Senki nem tudja, hány játszótér balesetveszélyes

Zanza!

A játszótéri eszközök biztonságáról szóló rendelet szerint az összes magyarországi játszóteret biztonságossá kellett tenni az uniós szabványok szerint 2008 végéig. Azaz kellett volna, mert bár a határidő lejárt, nem tudni pontosan, hányat alakítottak át az élet- és balesetveszélyes játszóterek és eszközök közül. A rendeletet most vizsgálja felül a minisztérium - tudta meg a Független Hírügynökség.



A játszótéri eszközök biztonságáról szóló rendelet 2004. február 1-jén lépett életbe. Ennek értelmében 2008. december 31-ig valamennyi hazai játszóteret EU-konformmá kellett tenni. Ez azt jelenti, hogy a talajt és a játszótéri eszközöket, például a hintákat, mászókákat ütéscsillapítósra kellett átalakítani. Ez megakadályozza, hogy a gyerek megsérüljön, ha leesik valamelyikről.

Bár a határidő az év végén lejárt, senki sem tudja, hogy pontosan hány fenntartó mulasztotta el korszerűsíteni a játszótereket. A Független Hírügynökség kérésére a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) csak több hónappal ezelőtti adatokat tudott adni. A tárca tájékoztatása szerint 2004. február 1. és 2008. szeptember 1. között a kijelölt szervezetek összesen 14. 605 játszóteret ellenőriztek. Ebben már benne van egyes, korábban már ellenőrzött játszóterek újbóli, éves átvizsgálása is.

Az NFGM arról is tájékoztatott, hogy az Önkormányzati Minisztérium 2008. augusztusi felmérése szerint 6910 játszóteret ellenőriztek. Ezeken 16.882 olyan eszközt, játékot találtak, amelyeket fel kellett újítani és 2338 olyat, amelyeket le kellett bontani. Ezek nem feleltek meg a szabványoknak, vagyis élet-és balesetveszélyesek voltak. Az azonban az NFGM leveléből nem derül ki egyértelműen, hogy ezeket az ellenőrzéseket melyik időszakban végezték, írja a Független Hírügynökség.

A rendelet azt is előírja, hogy a játszótéri eszköz tulajdonosa köteles karbantartási és ellenőrzési tervet készíteni a szükséges felújításról, cseréről úgy, hogy azok legkésőbb 2008 végéig megfeleljenek a követelményeknek. Az NFGM kommunikációs főosztályának tájékoztatása szerint az éves ellenőrzések alapján több, mint 60 százalékban készült nyilvántartás, illetve karbantartási terv. Arról azonban, hogy ezek nyomán pontosan hány nem megfelelő játszótéri eszközt újítottak fel, jelenleg nem áll rendelkezésre adat.

Felmerül a kérdés, hogy ha lejárt a határidő, számíthat-e szankcióra a fenntartó, illetve ha azt sem tudni, hány játszóteret nem alakítottak át, akkor módosítja-e a rendeletet a minisztérium. A Független Hírügynökség kérdésére a NFGM azt válaszolta: az a tulajdonos, aki nem tett eleget a rendeletben foglalt kötelezettségének vagy nem tartja rendszeresen karban játszótéri eszközeit, súlyos gondatlansággal jár el. A jogszabály felülbírálása már folyamatban van. A tárca tervei szerint a rendeletet úgy módosítanák, hogy tulajdonos legfeljebb 3 év alatt megvalósítandó ütemezett, ellenőrizhető program (ütemterv) készítésével és végrehajtásával tegye biztonságossá játszótéri eszközeit. A módosítás célja, hogy a tulajdonosokat a korszerűtlen játszótéri eszközök javítására vagy elbontására ösztönözzék.

Az NFGM-nek jó tapasztalatai is vannak. Úgy látják, hogy országszerte egyre több régi, elavult, főként kisebb lakótelepi park szűnik meg, amelyeknek a játékai élet- és balesetveszélyesek, gondozatlanok voltak. Ennek az egyik oka, hogy ezek a játszóterek egyre kihasználatlanabbá váltak, másrészt sokba kerül a korszerűsítésük. Egyre gyakoribb, hogy az önkormányzatok elérhető távolságon belül inkább kevesebb, de egyszerre akár több száz gyereket fogadni képes, biztonságos játszótereket alakítanak ki.

A minisztérium válasza arra is kitér, hogy a különböző pályázatoknak, kezdeményezéseknek köszönhetően az elmúlt időszakban több mint 1500 új játszótér létesült az országban, több mint tízezer biztonságos eszközzel. Ez utóbbiakra egyre nagyobb az igény, amit a 2600, újonnan kiadott típus- és egyedi tanúsítvány is alátámaszt, számol be a Független Hírügynökség.

Blogmustra