SZÜLŐSÉG

Babára vágyni 40 fölött

2008. január 25., péntek 12:00

Egyszer régen közösen ábrándoztunk arról, hogy háromgyerekes szülők leszünk. Volt az életünkben néhány hónap, amikor úgy látszott, minden úgy sikerül, ahogy szeretnénk, aztán a Sors úgy döntött, mi már csak kétgyermekes szülők leszünk. Elfogadtuk, ami történt, és együtt gyászoltunk. Soha nem voltam azonban boldog a döntéssel, de kárpótolt a két lányunk, akik minden nappal szebbek és okosabbak lettek. Mígnem ismét vágyakozni kezdtem egy kisbaba után.



Nem tudom, elment-e a maradék eszem is, hogy éppen most, amikor a lányaim egyre mélyebben gázolnak a kezelhetetlen és mindennel vitába szálló kamaszkorba (14 és 16 évesek), semmi más vágyam nincs, mint elölről kezdeni a pelenkázást, bevállalni az alváshiányt, a kötöttségeket.

Eddig egy kicsit plagizáltam Tündétől, de most már ideje, hogy önálló gondolataim is legyenek… Mert a történet másként folytatódik. Tavaly januárban a férjem elém állt és azt kérte, lepjem meg egy pici babával. A kérésén egyrészt egyáltalán nem lepődtem meg, mert az együtt töltött évek alatt egyre gyakrabban fordul elő, hogy gondolok valamire, ő pedig egy pillanattal később kimondja a gondolatomat. Időnként fordítva is működik a dolog. Másrészt hihetetlenül jólesett, mert egy bizonyos kor után egy ilyen kérés számomra már a legszebb szerelmi vallomással is felér.

Azóta eltelt egy év, időnként ránk törő kétségekkel, hogy szabad-e ilyen telhetetlennek lennünk a Sors iránt, sok várakozással és persze töretlen hittel, hogy ismét képesek leszünk arra, amire már kétszer, most már talán kicsit nyugodtabban, bölcsebben és türelmesebben. No és persze most– hogy a világmegváltás kikopott a régi tervek körül – már sokkal inkább ráfeledkezve a csodára. Eltelt egy év, időről-időre a csalódással, ami azért nem fáj annyira, ha ránézek a lányaimra.

Nem vágtunk volna bele persze egy nagyszerű nőgyógyász nélkül, aki elsősorban jó barát, másodsorban orvos. Aki egy pillanatig sem csodálkozott a terveinken, ehelyett biztosított bennünket, hogy nem hoztunk felelőtlen döntést, ő pedig a maga részéről mindenben segít, hogy elérjük azt, amit szeretnénk.

Egyelőre várunk, és reménykedünk, hogy lesz még egy pici emberke, aki bennünket választ szüleinek. Vajon van erre esély? Szorítsatok nekünk, hogy sikerüljön, hiszen pontosan tisztában vagyunk vele, hogy nem könnyű feladatra vállalkoztunk … 44 éves vagyok.

Ildikó

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2008.01.28 19:55:48Vierre_

    huhhh ne haragudj, de nem én viszem egyedül e zászlókat. Az , hogy számodra az én reagjaim nem felelnek meg az általad vizionizált empatikus és a számodra helyes útnak, azt gondolom nem azt jelenti hogy egy nyilt blogban ne írhatnám le a véleményem. Eddig is mindig vizet kavartam, sőt ellenszenvet, de nem fogok belefeküdni a poronty elvárásaiba, ha az én véleményem más. És bár lehet, hogy ki nem mondott és le nem írt szabályzat az, hogy ha régi porontyos írogat arra csak bólogatunk, vagy ha személyes élményeket írunk arra csak alápakolunk, sajnálom én ennek megfelelni nem vágyom. Tudom hogy a gondolataimmal nem vagyok egyedül és ez nekem elég.

    TEhát az hogy olvastad az ottani reagjaimat is és nem tetszik a saját posztodra írt véleményem, az azt gondolom saját szoc problém, artikuláld bátran, meg is teszed.

    De két ember van aki kipucoválhat innen engem. Én magam és Tünde.

    Magyarán nem fogom azért vissza fogni magam mert az "öregeknek" nem jön be a stílusom és a mondani valóm de annyi kritikával még élnék, hogy ha nyitottan és rugalmasan hajlandóak lennének érteni is amit írok, talán kevesebb feszkóval járna és kevesebb személyeskedéssel.

  • 2008.01.28 20:00:55Kanarianvogel

    Vierre_



    Nem is volt célom a meggyőzés. Csak a durva tévedéseidet szerettem volna tisztázni.



    Ha elolvasnád olyan szemmel, hogy nem a "fikázást" akarod kiérezni a sorok mögött, akkor értenéd is. Az ellenérveid annyira nincsenek közelében sem a valóságnak, hogy megpróbáltam tisztázni.



    A lényeg ez volt:

    1. Azt cáfoltam, hogy a 40 körüliek nem emlékeznek kevésbé a gyerekkorukra, vagyis nem kevésbé toleráns, érzelmes, beleérző stb. anyák. Ez nem fika. Tény.

    2. Azt mondtam, a 40 körüli egészséges nők tudnak futni és csúszni a gyerek után, mert nem mozgásképtelenek attól, hogy nem 20 évesek. De nem is hiszem, hogy olyan extra mutatványokat kellene bemutatni a játszótéren, mint egy kínai cirkuszban. Nem fika. Tény.

    3. Azt is mondtam, hogy a gyereküket nem azért nevelik hülyén egyes nők, mert idősebbek, mint 23 év, hanem azért, mert „hülyék”. Ez sem fika. Tény

    4. „A lestrapáltság, a belefekvés a szürke magyar hétköznapokba” szintén nem korfüggő és kifejtettem, hogy miért. Ez is tény.



    Ha most sem érted meg, hogy mit és miért írtam, akkor sajnálom.

    Nem akarlak meggyőzni, csak arra kérlek, hogy gondolkodj egy kicsit. Főleg, amikor írsz, meg amikor olvasol.



    Biztos vagyok benne, hogy tudsz „fikázni". Sőt!

  • 2008.01.28 20:05:36huhhh

    Vierre, külön kérlek rá, hogy el ne menj, mindenhol színesíted a beszélgetést. Azért ha megengedsz az "öregtől" egy javaslatot: nagyon jól látod a kérdést, valóban nem a "mi"-vel, hanem a "hogyan"-nal van baja egyeseknek. Szerintem.



    Nem tudom, honnan veszed, hogy nem tetszik a véleményed, csak tettem néhány bátortalan kísérletet, hátha megérted, hogy attól, hogy vannak, akik picit MÁSOK vagy egyszerűen egy adott helyzetben MÁSHOGYAN döntenek, mint te (pl. vak létükre gyerekre vágynak, nem ítélnek halálra egy fogyatékos magzatot, 40 felett nem gondolják úgy, hogy öregek, és számukra már csak a szoc.otthon vagy a temető a perspektíva), nem rosszabbak az ő döntéseik sem. Csak mások. Nem baj, hogy ilyen vagy, engem nem zavar, ahogy már írtam is: te így gondolod, én meg úgy.

  • 2008.01.28 20:06:55Vierre_

    MOst én leszek a téma? :D



    Kanarianvogel



    nekem fika volt. Tény.

    Amiket írtál, saját tapasztalat. Neked tény.

    Nekem nem.

    Az én véleményem más.

    Ez a tény.

    Ettől most én vagyok a világ köcsöge? :D

    Ez most önfikavicc volt. Ez is tény. Ez meg irónia.

    Óóó tényleg sajnálom hogy merem ezeket fantáziálni a negyvenes korosztályról, mivel még csak harminc vagyok. Ha negyven leszek én fogom valszeg ezeket először kikérni magamnak.

    De a fő indok nekem akkor is a halál volt. Arról meggyőzhetsz hogy a negyvenes és a huszonos meg harmincas között nincs különbség, jó jó rábólintok. Oké oké fitt és simán üde.

    De én kérek elnézést, a rettegésem miszerint a gyermek gyermek korban lesz árva, rettegés marad. Ezért nem fogom bevállalni. Nem a csúz miatt.

  • 2008.01.28 20:08:52Vierre_

    De nem azt mondom hogy genya aki megteszi

    Ha az jött le, bocsánatot kérek.

    tényleg. :(

    Nem genya. Csak magamról beszéltem mert izgalmas témának tartom.

  • 2008.01.28 20:21:27Vierre_

    ui: újra olvastam, huhhh, kérlek idézd hogy ítéltem én halálra fogyatékos magzatot. Ennyit még kérnék. Az, hogy megértem azt aki így dönt, az nem egyenlő azzal hogy én halálra ítélek. Huhhh, én nem tudom, hogy mit tennék de próbálom minden aspektusát megfigyelni, ha nem is mindig jön össze. Nem vagyok tökéletes. Így azokat is próbálom megérteni akik így döntenek. Próbállak titeket is megérteni. Vagy megy vagy nem. Írtam már, szent sem vagyok

    De próbálom.

  • 2008.01.28 20:22:25Vierre_

    a megértés. Nem a szentséget :)))))))))) arra esélyem sincs :DDD

  • 2008.01.28 20:31:21Kanarianvogel

    Vierre_,

    Nem te vagy a téma, hanem amiket beszélsz.



    Ne kérj elnézést, de milyen csúzról beszélsz??



    Egyébként a fajfenntartás szempontjából is jó ha egészséges negyvenesek szülnek. Egyrészt, mert egyre kevesebb gyerek születik, meg mert azok a negyvenesek, akik egészségesek, zömében jó génekkel rendelkező nők, akik továbbörökítik a fitt és üde génjeiket.

  • 2008.01.28 20:31:36huhhh

    "Ha másfél hónapos terhesen kiderülne, hogy valami olyan gigszer van, ami mindenkit, a testvéreket, az újszülöttet, a családot sokkolná majd megkeserítené egy életre, lehet hogy elagyalnék rajta. Óbazd mekkora egy sznob köcsög vagyok, megyek is és eret vágok magamon. Nem mentem fel magam azzal hogy egymagában suttogva azért talán több "szent" ember is elagyalna rajta, mint amennyi állítja mert NEM gondolom hogy mentenem kéne magam."



    Vierre, tényleg hagyjuk... ezt is csak azért kopiztam ide neked, hogy lásd, nemcsak az öregeket hagyja cserben a memóriájuk, hanem a 30 éveseket is.

    Jó éjt.

  • 2008.01.28 20:43:14Vierre_

    Igen elagyalnék rajta.

    Komolyan, a különbséget had ne ecseteljem. Az, hogy egy család aki mondjunk nem vallásos elgondolkozik azon, hogy ha kiderül másfél hónaposan ez a történet elgondolkodik rajta, hogy ez mit is jelent, képesek e rá, azt gondolom nem elítélendő. Senki nem szorongana és senki nem élné meg drámaként a hírt? MOsolyognánk, hogy igen, oké?

    Jaj, annyira nehéz megérteni a különbséget a halálra ítélés és az elagyalás között? Nem hiszem hogy nem sokkoló egy ilyen hír. Nem hiszem el. Engem sokkolna. És elagyalnék. De.

    MOst egy kis személyes eszencia. Ha képes lennék az abortuszra, egy gyerekem sem lenne. Most van kettő. Így talán már érthető a különbség.

  • 2008.01.28 20:49:25Kanarianvogel

    "Óóó tényleg sajnálom hogy merem ezeket fantáziálni a negyvenes korosztályról, mivel még csak harminc vagyok. Ha negyven leszek én fogom valszeg ezeket először kikérni magamnak."



    Én ugyan nem vagyok negyven, és nem is kértem ki magamnak semmit. A stílusod, az írásod és a véleményed, valóban te magad vagy.

    Én csak annyit kérek, hogy gondolkodj néha mielőtt beszélsz/írsz.



    Jó éjszakát.

  • 2008.01.28 20:53:23Vierre_

    Azt teszem. :))



    idézek:



    Egyébként sokkal több anyát láttam, akik éppen a túl korai gyerekvállalástól "harcolódtak le", mert meg akartak felelni annak az idejétmúlt társadalmi, családi és stb. elvárásnak, hogy a huszonéveik elején kötelességük a nőknek a gyerekszülés. Nagyon sok olyan nőt láttam, akik éppen abba fásultak bele, hogy igyekeztek megfelelni az elvárásoknak, és közben megfeledkeztek magukról.



    Míg szerencsére sok olyan nőt láttam, akik minden kínos erölködés nélkül, szépen és simán babáztak bőven harmincon túl, és nem érezték úgy, hogy feláldozták magukat az anyaság oltárán, mert a gyerekvállalás előtt utaztak, jöttek-mentek, és teljesen szabadon ők választották meg azt az időpontot, amikor szülni akarnak, nem pedig más nyomásra tették.





    idézet vége. És hol is különbség az én fordított példám és a te példád között? ;)



    jó éjt.

  • 2008.01.28 20:56:25cozumel

    38 leszek, es nincs egyetlen olyan tornagyakorlat (sparga, hid, gyertya) amit ne csinalnek meg ugyanolyan rugalmasan, mint 6 eves koromban.



    Persze, ehhez az kellett, hogy 6 es 38 kozott folyamatosan sportoltam/sportolok.



    Amerikaban, ahol nem feltetlen kell 40 fele ven szarnak erezni magunkat, lattam olyan 70 eveseket, akik vegigfutottak velem egy iramban, napi adagkent az 1 orat. No nem is neztek ki hetvenen tulinak.

    Mondjuk ott gyereket szulni sem ritkasag 40 felett. Sot, karriert kezdeni sem. Vagy egyetemi tanulmanyokat kezdeni. Palyat valtoztatni.



    Nalunk meg nem tud felemelni egy gyereket a maszokara a 40es anyuka? MI VAN????

  • 2008.01.28 20:56:47Kanarianvogel

    Vierre_

    Nekem ennyi elég volt :

    "MOst egy kis személyes eszencia. Ha képes lennék az abortuszra, egy gyerekem sem lenne. Most van kettő."



    Nem szeretnék semmit hozzáfűzni.

  • 2008.01.28 21:06:02Vierre_

    Kanarianvogel



    Még mindig arról beszélek, hogy nekem mi a legnagyobb problémám a negyven feletti szüléssel.



    Kérdés. Kor függő a felelőség és a döntésképesség? Mert ha az korfüggő, én kérdezném, hogy miről is beszélünk? :)

    Ugyan azt csinálod mint én, csak a huszonévesekkel. De valamelyik reagomban írtam, minden embert egyéni megítélés alapján helyezek el, itt én még mindig magamról és általánosítva beszélek :D

  • 2008.01.28 21:08:53Pandi

    Vierre



    "itt én még mindig magamról és általánosítva beszélek "



    Hát éppen ez az.

  • 2008.01.28 21:18:50Vierre_

    Pandi, nem teljesen értelek :)

    Illetve pontosan értelek. Tényleg, maradjon meg ez a poszt annak ami.

    Nekem ez a véleményem és tapasztalatom. Elképzelésem, bevállalva, hogy ez változhat többé kevésbé.

    Komolyan, ekkora dráma ez? :)

    Általánosítok, mert amit én tapasztaltam ez ügyben azt csak általánosítva tudom leközölni. Minden egyes alkalommal leírtam hogy nem ítélem el a posztot indítót. Juj, aki mér rámáll, azt kérem az elejétől olvassa és ha nem nagy kérés értelmezze amit írok.

    Egyet nem érteni velem lehet, sőt úgy látom már már kötelező. De írnám a közhelyeket: kákán is a csomót, más szemében a szálkát... :)

  • 2008.01.28 21:21:37Pandi

    Maradjon, szerintem is.



    Na, végre valami, amiben egyetértünk.:)



    (A közhelyektől inkább tényleg eltekintenék, ha lehet.:DDD)

  • 2008.01.28 22:02:27wish73

    idézet Vierre-től:"És bár lehet, hogy ki nem mondott és le nem írt szabályzat az, hogy ha régi porontyos írogat arra csak bólogatunk, vagy ha személyes élményeket írunk arra csak alápakolunk, sajnálom én ennek megfelelni nem vágyom."



    egyszer én is írtam vmi hasonlót, és rögtön meg is kaptam az írásos diagnózist: paranoia.

    ezek szt on line terjed.



    vagy tényleg van itt vmi fura mechanizmus, mert én pl. rendre ugyanazoktól kapom meg a magamét, akárhová lépek. szóval kb arcra megy. vagyis felhasználó-névre. de ez meg összeesküvés-elmélet-szagú, az meg megint paranoiás tünet. lehet, kezeltetem magam. jó lenne egy elmeproblémás poszt, akkor jönnének a kommentek, h kinek van jó ismerőse, pozitív tapasztalata pszichiáterekkel kapcsolatosan. talán meggyógyulnék.

  • 2008.01.29 07:28:03huhhh

    Jó reggelt, Wish!

    Szerintem sokkal egyszerűbb a megoldás, mint godolnád, felesleges magándetektívet fogadnod az összeesküvők megtalálására. :)) Ne kezdjél pszichiátert keresgélni sem, mert nincs szükségesd rá, nem vagy paranoiás. :))Szerintem valahol ott keresd a megoldást, hogy az itt kommentelgetők többsége (én is) igen érzékeny arra, hogy milyen stílusban kapja a képébe a véleményeket, és szintén nem szeretik a kerek perec kinyilvánításokat és azt sem, ha valaki a saját álláspontja szerint azonnal ítél és elítél, és ebből egy juttányit sem enged.

    Nem kell mindenkivel azonos véleményen lenni, irtó unalmas is lenne. De lehet úgy is véleményt nyilvánítani, hogy ezzel nem bántasz másokat. Van, akinek ez könnyebben megy, van akinek kevésbé, de megtanulható. Nekem nagyon tetszett, amikor a múltkor azt írta valaki valamelyik posztban, hogy ő többek között azért is jár ide, hogy megtanuljon normálisan vitatkozni, érvelni és beszélgetni. Úgyhogy hajrá, meglátod, egy idő múlva már egyre kevésbé tapogatnak majd az itt kommentelők a kardjuk után, ha meglátják a nevedet. :))

  • 2008.01.29 08:08:30katakarika

    Jó reggelt!

    A vitatkozás tanuláshoz: ezért is örülök, hogy a porontyra találtam. Érvek-ellenérvek...legtöbbször csak magamban forgatgatom. Jó egy csomó dolgot több oldalról megvizsgálni. Néha arra csodálkozom rá, hogy , jééé ő is, néha meg arra, hogy jesszus ezt, hogy gondolja...

    Éljen a poronty!

  • 2008.01.29 10:38:25Kanarianvogel

    "És hol is különbség az én fordított példám és a te példád között? ;)"



    Ott a különbség, hogy az egyik gyerek azért születik, mert Anyu hiányzott a biológia óráról, vagy éppen csak nem figyelt és "megesett", de nem megy el abortuszra (mert jobban írtozik az abortusztól, mint a nemkívánt gyerektől), a másik gyerek pedig azért születik, mert várják. Nem ítélem el azokat a nőket, akik nem tervezték a gyereket és nem is akarják, de mégis szülnek, viszont a különbség óriási.



    Én mindenképpen szívesebben lennék az utóbbi gyerek helyében. Mert hiába szaladna utánam Anyu rugalmas testtel a játszótéren, ha nyilvánvaló, hogy kényszermegoldásból születtem.

  • 2008.01.29 13:08:29nyilaska79

    Semmi gond sincs azzal, ha valaki 40 fölött szül, de csak, ha körültekintő, alaposan kivizsgáltaja magát, hogy ne hozzon újabb beteg gyerkőcöt erre az amúgy is lehangoló világra. Na és persze, ha nem a segély/ek miatt akar szülni. Ildikó, ha ezeket kit udod zárni, akkor sok sikert kívánok nektek!

  • 2008.01.29 13:34:38másutt

    nyilaska, 99%-ban ertek veled egyet.

    de MIERT intezted szavaidat a 40 ev folott szuloknek? ez igy csak lekezelo!



    miert van, hogy egy 25 evesnel OK, ha dohanyzik, szart zabal egesz nap, nem sportol es minden masnap pial... es teherbe esik? anelkul, hogy eleteben bekapott volna egy vitamint, vagy tudna, mi az a folsav. vagy vercukor. vagy kromoszoma.



    szeretnek mindenkit emlekeztetni, hogy a serult, fogyatekos gyerekek 75%-a 20 es 30 kozotti anyaknak szuletik. akiket NEM SZURNEK! Akik nem vigyaznak. Akiknek a fele VELETLENUL esik teherbe. Gyakran reszegen!



    Nekem sokkal tobb problemam van ezzel, mintha egy 40 eves, makkegeszseges, magara ado no, hosszas tervezes utan negyet szul.



    MINDEN no, aki gyereket akar, akar 18 eves, akar 44, legyen korultekinto, vizsgaltassa ki magat es ne hozzon beteg gyerkocot erre az amugy is lehangolo vilagra!



  • 2008.01.29 13:40:37másutt

    Cozumel: szivembol szoltal!



    En sem ertem, hogy miert vagyok anyoka Magyarorszagon! :D



    En 36 evesen ultra fitt vagyok, eletem legjobb kondiciojaban estem teherbe (1 honap alatt).

    Abszolut fiatalosnak erzem magam. Es fiatal kismamanak. Senki nem dobbent le, hogy 'keson" szulok. A legjobb baratnoim mind amerikaiak es a kovetkezo igaz rajuk;

    1. 40 eves, visszament egyetemre 3 evre, addig nem akar meg babat, amig be nem fejezi (jovore)

    2. 34 eves, iden nyaron megy ferjhez (eloszor!), "majd" szeretne gyereket.

    3. 29 eves, tavaly ment ferjhez, ferje 3-5 ev mulva akarja az elso gyereket, o kicsit elobb, de nem siet

    4. 41 eves, masodszorra ment ferjhez 2 eve, most kezdtek probalkozni.



    Ezek valo elet peldak. Senki nem nezi oket hulyenek. Egeszen biztosan fel fogjak tudni rakni a gyereket a maszokara, az egyikuk most jott vissza egy 2 hetes sziklamaszo turarol, egy masik meg yoga tanar!

  • 2008.01.29 13:43:44huhhh

    Köszi, nyilaska. :))

    A betegséget természetesen sem én, sem más nem tudja kizárni teljes biztonsággal, legyen akár 20 vagy 40. Ha ki tudnám, akkor én nem én lennék, hanem maga Mindenható. :)) Az én hatásköröm addig terjed, hogy mindent megteszek a bajok kiküszöbölésére és kiszűrésére - ahogy tettem ezt húsz évvel fiatalabban is.

    Segélyre eddig sem tartottunk igényt soha, és ezt a jó szokásunkat továbbra is megőrizzük. Segélyért gyereket szülni? Ezt pedig még végképp nem próbáltam, sőt eszembe sem jutott. :))

  • 2008.01.29 14:53:15bongi

    Sziasztok. Az eredeti témához: 40 évesen szültem a másodikat, mert jönni akart. Alapvetően fiatalos vagyok, és kismamának sem éreztem öregnek magam. Igyekeztem megtenni, amit lehet, hogy egészséges legyen, szedtem vitamint, normálisan ettem stb., de nem görcsöltem ezzel, hanem éltem az életem és bizakodtam. Egészséges lett, gyönyörű, csodálatos, mindenkinek csak jót hozott, mindenki szereti, a családtagok egymáshoz való viszonyán is javít. A kamasz gyerekemhez is új utakat nyitott. Úgy érzem, mindenkit gazdagít.

    A léte nem engedi, hogy azon kezdjek agyalni, hogy én lassan már öregszem, a nagylányom felnő, kirepül, hiszen itt a feladat, és ennek tudata fiatalon tart, nincs kibúvó. (Bár ha csak a nagy lenne, a leendő unokák miatt akarnék fiatalos maradni.) Az életem legnagyobb ajándéka ez a gyerek, nagyon megbántam volna, ha a korom miatt nem mertem volna vállalni.

  • 2008.01.29 15:07:54huhhh

    Bongi, ha megengeded, te leszel az egyik, akitől tanácsot fogok kérni, ha menet közben szükségem lesz rá. :))) Örülök, hogy írtál. :))

  • 2008.01.29 15:13:54bongi

    Fiatalon is szültem, a különbséget az élettapasztalat, a bölcsesség és a türelem létében/nem létében látom.

    Fiatalon többet paráztam, a gondok sokkal inkább maguk alá temettek, kevésbé tudtam örülni a pillanatnak. Már tudom élvezni, ahogy fejlődik, mert már megéltem, hogy milyen gyorsan elmúlik a kisgyermekkor, a maga gondjaival, átvirrasztott éjszakáival. Most nem aggódom, hogy csak ő a társaságom egész nap, mert tudom, hogy nagyon gyorsan eljön az idő, amikor már nem lehetek itthon vele, hanem közösségbe kell adni.

    Szóval én biztosan jobb anya vagyok 40 évesen, mint huszonévesen voltam.

    A test rugalmassága nem annyira kor-, mint alkat- és életmódfüggő. Ismerek elhízott, ellustult fiatal anyákat és fiatalos, rugalmas hatvanas nőt is.

    Hogy megérem-e, és milyen állapotban a kicsim felnőttkorát, tudom-e segíteni majd anyaságában, az aggaszt. Ezért is kell mindent megtennem, hogy egészséges legyek.

    Persze mindez csak rám igaz, mindenki más. Nekem ilyen a "kései" anyaság. Nem tudatos döntés volt, hanem egy felsőbb akarat elfogadása. De így utólag csak mellette van érvem, ellene semmi.

  • 2008.01.29 15:16:58bongi

    Szia, huhh, persze, boldogan segítek, ha tudok, ill. osztom meg tapasztalataimat. Ezért nem bírtam megállni, hogy írjak, pedig inkább csak olvasom a Porontyot.

    Miközben fogalmazgattam a második részt, nem vettem észre, hogy reagáltál.

    Annyi boldogságot ad ez a gyerek, hogy muszáj volt áradoznom róla. Ezért is beszélnék rá mindenkit. Persze aki ésszel él, az gondolkodik, mérlegel, dönt. Én bizakodtam.

  • 2008.01.29 15:17:11begyszli

    szia huhhh! szép napot:) te most akkor menet közben vagy? jól értem?

  • 2008.01.29 15:26:01huhhh

    Szia Begyszli!

    Ha a "menet közben" azt jelenti, hogy nagyon akarjuk, akkor igen, ha arra gondolsz, hogy beköltözött-e már hozzánk a harmadik poronty, akkor még nem. :)) De szerintem a Poronty-olvasás a legjobb módszer arra, hogy minél előbb sikerüljön, amit szeretnénk :)) (legjobb, de korántsem elégséges módszer :)). Legyen neked is szép napod!

  • 2008.01.29 15:28:51cozumel

    Masutt



    Egyszeruen elszomorito a magyar hozzaallas ebben a kerdesben.

    Amikor az ikresek.hu-n egyszer (tobbszor) szobakerult az egeszseges taplalkozas, idealis testsuly stb. kerdese, felvetettem, hogy erdemes fiatalon kialakitani ezeket a szokasokat, hiszen hosszutavon jonnek csak elo a negativ hatasok, amikor mar sokkal nehezebb lesz valtani.



    Erre az egyik valasz az volt, hogy "HAT 40 FELETT MAR MINDENKEPP VAN VALAMI PROBLEMAJA EGY EMBERNEK".



    Dobbenet.

  • 2008.01.29 15:42:13begyszli

    Huhhh, akkor nagyon-nagyon szorítok értetek:)

  • 2008.01.30 14:30:18tothmari

    Lehet, hogy már senki nem olvassa közületek amit írok, egyet már kommenteltem. Én 22, 26 és 40 évesen szültem. Egy dolgot úgy látom mindenki kihagy a számításból, egyszer már említettem, de most újra. Az embert, a nőt a természet találta ki, a szaporodást is a biológia és a természet irányítja! Az, hogy cirka 40 éve nagybiztonságú fogamzásgátlás van nem természetes, ez mesterséges beleavatkozás. A nő addig fogamzóképes, amíg el nem jön a változókor. Ez átlag 50 éves kor. A természet eddig tartja normálisnak, hogy szülj. Ha nem tartaná annak, akkor 39 éves korban megszüntetné. Évezredekig szültek a nők első menzeszüktől utolsó peteérésükig, ehhez képest az utolsó 40 év egy pillanat. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kellene vizsgálni a körülményeket, mindent megtenni a legkisebb kockázat elérésére. De könyörgöm, természetellenesként beállítani azt, hogy valaki akkor szül, amikor szülhet, ez képtelenség.

  • 2008.01.30 14:48:02verkaverka

    tothmari, a lanyok egy jo resze 13-14 evesen fogamzokepes, van aki boven hamarabb. Akkor azt se allitsuk be termeszetesnek ha ok szulnek mikor szulhetnek???

    (Ettol meg abban abszolut igazad van hogy ne csesztessuk ha valaki negyvenesen szulni akar)

  • 2008.01.30 14:48:40verkaverka

    azt se tartsuk _termeszetellenesnek_ ...

  • 2008.01.30 14:54:38eino.

    40 feletti szüléspárti vagyok :))

    Persze kellő kivizsgálás, odafigyelés stb. szükségeltetik, de akkor is.



    A ,,nyugdíjasnak néz ki a szülőin"-szöveg nem tetszik, mert egyrészt nem muszáj úgy kinézni, másrészt akkor meg mi van. Ha a gyereket zavarja a dolog, akkor szegényke, bírkózzon meg ezzel a dologgal, sose legyen nagyobb lelki problémája. Egy normálisan nevelt gyerekben felnőtt korára annyi marad meg, hogy hálás lesz a szüleinek, amiért vállalták, és szeretetben nevelkedhetett. Akit nem így neveltek, annak más gondja is van, ennél sokkal nagyobb.

  • 2008.01.30 14:58:22huhhh

    Eino, ugyanezt gondolom én is a "saját gyereked nagymamájának hisznek majd" érvelésekre, hogy na bumm, és akkor mi van??? :)))

    Szép napot nektek!

  • 2008.01.30 16:53:50bongi

    tothmari: jó gondolat. Engem gyakran néztek az első gyerekem nővérének, ami akkor, huszon- és harmincegynehány évesen inkább bosszantott, mint nem. Hát, lehet, hogy most majd fiatal nagyinak néznek. Na bumm. Most is jókat vigyorgunk, amikor hármasban közlekedünk - a nagy, a kicsi és én - , és látjuk, ahogy kombinálnak egyesek, hogy itt most ki kinek a kije? A nagylányom tiniként szült, így én a fiatal nagyi vagyok? Vagy a nagy a húgom, a kicsi a gyerekem? Csak nem az enyém mindkettő??? Úristen! Mit csinálhattam a két gyerek között eltelt 16 évben???

  • 2008.09.23 20:22:26gádoros

    Szia Ildikó!

    Most olvastam rólad és nagyon kíváncsi vagyok, mi történt veled, veletek azóta? Teljesen tanácstalan vagyok, mivel 44 évesen szülnék. Szabad-e gyermeket vállalni még? Már vannak gyerekeim nekem is és a páromnak is. Az egyik orvos lebeszélt, de mindegyik ezt tenné?

  • 2009.03.05 11:24:42lefekszemahóba

    Kedves Ildikó!

    Most "találtam rád", hasonló cipőben járok, 40 leszek, van két "kiskamasz". Hiányzik a pihe-puha kisbaba a karjaimból...

    Neked sikerült?

  • 2009.03.05 11:38:59huhhh

    Szia, még nem, de még nem adtuk fel. :)) Nem görcsölünk rajta, ha jönni szeretne, akkor jönni fog. Két nagy kajla mellett már nem olyan élet-halál kérdés, mint ha még az elsőre vágynánk. Ha sikerül, akkor úgy vesszük, hogy valamiért nagyon szeret bennünket a sors, hogy megadja ezt a pluszajándékot, ha meg nem, akkor elfogadjuk ezt is. Szóval hajrá, szorítok nektek! :))



    Olyat meg le ne írj itt a Porontyon, hogy hiányzik egy pihe-puha kisbaba a karjaidból, mert mindjárt kapsz hideget-meleget a nyakadba, hogy önző módon csak a saját vágyaid kielégítésére gyúrsz, pedig hű, de rossz dolga lesz szegény gyereknek nálatok, ilyen öreg szülőkkel, fúúúj. :)))))))

  • 2009.03.06 10:03:10lefekszemahóba

    Szia!

    Én is ajándéknak venném...

    Nem görcsölünk rajta mi sem, sőt azt hiszem, inkább nekem szívügyem a dolog, a férjem úgy van vele, ha jön, itt lesz, ha nem jön, nem jön. De nagyon szívesen venném, ha valaki pont velünk szeretne élni... :-)

  • 2009.03.06 10:31:56Nilüfer

    Huuh, a nagymamám 45 éves volt, mikor a legkisebb nagybátyám született.Én emlékszem rá, mert én akkor pont három éves voltam:DDD

    Egészséges. a nagyim meg 89 évig élt.

    Egy hártánya azért volt: soha nem volt nagyim, mert volt egy kisebb gyereke, mint én..de ez már egy más víz, ahova nem eveznék szívesen:)

    Ráadásul te a kockázatokat jobban ismered, mint egy átlagember.

    Úgyhogy csak bátran:)

    szorítok!!!!!!



  • 2009.03.06 10:36:06Nilüfer

    Még annyit: 13 és 11 évesek mellé. 37. évemben született a harmadik, akart gyerek..és éppen úgy volt türelem is, meg futkosás utána, meg minden.Egy volt több: félelem a betegségektől, de ez természetes..addigra sokkal többet hall-lát-tud az ember, én egy kicsit parásabb voltam.de nem annyira, hogy a gyerek ezt érezze..és mondok még valamit: az unokámmal éppen olyan boldog örömmel játszom , foglalkozok, mint a gyerekeimmel 28 éve, igaz, a csúzda már nem bírna el..azt kihagyom:DDDDDD

  • 2009.03.06 10:41:32monsterwoman1

    Tök jó, hogy visszahoztátok ezt a posztot. Így egy újabb huhhh is van a fejemben:) Drukkolok nektek, aztán talán 10-12 év múlva én is beállok a sorba.:)

  • 2009.03.06 10:56:17huhhh

    Köszi mindenkinek, ha lesz valami, akkor ti is tudni fogjátok, megígérem!

  • 2009.03.06 11:02:14Magenta

    Nilüfer, nálunk is majdnem ebben a felállásban jött a harmadik. :)



    Egyelőre csak előnyét látom.

    És lazán azt mondom, hogy 40-45 között még simán bevállalnám (azért kikérném a gyerekeim véleményét, vagy mi játszanánk el a nagylánnyal az Örömapa2-t).



    Úgyhogy hajrá, huhhh és lefekszemahóba! :)

  • 2009.03.06 11:23:23lefekszemahóba

    Sziasztok!

    Természetesen célozgattam a gyerekeknél, hogy mi lenne, ha... 12 éves fiam, hát elviselné (kamaszodik), 10 éves kislányom oda lenne a boldogságtól. Sőt, ő szokta is mondani, hogy: kistesó!

    Nagyon ki tudnám most élvezni minden percét!

Blogok, amiket olvasunk

KAPCSOLATSULI 6 szokás, amivel villámgyorsan kinyírhatod a kapcsolatodat

Vannak szokásaink, amelyekről nem is tudjuk, hogy észrevétlenül, ám annál hatékonyabban rombolják a párkapcsolatunkat. Amikor pedig a párunk a válást, szakítást fontolgatja, nem értjük, hogy mi történt.

TÖRI MÁSKÉPP Szőrös hableány, tudós ló - mulatságok a Monarchiában

A kiegyezést követően gyors tempóban újabb és újabb létesítmények emelkedtek a Ligetben, amit a milleniumi ünnepségek még inkább felgyorsítottak. És ott aztán volt mulatság!

DICE&SORCERY A látszat sohasem csalt még ekkorát!

A Mario + Rabbids Kingdom Battle amennyire valószínűtlen, annyira zseniális. Játékosok figyelem!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta