SZÜLŐSÉG

Négyszázezer diák ír országos felmérőt

2008. május 18., vasárnap 11:07

Az idén május 28-án tartják a kompetenciaméréseket az iskolák 4.,6., 8. és 10. évfolyamain. A tudást és a képességeket összesítő felmérés minden tanuló számára kötelező. A mérés - amely alól csak néhány, sajátos nevelésű igényű tanuló mentesülhet - idén összesen 422.773 diákot érint.


Az iskolák negyedik évfolyamán a korosztálynak megfelelő alapkészséget és képességeket mérik fel, 2.315 intézményben 96.517 diák vesz majd részt rajta. A tesztek a 4. évfolyamon nem tantárgyi ismereteket, hanem sok év alatt fejlődő alapkészségeket, képességeket (írás, olvasás, számolás, gondolkodás) mérnek. Az íráskészség mérése nyomtatott szöveg másolását jelenti pontosan 5 perc alatt. Az olvasáskészséget mérő feladatok a formai hasonlóság ellenére nem feleletválasztóak, nem a jó megoldást kell megtalálni és bekarikázni, hanem valamennyi elemről külön-külön kell dönteni, és a döntésnek megfelelően be kell karikázni, vagy át kell húzni a számjelüket.

A számolási készséget mérő feladatok nyílt végűek, amelyek rövid válaszokat igényelnek. A gondolkodási képességet mérő feladatok többsége nyílt végű, de az olvasáskészséget mérő feladatokhoz hasonló, zárt feladatok is vannak, olvasható az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján.

Hatodik évfolyamon 2.352 intézményben 107.175 diák, nyolcadik osztályban 2.445 intézményben 107.751 tanuló, míg tizedikben 1.034 intézményben 111.330 tanuló vesz részt a kompetenciamérésben. A 6., 8. és 10. évfolyam tesztjei olyan matematikai és szövegértési eszköztudást mérő feladatokból állnak, amelyek elsősorban nem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását,hanem a tanulóknak azt a képességét mérik, hogy a tanultakat hogyan tudják alkalmazni valódi problémák, helyzetek megoldásában.

A felmérés azért fontos, mert minden iskola számára objektív képet ad arról, hogy a tanulók a szövegértési és matematikai képességeiket milyen hatékonysággal tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatokon. A tanulók szociokulturális hátterével összefüggésben is elemzett adatok sokszempontú, árnyalt képet adhatnak az iskolák teljesítményének több aspektusáról. Tavaly például volt olyan feladat, hogy hány percből áll egy hét, s el kell dönteniük a diákoknak, igaz vagy hamis, hogy minden téglalap paralelogramma.

Az első ilyen felmérés 2001 őszén volt, amelyet 2003-ban követett a második, majd 2004-ben, 2006-ban és tavaly volt ilyen vizsgálat. Az eredményeket - iskolai és fenntartói jelentéseket - 2009. február végéig kapják meg az intézmények és fenntartóik. Ugyanettől az időponttól az egyes iskolák feldolgozott mérési eredményei mindenki számára nyilvánossá válnak, írja az MTI.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.05.18 21:03:47evaandrea

    Az érdekes az, hogy a negyedikes gyerekek jólszámolnak, olvasnak, és értik is, hogy mit.

    Aztán a felsőbb évfolyamokon az eredmények sokkal rosszabbak.Mintha elfelejtenének olvasni, számolni, és főleg a szövegértéssel van baj, ami nagy baj, hisz hogyan tanul, ha nem érti, mit olvas?

  • 2008.05.19 02:22:25Sue

    Evaandrea, valóban igazad van, de az okot abban látom, hogy negyedikben még mechanikusan tanulnak a diákok, legtöbbjük nem jut el a tudatos gondolkodás szintjére pl. matekból, mert 100 ugyanolyan feladatot oldanak meg, amit már a tanító néni megmutatott nekik. Ebben a magyar diákok nagyon jók. Amikor maguktól kell gondolkodni egy teljesen új feladaton és kreatívnak lenni, megáll a tudomány. Az olvasásnál is addig jók, amíg nagy hangsúlyt fektetnek rá. Ez pedig csak alsó tagozatban jellemző.

  • 2008.05.19 07:50:42huhhh

    Sue, ráadásul mindannyian tudjuk, hogy a magyar iskolák alsó tagozatán kevésbé van a gyerekeknek szükségük arra, hogy a szövegértést eszközként használják, például a történelem- vagy földrajzkönyvben szereplő ismeretek elsajátításához. Ehelyett van az olvasásóra, ahol a szövegértés még nem eszköz (az ismeretszerzés eszköze), hanem cél, ami éppen a szövegértést lenne hivatott megtanítani. Még esetleg a matekórán lenne szükség arra, hogy a gyerek megértse, hogy mit vár el tőle a szöveges példa, de egyrészt a szöveges példa a kevesebb és a nem szöveges feladat a több, másrészt tapasztalataim szerint a szöveges példák megoldása is úgy zajlik, hogy először a tanítónénivel közösen elemzik a gyerekek a szöveges példa szövegét.

    Így aztán számomra az alma és körte esete, amikor egy negyedikes gyerek szövegértését hasonlítgatják egy felsőbb éveséhez. Nem hiszek ugyanis abban, hogy a szövegértést mint olyat el lehet felejteni, sokkal inkább arról van szó, hogy már a negyedikesek sem értik, amit olvasnak, de a szövegértés soha nem volt képessége a felső tagozatban és később válik igazán szembetűnővé.

  • 2008.05.19 08:01:09Starlark

    Ebből az egy szempontból én örülök hogy anno zsolnay módszerrel tanultam írni és olvasni az iskolában. Ott nagyon rámentek a szövegértésre, lényeget kellett tudnuk már 3.-ig szövegből kiemelni vagy történetről sajátszavainkkal összefoglalót írni.

    Sajnos matekból a szöveges példák matematikai nyelvre való lefordítását már nem tanították meg jól, ebből pedig következett hogy gimiben az ember néha vért izzadt a kémiai és biológiai versenypéldákkal amelyek szöveges problémamegoldó példák többségében. Pedig ezt is lehetne tanítani, csak vhogy hiányzik a módszertanból vagy nem is tudom.

    A matektanárunk következetessége általánosban addig terjedt hogy a margó kötelező a füzetben a tantárgy neve nem matek hanem matematika és az nem kockás hanem négyzetrácsos füzet...

  • 2008.05.19 08:10:56Chang Yai

    Starlark - szerintem ugyanaz volt a matektanárunk:-) Elvira néni?

  • 2008.05.19 08:13:42huhhh

    "A tesztek a 4. évfolyamon nem tantárgyi ismereteket, hanem sok év alatt fejlődő alapkészségeket, képességeket (írás, olvasás, számolás, gondolkodás) mérnek."



    "A 6., 8. és 10. évfolyam tesztjei ... a tanulóknak azt a képességét mérik, hogy a tanultakat hogyan tudják alkalmazni valódi problémák, helyzetek megoldásában."



    Vagyis igazából tényleg nem ugyanazt mérik 4. osztályban, mint később, ami talán válasz arra is, hogy miért TŰNIK úgy, hogy a negyedikes gyerekek még jól számolnak, olvasnak és értik is, hogy mit. Szerintem pedig nem 4. osztály után romlik el a dolog, hanem sokkal-sokkal korábban, csak 4. osztályban a sok év alatt fejlődő alapkészségek birtokában a gyerekek nagyobb része még tizedmilliméterekkel átugorja a lécet (ezáltal javítja a statisztikát), aztán később - amikor alkalmazni is kellene ezt a tudást - derül ki, hogy ez semmire sem elég.



  • 2008.05.19 09:40:25szanna

    9-10. osztályban szakközépben eljutottunk odáig az elmúlt 10 évben, hogy pl. kémia, biológia órán olvasni kell tanítanom a diákokat, pedig a cél az érettségire való felkészítés lenne. A tananyagcsökkentés önmagában nem elég (és nem is valósult meg, hála a begyöpösödött és változtatni nem akaró tanároknak), az általánosban teljes szemléletváltozás kellene. Ha úgyis 18 éves korig járnak a srácok suliba, akkor fizikát, kémiát pl. egyáltalán nem tanítanék felső tagozaton, helyette lehetne szövegértést okítani.

  • 2008.05.19 09:49:32Starlark

    Chang Yai: Őt Gabi néninek hívták :) de megeshet hogy egy helyen diplomáztak :)

  • 2008.05.19 11:42:27Sue

    Szanna, végre egy tanár, aki nem fél elvenni a saját óráiból annak érdekében, hogy tényleg azt tanulják a gyerekek, amire szükségük van. Sokszor azt látom, hogy nem is az olvasással van probléma, hanem azzal, hogy a gyerekek olyan szavakat kénytelenek megtanulni a szaktárgyakhoz, amelyeket nem tanítottak nekik előtte és a gimiben szembesülnek, hogy minden egyes tudománynak meg van a saját terminológiája. A módszerváltások nagyon élesek az alsó, felső és gimi között. Ezért is nehéz lehet átállni a gyerekeknek. Az általános szinte teljesen mechanikus, egy jobb képessségű tanulónak tanulnia sem kell viszont nagyon felesleges dolgokat tanítanak, amitől sem a logikájuk, sem az alapkészségeik nem fejlődnek. Én örülök, hogy annak idején elsők között tanulhattam Tolnay módszerrel, nekem nagyon bejött, de ez is egyéni. Olyan nehéz egy 20-25 fős osztályban tudni (vagy egyáltalán figyelembe venni), hogy ki hogyan tudna könnyebben tanulni.

  • 2008.05.19 11:44:11énis

    Most már nincsenek kötelező olvasmányok és azokból nem kell olvasónaplót írni? Nem kéne annyi számítógépes játékot venni a gyereknek, hanem igenis a könyveket kellene előtérbe helyezni és azt is papírformában.

  • 2008.05.19 12:05:38Sue

    Énis, igazad van, elektronikus könyvet pedig így is nehéz olvasni, nem kellene a gyerekeket arra rászoktatni, hogy a képernyőről olvassanak, viszont sajnos az iskola már igazodik a technikai fejlődéshez és már az általánosban sem tudsz számítógép nélkül semmit sem csinálni (nálunk elvárás az USA-ban, hogy gépelve adják be a diákok az esszéket, azokból pedig nagyon sokat kell írniuk a magyarok diákokhoz képest). Én úgy emlékszem, hogy Mo-n még gimiben sem kértek tőlem kötelezően gépelt anyagot kivéve pályázatokat.

  • 2008.05.19 12:48:15evaandrea

    Az azért nem igaz, hogy szövegértést nem tanulnak alsó tagozatban! Merthogy ezt nem is kellene külön tanulni, max külön gyakorlni...

    pl nálunk első osztályban, amikor a betűket tanulták, és gyakorlatilag még írni sem tudtak a gyerekek, a nyomtatott szavak fölé kellett rajzolniuk, hogy mit olvastak. Tehát rögtön, az első percben van szövegértés is, nyilván nem is lehet elválasztani az olvasástól. Ez pedig alapfeltétele az önálló tanulásnak. Alsó tagozatban jól is megy, hiszen van olvasás óra, ahol a gyerekek ténylegesen olvasnak. Felsőben már nincs, és mindig itt van a törés, mert már nem muszáj annyit olvasni. Egy jó tanár olyan szuggesztíven le tudja adni az anyagot, hogy a gyerek anélkül is tudja nagyjából, hogy bele se néz a könyvbe esetleg...

    És szép lassan leszokik a gyerek az olvasásról... Ha valamit nem gyakorolunk, azt elfelejtjük, ez logikus...És persze ma is van kötelező olvasmány, meg olvasónapló, de ezt megoldja a mama-papa, vagy letöltjük az internetről...Szóval jól el lehet lavírozni olvasás nélkül is, de akkor mitől fejlődjön a szókincs, az értő olvasás?

    Ez sajnos korjelenség, hogy nem szeretünk olvasni, de gondolkozni sem, mert az olyan fárasztó....természetesen tisztelet a kivételnek.

    A gyerekek a szüleikről veszik a mintát, és sajnos több családban nincs könyv, mint amennyiben van....Sokan nem értik, miért fontos az olvasás...Sokkal nehezebb így egy pedagógusnak elérni, hogy a gyerek rendszeresen olvasson.

    Matematikából az a minimum szint,hogy a gyerek elsajátítsa az alapkészségeket, de a sok gyakorlás mellett rengeteg idő jut a kreativ gondolkodásra is. Már elsőben is.Legalábbis nálunk. Csak sokszor könnyebb azt mondani, nem tudom, mint gondolkodni...

  • 2008.05.19 13:50:51Sue

    Evaandrea...szerintem itt senki sem mondta, hogy nem így lenne. Alsóban természetesen tanulnak szövegértést, megoldanak kreatív matek példákat, ez felsőben törik meg, mikor minden a begyakorlottság nevében zajlik. Szerintem ebben mindenki egyetért és abban is, hogy inkább a felső tagozaton kell keresni a hibát, mert valami ott van elszúrva. Az alsó és a gimi között nem megfelelő áthidaló a felső.

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta