SZÜLŐSÉG

Az anya, aki soha nem nő fel

2008. június 26., csütörtök 09:40

Amikor kinyitottam a fridzsiderajtót, egy kis zöld kéz nyúlt ki. Illedelmesen rám mosolygott és köszönt:
- Szevasz! Gondoltam, bemutatkozom, ha már együtt lakunk egy ideje! – azzal megrázza ragadós mancsával a joghurt után nyúló kezemet.
- Köszi, hogy ilyen jó kis pecót csináltál nekem, igazán ritka jó dolgom van.
Ekkor az első sokk után, odébb taszítom a zöld izét, és megnézem, mégis honnan a búbánatból került ide.
- Igen, jót nézel, nekem is az a kedvencem- mondja az új haverom, amikor megfogok egy ismeretlen eredetű „valamit”.
- Ez egy citrom, ha esetleg nem ismerted volna fel.
A citrom talán Krisztus előtti időkből származhatott, s az sem segített neki, hogy egy nagyobb edény határozottan ráteperte őt a fridzsi falára.



Éjjel aztán azt álmodtam, hogy a sok elrejtett kacat, el nem végzett házimunka előfolyt a lakásból és a ház körül. Jöttek az eldugott bigyók a mindenes fiókokból, lemásztak a szekrény tetejére dugott dobozokból az ezer éve eltett, "valamire csak jó lesz" cuccok. A spájzból a szelektíven elkülönített palackok és dobozok kimasíroztak, a kimosott, vasalásra váró ruhák pedig felfúvódva mászkáltak közöttünk, mint valami szellem családtagok.

Miután felébredtem, letöröltem a homlokom, majd elméláztam azon, hogy vajon más is ilyen kusza életet él, más is azt mondja a dolgaira, hogy majd, más is keresi a kibúvókat, amiért neki nem pont úgy megy minden, ahogyan az elvárható? Egy halk kis cérnahang pedig azt mondogatta, hogy ugyan, majd ha felnövök és nagy leszek, minden másként lesz. A kérdés csak az, hogy mikor növök végre fel?

Nyilván előbb-utóbb elvárás, hogy nagynak érezzem magam, különösen két gyerek után, vagyis inkább alatt, de hát van bennem valami genetikai bibi, ami nem engedi érzékeltetni az idő múlását. Akkor kezdtem el gondolkodni ezen először, amikor egy többcsaládos nyaraláson felvetődött a kérdés, hogy ki nem érzi magát még felnőttnek, s nyolcból ketten voltunk csak, akik nem. De hát minek is a függvénye, hogy hirtelen nagy legyek? Az elvégzendő feladatoktól? A problémáktól, bajoktól, amik megtörtek? Dolgom van éppen elég, nagyszülő egy szem, az is vidéken, s azért az élet sem kímélt annyira, mint amennyire megtehette volna, de azért nem panaszkodom.

Azon felül, hogy büszke vagyok magamra, ha valamit elvégzek, s a házimunka sem jön olyan természetesen, mint ahogy anyámnál láttam, folyton várom azt az érzést is, hogy megérkeztem. Nem tudom hová és miért, de még most is azt érzem, hogy még minden előttem van. Lehet belőlem még bármi. Lehet még egy csomó gyerekem is, majd egyszer hirtelen rendes is leszek, a takarítás sem lesz rapszodikus aktus  Megtanulok főzni, rengeteget fogok keresni és szép is leszek majd, sőt még fodrászhoz és kozmetikushoz is fogok járni rendszeresen. Nem fogok beégni hülyeségekkel beszélgetések közben, megtanulok visszafogott lenni és türelmes, s egyszer majd olyan lelki békém lesz, hogy soha többet nem fogok üvöltözni, még a hisztit is kinövöm.
Kérdéseim tehát: Létezik, hogy most már soha nem leszek nagy, s ezt illik-e elmondanom itthon is?

„ Harminckét éves lettem én- meglepetés e költemény, csecse, becse: Ajándék mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam…”

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.06.26 14:37:02Vikica

    És köszönöm az eddigieket. A babát természetesen nagyon akarom, ezen dolgoztunk 2 hónapig:) de most, hogy itt van kicsit megijedtem, mert azt hittem mindent tudok, s hamar kiderült semmit....

  • 2008.06.26 14:39:14angyalom

    Vikica! Akkor előtted a lehetőségek tárháza! Ha van lovetta magánorvos hegyek,ha nincs kórház"hegyek".

  • 2008.06.26 14:39:59Ernoke

    Szerintem felnőtt az, aki tud alkalmazkodni, el tudja fogadni, hogy a dolgokat nem mindig tudja befolyásolni, nem toporzékol, ha valamiről le kell mondania, mert éppen más a fontos, és nem érdekli, hogy mennyire látják felnőttnek mások. Ja, és legfőképpen: elfogadja magát és másokat is olyannak, amilyenek.



    Ismerek valakit, akinek a Komoly Felelősségvállalás megy, a Lakás Rendbentartása is tökéletesen működik, azonban én azt gondolom róla, hogy megrekedt 13 éves szinten a fentiek hiánya miatt.



    Tehát először is pontosítani kéne, hogy mit értünk felnőttség alatt.:)

  • 2008.06.26 14:40:19Ditke

    Vikica, nyugi, még egy csomó van hátra. Még olyan is lesz, amikor már azt kívánod, hogy bújjonmárkiezabüdöskölök! :):):) Koncentrálj a pihenésre. Amíg nem írják le papíron, hogy ott növekszik a pocidban élj úgy, mint egy kismama. No stressz, így államvizsga előtt biztos nehezen kivitelezhető, de próbálj meg lazítani. Semmit nem adnak rögtön, a gyereket se. Az első vizsgát abszolváltad ezen a téren, de még egy csomó van egész addig, amíg a főzeléket a fejére keni.

  • 2008.06.26 14:43:14mazsola84

    Vikica, irány egy magándoki, igaz többe kerül, de biztos kapsz időpontot egy-két napon belül.

    Mifelénk hüvelyi ultrahang kell a terhesség igazolásához (illetve nem kell, de csinálnak), ezt már az 5. héten megcsinálják.



    Sok sikert és nagyon irigyellek!

  • 2008.06.26 14:44:07angyalom

    Druanita! Ez az elvetetni nem vetetni téma mindig egyedi, és nagyon függ a környezeti helyzettől.Ne is gondolkodj ezen, nem érdemes. A karfiolos eset velem is megtörtént más kontextusban, és mondhatom belőlem is előtört a vadálatianyaiösztön! :) Agyon csaptam majdnem fejjel lefelé lógva, de kivertem belőle a kaját. A férjem meg majdnem elájult közeben. Szokat volt mondogatni,nem véletlen a nők szülnek, és vannak a gyerekkel, mert a férfi berezel ha a gyereknek lilul a feje, ha meg hisztizik, akkor meg az apunak lilul a feje :D Hajrá!

  • 2008.06.26 14:51:05pan77

    Vikica! Ha adsz egy e-mail címet, megadom a nőgyogyim számát. Jó fej, van ultrahang, de brutál drága. Viszont ilyen esetben azonnal fogad!

  • 2008.06.26 14:53:11soká

    37 éves leszek, nálam a felnőtté válásnak határozott időpontja van.2007.11.28. Anyám halálának időpontja.Volt rá 3 hónapom, hogy befogadja az agyam a tényt hogy nincs vissza út.Aztán jött egy telefon...Felnőtt lettem.

    Pedig ápoltam, fürdettem, etettem, korházba jártam, MOSOLYOGTAM ,és állítottam, hogy minden rendben lesz de ez mind kevés volt ahhoz , hogy felnőttnek érezzem magam.

    Nem tudom mi történt pontosan akkor ,de azóta szembeszállok orvossal ,pedagógussal bárkivel a gyerekem érdekében.Előtte meg rokonságban lehettem volna a nyúllal...

  • 2008.06.26 14:53:42Vikica

    Az a baj, hgoy nincs magándoki ellen kifogásom, de az a véleményem, hogy hamár annyi tb-t fizetek kapjak érte valamit. De úgy látszik az elveimből hamar le kell adni. De azt se tudom, hogy ha ha magándoki, akkor melyik. Frászt kaok az orvosoktól. Ezért ha már kifizetem jó llenne, ha kedves lenne, nem szidna le, mert dagi vagyok, s értene a munkájához.

  • 2008.06.26 14:56:03driakk

    Vikica!

    Tavaly nyáron pontosan ugyanezt éltem át!!! Persze be volta pörögve, a dokim szabin, a kerületiben már nem tudtak volna fogadni, szóval a nyakamba vettem a várost, és úgy döntöttem, hogy márpedig engem most valaki valahol megvizsgál, és megmondja, hogy tényleg, vagy nem tényleg. A 4ik helyen, a Péterfy kórházban már olyan határozottan tudtam ezt előadni, hogy sikerült. És mondták, hogy igen, tényleg!!!

    Sári pont ma 3 hónapos:))))

  • 2008.06.26 14:59:50Vikica

    Gratulálok driakk! Én is nyakamba venném a várost, de már a szabim sincs. Így erre sincs esély. Azt hiszem tányleg magándoki lesz ebből. Akkor szerintetek nem gond, ha 2 hét mulva megyek el orvoshoz? Nem túl késő? Akkro már nem lesz államvizsga, és hátha kapok 1 nap szabit.

  • 2008.06.26 15:06:40gjuci

    Ditke, jobb helyeken nincs alapbol kaparas, ha elhalt a magzat, hanem ultrahangok, gyakran nezik a terhessegi hormonok alakulasat a verben, stb. Nezik, hogy felszivodik-e, tavozik-e teljesen ilyesmi. Ez azert megis humanusabb, mint egy kaparas.

  • 2008.06.26 15:09:12háromnegyed

    Összekapcsolva az OFFot a témával, az is a felnövekedés egy lépése, amikor az ember az elvei alkalmazását a valóság körülményei közt gyakorolja ;)

    Vikica! Ha izgulsz, inkább keress magándokit korábban. Lehet, hogy az államvizsga nyugodtabb lesz úgy.

  • 2008.06.26 15:22:15Vikica

    Köszönök mindent! És hogy befejezzem az offolást : Ha valaki szivesen adna ötleteket tanácsokat, hogy pontosan merre, kit, akkor a szonce82[kukac]gmail[pont]com. Köszi!

  • 2008.06.26 15:43:56boszorsi

    Vikica: legyen sok örömötök a születendő bébivel!



    Örökgyerekek, az milyen, amikor egy harmincas házaspár hálószobja tele van plüssmacival? Mindenféle méretű, formájú, színű... és imádjuk őket :):):):):)

  • 2008.06.26 15:48:08blogart

    Aki nem nő fel gyerekként hal meg.:( Ezzel a gyerekhalandóság statisztikáját rontod:)

  • 2008.06.26 16:03:45Senta

    Nahát... engem olyan sokszor csesztettek, hogy milyen lüttyő maradtam 34 éves koromra is, hogy időnként agyonfurdalt a lelkiismeret... és tessék sokan még nálam is lüttyőbbek :)))

    Igazi öröm ez számomra :)



    Rühellés de (részben) mégis csinálás: köröm vágás, festés, mű rakatás, hajfestés-festetés, szolárium ultraundorodás, magassarkúban járni nem tudás, utálás!



    Nem menés: táskában, pénztárcában, ruhás-cipősszekrényemben rendtartás, vasalás, hülye kérdésre sokadjára is higgadtan válaszolás, autó tisztán tartás, reggel ruhaválasztás - néha 10x átöltözés :(



    Megtanulás: közös területeken rendtartás, viráglocsolás nem elfeledés, smink el nem mázolás, 30 perc alatt nulláról hibátlanul elkészülés (hajmosással)

  • 2008.06.26 16:11:48hímzőkör

    izé, én csak azt nem értem, hogy a ki nem dobott citrom miért áll szoros összefüggésben a gyermeki lélekkel? van aki szereti a patikatisztaságot, de ki nem hagyna egy számháborút:)



    amúgy boldog szülinapot:)



  • 2008.06.26 16:41:55eino.

    ,,2008.06.26 10:26:43 andie



    Először is szeretném megjegyezni (már egy ideje), hogy Win nem csak remekül ír, de nagyon termékeny is! Gratula!"



    Ehhez csatlakoznék. Nagyon sokat dob a színvonalon.



    Win, akkortól vagy felnőtt, amikor teljes felelősséget vállalsz saját magad és mások (gyerekeid) szellemi, testi, lelki épségéért. Mivel ez nálad megvan, ezért igen, jó értelemben vett felnőtt vagy! A többi csak maszlag, szerep, fantáziátlanság, hatalmi vágy, kényszer (a rendrakás is lehet az), jó esetben készséggé vált pozitívum (szintén rendrakás, ha pl. reflexből elmosogatsz kaja után - időspórolás ugyanis).

    Ezek egyike sem a felnőttség ismérvei, csak elhitetik veled, hogy azok.

  • 2008.06.26 17:02:24kele

    Boldog szülinapot:)



    A felnőttség lépcsőfokai nálam:

    1. 1 év külföldön egyedül

    2. házasság

    3. munkakezdés

    4. válás

    5. magam eltartása

    6. fiam születése

    7. anyukám halála



    A 6. és 7. pont között 2 hét volt...

  • 2008.06.26 17:06:38Sanima

    Vikica!

    Ha nagyon nincs pénzed magándokira, akkor sztem nem a kórházakat kell járni, hanem elmenni a VIII. ker. Baross utcába, a SOTE 1. számú női klinikájára ( asszem ez a neve), és ott érdeklődni.Biztos, hogy fogadnak, és vki megvizsgál.

    Azt is meg kell mondanom, hogy nem egy leányálom( én is azért járok oda nődokihoz, mert nincs pénzem)

    -mert van, hogy 2 órát is kell várni ( ezért érdemes korán reggel menni, mondjuk 8-ra)

    -és még le is b@sznak, hogy annyi dolguk van, meg ők látják el egész Budapestet...

    nekem konkrétan az utsó 2 alkalommal mondták azt, hogy ne járkáljak már oda, hanem menjek a kerületembe,holott évek óta már oda járok.

    Ez viszont csak nőgyógyászra vonatkozik, hogy a terhesgondozással mi van, azt nem tudom.

    Szóval a lényeg: ha minden kötél szakad, menj el ide, ha más nem, csak ajánlanak vkit!

  • 2008.06.26 17:18:35Vikica

    Hűha, Sanima. Ez nem valami biztató. A pénzzel nincs gond. Dolgozom, ennyit meg tudnék engedni magamnak. csak hát az elvek. Mi a francért fizetek tb-t, ha nem kapok érte semmit?

    De természetesen a gyerekem a legfontosabb. Ezért francba az elvekkel. Marad a magándoki. Sajnos, vagy nem sajnos, de elvárom egy dokitól, hogy kedves legyen, nem lebaszásért megyek oda, hanem segítségért. Ja, és ki nem állhatom, hogy ha orvosnál vagy bárhol hivatalban úgy viselkednek, hogy ők tesznek nekem szivességet. Szóval szerintem a Sote-t kihagyom, ha már neked is ez a véleményed róla. Majd megpróbálok informálódni magándoki ügyben. Hátha találok valami jó. Bár olvastam, hgoy a magándoki sem sokkal jobb az államinál. Na meg persze a magándoki legtöbbször egyben állami is.

  • 2008.06.26 17:28:58babybeluga

    Még nem olvastam végig a kommenteket, de muszáj: ezt a posztot szerintem én írtam. Akármit is mond win :-)

  • 2008.06.26 17:30:30Jerusha

    Szerintem az a felnőtt - és talán ezt írta is már valaki -, aki egyedül dönt és felelősséget vállal a döntéséért. Akit nem rémít meg az a gondolat, hogy esetleg nincs kihez forduljon, ha döntéshelyzet van, mert egyedül is megoldja. És igen, ez nagyon sokszor összekapcsolódik azzal, hogy a szüleink élnek-e még.



    Én nem vagyok felnőtt, és ennek nem örülök. 28 évesen már sokakban megvan az a fajta önállóság, amit saját magamból hiányolok. Talán azért, mert soha nem éltem egyedül (a szüleim után rögtön a férjemmel). De nem biztos, hogy ez az ok.

    Azok, akik közelről ismernek, sztem szintén nem tartanak felnőttnek. Úgy érzem viszont, hogy nincs összefüggésben a felnőttséggel az, hogy imádok számítógépes játékokat játszani, hogy kívülről tudom a Harry Pottert, hogy mindig rend van a lakában ha vendég jön (ha nem, akkor khm... legalábbis a stressz megvan, hogy rendet KÉNE tenni), hogy a munkámban határozott és hozzáértő tudok lenni. Valahogy nem ezen múlik.



    Viszont, amire nemrég jöttem rá, és tökre megdöbbentett: egy CSOMÓ ember, akiről kiskoromban azt hittem, hogy felnőtt, szintén em az. Pl. az anyukám.



    Na most mi legyen?

  • 2008.06.26 18:17:19Sanima

    OFF:



    Vikica!

    Bizony, nehéz kifogni. Én azért járok/ jártam a SOTE-ra, mert nagyon közel volt a sulihoz, ingyé vót, meg ált. csak gyógyszert írattam fel.

    Sose mentem konkrét dokihoz, hanem csak egyszerűen leültem a váróban, odaadtam a betegkártyámat, oszt vártam, amíg szólítottak.Orvosok közt volt ilyen is, olyan is. Volt pár nagyon rendes, lelkiismeretes doki, meg volt bunkó is.Különben az ott dolgozó orvosoknak ált. van magánrendelése is.

    Eléggé felháborodtam, mikor azt mondták, hogy ne járkáljak oda, hanem menjek a kerületi szakrendelőbe. Hát nem én döntöm el, hova járok? Mellesleg nekem anno a SOTE-t azért ajánlották, mert ugye ez egy " név", meg nekem is bizodalmam volt benne, bár az utóbbi időben már csak megszokásból jártam.

    Most már asszem mégis elmegyek ide a helyi szakrendelőbe...



    ON

  • 2008.06.26 18:23:02hoel

    Vikica: ha most vagy kb 6 hetes terhes, júliusban is baromira ráérsz dokihoz menni, bőven terhes leszel még akkor is! Semmiről nem maradsz le,ha csak akkor mész, nyugalom!

  • 2008.06.26 18:29:43eino.

    Vikica, én is 6 hetesen tudtam meg,(ja, és pont így, júni huszonvalahányadikán, csak már túl voltam a vizsgákon :) ) és nekem is várnom kellett 2 hetet , mire nőgyógyihoz kerültem, nyugi, semmiről nem maradsz le. Tanulgass, lehetőleg stressz nélkül, hányogass (kívánom, hogy ezt egyre kevésbé tedd, de hát most ez az időszak van sajnos), aztán koncentrálj komolyabban a babára.

    És sok boldogságot! :)

  • 2008.06.26 18:31:22eino.

    Na, elszállt a hsz-em... Szóval Hoel, bocs, hogy ugyanazt írtam, amit te, nem volt szándékos :)

  • 2008.06.26 18:37:21hoel

    Eino: most olvastam, tényleg!:-)) Ezek szerint egyetértünk:-))

  • 2008.06.26 19:47:18ani2

    , , , ,

    , |_,_|_,_|_,_| ,

    _,-=|; |, |, |, |;=-_

    .-_| , | , | , | , | , | _-.

    |: -|:._|___|___|__.|:=- :|

    ||*: : . . : |*||

    || | | * | * | * | | ||

    _.-=|:*| | | | | |*:|=-._

    - `._: | * | * | * | :_.' -

    =_ -=:.___:_____|___.: =- _=

    - . _ __ ___ ___ ___ __ _ . -



  • 2008.06.26 19:49:01ani2

    Oh, bocs, ez egy torta akart lenni.

    Kicsit kilapult. :)

    De azert nagyon sok boldog szuletesnapot kivanok!

  • 2008.06.26 20:01:16Win

    Sziasztok,

    Végre végeztem a kilóméter hosszú ajánlóval, köszi minden köszöntést, ha már ilyen konkrét voltam:)És volt tortám, képzeljétek, 16 gyertyával:))))))))))

  • 2008.06.26 20:02:30Win

    és figyeltétek, 100. voltam:)))) lassan lemegyek hülyébe és nullázom is:)) s még nem is ittam:)

  • 2008.06.26 20:35:29hoel

    Win: ne legyenek illúzióid: látszik rajtad!:-)))

  • 2008.06.26 20:49:45zskoncz

    boldog szülinapot!



    sose nőj fel!!!!

    minek!



    én akartam de feladtam inkább leszek furcsa mint "fölnőtt"!

  • 2008.06.26 21:29:23Vikica

    eino: Köszi:)

  • 2008.06.26 23:01:22falevél

    Nem tudtam végigolvasni minden kommentet, szóval lehet mondott már valaki hasonlót, de én úgy gondolom, hogy amíg az embernek élnek a szülei, amíg nem egyedül van a világban,s nem kell eltemetnie a szerettet addig gyerek marad, s joggal lehet is az, hiszen haza mindig haza mehet, anya főztjénél sosincs finomabb stb.



    Minden bizonnyal össze fogok törni ha elveszítem a szeretett szüleimet, s valószínüleg helyükbe lépek mint felnött, hogy legyen kire felnézni a gyerekeimnek majd.



    Boldogan vagyok néha még gyerek, s remélem csak évtizedek múlva kell felnőnőm.



    Kívánom, hogy mindenki sokáig gyereknek érezhesse magát.

  • 2008.06.26 23:09:50Vierre_

    Olyan furcsán rapszodikus a porontyozók tömege, amikor felnőtt téma van, mindenki felnőtt és fúj- fúj arra aki nem, amikor meg kedvesen és hm, szimpatikusan van elő adva a nem-felnőttség, hirtelen senki nem nőtt még fel. Akkor most hogy is van ez?



    :DDD



    Én lélekben örökifjú vagyok, nem is lesz ez másképp, a társadalmi felnőttség messze áll tőlem, önöm mércémet megütöm, az elvárásaimat magammal próbálom hozni de így egy nónapra a harminctól pl piercinget tolattam a szemöldökömbe, mert második kamaszkoromat élem-- két gyerekkel. :)))



    Nem. Én nem fogok soha felnőni abban a formában, ahogy a felnőttséget értelmezi a társadalom, nem is szeretném, a felnőttek ismérve hogy túl komolyan veszik saját magukat :))) és elfelejtik, hogy az élet szép és színes és izgalmas és tele van kalanddal és játékkal. Ez nem összetévesztendő az infantilizmussal, tisztában vagyok a felelőség fogalmával, azzal csak igazán, vér szigorúan veszem, döntéskötelezett vagyok, döntésfan, de a kettő, az, hogy az ember önön magát élje meg de közben ne játszon kötelező-felnőttet, nem zárja ki egymás.

    Annál rosszabb meg nincs amikor valaki játszik, de a legrosszabb játékot, amikor azt játsza, hogy felnőtt, pedig nem. Ne játsza, csinálja , vagy ne csinálja, de ne tegyen úgy mintha... :)))))

  • 2008.06.26 23:19:57Este

    nna..múlt hét pénteken először mentem hármasban a két gyerekkel le Balatonra, kocsival. 35 éves leszek 2 hét múlva, de mikor megérkeztem, fülig ért a szám a nagy boldogságtól, hogy hű, akkor én most egy kicsit felnőttem! :) Megcsináltam, én! egyedül!

    Nekem ilyen apró "felnövéseim" vannak :) Vannak pillanatok, amikor nagyon felnőttnek érzem magam, és ez felváltva, a helyzettől függően ijesztő vagy boldogító. Amióta felelős vagyok a kölykökért, felelős döntéseket kell hogy hozzak, ami bizony nem olyan mint a házimunka :) azóta gyakrabban érzem felnőttnek magam. ( A házimunka meg a rend nem érdekel, egyszer úgyis megcsinálom, és úgyis megvár). Amikor viszont beülök szülői értekezletre, hirtelen összemegyek és csodálkozva nézem a körülöttem ülő sok, komoly felőttet és felnőttként kellene beszélnem a tantó nénivel, Ő felnőttnek néz, én pedig újra alsós vagyok, pedig 10 éve a korkülönbség köztünk. :)

    Most akkor hogy is van ez? :)

    Ti értitek?

  • 2008.06.27 01:13:44Moira

    Hááát, nekem ez a felnőttáválás sztem most van folyamatban. A gyerkőc már megvan, ha minden jól megy egy hétmúlva már feleség leszek, van munkám,csinálom a háztartást.

    De ma jött el az a pillanat (egy orbitális veszekedés után) amikor azt érzem, hogy változtatni kell, és fell kell nőni a feladatokhoz. mert tengek-lengek én boldogan (vagy kevésbé boldogan), de ha belegondolok, semmi értelmeset nem teszek le az asztalra. :-S

    Egy kérdés van csak: vajon menni fog-e?

    Mert ha nem érzem (akarom) igazán, akkor nem fog menni. És eddig ez hiányzot. Megcsináltam nyögvenyelősen amit kértek tőlem, de magamtól nemigazán.

    Most viszont próbálok úgy hozzáálni, hogy ne másokért tegyem, hanem azért mert képes vagyok rá, és büszke szeretnék lenni erre.

    Most akkor felnőt leszek-é, avagy nem? ;-)

    Bocsi a hosszú blabláért, és az elütésekért de ez most életmentő volt.

  • 2008.06.27 01:16:19Moira

    Vierre_ : én meg ma (illetve ahogy az órát nézem már tegnap) csináltattam meg a tetkómat. Igaz csak egy klambó van, és csak 23 vagyok, de illik ilyet egy anyának? :-))))

  • 2008.06.27 09:16:02jébé

    Ezt az idézetet nemrég hallottam, és lévén nagy Heltai rajongó (bár hívő nem) és szintén a felnőtté válás terén folyton bizonytalankodó, gondoltam idemásolom Nektek:



    Heltai Jenő:

    Marianne emlékkönyvébe



    "Akit az istenek szeretnek,

    Örökre meghagyják gyereknek

    ..."

  • 2008.06.27 10:43:39falevél

    23 évesen már van egy gyereked? De jó.Mennyi idős?

  • 2008.06.27 10:57:02Moira

    falevél: a szülinapomkor lesz 11 hós a nagylány. Kicsit későbbre terveztük, de ő most akart jönni :-))

  • 2008.06.27 11:15:38ruju

    Ez a szölőis dolog jó. Valahogy rajtam kívül :-DDDD mindenki olyan anyukásnak néz ott ki, szigorú arccal... Ugye éééén neeeem???? (bár itt a németeknél ugye én nagyon fiatal anyukának számítok a magam 33 évével. Mások ilyenkor még borzonganak a gyerekválalástól, haha, az enyém meg már 5 éves, hihi)

  • 2008.06.27 11:16:08ruju

    jaja, szülőist akartam írni. már értekezletet.

  • 2008.06.27 11:34:13Starlark

    Vierre: ez nem rapszódikusság. Én pl gyerekként/kamaszként sem vágytam tetkóra meg karikákra az orromba szemöldökömbe. Nekem nem ez jelenti azt hogy lélekben ott van bennem az a gyerek aki voltam, és igazából nem érzem azt hogy hű de felnőtt lennék. Persze felelőségvállalás és a tettek következményével tisztában levés megvan, másképp bizonyára gyengeelméjüség mitt lennék gondnokság alá helyezve :)



    Mindenki vahol az és annyi aminek érzi magát. Akár lazának tűnik kifelé akár nem.

  • 2008.06.27 12:21:34Vierre_

    Starlark

    viszont én sehol nem írtam, hogy ez azt jelenti :))) A mondandóm lényege nem a szemöldököm volt :D (nem karika, két pont vízszintesen a szemöldökömet folytatva, csecse) sőt nem hiszem hogy az, hogy megcsináltattam gyerekes, ellenben a sztereotip anyavilágba akkor sem fér bele, ha bele akarod tömködni, de én nem akarom.



    Csak és csupán leírtam, hogy én hogy láttam :))))



    Moira jeee és ízi, én is 23 évesen szültem először és valahogy nem lettem azóta sem "felnőttebb" :)))))

  • 2008.06.27 13:15:04vikimanka

    Itt jelentkezik még egy "huszonháromévesenszültemelőször" anyuka. Miért furcsa ez?

    Úgy gondolom, hogy akkor kell felnőttnek lenni, ha a helyzet azt kívánja. A mi családunkban ritka aki nem maradt egy picit gyerekes. Pl. a férjem már 38 és még mindig nem egy komoly valaki.

  • 2008.06.28 11:01:09katibogár

    45 éves vagyok, szétszórt, sokszor érzem úgy, hogy a 18 éves lányom "felnőttebb" mint én... jó volt olvasni a kommenteket, jó adag lelkifurdalástól megszabadulhatok, hiszen ezek szerint ha szalad a lakás, ha vészesen gyűlik az annyira utált vasalni való cuccok halma, stb, de mert oooolyaaan jó az éppen olvasott könyv, hogy utóbbi mellett szavazok, akkor nem egyszerűen lusta és rendetlen háziasszony vagyok, csak gyerek maradtam :))

    a legnagyobb bajom, hogy olyan sokszor érzem úgy, hogy oda kellene bőjni az anyukámhoz-apukámhoz, elpanaszolni a soron levő sérelmeket, kudarcokat, de nem lehet, mert tudom, azzal nekik okoznék plusz aggódnivalókat, (alapjáraton amúgy is megtalálják a maguk napi aggódnivalóját), ráadásul nekik is megvannak a maguk sérelmeik-lelki és fizikai fájdalmaik, amiket nekem panaszolnak el, és tőlem várják-remélik a megoldást, a vigaszt. Felnőtt vagyok? (bocsi, ha kétszer jelenik meg, az előbb elküldtem, de csak egy fehér oldalt kaptam...)

Blogok, amiket olvasunk

JEGYZETLAP Posztnyár szindróma

Ha csak sóhajtozunk, és utáljuk, hogy vége, egyre nyomorultabbul érezzük magunkat. Négy lépés, hogy a szeptembert is élvezni tudd!

STÍLER Netes szépségdilik: ezeknek ne dőlj be

Ha nem akarsz úgy kinézni, mint egy cirkuszból szabadult bohóc, ne a csodatévő appok képeinek higgy, hanem a tükörnek. Az ugyanis nem halványítja el a bőrhibákkal együtt a sminkedet is.

HOMÁR Fifikás, de bebukott parkolóteszt budán

Jó napot, miért büntetnek meg, ha még a fizetőövezet kezdetét jelző tábla előtt parkolok, a nem fizető zónában? Csak. Parkolócég, 12. kerületi módra.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta