SZÜLŐSÉG

Ötször indították a szülést

2008. február 23., szombat 08:46

Olvasónk, Móni fiatalon, húszas évei legelején, tervezetten esett teherbe. Fogadott orvos nélkül csinálta végig a terhességet, majd miután a kiírt időpont után két nappal még nem szült meg, zselével próbálták beindítani a szülést öt egymást követő napon.



Végül sikerrel jártak: az ötödik nap estéjén világra jött a baba, meglepetést okozva szüleinek.


Huszonegy évesen estem teherbe, terveztük a babát párommal: hat éve élünk együtt és két évig próbálkoztunk. A párom és én is kislányt szerettünk volna, de végig azt mondta az orvos (nem fogadott volt), hogy fiú lesz. Na nem baj csak egészséges legyen. 2007.július 5-re voltam kiírva. Már jártunk ctg-re minden másnap, de semmi jele nem volt, hogy szülni fogok. Hozzá kell tegyem, nagyon jól viseltem a terhességet az első három hónapban a hányás kikészített ugyan, de utána észre sem vettem, hogy terhes vagyok. Az orvos 4-én befektetett a kórházba. Reggel 8-ra mentünk be, azt gondoltam, legkésőbb holnap megszülök. Hát nem így lett. Eljött az ötödike, hatodika és semmi nem történt. Cserélődtek a szobatársak, jöttek, mentek, szültek. Én még mindig nem.

Hetedikén közölték: indítani fognak zselével. Örültem, hogy végre történik valami. Elküldtek a szülőszobára, felrakták a zselét, utána két órát feküdtem a ctg-vel a hasamon. Fájások sehol. Letelt a két óra visszaküldtek a szobámba. A következő három nap is ugyanezt a tortúrát kellett végigcsinálni, de nem is ez volt a legfőbb probléma: már szinte rettegtem a szüléstől, mert vagy ötöt végighallgattam, ugyanis át lehetett hallani mindent a szülőszobán.

Eljött a tizenegyedike. Újabb adag zselét kaptam. Na, valamit érzek! Reggel 9-kor indítottak és jöttek is az 5 perces fájások. Ó, ez semmi, gondoltam, ha végig ilyen lesz, akkor még csak meg sem fog viselni. Dél körül megnéztek és 2 ujjnyira ki voltam tágulva. Azt mondták, talán ma megszülhetek. Én már felhívtam a rokonokat: itt ma gyerek lesz. Elment a nyákdugóm is. Délután ötkor jöttek látogatni, ekkor 3 perces fájásaim voltak, de nem fájtak túlzottan. Fél hatkor felküldtek a szülőszobára vizsgálatra. A szülésznő nézett meg és mondta, hogy szól az orvosnak, szedjem össze a cuccaim, megyünk szülni.

A rokonok mindjárt segítettek és szóltunk a páromnak, hogy jöhet, mivel végig apás szülést terveztünk. Fél hatkor megrepesztették a burkot és infúziót adtak. Na, akkor tudtam meg, mi az a fájás. Párom 25 perc alatt beért anyukámmal és nővéremmel, pedig majdnem 70 kilométerre lakunk a kórháztól. Ő bejött, anyukámék pedig kint izgultak értünk. 2 perces fájásaim voltak és a csillagokat le tudtam volna kaparni az égről, úgy fájt, de nem kiabáltam. Csendben vajúdtam végig, próbáltam a levegővételre figyelni.

Megjött az éjszakai szülésznő. Nagyon aranyos és kedves volt. Labdán ültem, a párom masszírozta a derekam, az nagyon fájt. Mindig arra gondoltam, nem tart soká. Kérdeztem a szülésznőt, hogy mikor lesz meg, azt mondta, körülbelül éjfélre. Úristen, azt nem bírom már ki! Ez hosszú idő, öt perc is sok. Eljött a fél nyolc, tolófájásokat éreztem. A szülésznőnek szóltam, azt mondta, az lehetetlen. Szólt az orvosnak, megvizsgált és bizony azt mondta: nyomjak. Végre! Az már nem úgy fájt. Volt viszont két fájás, amikor azt mondta a doki, hogy próbáljak meg nem nyomni: na, az hihetetlen nehéz és fájdalmas volt.

A párom borogatta a fejem és segített tartani, mikor nyomtam. Egy fájás alatt háromszor kellett nyomni. Nyolc órakor a doki azt mondta: „Apuka, jöjjön, nézze, kint a feje.” Még kettőt nyomtam és megkönnyebbülést éreztem. „Kint van! KISLÁNY!” - kiabálta könnyes szemmel a párom. Én sírtam és mosolyogtam egyszerre. Hihetetlen érzés volt, mikor a hasamra tették és először megláthattam a lányomat.

Elvitték fürdeni, mérni, persze az apa is loholt utánuk. Azt kérdezgettem: Egészséges? Tényleg lány? 3 kiló és 50 centi volt. A doki azt mondta, hozzám képest nagy ez a gyerek, ugyanis én 158 centi és 50 kiló voltam. A párom se sokkal nagyobb. Fürdetés után odahozták szoptatni a kicsit, a szülésznő is végig ott volt és tanítgatott. Fantasztikus élmény volt. Fájdalmas, de hihetetlen. Ott volt velem egy órát és elvitték. A doki úgy köszönt el tőlem, hogy nagyon ügyes voltam, bár mindenki így szülne! És jövőre ugyanitt találkozunk. Én tisztelem és becsülöm azt a nőt, aki egynél több gyereket szül, nekem ez elég.

Móni

Ön is szeretné megosztani olvasóinkkal szüléstörténetét? Küldje el nekünk a poronty@mail.velvet.hu címre!

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.02.23 13:02:05Cyr

    Én az első után úgy gondoltam, amikor a pocakomra tették, hogy most, rögtön szülném a következőt. A másodiknál már bölcsebb voltam, azt mondtam, na jó, egy kicsit azért várjunk. A harmadik után tovább okosodtam, kijelentetem, hogy na neeee, a következőt szülje meg az, akinek két anyja van. Ezért aztán így a negyediket várva erősen kutatok a felmenőim között... :)))))))

  • 2008.02.23 13:02:41Cyr

    hánylista: + 1 db t

  • 2008.02.23 13:03:23Cyr

    hehe. + 1 i. Jobb, ha befogom :)

  • 2008.02.23 13:25:00"izé"

    Van egy érdekes dolog. Csak látszólag off.



    Egy férfi (legalábbis én – és tudom, hogy több másoktól sem idegen az érzés) egy minden tekintetben és mindkét... ...ööö... najó, maradjunk e kettőnél... : -))))) részről kiadós cudar kefélés után a legutolsó dolog, amire vágyik, az maga a kefélés. Egy jó cigi – pont tíz éve nem dohányzom –, a távirányító – ahogyan mondottam már, nincs tévénk –, minden nagyobb vonzerővel bír, mint a nemiség. Sok esetben az ember leginkább azonnal, még zsibbadó farokkal mászna ki az ágyból, de persze nem teszi, mert nem egy utolsó tapló és azért annyira nem szar a simi-simi meg a hele-hele sem, persze azért jobb, ha tuggyátok jányok, az ha jó esetben van, CSAK miattatok van, a férfi, aki túl van már inadekvát cselekedetekre sarkalló az egész világot ragacsos köddel beborító-típusú szerelmen - meredeken emelkedő és nagyjából függőleges zuhanó izgalmi görbe, mindenki látta, találkozott már vele, gondolom – utána nem vágyik rá. Van aki ezt nem vallja be, hanem próbálja pontról pontra teljesíteni a tinédzserkorban olvasott felvilágosító könyvecskék utójáték fejezetében olvasott valamennyi pontot az alpontokkal együtt, és van aki bevallja, de nem tapló, ahogy mondottam, egyébként az érett és tapasztalt nő ezzel tisztában is van és nem nyaggatja a tagot az egy perccel azelőtt még kifejezetten helyénvaló gégéig lenyomott nyelves smárral és szerelmi vallomás kikönyörgésével, hanem finoman hagyja pihengetni egy két percig.

    Aztán félóra, egy óra, két nap, egy hét után már újra ott sündörög mocskos gondolatokat forgatva a szőrös fejében, amit anyjuk ideális esetben vigyorogva és örömmel fogad természetesen.

    Szóval nyugi Móni-lány, minden oké lesz, ha valaki pedig cseszeget, hogy most nem akarol még, hát lökd odébb és gyújts rá tüntetően egy képletes cigire és kapcsolj be egy képletes focimeccset :-)))). Ha meg később is úgy gondolod, nem szeretnél többet, hát nem szeretnél, mi baj van abban? :-)))))))))))















    (Az ott egy fülbevaló a bébi fülében...?)

  • 2008.02.23 15:10:31szeszter

    nah amikor olvasom a szülsétörténeteket, mindjárt szülnék egy harmadikat! (talán majd pár év múlva tényleg...

    Márpedig szülni jó. Ha a vége is jó AKKOR. De ki látja azt előre? Csak az a sok para ne volna...

  • 2008.02.23 15:30:49Anura

    Érdekes történet volt, de engem is riaszt ez az 5x-i buherálgatás, és közben mások szenvedésének órákon át hallgatása.

    Amit viszont furcsállok: 15 éves korodtól éltek együtt a férjeddel? Én még akkor iszonyat gyerek voltam.

  • 2008.02.23 16:04:59Miss Marple

    A baba gyönyörű, todmikorhiszemel hogy nem szülsz többet!... :)



    "izé", leröhögtem az agyam, a párhuzam zseniális! :))))))

  • 2008.02.23 16:25:49cozumel

    Ize



    Tok igazad van, de azert, mig az normalis, hogy Moni esetleg 20 ev mulva sem gondolja majd maskepp, az nem lenne normalis, ha Te 20 nap mulva nem gondolnad maskepp:-)))

  • 2008.02.23 16:27:13cozumel

    Anura



    Ez nekem is szemet szurt...En nem ereztem magam mar annyira kislanynak, de kizart dolog, hogy a szuleim megengedtek volna, hogy valakivel egyutteljek....

  • 2008.02.23 20:20:09macskosz

    Gratulalok a kislanyhoz, bar Moni esete is kituno latlelete a magyar szuleszetnek, ahelyett, hogy hagynak a babat akkor jonni amikor igazan ki akar jonni, inkabb beleavatkoznak es 5x inditanak...mintha a kiirt datum szentiras lenne. Plusz ket het nem is szamit tulhordasnak.

    Mindegy, lenyeg a lenyeg hogy jol van a baba is meg a mama is. Jo egeszseget nekik!

  • 2008.02.23 20:44:37sn

    csak egy kerdes.. 21 evesen mar 6 eve eltel a paroddal?.. eleg szokatlan eset.

  • 2008.02.23 22:57:17Vierre_

    ellenben annyira az ő dolguk. Tudod, sn, ha már beírod, ezzel a szóhasználattal, az azért ítéletnek tűnik ha nem is az :)

    Sztem meg fanki. Az pedig, hogy 10 év múlva hogy lesz? *vállvon* :))) majd meglátják. :)

  • 2008.02.23 23:13:06cozumel

    Vierre



    Azert ez nem itelkezes, hanem teny. Tenyleg szokatlan. Tobben is felkaptuk ra a fejunket...

    Ne erts felre, termeszetesen nem akadalyoznam meg, hogy a 15 eves lanyomnak legyen baratja.

    De hogy egyutt eljenek???



    Tudom, tudom, Julia is csak 14 eves volt:-)

  • 2008.02.23 23:51:23Vierre_

    sosem lehessen azt tudni, amíg nem láttok bele a szitujába addig, ok, nektek szokatlan... de hát kérdem én és akkor mivan? :DDD

    Nekik természetes :)))

    Majd meglássuk, egy hátrány lehet, hogy nem negyven évesen hanem harminc évesen hülnek ki ;))))))) elény: a kilenc éves gyerek talán már felfogja :))) Meg van az előnye a korán szülésnek is sztem, mentális állapottól függ, nem kortól :)

    Szal nekem nem furi, de kivi leszek hogysmint lesz pár év múlva :)

    Én azért 21 évesen még durván tomboltam. Az vissza üthet hogy ha nem élték ki magukat , de ezt sem tudhassuk ugyibár-e? :DD

  • 2008.02.24 00:19:40cozumel

    Vierre



    Persze, ez egeszen mas kerdes.

    Van, akinek bejon a nagyon korai kapcsolata hosszutavon, jol erzi magat a korai anyasagban, ez teny.



    Te, en meg 31 evesen is durvan tomboltam:-)))))



    De most komolyan, Neked is van egy lanyod, jol emlekszem? Te mit szolnal, ha 15 evesen el akarna koltozni a pasijahoz?

    En azert kikeszitenek ket kenyelmes szeket egy igen hosszu beszelgeteshez....:-)

    (amugy en is ismertem ilyen helyzetet, na ott a szulok kifejezetten orultek, hogy a lany mar nem otthon rontja a levegot...:-( )

  • 2008.02.24 00:28:49zelzele

    A baba tenyleg cuki. En febr. 20-ra voltam kiireva. A nagy nap jott es el is mult baba nelkul. A doki azt mondta, hogy itt Angliaban 12 napot varnak es utana inditjak be a szulest, de ha en akarom, akkor rogton elmehetek a korhazba beinditani a dolgokat, de nincs ertelme, mert a baba azert nem jon, mert meg nincs felkeszulve es ha most elkezdunk szulni, akkor tobb mint valoszinu, hogy a szules nagyon sokaig fog tartani. Ugyhogy most meg inkabb varok, jovo csutortokon elvileg (ha meg mindig nincs baba) ha torik ha szakad anya leszek!!!

  • 2008.02.24 01:27:12eino.

    Te mit szolnal, ha 15 evesen el akarna koltozni a pasijahoz?

    -------------



    Tudom, nem nekem szólt, de én spec. kiakadnék, az biztos. Nem érezném biztonságban, hiszen egy fiatal lány kellő tapasztalat, világlátás híján még nagyon kiszolgáltatott.



    Ettől függetlenül egy pozitív példát ismerek. Ott a férj viszont kitombolta magát. Lassan unokájuk lesz, és nagyon jól megvannak :)



    Ui.: én is 21 évesen lettem terhes :)

  • 2008.02.24 01:52:58cozumel

    Eino



    Egy 15 eves lany, akarmilyen erett, felnott gondolkodasmodja van, akkor is 15 eves. Nincs kello tapasztalata az eletrol, mert azt biza az evek hozzak meg...ugyhogy egyetertunk.



    (es azt is meg lehet nezni, mi tortenik azokkal a fiatalokkal, akik koran bekerulnek a felnottek vilagaba pl. gyerekszineszek, 14 eves modell kislanyok...ott bizony, ha nincs kello szuloi hatter, nem egyengeti oket a jozan esz hangja folyamatosan, akkor eleg szetcsuszott elet az eredmeny)

  • 2008.02.24 02:01:20sn

    es ha itelkezem? aki ide ir, azt lehet szeretni, nem szeretni, ha vallalja a sztorijat, akkor bizony a kulonbozo velemenyekkel is szembe kell neznie. es nem azert itelkezem, mert nem tombolta ki magat. hanem mert egy 15 eves a mi vilagunkban bizony nemhogy gyereklany, de hacsak nem a fiu is egy idos vele, akkor bizony megrontas is. ugyanis 16 ev alatt meg fiatalkorunak szamit.

    az, hogy en 20 eves koromban menekultem egy kapcsolatba es egy osszekoltozesbe, az egy masik dolog, de aztan benott a fejem lagya, es bizony most 10!! evvel kesobb mondanam csak el magamrol, hogy erett vagyok arra, hogy egy gyereknek megadjak mindent amire szuksege van - erzelmileg es figyelem szempontjabol is.

  • 2008.02.24 08:01:55vikimanka

    Nagyon sajnálom, hogy elment a téma ilyen irányba.Móni leírta élete legfontossab eseményét és egyesek kiragadják a témában leglényegtelenebb mondatot és aszerint ítélkeznek. Nekem nagyon rosszul esne.

  • 2008.02.24 08:54:59Atina

    sn!

    "15 eves a mi vilagunkban bizony nemhogy gyereklany, de hacsak nem a fiu is egy idos vele, akkor bizony megrontas is. ugyanis 16 ev alatt meg fiatalkorunak szamit."



    Magyarországon: A 14 éves kor alatt megrontás lenne! És 18 év alatt számít fiatalkorúnak az illető, de 16 éves korától már szülői beleegyezéssel pl. férjhez is mehet.

  • 2008.02.24 10:07:38Pandi

    Vikimanka, én meg azt sajnálom, hogy mostanság egy olyan, tökéletesen ártalmatlan, másfél soros hozzászólást, melyben az ugyancsak visszafogott és egyébként teljességgel megfelelően alkalmazott "szokatlan" szó szerepel, nem lehet leírni anélkül, hogy mások ebbe mindenféle értelmezést, vagy ítélkező felhangot beletömködjenek.



    Mellesleg egy szüléstörténetbe sem csupán azt lehet írni, hogy untyuli-puntyuli, hanem ha kérdés merül fel, akkor azt - kultúrált módon - fel lehet tenni, nem?

  • 2008.02.24 10:45:17vikimanka

    Természetesen.Csak nem erről szólt a dolog,szerintem ez a mondat a leglényegtelenebb része az írásnak.

    Ja, és volt aki már megrontásról írt, azelőtt, hogy Móni válaszolt volna miért? és hogyhogy? kérdésekre.

  • 2008.02.24 13:54:51wish73

    ha elég figyelmesen néztem, akkor Móni egyszer sem válaszolt, egyik kérdésre sem. izé pl. a fülbevalót kérdezte. az bántó? lényeges? neki az tűnt fel. másnak a kor. nekem spec. az tűnt fel, h a mai spórolós világban, amikor a kórházban töltött napokat igyekeznek minimalizálni, és inkább hazaküldik vajjúdni a jónépet, akkor hogy lehet,h a protokoll szerint túlhordásnak nem nevezhető esetben vkit 8 napig aszalnak a kh-ban. én pl. nem hallottam még olyanról, h vkit a kiírt időpont előtt panaszmentes terhesség esetén zárt méhszájjal, jósló fájások nélkül befektetnek. én azokat a személyes posztokat szeretem, amelyekben az író is része a kommentelésnek-lásd szülés 40 fölött. akárhány kérdés, kötözködés volt, huhhh jött és tök korrekten válaszolt. pedig kapott hideget-meleget.

  • 2008.02.24 14:23:33nyuszómuszó

    Hát hogy szokatlan?

    Jöhetnek a kövek, szerintem konkrétan nagyon felelőtlen dolog.

    És mivel az írót nem ismerem, nyilvánvalóan nem neki szól.

    Remélem, tudja kezelni, mert ez is pont ahhoz köthető, hogy vállalnia kell a teljes körű felelősséget igenis. Ha anno nem gondolta végig, nem készült fel a helytelenítésre, az is azt mutatná, hogy elsietett döntés volt.

    Ez persze fikció, hiszen erről nem írt a postban.

    Más kérdés, hogy bár a 21 éves szülést is korainak tartom, de elfogadhatónak (habár szvsz szintén hülyeség ennyire sietni, amit mondjuk 2-3 évvel később már nem éreznék), igaz, az is le volt írva, hogy már két éve próbélkoztak ekkor..



    De ez is csak szerintem vállalható vélemény, ugyanolyan, mint hogy 45 felett sem tartom jó dolognak, amin nyilván szintén lehet vitatkozni.. mondjuk az szerintem teljesen más kérdés, addigra az anyuka nyilván esélyesebben alkalmas minden szempontból (lelkileg, tapasztalat, egzisztencia), ott meg más a rizikótényező..



    Egy szüléstörténetnek szerintem pont az ilyen apróságai lényegesek abból a szempontból, hogy lássuk sokszínű a világ, maga a szülés azért általában folyamatában egy-két sablont követ:))



    És mindenki szembesülhet azzal a problémával, már akinek az, hogy mit csinálna, ha a kamasz GYEREKe ezt vagy azt akarná..

    Ez meg viszont akkor igenis ide tartozik.



    Nyilván vannak kb kijelölt életutak, nekem bár volt barátom 15 évesen, de eszembe sem jutott volna összeköltözni vele, ez nálunk egyszerűen annyira nem volt valós lehetőség, tényleg esezmbe sem jutott volna, ez nyilván a nevelési sémám miatt van, de ez meg ugye családonként változik..

  • 2008.02.24 14:36:31nyuszómuszó

    Hm, azért önkritikát gyakorlok, csak azért írtam erről, mert a kommentekre reagáltam...



    De a baba nagyon szép, gratulálok hozzá, és orbitális hülyeségnek tartom, hogy nem lehet nyugton kivárni a szülést, ha amúgy nincs semmi gondra utaló jel.

    Gondolom ezt pl valamennyire talán el lehet kerülni gondos orvos és kórházmegválasztással, utánaérdeklődéssel, de ahogy látom, itt nem volt választott orvos.

    Az én nőgyógyászom hálistennek elég ráhagyós típus, ha nem muszáj nem mászik vbele semmibe, és csinálhatok ami jólesik, de nagyon támogató, informáló, és bizalomkeltő a számomra.

  • 2008.02.24 15:45:21Pandi

    Wish, igen, egyetértünk.:)))



    Amúgy abban a kórházban is, ahol én szültem, a szobatársamat benntartották úgy 8-9 napig szülés előtt, holott tuti volt a császár, mert óriásbaba (4750 g) volt, plusz farfekvéses, plusz túlhordás és az anyuka első szülése sem volt komplikációtól mentes (vákuumos). Szegény már teljesen el volt keseredve, hogy a szobatársak csak cserélődnek, cserélődnek, ő meg még mindig egyben, család meg otthon várja.

  • 2008.02.24 19:23:02mormi

    Spanyolorszagban en lattam olyat, aki mar 2 hetes tulhordasnal tartott, fajasai is voltak es megsem gondoltak ugy az orvosok, hogy meg kene inditani a szulest (ellenoriztek az allapotat minden nap). En 8 napot huztam ra, a vegen mar nagyon szulhetnekem volt es feltem, hogy nagy baba lesz. Aztan lett 3400 g es 50 centi, szoval milyen jo, hogy nem avatkoztak bele.



    Nekem tetszett ize parhuzama:) A szules alatt-utan nem tudtam volna elkepzelni, hogy en ezt meg egyszer bevallaljam. Aztan eltelt 4 honap es ugyan meg mindig nem erzem magam kesznek egy ujabb menetre, de mar elkezdtunk gondolkodni a masodik idozitesen...

  • 2008.02.24 19:55:14vikimanka

    Már bánom, hogy hozzászóltam. Én sem azt mondom, hogy megszokott dolog 15 évesen együttélni a pasival, de attól még ő csinálhatta így.Nem ismerjük a körülményeket.Különben is már leírtam, hogy mi az ami bántotta a szememet: az apukát konkrétan vki megrontással kezdte vádolni.Biztos megint én kötekszem.Látom ma én vagyok a soros.

  • 2008.02.24 19:56:14eino.

    ,,Más kérdés, hogy bár a 21 éves szülést is korainak tartom..."



    Nyuszómuszó, miért?



    18-on felül mindenkinek joga van anélkül megszülnie a gyermekét, hogy bárki megkérdőjelezné -tisztán a kora alapján - az alkalmasságát. Mindaddig így van ez, amíg fogamzóképes.



  • 2008.02.24 20:44:10másutt

    ize parhuzamanak 'csaladiasabb' :) verzioja, amikor valaki iszonyuan telezabalja magat es orakig ugy erzi, hogy nem birna tobbet enni, semmikeppen... aztan utana megint megehezik. hirtelen, es nagyon.



    avagy: egy atmullatott ejszaka utani masnapos reggelen is, (esetlegesen hanyas kozben) is volt mar nekem olyan, hogy 'soha tobbe nem iszom'.. ja igen, a kovetkezo buliig.



    tudom, hogy a fentiek nem olyan viccesek, mint a 'zsibbado (lucskos) farokkal elmenni meccset nezni' :) de asszem csak egyetertek. vissza terhet meg a kedv..



    en egyebkent a korhazbol kijove mar a kovetkezon gondolkodtam, es a szules utani 6 hetes kivizsgalason az volt a kerdesem, hogy mikor johet a kovetkezo :)

  • 2008.02.24 21:19:39Pandi

    Másutt, nagyon jó volt. Különösen a második bekezdésed.:)))

  • 2008.02.25 09:42:45vadrozsa79

    Az első gyerekem szülése számomra is borzsztó volt, de utána rosszabb lett- gyermekágyi depresszió. Fél évig hol sírtam, hogy nem lehet több gyerekem, mert így nem akarom, máskor azt éreztem, ez az egy is sok. Végül 2 év korkülömbséggel született a második (tervezett) baba, és most azon rágódom, hogy ha most esek teherbe, nem veszik fel a kicsit oviba, így még 1 év és 3-4hónapot kell várni a következő baba-projekttel :-) (Mivel depresszióra való hajlam esetén javasolt nyáron teherbe esni- csak hogy tényleg tervezni kelljen)

  • 2008.02.25 12:21:29Art Mooney

    kiábrándító, ahogy nekimentek egy boldog kismama kapcsolatának. bizonyára a tiétekben is van más által gyengének ítélhető pont, ti mit szólnátok, ha a babás postotokban erről elejtett soron a nép kommentek tucatjaiban csámcsogna?



    és az ember azt gondolná, h az értelmiségi létnek velejárója a kulturált és tapintatos viselkedés... tudom, rossz országba születtem.

  • 2008.02.25 13:12:20Vierre_

    Cozumel

    Nincs lányom. Fiam van :)))

    Amúgy pedig én 18 évesen pattantam, de elötte is már csak vegetáltam otthon, kb 16 éves koromtól éppen akkor amikor kedvem volt hazamenni.

    Nem- tudhatjuk....

    Ne- ítélkezzünk....

    Véleményezni lehet, de hogy ebből a posztból valaki ítélkezzen... ez nem neked szól, ez már általános.



    Nekem is korai a 21 éves korban történő szülés mert én még bőven tomboltam és igen, olvastam valakitől hogy ő 31 évesen is, nah igen, sztem két gyerekkel is lehet, szal nem múlt el nyomtalanul az az időszak nah :DDD tehát akár még most is.



    De ez én és nekem.

    Hogy neki? Lehet hogy ő 21 évesen volt olyan érett mentálisan, lehet hogy nem. Kitudja?



    Tök idegen emberek húznak valaki tök idegent egy infó miatt ami még nem is volt lényege az irományának.



    kárkárkár.

  • 2008.02.25 13:25:59Rozina

    Biztos mindannyian ismerünk olyat, akinek a születésétől számított életkora nagyon eltér a viselkedése alapján gondolt életkorától.



    Én ismerek olyan nőt, aki bár 30-on felül szült, de nem édesanya - a gyerekhez való viszonyulása miatt :(

  • 2008.02.25 14:12:13cozumel

    Tenyleg semmit, de semmit nem lehet mondani, ugy tunik, kulturalt hangnemben sem.



    Nehany embernek feltunk, hogy valaki 15 eves kislany kora ota egyutt el egy ferfivel.

    Egyikuk se mondta, hogy fujj milyen erkolcstelen, egyikuk sem mondta, hogy biztos elbaszta az eletet, egyikuk sem mondta, hogy nem lesz jo anya, egyikuk sem mondta, hogy tuti szetmegy majd a hazassaga.



    Egyszeruen 2008ban vannak meg emberek-anyak-akik ugy gondoljak, egy 15 eves gyereknek a szulei mellett, es nem a pasija hazaban van a helye.

    Tenyleg hulyek vagyunk.

  • 2008.02.25 14:27:18Win

    hű, csak felületesen olvastam, de a szólnom kell. Én spec előszőr 22 évesen estem teherbe, sajnos elment, aztán 23 évesen. Nem csinálnám máshogy, ma most kezdeném, akkor sem. Sokkal lazább voltam a lányommal, mint most a fiammal. És mivel korán kezdtem a dolgokat, a korombeli lányokhoz képest úgy érzem, hogy túl vagyok a nehezén. Jó, a fősulit a gyerek-gyerekek alatt fejeztem be, és tényleg vért izzadtam a diplomáig. De! Még mindig van időm később egy harmadik gyerekre! Még mindig van időm karrierre, vagy bármi másra. Pölö magamra.

  • 2008.02.25 14:29:43Win

    hoppá, helyesírni meg nem tudok

  • 2008.02.25 14:31:40másutt

    mi a nagy ugy? mi a drama???



    aki egy blogban kiteregeti az eletet (en is!)

    az szamitson arra, hogy NEM csak egyfele komment a valasz.



    nyilvanvaloan minden kismama, aki leirja a szulestortenetet, vagy babanaplojat azt varja, hogy mindenki azt valaszolja majd, hogy: "uuu... áááá... milyen cuki édes ici pici baba, gratulálok..." mint ami itt is a valaszok nagyresze.

    DE mindig lesz egy masik velemeny is elszorva.

    valaki, aki eszrevesz egy reszletet, amit mas nem. es esetlegesen nem tetszik neki. vagy megemliti ezt.



    na es?



    ehhez mindenki, aki publikal valamit hozza van szokva. minden szinesz, TV-s tudja, hogy lesz negativ kritika is. ez resze a dolognak.



    egy szep napon majd en is bekuldom a szulestortenetemet, es mar elore tudom mik azok a reszek, amik nem mindenkinek fognak tetszeni. mert mindenki mas.



    szoval: miert vagytok igy felhaborodva???

  • 2008.02.25 14:34:54Art Mooney

    define:kognitív disszonancia

  • 2008.02.25 14:45:38Pandi

    Cozumel, szó szerint.



    Win, most nem is igazán a korán szüljük, vagy későn dolgon pattant ki a vita, hanem azon, hogy valaki azt merte állítani, hogy az, hogy egy lány 21 éves korára már 6 éve él együtt a pasijával az szokatlan. Ennyi.



    Ebből lett többek által az a végkövetkeztetés levonva, hogy rossz irányba lett terelve a téma és hogy milyen könnyen ítél az ember akár egy mondat alapján.



    Khm. Akár egy szó alapján is.

    Szokatlan?

  • 2008.02.25 15:01:23sn

    elnezest kerek, de 15 es 30 kozott akkora a kulonbseg, hogy koraerettsegrol nem is lehet beszelni. nekem egy ilyen tortenet annyira nem elet szagu, hogy ezaltal a hitelesseget kerdojelezi meg.

  • 2008.02.25 15:49:33eino.

    Sn, kár , hogy így vélekedsz, mert mondom, ismerek egy hasonló sztorit, tényleg happy enddel, mert vagy 25 éve együtt vannak, és 2 kiegyensúlyozott fiatal felnőtt gyerekük van.



    Ettől függetlenül , ha a saját lányom menne el itthonról egy kapcsolatba 15 évesen, síkideg lennék, az tuti. Ha másokról van szó , sokkal könnyebb elhinni, hogy nincs ebben nagy buktató. :)

  • 2008.02.25 19:49:02cozumel

    Eino



    Az en szuleim 14 es 17 voltak, amikor megismerkedtek.

    A mai napig boldogan elnek egyutt.

    De ehhez nem kellett egyutt elniuk anyam 15 eves koratol...

  • 2008.02.25 19:57:57sn

    kar, hogy igy velekedek, vagy nem kar, ez egy velemeny. es ma mar mas vilag van, mint anyaink idejeben (nem mondom, hogy feltetlenul jo a kor-kitolodas, de a 15 nem is kamasz, hanem gyerek.)

    vessetek ram kovet, de nekem ez nem elfogadhato. nehezen talalok olyan indokot, ami alatamasztana, miert kell valakinek 15 evesen felnottnek lennie, mikor lesz meg ra ideje. es itt nem arra gondolok, hogy dolgoznia kell (en is dolgoztam), vagy nagybeteget kell apolnia. hanem csaladi eletet kell elnie? egy 15 evesnek meg MAS dolga van, fel kell nonie, hiszen meg kialakult ertekrendje sincs valoszinuleg, tanulnia kell, es elsosorban magat kell megismernie.

  • 2008.02.25 20:31:15cantaloupe

    Most en is az erzekenyebb csapathoz allok, szerintem sem ez a mondat volt a lenyeg benne.



    De mondjuk en is kivancsi lennek, mondjuk egy masik poszt kereteben, hogy milyen a tiniszerelem, mik az elonyei-hatranyai, mit szolt hozza a kornyezet stb.



    Addig szerintem semmi baj nincs, amig kerdezunk, de itelkezni kar, ebbol az egy mondatbol nem is lehet.

  • 2008.02.25 20:59:04babó

    sn

    "de 15 es 30 kozott akkora a kulonbseg, hogy koraerettsegrol nem is lehet beszelni."



    ááácsi, mi van? most akkor 15 évesen nem lehet együttélni, csak 30 évesen, vagy mi?



    sztem 18 éves korától mindenki ott lakik ahol akar (és tud), és három évnyi lelki/szellemi különbség igenis LEHET az emberek között.



    vagy a 30 éves kor az ideális a szüléshez, gondoskodáshoz, a 15 meg nem? nade ő is elmúlt már 21 mire szült. addigra már sok ember megelehetősen felnőtt.



    szóval mi a bánat tárgya?

  • 2008.02.25 21:13:12wish73

    változatlan kérdésem: hova tűnt Móni???

  • 2008.02.27 01:31:10bonyolult

    Jól beinduló szülésnél burokrepesztés és infúzió IS, rögtön az elején... hova, minek siettek úgy, és ki?

    "Egy fájás alatt háromszor kellett nyomni." És a kisujjadat hogy kell tartani? És a póló ujja felcsúszhat? levegőt vehetsz? bocs, hogy ottvagy, te is, teljes, derékon fölüli valódban is?! sőt, én kérek elnézést, hogy eddig is, 9 hónapig, sajnos, szükség volt rám hordozórakétára...

    a doktor úrnak gratulálunk, hogy megszülte a kisbabát!





    :((((





    természetesen nem az író ellen... hanem kissé értetlenkedve a kórház megközelítésén csodálkozgatok itten.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta