennénk természetesnek.

    Annyit meg végképp nem keresek, hogy mindenhol fizessek azért, ami alap. A normális emberi kommunikációért és a munka rendes elvégzéséért.

  • 2010.06.07 12:39:10verity777

    2010.06.07 12:31:34Magenta
    Az a baj, hogy sok esetben ha nem fizetsz, egyszerűen meghalsz. Ezt nem én mondom, hanem a barátnőm, aki orvos. Tapasztalta, a saját rokonai bőrén. Sajnos ez nem vicc.
    Én pl. volt, hogy megbíztam az ügyeletesben, és nem jött be. Nem volt más választásom, a traumatológián nem nagyon válogathat az ember, nem is kérdezik. Ráadásul egy jó nevű doki cseszett el. Persze a többi doki azóta győzköd, hogy nem elcseszett, csak nem úgy jöttek össze a dolgok, ahogy kellett volna. Utána egy másik dokihoz kerültem, nem választottam őt sem, ő volt a legügyesebb ott és akkor, én meg közel-távol a legszarabb állapotú beteg, persze, hogy neki adtak. De ő legalább összerakott. Ha választani lehetett volna, sem biztos, hogy máshogy történt volna, ami történt, de a lelkem nyugodtabb lenne, hogy volt némi beleszólásom a dolgokba. És nem csak azt kaptam, amit a "gép dobott".

  • 2010.06.07 12:44:43Magenta

    2010.06.07 12:39:10verity777

    2010.06.07 12:31:34Magenta
    Az a baj, hogy sok esetben ha nem fizetsz, egyszerűen meghalsz.
    ----------------
    Erre valók a betegjogi képviselők, bár biztos, hogy macerásabb, mint fizetni. :(

  • 2010.06.07 13:01:06csimpilimpi

    mondjuk ha ténylegesen arról van (lenne) szó, hogy meghalsz, akkor már nem a macerásság a kérdés, Magenta, nem?

  • 2010.06.07 13:13:54Magenta

    De ez elég ritkán fordul elő, nem? Gondolom, ennél sűrűbben fordulsz meg kisebb problémákkal eü intézményekben, csimpilimpi.

  • 2010.06.07 13:23:04Magenta

    Mindössze arra akartam rámutatni különben, hogy nem tartom "alapnak" azt a hozzáállást, hogy "deszegénymilyenkevesetkeres, nézzükelnekihabunkó". Mert nem ez az alap és itt lényegtelen, hogy orvos, pedagógus, ügyfélszolgálatos, vagy pénztáros az illető.

    Ahogy az sem, hogy pluszban fizessünk olyanért, ami alapvetően járna: az emberségért.

    (több szót erre nem vesztegetek, aki akarja, az úgyis érti)

  • 2010.06.07 13:40:39dodóó

    Dédiék bármikor ha rosszul lesznek már a mentőbe szólunk hogy melyik kórházba vigyék őket.Nem mindegy hogy rögtön ellátják őket vagy csücsülnek 4-6 órát mire valaki megkérdezi tőlük mi a helyzet.

    A nyugdíjból minden hónapban raknak félre arra az esetre ha valamelyikük kórházba kerülne.
    Legutóbb mikor a dédipapának mondta a mentős hogy csak az ügyeletesbe vihetik sírva fakadt.

    Csak egyet említek:Nővérke közli hogy nem szívesen megy be a kórterembe mert büdös van a férfi betegeknél.4 ágyas kórterem 75-90 év közötti fekvő betegek.

  • 2010.06.07 14:36:27mazsola84

    Azért engedtesse meg a világ, hogy ne kelljen külön pénzt dugdosni senkinek a zsebébe, hogy az elvárható szinten (a lehető legnagyobb gondossággal) lássa el a munkáját.
    Nekem ma egész nap csörgött az a kurva telefon, hülyébbnél hülyébb ügyfeleket dobott a gép, személyesen is beszéltem 2 IQ harcossal, és mégsem ordítottam le senki fejét, kedves voltam és türelmes. Nem mondtam nekik, hogy bassza meg adjál már plusz kétszáz forintot, mert kiállítottam ezt a számlát, és nekem rosszul megy, ebben a hónapban 70ezret tudtam kivenni a cégből.
    Mert nekem ez a dolgom. Az orvosnak meg az, hogy ellásson, direkte ne alázzon meg, és normális hangnemben beszéljen velem.
    Uff.

  • 2010.06.07 18:04:17Tpancs

    Nagyon köszi ezt az írást, épp túlhordom a lányzónkat. Semmi komoly méhtevékenység, igaz, napok óta folyamatosan keményedek, sokszor fáj is, de már észre sem veszem, nem vészes. Hétvégén beindítanak, ha addig nem lesz vmi.
    Szóval jól jött ez most nekem, h igenis működik majd minden, ha kell! :)
    A túlhordás lélektanáról is lehetne írni egy posztot! :)

  • 2010.06.07 18:54:43másutt

    mazsola, ejnyebejnye, csak nem egy Feherkopenyes Isten Nogyogyasszal hasonlitod ossze szereny onmagadat?
    Hat jartal TE egyetemre X evig? Voltal TE rezidens X evig?
    Magoltad a latin szavakat TE X evig?
    Naugye.
    Halando vagy te, kisanyam, eleted vegeig gurizhetsz az IQ vesztes kliensekkel, akiktol meg egy kozonetet sem kapsz, nemhogy Herendi keszletet, csak azert, mert ott kell maradnod sokaig!
    :D

  • 2010.06.07 19:00:31verity777

    2010.06.07 14:36:27mazsola84
    Igazad van. Csinálja jól a munkáját az orvos meg a nővér is - vagy ne csinálja. És hát leginkább ez utóbbi fog játszani nagyon hamarosan, ha nem változik a helyzet. Angliában tárt karokkal várják őket, és Németországban is, Skandináviáról ne is beszéljünk. Egy hétvégi ügyelettel többet keresnek ott, mint itthon 1 hónap alatt. Persze, várjuk el, hogy 100.000 Ft-ért mosolyogjanak meg kedvesek legyenek, OK. Aztán ne csodálkozzunk, hogy elmennek külföldre, mihelyt tudnak. Vagy magánpraxisba, mert ott megkapják azt a pénzt, amit megkapnának akkor, ha jogásznak vagy közgazdásznak mennek. Ez a magyar valóság. Nem véletlenül akarja a rezidenseket a tárca "röghöz kötni". Folyton az orvos barátnőmet emlegetem, ő is inkább elment a közigazgatásba, mert ott több a pénz és nyugisabb. De nagyon gondolkodik a külföldön.

  • 2010.06.07 19:07:20Magenta

    Verity, tényleg nem érzed abszurdnak, hogy a beteg (vásárló, szülő, ügyfél) fizessen azért, mert a másik félnek olyan a fizetése, amilyen?

    Legyen normális fizetésük, nagyon nem sajnálnám tőlük, de amikor valaki aláír egy munkaszerződést, akkor tudja, hogy mit vállal.

  • 2010.06.07 19:12:28verity777

    2010.06.07 18:54:43másutt
    Azért ne essünk már túlzásokba. Én is köztisztviselőként dolgoztam, ügyfélszolgálaton is, és igen sok hülyével hozott össze a sors. Sok volt, aki koszos volt és büdös. Sok, aki nem tudott magyarul, de semmi olyan nyelven se, amin beszélni tudtunk volna. Volt siket, akivel egyszerűen nem tudtam mit kezdeni. Volt elmebeteg, aki fenyegetőzött és volt olyan, akit végül megbilincselve vitt el a rendőr. (Gondolom, a legtöbb orvos is szembekerül ilyenekkel a praxisában.) Én sem voltam túlfizetve, mégis mosolyogtam. Voltak kollégák, akik túlóradíj nélkül túlóráztak folyamatosan, napi 4-5 órákat, hónapokig. De! Ha én hibáztam, nem történt semmi. Ha lassú voltam és tököltem, nem történt semmi. Viszont ha egy orvos teszi ezt éles helyzetben, akkor meghalhat vagy megnyomorodhat valaki. És innen máris más a leányzó fekvése.

  • 2010.06.07 19:15:01verity777

    2010.06.07 19:07:20Magenta
    De. Tökéletesen igazad van. Abszurd.
    A munkaszerződést meg lassan már nem írják alá. Húznak külföldre. Itt már csak az marad, aki nem mer nekiindulni, vagy van egy bejáratott magánpraxisa. Vagy iszonyatos a hivatástudata, de az ilyen egyre ritkább.

  • 2010.06.07 19:19:52csimpilimpi

    szerintem ők (főleg a szülesztő nőgyógyászok, meg a sebészek) ezt a hálapénzt már gyakorlatilag fizetésük részének képzelik, és eszerint járnak el.

  • 2010.06.07 19:22:15másutt

    "Viszont ha egy orvos teszi ezt éles helyzetben, akkor meghalhat vagy megnyomorodhat valaki. És innen máris más a leányzó fekvése."

    Es ez be is kovetkezik, rendszeresen, fizeto paciensekkel is, mindenki kovet el hibat, mindenki.
    Nem ertem a mondanivalod lenyeget.
    A penz mit garantal?
    Hogy az orvos hirtelen nem ember lesz, hanem tevedhetetlen gep?
    Mit vasaroltak meg a kismamak, amikor a hirhedt sztarszulesz zsebebe dugdostak a szazezret, naponta 2-3man?
    Okosabb/szebb lesz gyerek? Hamarabb gyogyul a gatseb? Kevesbe faj a kitolas?
    Mert a velemeny mindig az, hogy "azert fizetek, hogy BEJOJJON miattam, akar a Balcsirol is, akar Karacsonykor is, azert fizetek, hogy ne kelljen 3 orat varni a vizsgalatokra.
    NEM azert fizetsz, hogy ne tevedjen a doki.
    A kulon embersegert fizetsz, a kulon figyelemert. A baszom mosolyert!

    Pontosan azert fizetsz, amiert a parom most telefonalt , fel hetkor, hogy meg egy par orat maradnia kell, mer a kliensnek problemaja van, es o marad.
    Csak o ingyert.
    Es ha teved, akkor bar senki haja szala nem gorbul meg, esetleg nagyon nagyon sok penzt veszit valaki (bank-iparag)
    Es tenyleg ugy viselkednenek,mintha megserulnenek.

  • 2010.06.07 19:29:32Magenta

    #
    2010.06.07 19:15:01verity777

    2010.06.07 19:07:20Magenta
    De. Tökéletesen igazad van. Abszurd.
    A munkaszerződést meg lassan már nem írják alá. Húznak külföldre. Itt már csak az marad, aki nem mer nekiindulni, vagy van egy bejáratott magánpraxisa. Vagy iszonyatos a hivatástudata, de az ilyen egyre ritkább.
    -----------------------

    Csak erre sajnos nem az lenne a megoldás, hogy akkor "bevezetjük", hogy a beteg perkál, mert különben... :(
    Viszont amíg az emberek nagy része természetesnek veszi, hogy fizessen (ld. dodóó hozzászólását, hogy már ELEVE elraknak a nyugdíjból az öregek), addig ezzel vissza fognak élni. Mire eljutunk(nánk) odáig, hogy esetleg normálisan keressenek, olyannyira természetes lesz, hogy nem lehet kiirtani. És ezt a betegek maguk gerjesztik.

    De mint írtam, nekem a teszkósmarikanéninél sem elfogadható, hogy bunkó, mert olyan a fizetése. Elfogadom, ha valakinek rossz napja van, bár azt is abban a formában, ha látom, hogy szar napja van, de megpróbál normálisan viselkedni. Akkor megkönnyítem neki, ahogy csak tudom.
    Ellenben, ha szar napja van és EZÉRT (mondván, hogy a vacak fizetésért már nehogymár normálisan kelljen viselkedni) bunkózik, akkor vásárlók könyve.

    Sajna én nem vagyok az a típus, aki bele tud törődni csak úgy dolgokba, bár ezzel elértem pl. hogy legyen bölcsihelyünk, pedig mindenhol azt mondták, hogy pont nekünk (házasok, dolgozók) messze esélyünk sincs.

  • 2010.06.07 19:34:29verity777

    2010.06.07 19:22:15másutt
    Én elsősorban a szakértelméért fizetem meg. Nem, nem a mosolyáért. Az hab a tortán. Azért fizetem meg, mert az ő szakértelmében bízom. Nem a mosolyában.
    Egyébként a szülészet egy olyan "iparág", ahol az orvosnak és a betegnek együtt kell működnie. Mert ha nem megy, akkor megakad a dolog. A sebész a te közreműködésed nélkül is kiveszi a vakbeled, de a szülész nem bűvöli ki belőled a gyereket, ha te nem működsz együtt. (A császár más, de azt most hagyjuk.
    Szóval: a szakértelmét fizetem meg. Az idejét, hogy a rendelkezésemre áll, amikor szükségem van rá. Hogy ne kelljen 30 másik páciens tán futkosnia.
    Te se az NHS-hez jársz, vagy ahhoz, akit a gép dob, hanem neked is választott dokid van, csak épp nem te nyomod a pénzt a zsebébe, hanem a magánbiztosítód. Nem?

  • 2010.06.07 20:08:43másutt

    ver
    mindannyian msok vagyunk, es mindenki mashogyan valaszt orvost - es mashogyan tejel neki.

    de en speci nem ketelkedtem abban, hogy barmelyik orvos SZEKERTELME sokkal rosszabb lenne, mint a masike.
    mi a kulonbseg? nem veszi eszre, ha faros a gyerek?
    ebben a cikkironak van igaza: minden orvos, aki ugyel valaki valasztott orvosa.
    gondolod, hogy azert fizetsz, hogy egyenesebben vagjon?
    vagy a keze kevesbe legyen butykos, amikor benned turkal, aki fizettel... es nema Mancikaban, aki nem fizetett?

    nem hiszem.

    a bejovetelert tejelunk, szerintem, meg a mosolyert, meg azert, hogy szoljon mar, mielott kezzel tagit, lecci. pofiert.

    en pl. ezt irtama terhesnaplomban: egy privat, fizetos korhazhoz tartozom, ahol GARANTALJAK, hogy MINDEN orvos az orszag elitje, minumum x ev tapasztalattal, tiszta lappal (per nelkul, bakik nelkul).
    Mindegyik nemzetkozileg publikalt, es jo fej.
    Es van vagy 150 ilyen konzultans orvos ott.
    Ilyenkor hogyan valasztasz? Pofara!
    Es majd' mind a 150 doki, aki 5000 angol fontot ker egy szulesert (1,8 millio FT) az egy NHS korhazban dolgozik - ahol SENKI nem fizet, nincsen boritek. AZ ENYEM IS!

  • 2010.06.07 20:16:42Tish77

    Sziasztok!

    Újra itt, több év kihagyás után... Annó simán Tish-ként futottam:)

    Nálam ismét aktuális lett a poszt témája, jelenleg 14 hetes vagyok, a második babával.
    Az elsőt fogadott dokival szültem, és nem jártam jól, úgyhogy a mostanihoz szülésznőt fogadtam és a "fektetős, hagyományos" SOTE II. helyett, a Szent Imrében szülök majd.
    Nem akarok több kézzel tágítást, gátmetszést, stb.

  • 2010.06.07 20:45:26Aurin

    Szia Tish!
    napokban nézegettelek :-D
    visszanéztem néhány nagyon régi posztra...:-)

    csak lesz abból a régi gárdából valami ;)
    Sok boldogságot!

  • 2010.06.08 08:34:38mazsola84

    Ha félni kell attól, hogy hálapénz nélkül nem látnak el rendesen az baromi szomorú az orvosokra nézve. Én még ilyet nem tapasztaltam, soha életemben nem adtam, mégis korrekt ellátást kaptam eddig mindig. KIVÉVE a fizetett magándokimnál, akinél már 10 éve is 5rugó volt egy félperces vizsgálat. Megfizettem és mégis baszott rá, hanyag volt és nemtörődöm. SZTK-s nem fizetős doki próbálja azóta is rendbe hozni, amit ő elkúrt.

    Undorítónak és mérhetetlenül gusztustalannak tartom, hogy egyes dokik előre közlik a tarifát, ami ráadásul általában 6számjegyű összeg. Biztosan nem szülnék olyannál, aki csak a fejőstehenet vagy pénztárgépet látja bennem és nem a pácienst.

  • 2010.06.08 12:41:40Sanima

    Érdekes, én semmiképp sem szeretnék háborítatlanul szülni.
    Én kifejezetten szeretném, ha háborgatnának, ott legyenek, fontoskodjanak, intézkedjenek, és megmondják, hogy mit kell csinálnom.
    Nagyon nem szeretnék csöndben magamra maradni, szakszerű levezetést és ellátást akarok. Egy kórházban.
    Na.

  • 2010.06.08 17:13:20Tish77

    Aurin: :)
    Remélem, hogy lesz, pl. Guruljkát is régen olvastam...
    Húha:) Az egyik régi poszton mennyire ágáltam a második baba ellen. Erre csak sikerült rádumálni a férjemnek:)

  • 2010.06.08 17:22:51Brumibaby

    2010.06.08 12:41:40Sanima

    Én is háborítottszülés-párti vagyok

  • 2010.06.08 17:59:20verity777

    Szülés bölcsen, a természet rendje szerint, a tudomány támogatásával - ez a dokim jelszava.
    Én is háborgatás-párti vagyok. Mondjuk én könnyen beszélek, mert másfél óra alatt megvoltunk, sem sokáig háborgattak :)

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta