SZÜLŐSÉG

Szülői feledekénység: Mit nem hagytál még otthon?

2009. március 18., szerda 10:00

Amíg a gyerek pici, három dolgot felejthetsz el körülötte, amit ha tartósan csinálsz, rád száll a GYIVI. Először is elfelejtheted megetetni, ami jó családokban is előfordul azért néha, mert megcsúszott a nap, a büdös kölke meg nem veszi észre és nem szól, hogy éhes, te meg csak este tízkor ülsz föl az ágyban döbbenten, hogy a gyerek meg nem evett. Aztán kihagyhatsz néhány pelenkacserét, ami nem csak azért gáz, mert tartósan büdös lesz körülötte, hanem mert csóri gyerek fenekén is meglátszik a hanyagság. Jártodban-keltedben pedig otthon felejthetsz nélkülözhetetlen kiegészítőket, cumisüvegtől kezdve alvótakaróig és állatkáig, melyek hiányának észlelésekor mindenképpen kitör a palotaforradalom. Így rohangálunk fejvesztve vissza a lakásba minimum ötször, akár több kerületet is átszelve, valamint kutatunk a megfelelő hasonmás akármiért a helyi boltokban. Száz szónak is egy a vége, mindent képesek vagyunk otthon felejteni, elhagyni, talán csak a gyereket nem.



Szülővé válásunk nélkülözhetetlen állomásai ezek a hosszú évek múlva is emlegetett elfelejtős dolgok, s csak reménykedhetünk abban, hogy ahogy haladunk az időben, egyre rutinosabban és pontosabban kezeljük a napi dolgainkat. Aztán persze rájövünk majd, hogy nem.

Nálunk az egyik örök klasszikus történet, amikor egy tíz napos, távoli nyaralásra elfelejtettünk pelenkát vinni, konkrétan egy darabot sem tettem be, pedig felkészültem egy óriási túlélőcsomaggal. Sajnos határon túl ért az első sokk. A hosszú úton aztán volt minden (csak a benzinkútnál pelenka nem), végül egy nejlonzacskó plusz textilpelenka kombinációval landoltunk a szálláshelyre, hogy majd jól megvesszük a helyi márkát, vagy bármit. Mire lejárt a nyaralás, addigra sikerült csak eltalálni, hogy melyikből nem folyik ki, melytől nem lesz pöttyös, és melyik nem vág ösvényt a hasba. Kiváló volt.

Lányomnak egy, azaz egy fajta cumi jött be, s ezekből hiába voltunk bespájzolva, nagy volt a fluktuáció, lévén ez egy teljesen átlátszó, színtelen darab volt. Egyszer kirándulni mentünk az őszi erdőbe haverokkal, én meg balga mód, csak egy darabot tettem el. Így turkáltunk kétségbeesve a térdig érő humusz-falevél masszában cirka három órát tizenöten, s hiába feküdtünk a röhögéstől, azért mindenki átérezte a dolog súlyosságát. Ez után minimum három darab cumi volt az utazóadagunk.

Egy gyógyszerész barátunk erősen alkoholos állapotban szokta mesélni jó nagy hévvel, hogy az éjszakai-hétvégi ügyelet jelentős forgalmát a tápszerek adják. „A kolbász és a sör bezzeg be van spájzolva, de a gyerek kajája csak utoljára jut az eszükbe!” S bár van a rosszallásban némi igazság, azért sajnos meg tudom érteni a „még 10 kanál biztos kijön, majd hétfőn” tartalmú gondolatokat.

Aztán, ahogy nő a gyerek, azt vesszük észre, hogy cseppet sem lett jobb a helyzet. Az óvodai gyümölcsnapok például nem egyszer dobtak ki hajnalban az ágyból, hogy azonnal piacra kell mennem. De volt olyan is, amikor a pironkodó óvó néni szólt (miért csak szerdán?!), hogy ezen a héten mi látjuk el gyümölccsel a cica csoport 25 fejlődő szervezetét és két napja vitamin nélkül tengődnek, hála nekem.

Hasonlóan kínos tud lenni, amikor valamilyen kikerülhetetlen gondozói névnapba szaladunk bele, ilyenkor szoktunk indulás előtt őrült fénnyel a szemükben vadászni a lakásban, hogy mit lehet beáldozni (kis dísz, rajz, stb). Ha szerencsénk van, éppen tavasz van, és a kert megoldja virággal a dolgot. De ebben a korosztályban jön elő az ünneplő gyerek után hurcolása, az éjszakai szorgalmik vizenyős szemmel való elkészítése, a szülinapi bulikra való utolsó pillanatban megérkezés, mert egy órája jutott az eszünkbe és még ajándék is kellett, szóval a sor végtelen. Töredelmesen bevallom, hogy egyszer a gyereket is ott felejtettem a suliban, mert eltévesztettem a napot, szerencsésre rám telefonált egy barátnőm egy órán elül, ez mondjuk tényleg gáz volt.

Aztán, ha ránk hasonlít a gyerek, akkor űzi tovább a fenti sportot, én például nem egyszer hagytam otthon az egész iskolatáskámat. Sőt, egyszer elfelejtettem beadni a megírt dolgozatomat, simán elcsomagoltam, pedig jól sikerült. A nővéremet azért nem tudtam überelni, ő ugyanis elment az állatorvoshoz kutya nélkül, még a sort is kiállta… S hogy mi okozza ezeket a felejtős dolgokat, a fáradtság, vagy az összetett problémamegoldás képességének hiánya, ki tudja. Azért a Cavintont talán még nem kell magunknál hordanunk…

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2009.03.18 10:32:07korcsolya

    Bár még lánykoromban történt, azért vicces: egyszer váratlanul reggel BKV helyett kocsiba kellett ülnöm, az autót pedig egy P+R parkolóban hagytam. Dolgom végeztével boldogan hazabuszoztam, s még otthon sem vettem észre, hogy Újpest-Városkapuban felejtettem az autót, csak mikor szüleim megkérdezték, hol a járgány... :)

    Süveges Gergő azt írja a blogjában, hogy egyszer a harmadik gyerekét hagyta az oviban, miután a másik kettőt nagy nehezen felöltöztette, és kicipelte. :) De ő még időben rájött, és visszarohant.

    A mi esküvőnkön pedig egy kedves barátom hagyta ott a saját gyerekét a négy közül, szegény kisfiút úgy sajnáltam, nagyon sírt, de aztán az édesanyja is, mikor visszajött érte.

  • 2009.03.18 10:33:33kriszi

    Gyerekek, a férjem elviszi a pálmát. Elment egy hétre jóóó messzire síelni...sínadrág nélkül :)

  • 2009.03.18 10:34:08Vakmacska

    MIndig azzal vigasztalom magam, hogy az elfelejtősök és elhagyósok kénytelenek kifejleszteni a kreatív problémamegoldás leggyorsabb és leghatékonyabb módszereit (a legjobban azon röhögtem, hogy állatorvoshoz kutya nélkül, az a csúcs tényleg...). A mi legutóbbi sztorink az volt, hogy február végén indulnánk végre reggel az oviba, csattogunk át a kertünkön erre megszólal a gyerek: "anya, biztos hogy jó ez így, papucs...." mert a cipőt biza elfelejtettem ráadni.

  • 2009.03.18 10:35:42primadonna

    Szombat reggel elvittem a lányom ugrókötéledzésre, majd kb. két óra múlva megkérdezi a másik gyermekem, hol a Luca? Jesszusom, elfelejtettem....Egyedül voltam otthon a három másikkal, fel sem tűnt a hiánya:-) Rohanás vissza, szegény edző ott ült kb. egy órája a kocsijában a lányommal + a saját gyerekeivel + nagymamával terhelten, nem merte se otthagyni, se hazahozni a mostohagyereket:-) Azóta hallgatom....

  • 2009.03.18 10:36:31Subbantósdi

    azért a GYIVI kicsit erős volt itt, nem? :o/

  • 2009.03.18 10:37:32anyatájger

    Autó otthagyós sztorim nekem is volt :)



    Terhes voltam, amikor a húgom férjhez ment és én voltam a tanúja. Egy dolog volt rám bízva: egy cédét kellett volna elhoznom tőlük, amit majd az éjféli átöltözés utáni bevonuláskor tesz be a zenekar. A kedvenc számuk volt. Hmm, nem is mondom tovább...

  • 2009.03.18 10:38:19Vakmacska

    Volt egy barátnőm, jöttek hozzánk gyerek nélkül, valamelyik őrzőre hagyták, este kilenc fele szerencsétlen arccal néznek egymásra a férjével: "...te nem emlékszel, kinél hagytuk ma este az Áront?....."

  • 2009.03.18 10:43:37kerekbilincs

    gugliznom kellett, mi az a gyivi. :)

  • 2009.03.18 10:43:59másutt

    En aldom az angol rendszert, hogy mindenutt lehet tapszert kapni, az illatszerboltban es a sarki ejjelnappaliban is, veny nelkul. Es elore kikevert 2 decis dozban.

    Ugyanis en azt felejtettem otthon, nem egyszer, hanem tucatszor, barhova is mentem.

  • 2009.03.18 10:45:43mammina

    nekem a gyerekeim ot eves koraig semmi nem volt, mindig kinosan ugyeltem minden olyasmire ami fentebb irva vagyon (cumi hegyekben, pelenka csordultig, valtas ruhak stb). na de azota!!! az iskolaba rendszeresen felejtem el odaadni az eppen kifogyott ez-az utanpotlasat, a fuzetet amibe este meg irtunk. az uzsonnajat berakni. lehet hogy vegre lement rolam a kisbabas para, hogy minden meglegyen? en most vagyok ilyen elfelejtos hogy iskolasok lettek :-)

  • 2009.03.18 10:48:30Mafalda

    "A nővéremet azért nem tudtam überelni, ő ugyanis elment az állatorvoshoz kutya nélkül, még a sort is kiállta…"



    hát ezen nagyon nevettem



    Én még régebben a körúton (Wesselényi utcánál) felejtettem a bringámat. Esti mulatság volt, de alig ittam, tehát nem fognám arra, hogy azt sem tudtam, hol vagyok....Pláne úgy, hogy előtte egész nap bicajjal róttam a várost.

    Aztán simán hazasétáltam a körúti török kajáldából a 3 utcával arrébb található lakásba a kerékpárom nélkül. Másnap délután jutott eszembe, hogy nincs meg a bicajom.

    Szerencsére nem lopták el.

  • 2009.03.18 10:51:33Mafalda

    ja, és még egy

    keresztlányomért kellett egyszer elmennem az oviba

    tesóm előre szólt, hogy ma én megyek a gyermekért, ovónénik tudjá ki vagyok, stb

    na, én ügyesen besétáltam a bölcsibe, ahol közölték, hogy de hát ő már egy éve nem jár hozzánk

    :-))

  • 2009.03.18 10:54:12mammina

    tavaly jartam ugy, hogy elvittem a lanyom oviba kocsival, majd mivel altalaban gyalog jarok, a ferjeme a kocsi, nem szoktam meg hogy azzal vagyok, hazasetaltam. o elutazott, igy nem kereste az autot. harom nap mulva akartam ismet menni valahova, es sehol nem volt az auto. fel is hivtam zokogva hogy elloptak, nem dicsert meg, mondta hivjak rendort. mondtam jo elintezem csak elviszem a kicsit oviba. es csodak-csodaja, ott allt az auto az ovi elott, ahol hagytam harom nappal korabban. szoval valoban valami mostanaban nem stimmel, ilyet az ember nem csinal normalisan. :-)

  • 2009.03.18 11:00:11kele

    Mi azon röhögünk mindig, hogy olyanok vagyunk még a legkisebb kiruccanás esetén is, mint a szeleburdi család mikor vakációzni indul. Minimum háromszor megyünk vissza, rács ki, riasztó ki, berohanás, utána az egész vissza. Kocsikulcsért, kölesgolyóért, pelenkáért, pénzért, sapkáért, bármit képesek vagyunk elfelejteni. De az a szerencse, hogy az utca végétől messzebről még nem kellett visszamenni:))) Addigra fut végig a checklist a fejemben:)))

  • 2009.03.18 11:00:41kele

    szeretem Win írásait:)

  • 2009.03.18 11:00:47Doro

    Iskolás koromban én is gyakran hagytam otthon a lakáskulcsom, tolltartóm, tornazsákom, többször kezdődött a nyaralásunk fogkefe vásárlással. :) Hallgattam is érte eleget a szüleimtől.

    Az esküvőnkre "csak" a menyecskeruhámat felejtettük el elvinni, ezt viszont a szüleimmel közössen adtuk elő. :)) A lagziban valahol a leves környékén villant be, hogy otthon maradt. Szegény apukámat egy rokon fuvarozta haza a ruhámért.

    A lányom most másfél éves, ha megyünk valahavá, kb. háromszor átgondolom mit kell vinni, mit raktam el, így is maradt már itthon innivaló, pohár, egyszer meg az alvós maciját felejtettük a nagyszülőknél. Szerencsére beérte egy másik macival.

  • 2009.03.18 11:02:42foltos

    Egyszer késő délután bejött a munkahelyemre egy nagyon rég látott gyerekkori barátom és elhívott munka után egy kis lazitásra.Haza szóltam a fiamnak,hogy lássa el magát,mert később érek haza.A később úgy hajnaltájra sikerült,iszonyatosan elázva.Amikor felébredtem és kinéztem az ablakon,majd szomoruan konstatáltam,hogy a kocsim sehol!Fejben végigzongoráztam,hogy merre jártunk az éjjel,majd taxi és végigjártam a helyszineket,de a kocsi sehol.Törtem a fejem,hogy most mi a túrót mondjak a rendőrségen,amikor bejelentem a kocsi eltünését.Hétfőn bementem dolgozni,jó idegesen és készültem a rendőrségre,amikor kinéztem az ablakon és megláttam a kocsimat a parkolóban!Azt is elfelejtettem,hogy taxival mentem bulizni,mert tudtam hogy nagy piálás lesz.Ez 20 éve történt ,de ahányszor kocsiba ülök eszembe jut hülyeségem története.

  • 2009.03.18 11:14:43oiduft

    Az első krumplifőzelékem esete: feltettem a vizet fokhagymával, babérlevéllel, sóval főni, annak rendje s módja szerint behabartam, majd tálaltam, és csak azt furcsáltam, hogy az íze nem olyan volt, mint anyukámnak szokott lenni... Hát kifelejtettem belőle a krumplit. :-)

  • 2009.03.18 11:26:14panka

    pomme-pomme: ó, a házidoki neve - luxusfelejtés. Majd amikor a sajátodat nem tudod megmondani, mert állandóan a gyereké jut az eszedbe! :D

  • 2009.03.18 11:35:28gyj

    Kriszi,teszek a pálmádra egy kókuszdiót:) a barátunk eljött velünk egyedül síelni, a saját sínadrágját otthonhagyta, de a feleségéét a biztonság kedvéért becsomagolta.

    Annyira aktuális ez az írás, hogy nálam ma reggel 3/48tól 1/29 ig ült a kislányom az irodában, mert tegnap itthagytam a kinyomtatott házidolgozatát és nem volt első órája, csak emiatt kellett 1 órával korábban felkelnie.

    Én a családban legendás elfelejtős vagyok, a gyerekeim mostanában rászoktak, hogy sms-en küldik meg a vásárlási igényeiket, mert tudják, hogy amit reggel kérnek, arra 3 perc múlva nem emlékszem.

  • 2009.03.18 12:11:25Békanőci

    Valahová az hiszem már leírtam, de december elején mikor messzimamáékhoz utaztunk tőlünk 200 km-re, akkor a gyerek komplett táskáját hagytuk otthon ruhával, pelenkával, innivalóval, cumival, nélkülözhetetlen alvósállattal együtt. Nem tűnt fel, mert ahogy betettük az ülésbe, elaludt és így nem kért sem játékot, sem egyebet. Amikor odaértünk, akkor egymáson kerestük a táskát, hogy ki hozta fel a kocsiból, mert tisztába kellene tenni a gyereket mert úgy bepisilt, hogy még a gatyája is átázott, és akkor esett le, hogy se pelus, se ruha. Tűztünk bevásárolni.

  • 2009.03.18 13:03:15sarkanyparipa

    Ez egy jó poszt, győztem a széken maradni olvasás közben...



    Na, mondok én is egyet. Újdonsült barátommal - azóta férjemmel - mentünk haza a szüleimhez a szüleim kocsijával buli után (nem ittunk, vezetni is kellett) és nyitva hagytuk az ajtaját. Tárva nyitva. (Nem csak annyi, hogy nem zártuk be.)



    Megvolt másnap reggel...

    Mindez nem Pesten történt...

  • 2009.03.18 13:13:58raszta macska

    Miért, autót csak Pesten lopnak?

  • 2009.03.18 13:24:40sarkanyparipa

    Hát, ott nem loptak... de kis faluról van szó

  • 2009.03.18 13:28:25Briguci77

    Én is jól állok a felejtésekből:Oviba általában hó elején kell vinni a tisztasági csomagot,mindig hó közepére sikerül be vinnem.



  • 2009.03.18 13:39:01Hűbele

    Briguci77, egyszer vigyél be egyszerre kettőt, a következő hónapban előnyben leszel;-)

  • 2009.03.18 13:42:15Messzenéző

    Ez a krumplifőzelék krumpli nélkül!!! :D:D:D



    Amikor a kisebbik gyerekemet írattam be első osztályba, a nagyobbiknak a születési dátumát diktáltam be (3 évvel idősebb). Kerek szemmel néztek rám: És eddig hol rejtegette?

  • 2009.03.18 13:47:53Briguci77

    Hűbele :Köszi a tanácsot:)







  • 2009.03.18 13:50:35Briguci77

    Postán ajánlott levelet vettem át kb 3 hete és automatikusan a lánykori nevemet kezdtem aláírni

    Áthúzatta a hölgy és aláírtam a férjezett nevem:)

  • 2009.03.18 13:51:54frakk

    általános iskola első osztályában évzáróra divat volt vinni a tanítónéninek virágot. annak rendje-módja szerint meg is vettük az osztálytársnőmmel (azóta legjobb barátnőmmel), csak mire odaértünk a tanítónénihez, kicsúszott a selyempapírból a virág. :) rohantunk vissza az utcára, h megkeressük.

  • 2009.03.18 14:01:47Briguci77

    Vakmacska:cipős feledékenységem nekem is van.Kiscsoportos volt a lányom amikor mentem érte az oviba felöltöztettem csak épp a váltó cipőbe indultunk haza:)ovi ajtajában vettem észre.

  • 2009.03.18 14:13:34pantufül

    Gyerekkoromban történ apukámmal. Az utcában lakott egy sok gyerekes család, kinőtt ruháinkat (3-an voltunk) mindig nekik adta anyukám. Összekészítette egy nagy zacskóba, apunak odaadta, hogy vigye át. Apukám levitte a szemetet is. A ruhás zacskó a kukába a szemetes zacskó a családhoz. Issszonyú gáz volt, a szüleim jó ideig bújkáltak az utcán, hogy nehogy összetalálkozzanak.

  • 2009.03.18 14:42:17barbicsek

    Krumplifőzelék :))))))



    Engem a férjem hívott fel egyszer nagyon szomorú hangon, hogy ellopták a kocsit! Épp az átíratását intézte... Totál kivoltunk, megvolt a feljelentés, stb. napokig lógó orral jártunk, hogy milyen rossz most nekünk. Erre férjecskének eszébe jutott, hogy mi van, ha nem is oda parkolt? Naná, hogy nem!

    A szokásos helyett egy utcával arrébb hagyta a verdát.

    Az autó úgy fel volt tűzdelve parkolási bírságokkal, hogy alig látszott ki alóla, de legalább meglett az autó!



    MÁs: Anyukám egyszer engem is elvitt papucsban az oviban. Annyira sírtam miatta, hogy szegénynek haza kellett mennie a cipőmért.

  • 2009.03.18 14:43:41barbicsek

    Hogy magamról is írjak valamit :) Régebben rendszeresen elindultam közértbe pénztárca nélkül, vagy postára a levél nélkül, esetleg csekkel, de pénz nélkül...

  • 2009.03.18 14:45:37esze

    Nagyon felvidítottaktok!







    Én is mentem papucsban iskolába, vagy éppen hagytam bent télire az őszi dzsekimet. (Tavasszal meglett.) Ezek kínosak, de a legkínosabb, hogy a suliba befelé menet fel kellett mutatni az ellenőrzőt. Én meg edzésről mentem a suliba és öcsém vitte a táskám. Elég sokszor maradt a táskában az ellenőrző, és olyankor nagy meggyőző erővel kellett az ügyeletes felsős diákokat masszírozni, hogy hiába küldenek haza onnan nem tudom pótolni a hiányosságot, mivel az odabent van már az iskolában.

    És ehhez képest az alkalmi első órás teremcserék és új ülésrendek...



    És itthon is előfordult már, hogy bezártam a lakást és bennehagytam a kulcsot és elmentem itthonról.



    Ma meg elindultunk reggel és néztük, hogy bizony az autósülés 4-ből egyikünknek sem jutott eszébe.



    (memóriajátékban meg jó vagyok, úgyhogy csak a praktikus memóriám defektes)

  • 2009.03.18 16:20:51orsianyu

    Én elmentem Horvátországba nyaralni fürdőruha nélkül.

  • 2009.03.18 16:23:32molnibalage

    Egyszer túrázás közben azt hittem, hogy a táska zsebéből kiesett a pénztárcám. Haver matatott benne, csak nem szóltam, hogy a cipzár rossz egy kicsit. Megállunk inni.



    -Hol a pénztárcám? Kérdem én.

    - Itt nincs. Monjda ő.



    Hát akkor szépen vissza 2km-et hegynek le és keresgélni a fűben. Azért 2 km-et, mert ott matatott a táskával a cimbi.



    Mikor lehajolok cipőt kötni akkor valami nyomja a farzsebem. Na mi? Kettőt lehet találni. Igen, a pénztárcám, mert én tudtam, hogy szar és azért raktam oda még egy kocsmázás után. Csak elfelejtettem... Volt nagy lamentálás, hogy a ránk fél órát várónak elmondjuk -e, hogy hol is találtam meg. :)



    ( Ez 2003 november első hetében volt jó idő volt, de már este 6 volt.)

  • 2009.03.18 17:40:5678as évjárat

    Doro

    A lagzis témához:

    mi már a vacsihoz készültünk, mikor bevillant, hogy basszus, a vega barátnőm és pasija kajáját nem csináltuk meg.:S

    Elő volt készítve, de kisütve nem, úh. nővéremnek hála, izibe lezavarta a dolgot.:)



    Elindultam dolgozni, ajtó bezár...kulcs bennehagy! :-S

  • 2009.03.18 17:59:36Hűbele

    Én már kerestem úgy a hálóingemet, hogy rajtam volt és rendszeresen hazaindulok a boltból karomon a bolti kosárral.

  • 2009.03.18 18:07:12atti1234

    Én meg a sapkát szoktam keresni hasonló módon. :-S

  • 2009.03.18 18:20:18ehun

    Én színészkedtem egy ideig.Szegeden játszottuk a jézus krisztus szupersztárt,jelmezem szerint kis alig látható balettcipö volt rajtam,amire szünetben felhúztam egy akkor divatos szandált,majd simán felmentem benne a színpadra és odaálltam jézus mellé.Ha színészeket kérdeznénk arról hogy mit felejtettek magukon,vagy épp mit felejtettek el felvenni mielőtt bementek a színpadra sok sikítva röhögős sztori kerülne elő.

  • 2009.03.18 18:25:16ehun

    Ja és természetesen nem egyszer felejtettek ott a szüleim az oviban.Azon már nem lepödtem meg hogy mindig én voltam az utolsó.Dehogy el se jöttek az azért egy kicsit fájt.

  • 2009.03.18 18:26:45Briguci77

    Hűbele,nem harapták le a fejed hogy viszed a kosarat:-)

    Kulcsos eseteim is vannak de ha leírnám be telne az oldal:)

  • 2009.03.18 18:28:01Briguci77

    ehun:Ilyet már én is hallottam az ismerőseimtől

    Mind a ketten azt hitték,hogy a párjuk megy a gyerekért.

  • 2009.03.18 18:40:50esze

    rajtam kívül még senki sem kereste a szemüvegét (az orrán kívül) már mindenhol???

    Ja, de az apu, úgyhogy ez biztos örökletes. Egyszer nem tudták bezárni az uszodát, mert mindenki az ő szemüvegét kereste...

  • 2009.03.18 22:09:17raszta macska

    Én csak a lakásban hagyom szét a dolgokat, ma a férjem kérdezte, hogy megint olvastam valamit a neten és azért van a liszt meg az étolaj a hűtőben?



    Minden otthoni hosszabb útra indulás listával történik.

  • 2009.03.18 22:27:05manka78

    Olyan volt már, hogy indulnék el itthonról, keresem a kulcsot mindenhol, mert be kellene zárni az ajtót, végül észreveszem, hogy az egyik kezem foglalt, nem tudok vele rendesen keresni. Mi van benne? Természetesen a kulcsom.

  • 2009.03.18 22:30:19manka78

    Mi most a kicsi miatt keresünk mindent. Már felér elég sok mindent és egyszerűen elveszi, ami kell neki és sokszor jól eldugja. Amíg cumizott, addig állandóan cumit kerestünk. Volt, hogy a szennyes tartójában találtuk meg, vagy az utazóágy oldalzsebében, vagy a tűzhely fiókjában, konyhaszekrény fiókban, bugyis fiókban. Ma a popsikrémet kerestük kollektívan, nem tudtam bekenni mivel a seggét.:) Az összehajtott babakocsiba dugta be.

  • 2009.03.19 15:38:53kisbalas

    Nálam alap, hogy a kezemben/ zsebemben lévő dolgokat keresem kétségbeesve... Szegény gyerekkel szemben eddig a leggázosabb felejtésem télen történt. Elmentünk bevásárolni, a boltban szépen lehúztam az anorákon a cipzárat, levettem a fejéről a sapit (még tök kopasz csórikám), ne süljön meg a sok ruhában. Szépen alaposan bevásároltunk, elindultunk hazafelé kosárral-mozsárral, nem is siettünk, mert ugye levegőzni jó, meg a hó is esik, amit ő nagyon szeret... aztán az ajtóban szólt rám a szomszédasszony, hogy nem fog így megfázni az a gyerek? Hazahoztam csórikámat nyitott kabátban, sapka nélkül a havazásban. Azt hittem elsüllyedek, szerencsére nem lett semmi baja.

  • 2009.03.21 00:52:17Norbika1980

    www.faltetovalas.hu

Blogok, amiket olvasunk

KAPCSOLATSULI 6 szokás, amivel villámgyorsan kinyírhatod a kapcsolatodat

Vannak szokásaink, amelyekről nem is tudjuk, hogy észrevétlenül, ám annál hatékonyabban rombolják a párkapcsolatunkat. Amikor pedig a párunk a válást, szakítást fontolgatja, nem értjük, hogy mi történt.

TÖRI MÁSKÉPP Szőrös hableány, tudós ló - mulatságok a Monarchiában

A kiegyezést követően gyors tempóban újabb és újabb létesítmények emelkedtek a Ligetben, amit a milleniumi ünnepségek még inkább felgyorsítottak. És ott aztán volt mulatság!

DICE&SORCERY A látszat sohasem csalt még ekkorát!

A Mario + Rabbids Kingdom Battle amennyire valószínűtlen, annyira zseniális. Játékosok figyelem!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta