SZÜLŐSÉG

Mégsem volt életveszélyben az otthon szülő anya?

2007. október 28., vasárnap 09:14

Ellentmondva az eddigi híreknek, sem az anya, sem az újszülött nem voltak veszélyben a pénteki otthon szülésnél, írja az index a Független Hírügynökség közleménye alapján. Előfordulhat, hogy az ellentmondásos hírek mögött hitvita húzódik meg.


A korábbi híradásokkal ellentétben sem az édesanya, sem a baba nem volt életveszélyes állapotban, amikor pénteken éjjel kórházba kellett őket szállítani - állítja az édesapa, és a szülésnél jelenlévő bábák, K.Á.Tünde és B. Edina. A bábák a mentők megérkezéséig a szülő nő mellett maradtak, de a család fogadta őket - tették hozzá, cáfolva a korábbi híreket, amelyek szerint a helyszínre érkező mentősök orvost vagy bábát nem találtak a lakásban.

A Dél-Pesti Jahn Ferenc Kórházban a Független Hírügynökséget úgy tájékoztatták, hogy a mama és a kisfiú is jól vannak. Bár az anya még mindig vérszegény, vérátömlesztést nem kapott és saját lábán közlekedik.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.10.29 07:38:59evaandrea

    Guruljka,

    tényleg jó érzés "illegalitásban" szülni,

    a bábák gyorsan bújjanak el, mert most hívjuk a mentőt, mert baj van, hisz tudtuk előre, hogy így lesz, mint az első esetben is....

    vagy a félhomály meg a nagy boldogság miatt senki sem látja, hogy az újszülött lila, mert nem lélegzik...?!

    Egyébként meg azt gondolom, egy gyerek születésének euforikus érzését nem a hely, ill a körülöttünk lévő személyek, hanem mi magunk határozzuk meg. Az, hogy hogy élsz át valamit, Tőled függ, nem mástól.

    És nem az otthonszülés, hanem a fanatista hozzáállás miatt , ami ezt időnként körülöleli, írtam.A fent említett szüléseknél nyilvánvalóan nem racionális döntésről volt szó, amikor az otthonszülést tervezték.

    Ha úgy tetszik, ezek az esetek nagymértékben ártanak az "ügynek"....

  • 2007.10.29 08:45:32Guruljka

    evaandrea én nem tudom ki fanatista. Csak azt tudom, hogy itt még senki nem hivatkozott érvként az otthonszülés mellett a kényelemre, az eufóriára, a gyertyafényre. Ezt kizárólag a kórházpártiak képzelik bele az érvekbe.

    De ha valaki erre hivatkozva tenné az valóban sokat ártana az "ügynek".

    Így helyettük sokat árt az ügynek az, hogy egyes csatornák prekoncepciózusan tálalják ezeket az esetek.Pl az érintetteket meg sem kérdezik csak a mentőt meg a kórházat. Kommunikációs szakmailag ez egy vicc... Rossz vicc.

  • 2007.10.29 09:27:59Pumatex

    Nem volt időm teljesen végigolvasni a hsz-eket, csak az elejét, de szerintem itt megint másról szól a dolog, mint amit el akarnak adni.



    Az biztos, hogy most felkapott téma az otthonszülés. Előfordulhat nyugodtan, ha útközben esetleg mégis kórház lesz belőle. Viszont marha jó sztorit lehet belőle kreálni, ha mondjuk az adott újságírónak nem tetszik a dolog. Avagy nyugodtan lehet dramatizálni.

    A média viselkedésére egy példát leírtam a másik topikban. A lényeg az volt, hogy bemondták az esti hiradóban, hogy "lezárták a frankfurti repteret, mert akkora a hó". Nos, apu pont akkor kellett, hogy átszálljon ott. Az igazság az volt, hogy a gépek vígan jöttek-mentek, mindössze néhány érkező járat volt törölve, mert nem tudtak felszállni a kiindulási helyükön. Hó mondjuk valóban volt, de kezelhető mennyiségű.



    Ezzel sem ellene, sem mellette nem beszélnék az otthonszülésnek, csak azt akartam mondani, hogy _nem kell mindig mindent elhinni, amit nyomatnak a tv-ben_, főleg, ha ilyen atom drámaisággal nyomják. Akkor mondjuk kezd valóságot közelíteni, ha az érintettek is nyilatkoznak, de azért azt is lássuk be, hogy az emberek szeretnek túlozni, főleg abban a helyzetben, ha mondjuk tv-be kerülnek, eseménytől függetlenül.

    De addig, amíg csak egy hírolvasó bemond valamit, mindig el szoktam osztani 3-mal (valaki azt mondta, hogy gyököt von :D) és akkor kezd hasonlítani a valóságra, de még mindig messze van tőle...

  • 2007.10.29 09:37:40marcangoló

    Guruljka, amikor meg a szülő nő nyilatkozik, az a válasz, hogy ő nem tudhatja, életveszélyben volt-e...

  • 2007.10.29 09:49:11Guruljka

    marcangoló, ez így van mindenre van egy válasz:) De remélem azért akad olyan aki elgondolkodik, hogy van másik látószög is.

    Meg hogy van az, hogy a kórházban pedig arra hivatkozunk (fentebb is) hogy mi tudtuk, hogy életveszélyben voltunk és orvos mentett meg minket. A kórházban biztos jobb az ítélőképessége az ember lányának. Más magyarázat nem lehet arra, hogy a kórházban szülő meg tudja ítélni, míg az otthonszülő nem. Ez is egy példa a sokat emlegetett kettős mércére.

  • 2007.10.29 09:51:37Ditke

    Guruljka, kb. 1 órája voltak az "új" hírek, nyilatkozott a mentőszolgálat vezetője.



    Sem a kismama, sem a baba állapotáról nem adhatott tájékoztatást, sem a jelenlegiről, sem pedig a beszállítás koriról.

    Egyetlen kérdésre válaszolt: még pedig arra, hogy szakszemélyzetet nem találtak sem a kiérkezéskor, sem az anyuka elszállításakor, a mentősöknek át nem adta senki a beteget. Pedig az otthonszüléseknél eddig még ilyen nem fordult elő, minden esetben rendben átadták a jelen lévő bábák, vagy szakorvos a beteget.



    Utána a kórházi orvos nyilatkozott, aki annyit mondott el csak, hogy a lepény nem vált le és nem született meg. A kismama kivérzett állapotban, 90-es vérnyomással került be a kórházba, ahol stabilizálták az állapotát. Első szülésénél ugyanez a komplikáció miatt fejezte be a szülést kórházban.



    Pont. Ennyi.



    Nos EZEK a tények.



    Talán nem fogták fel elsőre, hogy veszélyben voltak?





    Az tény, hogy a média ugrik erre az egészre, pont az elmúlt hónapok eseményei után. Nagyon fura, hogy a dolog ott kezdődött, hogy előbb tüntettek az otthonszülők, hogy legyen legális a dolog. Mutizták őket a tévében. 1 héttel később meghalt a baba, 3 héttel később elítélték G.Á-t, gondatlanságért. 1 nappal később tele a média megint egy újabb esettel, ahol vitatkozik a világ (és nem a szakma) azon, hogy életveszély volt-é avagy sem. Ez senkinek nem jó, nemcsak az otthonszülőknek, hanem egyáltalán senkinek, mert egy csomó nőnek elmegy a kedve az egésztől, úgy ahogy van.



    A döntésről nem tudok másként gondolkodni. Az jutott eszembe, hogy ha vki elmegy egy teke-klubba, lábára ejti a golyót, szilánkosra töri a lábujjait, bemegy a kórházba, rendbe teszik és meggyógyul. Utána azért csak nem megy be ugyanoda és csak nem dob a lábára egy golyót, csak mert egyszer már sikerrel összefoltozták. Valszeg a teke közelébe sem megy. Szerintem. De lehet, hogy én gondolkodom hibásan és az élet úgy a jó, ha ezerrel kockáztatunk valami úttörőcélért. Nem értem, miért jobb otthon? Magyarázza már el valaki, mitől jobb?

  • 2007.10.29 10:15:13huhhh

    Kedves Ditke, erre itt nem fogsz válasz kapni, mert mindenki csak a saját látószögéből hajlandó látni a dolgokat, és be nem engedne semmit a másik fél érveiből, ami nem illeszthető az ő alapkoncepciójába.

    Szerintem szüljön mindenki ott, ahol szeretne, de... ha megfelelő szabályozás lenne, abban annak is benne kell majd lennie, hogy ki és milyen feltételek teljesülése esetén szülhet otthon, illetve vállalhatja otthonszülés vezetését. Biztosan lesznek persze olyanok is, akik csakazértis otthon szülnek majd, akkor is, ha egyébként a szabály szerrint nem tehetnék. Szívük joga, de ilyen esetben számonkérhető lehetne a szülő nő és az a bába vagy szülész-nőgyógyászból lett bába is, aki ilyen szülés elvállal (és nemcsak akkor, ha balul sül el a dolog, hanem akkor is, ha szerencsére semmi baj nem történik). A szabályozásban biztosan benne kell lennie annak is, hogy az otthonszülésnél segédkező bába vagy szülész-nőgyógyászból lett bába hogyan kell, hogy átadja a kiérkező mentősöknek a szülő nőt, illetve milyen információkat köteles megosztani velük a szülés addigi menetével kapcsolatban, így aztán nem adna sanda találgatásokra alapot, hogy ott voltak vagy nem voltak ott, találkoztak-e amentősökkel, netán elbújtak a teraszra, garázsba, szekrénybe vagy akárhová, mert ha nem adták át a beteget, akkor az bizony szabályszegés lenne, akár ott voltak, akár nem. (Ezzel kapcsolatban csak az jut eszembe, hogy ha már úgyis ott voltak (?) a bábák, akkor miért hozták magukat szándékosan nagyon nehéz helyzetbe azzal, hogy nem találkoztak a mentősökkel, így utólag ugyanis már elég zűrös lesz bebizonyítani, hogy tényleg ott voltak. Egy "segítségnyújtás elmulasztása" esetén biztosan nem lesz elég a rendőrségnek vagy a bíróságnak, hogy mit állít a család és a bábák.)

  • 2007.10.29 10:24:14evaandrea

    Guruljka,

    végigolvastam 3topikot ezügyben, hogy miért is olyan fontos és jó otthonszülni...

    Ezek mellett még ilyesmi derült ki, főérvként, hogy az orvosok lenézőek, a kórházak rosszak, ezt felesleges ragozni...De hogy ne cseppetsenek a baba szemébe, ne súrolják le a magzatmázat, ne kapjon oltást, ne vizsgálgassák feleslegesen.

    Ehhez képest ha az ember egy oevoshoz jár tanácsadásra hónapokon keresztül, nyilván kialakul egy viszony, és az miért lenne megalázó, lekezelő az anya részére?? Hacsak a lekezelés érzése nem azzal függ össze, hogy ő, mint orvos, mindent jobban tud?! Szvsz azért ez mégis valószínű...

    Másrészt 8 évvel ezelőtt egy vidéki kórházban a férjemmel nyugodtan sétálgatva vajudhattam, (nem szerettem volna se guggolni, se vízben lubickolni)

    a doki nem akart gátmetszést csinálni, de végül mégis kellett. A gyerek magzatmázát dícsérte, hogy jobb, mint a legjobb francia arckrémek, és nem sikálták le róla. Viszont cseppentettek a szemébe(sajnos láttam már gyereket, aki e hiány miatt vakult meg) és megvizsgálták, hogy minden rendben van-e. Ami mégis megnyugtató... Először a férjem foghatta meg a babát,és ott maradtunk hárman, hogy próbáljunk szoptatni...És igazán nyugi volt.

    Egész kórházi tartózkodásunk alatt végig velem volt a gyerek, éjjel-nappal.Akár otthon.

    Csak a kicsire figyeltem, mire hazamentünk, ismertük egymást. Viszont addig nem kellett otthon a nagyobbakat ellátni, mosni, főzni stb. Pihentem.Pedig zöld volt a csempe, és kép se volt a falon...:o)

    Egyébként azért egyoldalú a tájékoztatás, mert az érintettek nem akarnak nyilatkozni.Végülis igazuk van. Ez az ő magánügyük, az ö döntésük. Az egy picit csúnya, amit a szülést levezetők csináltak, mert ha ott is voltak, elbújtak?! Már ha így történt egyáltalán. azt meg végképp nem értem, hogy vidéki anyuka szült otthon Bp-en...?!

    Csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy a kórházban is rengeteg olyan körülményt megteremtettek, amivel enyhítik a ridegséget. Ez persze az emberi kapcsolatoktól függ elsősorban. Nekem ebből a szempontból egyik alapelvem, hogy ahogy én viselkedem, azt kapom vissza. Ha kérek, és nem utasítok, ha mosolygok és nem visítok, akkor valószínűleg emberként kezelnek. És az esetek igen magas százalékában ez működik.Nem erőltettek rám semmit, viszont nem kérdőjeleztem meg, amit az orvos , szülésznő mondott vagy csinált....Igaz, nem sok dolguk volt velem, a testem tudta, mit kell csinálni.

  • 2007.10.29 10:33:30evaandrea

    hhh,

    ha minden rendben van a bábákkal, nyilván ugyanúgy, mint máskor átadják a kismamát a mentősöknek. Az, hogy elbújtak, leléptek, ki tudja, hogy történt, sejtetni engedi, hogy valami nem volt rendben.Valamiért nem vállalják a felelősséget. Továbbgondolva a kérdést, mennyire bízom az életem, illetve gyerekem életét egy olyan emberre, aki nem vállalja tetteiért a felelősséget. Akár, ha megbeszélték előre, akkor is.Úgy tűnik, ez bizalom, és hit kérdése, nem racionalitás a szülők részéről..

  • 2007.10.29 10:34:19huhhh

    Ugyanazt gondoljuk...

  • 2007.10.29 10:57:36marcangoló

    Evaandrea, Ditke már leírta, hogy mi folyik éppen az otthonszüléssel és az otthonszülőkkel kapcsolatban. A mentős is elmondta, hogy _mindig_ át szokták adni az anyát a mentősöknek. Talán nem véletlen, hogy most nem ez történt. Talán attól féltek, hogy őket is kipellengérezik, meghurcolják, mert otthonszülést mertek levezetni. Azt, hogy mit enged sejtetni, az szubjektív, nekem azt is sejtetni engedi, hogy akár az anyát védték, hogy ne azzal menjen az idő, hogy a mentősök őket szidják, és osztják ki, ahelyett, hogy vinnék az anyát a kórházba... Mert van ilyen.

  • 2007.10.29 11:04:05huhhh

    Ez a magyarázat nekem egy kicsit megint a felelősség áttolása lenne. Az otthonszülés körüli "hisztéria" ugyanis nem péntek este kezdődött, tehát a bábák már akkor is tudták, hogy mire számíthatnak ez ügyben, amikor elvállalták az otthonszülést, és akkor is tudták ezt, amikor - feltehetőleg - azt ígérték a családnak, hogy ott lesznek és segítenek. Mondhatták volna azt is, hogy nem vállalják, mert ha baj van, akkor hű meg ha, meg kipellengérezés és hisztéria, amiből ők nem kérnek. Nem mondták, hanem a jelenlegi közhangulat ismeretében is válallták, tehát számomra a cserbenhagyás továbbra is cserbenhagyás, bármilyen rózsaszín cukormázat is kenünk rá.

  • 2007.10.29 11:14:48huhhh

    Ja, persze, és ha addig egyébként minden szabályosan történt, akkor a bábák megvárják a mentőt, elmondják mindazt, amit fontosnak tartanak a dolgok további sikeres menete érdekében, és csak AZTÁN tűnnek el, akár a teraszra, akár máshová. Vagy rosszul gondolom?

  • 2007.10.29 12:06:31GMS

    nem hiszem el, hogy normális, értelmes, felnőtt nők képesek médiainfókon vitatkozni. mikor azt sem tudják ki hazudott, és mennyiben megbízhatók az információk. én csak 2 évig dolgoztam a médiában, de az is elég volt, hogy soha ne higgyek többé a nyomtatott sajtóban. ti meg nekiálltok ezen vitatkozni. komolyan.... ez lesújtó. és eközben azt hiszitek, hogy tesztek valamit bármilyen ügy érdekében, hogy megy előre bárkinek is a szekere?? vagy mindenkinek ennyi ideje van gyerek mellett is?


    Guruljkának igaza van - mivel az otthonszülők SENKIT sem kényszerítenek arra, hogy maga is otthon szüljön, ez egy szabad döntésen alapuló dolog, miért kellene eltűrniük, hogy őket kényszerítség arra, hogy kórházban szüljenek. nem kell meggyőzni egyik tábornak sem a másikat. és nem is lehet. senki sem gondolhatja komolyan, hogy felnőtt embert a beléivódott érzelmek és hitek ellenére rá lehet venni az ellenkezőjére. élni és élni hagyni. szerintem ez a követendő mottó. és a választás szabadsága. mindenkinek úgy, ahogy neki jó és kényelmes. és ha a folyamat közben más lesz a jó és kényelmes, esetleg biztonságos, lehessen váltani, változtatni is. külföldön ez megy, működik. nem csoda, ha itt nem. más sem. elvégre magyarok vagyunk nem? szervezni meg egyerérteni, na azt nem tudunk, de meddőn vitázni mindig is brilliánsan.

  • 2007.10.29 12:12:58Nilüfer

    Gms:) Elhiheted:)) tudunk:)) mert " sej , haj, denevér, bennünk van a kutyavér":))))))))))))

  • 2007.10.29 12:19:40Anura

    Tudnék jobb témát, ami ma teljesen lelombozott és elkeserített, de arról az egész világ csak beszél.

    www.origo.hu/nagyvilag/20071026-az-ensz-szerint-az-emberiseg-felelte-a-fold-tartalekait.html

  • 2007.10.29 12:23:34Nilüfer

    Anura..én is tudnék, csak nem tudom , hogy a porontyon csak babás mamás szülős, családos, vagy más közérdekű is elfogadható-e..

  • 2007.10.29 12:35:36GMS

    sajnos nem, nilüfer. a magyarok rettentő rossz szervezők. de ezt képtelenek felfedezni, pláne elhinni magukról. jónéhány nációval dolgoztam már, van 1 kis tapasztalatom. csak a külföldiek udvariasak. nem bántják a nagyképű és büszke magyarokat. inkább jól kinevetik őket a hátuk mögött. a magyar ideális helyzetre szervez (99%-ban és csak). az élet meg többnyire nem az, és akkor pofára esünk. de nagyon. és rohanunk és kapkodunk és ordítozunk a partnerrel. a magyarok sokat és jól (értsd: magas színvonalon) képesek dolgozni; jól kvalifikáltak. de szervezni nem tudnak. lehet, hogy te otthon jól megszervezed a családot, de egy céget már nem tudnál így, mert ott mások is vannak. még egy egyszemélyes cégnél is van partner. és lehetsz te az abszolut kivétel, de dolgoznod akkor is a többséggel kell. ez van.

  • 2007.10.29 12:38:32Anura

    Hm, elnézést, nem gondoltam bele, hogy izé... Nem tudtam, hogy nem lehet-szabad, vagy csoda tudja. :(

  • 2007.10.29 12:50:13Alvomacko

    GMS: teljesen egyetértek veled! (Ebédszüneten vagyok és ma még nem megy a teljes megvonás...)

    Én már nem egy cégnél dolgoztam, de a cég szervezése, a belső kommunikáció mindenhol csapnivaló...

    Ráadásul mindenről csak dumálunk, vég nélkül vitatkozunk, de ha megkérdem valakitől, hogy na, és mit tennél, akkor csak kerek szemekkel széttárja a kezét és aszongya, hogy ja, én ebben a témában nem vagyok illetékes...

    Én az utóbbi időben nem is igazán szidok senkit és semmit, ha érdemben nem tudok tenni valamit a szidalmazott ügy érdekében. Mert inkább olyanra fordítom az energiáimat, amiben kompetens vagyok.

    Ezekkel az elszigetelt vitákkal aztán az égvilágon semmire nem megyünk. A hangunk sosem fog innen az égig érni...

    Na, jó átvitt lettem!

    Tényleg nincs valami fontosabb témánk az otthonszülésnél? Engem már untat...

  • 2007.10.29 13:03:34Anura

    Aha, engem is. Igazából annyi érdekessége volt, hogy figyeltem ahogy finomodnak a kifejezési stílusok. Élmény volt olvasni pár embert :)

    a vélemények viszont nem hinném, hogy változtak, csak sokszor kifejthette mindenki, hogy mit és mért támogat.

    Viszont az 5-ödszöri 600 reagálás már tényleg kicsit sok.

  • 2007.10.29 13:03:47Alvomacko

    Beszélgessünk mongyuk az informatikáról! :-)

    Én pl. szívesen tartanék informatika képzést GYED-ről, GYES-ről visszatérő kismamáknak. Excel, Word, Power Point. Akár lakáson is, de valszeg helyszínt is tudnék hozzá számítógépekkel. :-)

    Már meg is vannak a marketinges címemim a képzéshez:

    - Levelezés felsőfokon avagy a körlevelek rejtelmei

    - Az Excel több, mint számológép - beépített függvények és diagramok

    - A sikeres prezentálás kulcsa



    Mert informatikában felahsználói szinten nagyon-nagyon gyenge lábon állunk. A 30-as korosztály tuti. :-)

  • 2007.10.29 13:12:59Ditke

    Huhhh, pedig éppen beszélgetni kéne a dolgokról. Amíg nem beszéletünk róluk, addig nem fog megváltozni semmi az ég egy adta világon. Akármilyen szabályozást hozzanak is létre, akármilyen feltételek lesznek az otthonszülésre.



    A felelősségre-vonás meg most is megvan. A jog szerint a magzat a 12. héttől jogokkal bír, így felelősségre vonható, aki árt neki. Így vagy úgy. Az otthonszülés jogilag nem engedélyezett, a szülést a lehetőségekhez mérten a kórházban szülészeti osztályon lehet végezni. Ez a jog és a jogalkotó álláspontja. Éppen ezért a kismama, aki nem ment be a kórházba a szülés megindulásakor, az orvosi protokoll szerint, hanem otthon, bába segítségével szül, törvényt sért. Ahogy a bába is. Ugye. Ez nem kérdés. Ha a baba sérül vagy neadjisten meghal, akkor nem elég, hogy a szülőnek a döntése következményével élete végéig szembe kell néznie, de a törvény is megkeresi. Ráadásul nem kis váddal kell szembenéznie, halált okozó gondatlanságért vagy testi sértésért. OK, ennek a büntetési tétele nem akkora, mint a szándékosságnál, de sajnos ezért felelni KELL. :(((( Ez egyrészről kegyetlenség, szerintem, másrészről (a jog oldaláról) viszont másképpen nem szabályozható. Mert akkor mi alapján ítéljük el, ha egy részeg sofőr elgázol egy embert???? Szóval ez a jogi felelősségre-vonás egy nagyon messzemenő és bonyolult téma. Nem jó a szabályozás, de nincs, nem alkotható jobb.

    A bába részéről súlyosabb a vád, ugye, mert ő foglalkozás körében .... És nem védheti meg a kórház, mint ahogyan más műhibáknál "kimossák" az orvost.

  • 2007.10.29 13:29:10Anura

    Ajaj, informatikából gyenge vagyok. Nem nevezném magam hülyének, de mikor excel-be próbáltak bevezetni, és feladatokkal gyakoroltatni én szabályosan SZENVEDTEM. Egyszerűen nem élvezem, ha ilyesmiket kell csinálnom agyilag, és a világból kifutnék tőle.

    A hasznát azért elismerem. Csak én utálom.

  • 2007.10.29 13:52:48Alvomacko

    Anura: na, én garantáltan meg tudnám veled szeretterni. :-)

    Amúgy szerintem sok múlik a feladatokon is. Hogy mennyire felfoghatóak, érdekesek, érthetőek. Mert nem biztos, hogy egy kamatról szóló feladattal meg lehet bármilyen technikát értetni.

    Én mindig úgy tanítottam, hogy a tanítványok (akár diákok, akár kollégák) aktuális problémáit dolgoztam fel a mintafeladatok során. :-)

  • 2007.10.29 13:58:00huhhh

    Ditke, melyik hozzászólásomból jött az le neked, hogy szerintem nem kell beszélni ezekről a dolgokról? Annyi volt csak, hogy feltettél egy kérdést a hozzászólásod végén, amiről én úgy gondolom - elolvasva itt néhány nap alatt több száz hozzászólást -, hogy költői kérdés csupán, mert itt mindkét fél a magáét fújja, és esze ágában sincs beengedni a fejébe a másik fél érveit - legyenek azok bármilyen logikusak vagy meggyőzőek. Csak annyit írtam, hogy a kérdésedre (mármint hogy mitől jobb otthon szülni), nem fogsz itt normális választ kapni, mert ha valaki ír is erről valamit, a másik fél rögtön tájékozatlannak, felelőtlennek és még mittudoménminek bélyegzi, és ez természetesen az ellenkező irányban is remekül működik. De hogy azt mondtam volna, hogy nem kell erről a témáról beszélni? Mikor és hol olvastál tőlem ilyet? Éppen hogy a témával kapcsolatos több posztban is kifejetttem mostanában a véleményemet, nem írom le még egyszer, ha érdekel, menj vissza egy kicsit a hozzászólások között.

  • 2007.10.29 14:00:07huhhh

    Amit meg a jogi szabályozásról írtál, teljes mértékben egyetértek, a GÁ-s első posztban több hozzászólásomban részletesebben is kifejtettem.

  • 2007.10.29 14:09:05Anura

    Alvomacko :)

    Velem a párom foglalkozott, és olyan példákat kaptam, hogy adott egy x létszámú csapat egy sátortáborban.

    Aztán valami: mennyi ellátmány kell, ha a lovasok ennyien lesznek, és ha kineveznek még pár őrmestert, mennyi lesz a pénzösszeg vége, amit a csapatra költeni kell?

    És hasonlók.

    Ő próbálta érdekesre.. csak én döntöttem úgy, hogy engem függvényes-egyenletmegoldásos gondolkodás kiszipolyoz. :) Nem tudom mért utálom ennyire.. de hátborzongok a bonyolultabb matektól is.

  • 2007.10.29 14:10:48marcangoló

    Tényleg nagyon sokallom már én is az otthonszülős és dohányzós posztokat. Majd a végén leszokom innen...

  • 2007.10.29 14:11:23marcangoló

    Vagyis inkább el. :-)

  • 2007.10.29 14:26:18Alvomacko

    Anura: de hát azt is ki kell számolni valahogy még papíron is! :-) És nem kell mindegyik függvényt ismerni.

    Amúgy meg milyen jól néz ki kis színes ábrákon, hogy a sátortábor napi kaja fogyasztása hogyan alakult. Még azt is meg lehetne figyelni, hogy az esős napokon több kaja fogyott. :-)

    Na, jó abbahagyom a győzködésedet, meg az offtopikolást. Mer mingyán megkapom, hogy tönkreteszek egy ilyen fontos és a népgazdaságunkat alapjaiban megrendítő problémát...:-)

  • 2007.10.29 14:27:28Alvomacko

    Anura: ja, és nagyon tetszett a példa! :-D

  • 2007.10.29 14:32:17Guruljka

    Ditke és huhhh én hónapokkal ezelőtt konkrétan onnan néztem a dolgot ahonnan ti. Vissza is olvashatjátok akár. De felfogtam, hogy valójában a tények nem igazolják a sziklaszilárdnak hitt hitemet. Ezek szerint egyébként biztos más postot olvastunk anno...



    Arra utaltam, hogy a lepény le nem vállása szerinted alakati dolog? (én nem értek hozzá) Tehát tudták, hogy ez lesz?

    Vagy esetleg csak azt tudták amit bárki aki a szül és tájékozódik, hogy van ilyen is. Meg ezer más komplikáció is.

    De ugye egyikünk sem úgy megy szülni a kórházba, hogy itt megtudják oldani a lepénygondokat a vállelakadást stb? Inkább úgy, hogy egy jó szekemberrel vagyok, aki ha kell megold MINDEN helyzetetet és ha neki nem megy hív segítséget?

    Nem így megyünk?

    És ez a nő nem ezt tette?

    Ugyanez történt ott is. Volt velük 2 darab szakember. Ez a kettő egyébként nyilatkozott az MTI-nek apukával együtt, hogy végig ott voltak és ők javasolták a mentő hívásást.

    Így maximum az lehet kifogásolható, hogy nem adták át a nőt szakszerűen a mentősöknek. És ezért kell a szabályozás!!! Adják át rendesen, sőt szülés indulásakor jelezzék a közeli kórháznak, hogy a körzetében otthonszülés van stb! Ez az egyetlen jogos felháborodásra okot adó momentum!

    A többi tényezővel számoltak és kezelték, ezért nem is lett végül baj. Pontosan úgy mint egy kórházban. Szabályozzák, hogy az otthonszülő nők SE szenvedjék el ugyanazt mint mi a kórházban ha rossz orvost fogunk ki. Mert ugye ez simán megtörténik velünk a kórházban is, hogy az egyik doki nem ad át a másiknak rendesen. (ne csináljunk úgy, mintha nem fordulna elő) Ne történjen ilyen senkivel. Sőt szűrjék a nőket, hogy ki alkalmas rá. Tegyék olyanná a kórházakat, hogy senki ne akarjon otthon szülni. Én csak annyit kérek, hogy ne mi akarjuk megmondani, hogy mi mekkora kockázatot jelent és mennyire veszélyes mert nem értünk hozzá. Bármennyire is erre orientálnak minket az érzelmeink, a neveltetésünk és bizony az előítéletünk.

    Induljunk ki abból legalább, hogy a fejlett világ orvosai mennyire megosztottak a kérdésben. Ők értenek hozzá. Mi csak azt mondjuk meg, hogy mit szeretnénk vagy nem szeretnénk.

    Mert ez így igazságtalan.

  • 2007.10.29 14:34:34Guruljka

    Ditke én úgy tudom, hogy a magzati jogok csak élveszületés esetén "illetik" meg a babákat úgymond visszamenőleg.

  • 2007.10.29 14:42:31énisénis

    Guruljka, az a baj, hogy veled ellentétben nem mindenki hajlandó a tudományosan megalapozott, dogmatikus véleményét "mert csak :)" utánaolvassal, vagy más véleményének a befogadásával felülbírálni! Ne adj isten megváltoztatni! És amint gyerek kerül a képbe, mindenkinek joga lesz hirtelen a gyerek érdekeire hivatkozva kinyilvánítani a saját véleményét. Azért mert csak ő tudja jól, hogy mi jó egy gyereknek!

  • 2007.10.29 14:44:53huhhh

    Guruljka, nem tudom, melyik hozzászólásomat olvastad, és melyikből derült ki számodra, hogy az én sziklaszilárd meggyőződésem a kórházi vagy az otthonszüléshez kötődik-e. Ne gondolkozz rajta, ne is keresgélj vissza, segítek: az én sziklaszilárd meggyőződésem ugyanis nem kötődik sem egyikhez, sem másikhoz, szerintem ugyanis mindenki ott szül, ahol akar. Annak ellenére vagy éppen azért (kinek-kinek sziklaszilárd meggyőződése szerint a nem kívánt rész törlendő) az a véleményem, hogy én kórházban szültem. Nem emlékszem, hogy bármelyik hozzászólásomban akár pro, akár kontra minősítettem volna bármelyik oldal is (de nyugodtan idézgess tőlem, ha nem így van). Az én sziklaszilárd meggyőződésem viszont az, hogy aki otthonszülés "kysérésére" vállalkozik, annak igenis óriási a felelőssége már az otthonszülésről hozott döntés meghozatala során, aztán később a gyermekvárás és még inkább a szülés alatt. Ezen a térem pedig óriási hiányosságokat érzek, és ebből a szempontból (is) számomra teljesen közömbös, hogy valaki otthon vagy kórházban akar-e szülni, mert akár egyik, akár másik lehet hibás döntés. Továbbá még az is szilárd meggyőződésem, hogy mindenkinek vállalnia kell(ene) a döntése következményeit, akár a kórház, akár a saját hálószobája, akár a szülőotthon mellett döntött is.

    Ezt már többször is leírtam az elmúlt néhány napba (neked is válaszoltam a GÁ-s poszt hozzászólásainak vége felé feltett kérdésedre, ha érdekel a válasz is, akkor olvasd el ott). Azt hiszem, ezt most és itt be is fejezem, mert úgy látszik, már abba is be lehet magyarázni, hogy egyik vagy másik oldal felé húz a sziklaszilárd meggyőződése, aki egyetlen szóval sem írt ilyet.

  • 2007.10.29 14:45:01huhhh

    Guruljka, nem tudom, melyik hozzászólásomat olvastad, és melyikből derült ki számodra, hogy az én sziklaszilárd meggyőződésem a kórházi vagy az otthonszüléshez kötődik-e. Ne gondolkozz rajta, ne is keresgélj vissza, segítek: az én sziklaszilárd meggyőződésem ugyanis nem kötődik sem egyikhez, sem másikhoz, szerintem ugyanis mindenki ott szül, ahol akar. Annak ellenére vagy éppen azért (kinek-kinek sziklaszilárd meggyőződése szerint a nem kívánt rész törlendő) az a véleményem, hogy én kórházban szültem. Nem emlékszem, hogy bármelyik hozzászólásomban akár pro, akár kontra minősítettem volna bármelyik oldal is (de nyugodtan idézgess tőlem, ha nem így van). Az én sziklaszilárd meggyőződésem viszont az, hogy aki otthonszülés "kysérésére" vállalkozik, annak igenis óriási a felelőssége már az otthonszülésről hozott döntés meghozatala során, aztán később a gyermekvárás és még inkább a szülés alatt. Ezen a térem pedig óriási hiányosságokat érzek, és ebből a szempontból (is) számomra teljesen közömbös, hogy valaki otthon vagy kórházban akar-e szülni, mert akár egyik, akár másik lehet hibás döntés. Továbbá még az is szilárd meggyőződésem, hogy mindenkinek vállalnia kell(ene) a döntése következményeit, akár a kórház, akár a saját hálószobája, akár a szülőotthon mellett döntött is.

    Ezt már többször is leírtam az elmúlt néhány napban (neked is válaszoltam a GÁ-s poszt hozzászólásainak vége felé feltett kérdésedre, ha érdekel a válasz is, akkor olvasd el ott). Azt hiszem, ezt most és itt be is fejezem, mert úgy látszik, már abba is be lehet magyarázni, hogy egyik vagy másik oldal felé húz a sziklaszilárd meggyőződése, aki egyetlen szóval sem írt ilyet.

  • 2007.10.29 14:46:22huhhh

    Szóval már csak az érdekel, hogy szerinted én konkrétan honnan nézem a dolgot: a kórházi szülést vagy az otthonszülést pártolók oldaláról? Tényleg érdekel...

  • 2007.10.29 16:48:31Ditke

    Guruljka, ha jól emlékszem tavaly vagy tavalyelőtt volt ilyen tárgyú módosítás a csjt-ben. (Összefolyik az utóbbi egy évem, mert ugye én aug óta feküdtem otthon...)

    A meghalt baba ügyében azért van a foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vád.



    (Meg ha jól belegondolunk, korábban is lehetett valami hasonló szabályozás, különben a jóemlékű a családi adókedvezmény nem kerülhetett volna érvényesítésre a 91. napon túli magzatokra, ha nem az adott adóévben születtek. Ha adókedvezményre volt joga a méhmagzatnak, valszeg az életéhez is.)

  • 2007.10.29 16:53:27Ditke

    Huhh, nem azt mondtam, hogy te válaszold meg. Hanem azt, hogy ezért kéne beszélgetni, hogy oszoljon már a köd. De nem oszlik. Igazad van, mindenki hangoztatja a jól bevált véleményét és 'jóvan. Én azért szeretném hallani a másik oldal ÉRZELEM- és HITMENTES érveit, mert a magaméit, amelyek a kórházi szülés mellett vannak, tudom és ismerem. De kíváncsi vagyok, hogy azontúl, hogy az otthonszülés olyan ősanyás dolog, és egy bizonyos "kaszthoz" való tartozást jelez, van-e vmi más is, amitől jobb. Hit- és érzelem-mentesen, logikus érvekkel alátámasztva, jól felépített érveléssel. Tudom hülye egy elvárás, hiszen itt többnyire hormontúltengéssel befolyásolt anyukák vannak akikre sokszor a racionalitás jellemző a legkevésbé. Én is közéjük tartozom. De szeretném meghallgatni és megérteni a másik oldalt. IS. Szerintem így kerek a cipó.

  • 2007.10.29 18:14:37huhhh

    Hát, Ditke... sok sikert hozzá...

  • 2007.10.29 18:45:38huhhh

    Kedves ditke, még csak annyit, hogy amikor én tanultam olvasni, akkor még nemcsak olvasni tanítottak, hanem a szöveget érteni is, ergo egy percig sem gondoltam, hogy tőlem vártad a választ. Csak leírtam a véleményem azzal kapcsolatban, hogy szerintem itt mekkora az esélye egy elfogulatlan válasznak a kérdésedre. Azt hittem, ez a dolog a véleménynyilvánításról szól, bocs, ha tévedtem, nem dumálok bele többet a nagyok beszélgetésébe.

  • 2007.10.29 20:36:25Guruljka

    huhhh, félreértettél, nem azt mondtam, hogy sziklaszilárdan meggyőződtél valamilyek mellet, és nem fogadod el a másik alternatívát. Pont azért írtam, hogy ott álltok most ahol anno én. Most elfogadjátok hogy vannak akik ezt választják joguk kéne, hogy legyen hozzá, váljék egészségükre. De szerintetek ez plusz kockázatot jelent.

    Nekem annyiban változot az előző vita következményeként a vélemyényem, hogy kiderült számomra, hogy ez a kórház biztonságosabb dolog csak egy állítás és nem tény. Nem bizonyítja senki és semmilyen adat. Sőt az egyetlen tényszerű kutatás szerint valamint a WHO állásfoglalása szerint az az igazság, hogy nincs biztonsági kockázatkülönbség a TERVEZETT otthonszülés és a kórházi szülés között. Ez van. Én utána keresgéltem, de csak dogmatikus kinyilatkozásokat találtam és baromi nagy ellentéteket a szülész szakmán belül. Más tényeket nem.

    Ez engem megdöbbentett.

    Ugyanis rájöttem, hogy bár minden érzékszervem tiltakozik az otthonszülés ellen, ha a saját gyerekemről és testemről van szó, valójában csak a biztonságérzetem és a kórházba vetett hitem teszi számomra biztonságosabbá a kórházat.

    Egy szóval nem állítottam, hogy sziklaszlárdan ragaszkodsz az egyik oldalhoz. Csak azt állítottam, hogy pontosan ugyanúgy hiszel a kórházban, Te is és Ditke is, mint én hittem, illetve tulképp hiszek. De ez a hit nem tény.



    Egyébként meg ha olvasgatod amiket írok állandó vesszőparipám, hogy örüljünk, hogy dönthetünk és vállaljuk a felelősséget a dötéseinkért. Valamint szerintem a kórházi szülés vállasztásval sem rakhatja le a senki a kórházkapuban a felelősségét vagy adhatja át az orvosnak. Ezt kb már 20-szor leírtam....



    Van mégegy vesszőparipám, hogy ne higyjük magunkat szakértőnek azért mert szültünk már. De ez abszolút nem rád vonatkozik, csak ez a másik heppem, hogy ne ítéljük meg szakmailag a dolgokat, mert nem értünk hozzá.

    Olyan ez, hogy attól, hogy naponta főzők nem biztos, hogy el tudnék vezetni egy éttermi konyhát, mert annyira azért nem értek hozzá, csak vannak tapasztalataim. Ezért érdekelnek elsősorban a kutatások és statisztikák.



    Ditke, én már egyszer tegnap leírtam egy érv felsorolás szerű összefoglalást. De már azt sem tudom hova. Ha megtalálom bemásolom. De most nincs rá időm, hogy keressem. De te is leírhatod, hogy milyen tények alapján biztonságosabb a kórház. Örülnék ha lennének végre erre tények adatok. Állítások vannak...

  • 2007.10.29 21:07:12huhhh

    Guruljka, te érted is, amit olvasol (nem bántani akarlak, de tényleg nem akarom elhinni)? Hol írtam én, hogy egyik vagy másik plusz kockázatot jelent? Meg hogy meggyőződtem az egyik módszer helyességéről és most nagyon jól állok (meg is veregetem gyorsan a saját vállamat), mert már el tudom fogadni a másikat is? Légyszíves olvasd el, amit az "Elítélték GÁ-t" témánál reagáltam néhány nekem címzett megjegyzésedre (valamikor vasárnap reggel tájt). Bocs, de tényleg azt hittem, hogy nemcsak kérdezel, hanem a válaszra is kíváncsi vagy. Azt hiszem, elégszer leírtam már, hogy szerintem MINDENKI OTT SZÜL, AHOL AKAR, nem tettem minőségi vagy fontossági rangsort a két helyszín közé, nem minősítettem sem egyik, sem másik félt. Az, hogy leírtam, hogy én hol hol szültem, egyszerű tény, de a mondanivalóm szempontjából tulajdonképpen figyelmen kívül is lehet hagyni. Az imént hivatkozott válaszomban ezt vasárnap reggel le is írtam neked, ennél világosabb nem tudok lenni.

    Bőven van mit javítani az otthonszülésen és a kórházi szülésen is, de ennek nem az a megoldása, hogy a másikat igyekszünk megtéríteni a magunk "hitére", és én ilyet nem is írtam soha.

    Nem kell ám mindenkit mindenárom besorolni az "otthonszülő" vagy "kórházban szülő" fanok elvakult táborába, mert nem mindenkit lehet. És nem kell ellenséget sejteni ott, ahol nincs.

  • 2007.10.29 21:42:51Guruljka

    huhhh ezek szerint én teljesen hülye vagyok, mert azt sem tudom mit írok.

    Egyébként én reagáltam rád szintén egy másik posztban ahol te kettős mércével vádoltál, de nem válaszoltál.

    Elfogadom tőled, hogy itt csak Te vagy objektív én meg egy hülye vagyok jó:)

    De komolyan rám puffogtatod a puskaporodat, mert véleményt véltem felfedezni a szavaidban? Ezer bocsánat. Ne is törődj velem. Azt hittem ezért vagy itt, hogy véleményt nyílváníts. Akkor így kezellek, hogy nincs véleményned csak úgy vagy.

    Én most jutottam oda, hogy kocoljak innen tényleg, mert ma már fasiszta voltam cigifüst miatt, most meg írni olvasni sem tudok. Hát legalább kigyógyítanak az ilyen napok a Poronty függésből:DDD

  • 2007.10.30 06:39:29huhhh

    Guruljka,

    ez a vita így tényleg teljesen értelmetlen, de azért utoljára még megkérdezem: azt, hogy szerintem csak én vagyok objektív, ezt hol olvastad??? Ha azt írtad volna, hogy teljesen megengedő vagyok a kérdésben (mármint a szülő nő döntési joga kérdésében), és hogy abszolút nem helyezem egyiket sem a másik elé/fölé (az itt megszólalók 99%-ával ellentétben, ezt azért lássuk be, és ezt talán te sem vitatod), azt elfogadom, de hogy objektívnek tartanám magam? Tényleg kíváncsi vagyok, melyik mondatomból vontad le ezt a következtetést. Pusztán annyit kifogásoltam tegnap este is, hogy ne úgy próbáljunk fogást keresni a másikon, hogy megpróbáljuk beleerőszakolni valamelyik kategóriába, mert van olyan, akit nem lehet (és erre nem vagyok különösképpen büszke, mert biztosan nagyon sokan gondolkodnak úgy, ahogy én, még akkor is, ha a jelek szerint nem ők járnak ide véleményt nyilvánítani). Ahogy nézem, itt az a menő, hogy kölcsönösen hülyének, felelőtlennek, tájékoztalannak és tudomisén minek nézzük azt, aki nem ugyanazon a véleményen van, amelyiken mi magunk, holott egy tiszta, világos rendszerben normális döntés lehetne egyik is és a másik is. Saját gyári hibám viszont, hogy abban viszont egyáltalán nem vagyok megengedő (sőt nagyon is merev vagyok), ha a tisztázatlanságot kihasználva mennek a dolgok, így a következmények sem kérhetők számon senkin - éppen a tisztázatlanság miatt... és itt semmi másra nem gondolok (mielőtt ebbe is sikerülne valami pártállást és ideológiát vinned), mint az otthonszülésben részt vevő szakmai közreműködők felelősségére, hozzáértésére és számonkérhetőségére - melyre az otthonszülés levezetése során követendő jogszabályok hiányában az égvilágon semmi esélyt nem látok, és a péntek éjszakai eset sem ebbe az irányba mutat.

    Tudomásul kellene venni (és a mindkét oldal részéről a másik irányában megnyilvánuló merev elutasítás is azt jelzi), hogy a kórházi szülést pártolók akkor is kórházban fognak szülni, ha cigánygyerekek potyognak az égből, és az otthonszülők akkor sem mennek kórházba szülni, ha cigánygyerekek... - mert mindenki meg van győződve a saját igazáról -, ezért aztán meg kell teremteni a megfelelő kereteket számára - a kórházi szülések esetében ez már többé-kevésbé megvan, most már jöhet(ne) az otthonszülés kérdésének rendezése. Röviden így tudnám összefoglalni azt, amit itt három napon keresztül több részletben is elmondtam, nem tudom, melyik ponton tűnt neked úgy, hogy kórházpárti lennék (szerencsére a fejlődés képességével, mert már el tudom fogadni a másik fél érveit is), vagy hogy saját magamat tartanám egyedül objektívnek a kérdésben.

    Ha viszont azt véled kihallani a véleményemből, hogy - finoman szólva - nem vagyok egy GÁ-fan, és szerintem akkor sincs tévedhetetlen és hibátlan ember, ha az otthonszülést választók - reális alternatíva híján - ezt kénytelen elhitetni magukkal és próbálják másokkal is, akkor azt kell mondjam, hogy tényleg érted is, amit olvasol :)) Ha azt véled kihallani, hogy szerintem többet árt, mint használ az otthonszülés ügyének, akkor megintcsak kénytelen vagyok elismerni, hogy nemcsak kérdezel, hanem a válaszra is kíváncsi vagy :))...egyébként meg jöhetnek a kövek a fejemre a GÁ-hívők részéről!



    Volt az előbbiekben néhány kérdés is, de nem kell válaszolnod rá, mert ezzel kapcsolatban már tényleg mindent elmondtam, amit akartam, és ha ezekből csak az jön le, amit te beleolvasni vélsz, akkor valóban nem tudom jól kifejezni a mondanivalómat, megyek is gyorsan, és képezem egy kicsit magam.

    Szép napot mindenkinek!



    Ui: Nem tudom, láttad-e a "Nórák" című dokumentumfilmet (egy-két éve mutatták be a filmszemlén). Az otthonszülés szakmai megbízhatóságával kapcsolatos kételyeimet nem tudta eloszlatni, noha (elvileg) otthonszüléspártinak készült, de azért érdemes megnézni.

  • 2007.10.30 06:49:13huhhh

    Tényleg utoljára: határozottan visszautasítom, hogy bárhol azt írtam volna rólad vagy másról, hogy hülye vagy, mert nem szokásom senkit lehülyézni azért, mert félreérti a szavaimat.

  • 2007.10.30 06:55:03huhhh

    "Azt hittem ezért vagy itt, hogy véleményt nyílváníts. Akkor így kezellek, hogy nincs véleményned csak úgy vagy."





    Ezek szerint véleménye - szerinted - csak annak van, aki valamelyik fél mellett teszi le a voksát. Elfogadni, mindkét fél érveit, elfogadni, hogy az egyik nem rossz attól, hogy mások nem ugyanazt gondolják róla - szerinted ez nem vélemény, aki pedig ezt gondolja, annak nincs véleménye, ő csak úgy van a világban. E gondolat jegyében kívánok további gyümölcsöző vitát mindenkinek...

  • 2007.10.30 10:04:11Ditke

    Guruljka, nagyon szívesen leírom, hogy miért tartom biztonságosabbnak a kórházat, de csak két részletben tudom leírni.



    Ennek pedig az az oka, hogy én magam egy speciális ellátást igénylő nő vagyok. 3 éve diagnosztizálták az első miómámat, amik hirtelen jó sokan lettek. Akkor el akarták távolítani a méhemet. Végül lealkudtam egy próbáljunk-meg-teherbe-esni projektre és utána majd 'meglássuk.



    Számomra emiatt nem is volt más lehetőség. Sőt a szülésről sem mert az orvosom beszélni, mert a terhesség során bármikor történhetett volna bármi. Mivel a mióma izomszövet, így ugyanúgy mozog, mint a többi izomszövet. Ha pl összerezzenek, ők is összerezzennek. És sajna ezekkel a mozgásokkal könnyen beindíthatja a szülést, de akár el is vérezhettem volna, ha lehasad vagy nem tapad meg miattuk rendesen a lepény, eldeformálja a burkot vagy megrepeszti és még sorolhatnám... ezerféle komplikációt okozhattak volna, szerencsére nem okoztak semmit, csak hogy nem bírt befordulni a csöppem, akármennyit is próbálkozott. Ez is elég volt, mert így meg úgy bekötötte magát a köldökzsinórba, hogy gyakorlatilag nem tudtam volna megszülni, ha véletlenül irányba kerül a fejecske, akkor sem.



    Gyakorlatilag végig feküdtem 31 hetet, szerencsére otthon. Azért ennyit nem bírtam volna ki a kórházban, akármennyire is támogatom. A császárom egyik, igen súlyos indoka volt a mioma multiplex. Ezért kaptam spinált, és ezért volt egy egész team a műtőben, uis méheltávolításra is készültek. Hogy erre nem került sor, megint az orvosok meg a jóisten kegyelme.



    Ami engem igazából megnyugtatott a dologban: hogy ott van az orvosom. Aki már 3 éve kezel, elviseli a nyávogásomat, a félelmeimet, és aki elég sokat tett azért, hogy most a 7 hós kisfiam az ágyába aluszkál. Aki végig kísérte a terhességemet, látta a ctg-imet, eredményeimet, aki adagolta a gyógyszereimet és a lehető legnagyobb gonddal fordult egy olyan bonyolult esethez, mint én. Bíztam a szaktudásában és ha azt mondta volna, hogy a Himalája tetején vagy a Holdon kell szülnöm, ott szülök. Olyannyira kötődik hozzá a biztonságérzetem, hogy más orvosnak megvizsgálni sem engedtem volna magam. (Ráfáztam még az elején egy ügyeletes orvos hibájára, 6 nap kórház lett a vége...) Szerencsére a nagy napon mázlim volt, ügyeletben volt éppen, tehát más orvos csak a műtőben látott, ráadásul az egyik legjobb sebész-nőgyógyászt hívta be segítségnek, szóval le a kalappal az egész team előtt.



    Nehéz ettől az egésztől elvonatkoztatni, innen jön a második része az "érveimnek". Ami szerintem a legkomolyabb érv a kórházi szülés mellett, az az, hogy az ember genetikailag úgy van összerakva, hogy van egy bizonyos evolúciós szelekció. Ez gyakorlatilag a létrejött terhességek esetén úgy oszlik meg, hogy ugye az első 3 hónapban 30 % körüli a vesztések aránya, majd a szülésnél a kiviselt terhességek 20 %-a. Ez a 20 % az, ahol van valami probléma a szüléskor. Ezerféle lehet, nem kell felsorolni. Nos ezeket a komplikációkat előre nem lehet tudni, csak bizonyos, komplikált terhességeknél, viszont az elhárításnál a szaktudás és az időtényező lényeges, sőt sokszor létfontosságú. A mai világunk nem arra rendezkedett be, hála Semmelweis Ignác újításának a fertőtlenítés terén, hogy 20 % veszteséget el tudjunk fogadni. Minden másban a tudományra hagyatkozunk, elektromos kütyükkel, gépekkel, műkajákkal, műanyagokkal vagyunk körül véve. A szervezetünk egy csomó olyan hatást visel el, ami nem természetes. És ez nem csak a külvilág hatása, hanem mi nők is teszünk ezért rendesen. Bombázzuk a testünket tinikortól hormonkészítményekkel, aztán csodálkozunk, hogy aztán nem megy a teherbe esés. És akkor jön az újabb, másféle hormonkezelés. Ha meg erről nincs is szó, akkor is kitolódott a gyerekvállalás ideje, és ennek meg van ám a maga kockázata. Nem úgy tágul az ember lánya, nem úgy csúszik szét a medence, stb, stb. Terhesen meg eszünk mindenféle dolgot, amit meg talán nem kéne. Ezerrel nyomjuk a terhesvitamint, bár a nagy babákra való hatása nem igazolt, azért csak van benne valami. Bár ugye az evolúciónk is effelé mutat, erősen úgy néz ki, hogy nő a születési súly terhesvitamin ide vagy oda. És ezért pláne egyre nagyobb gond, hogy 35 évesen még elsőket szülünk (én 31 vagyok és első a gyerek, szóval én se vagyok jobb egy centivel se). Szóval szerintem az a csoda, hogy egyáltalán még mindig csak ott tart a komplikációk aránya, ahol 150 évvel ezelőtt, Semmelweis előtt voltunk.



    Ezt pedig nem kéne elbagatellizálni. Mert ez az arány csak nőni fog, és hogy mennyire kétségbeejtően és mennyire gyorsan, az jórészt rajtunk, asszonyokon múlik. Nem kicsit, hanem nagyon is. És én ezért mondom, hogy inkább a kórház, ott nagyobb a lehetőség arra, hogy segítsenek, ha baj van. Van egy kazal orvos, ok, fele ilyen, fele olyan, van egy csomó szülésznő, gépek, eszközök, amelyekkel csökkenthetjük azokat a negatív hatásokat, amit mi magunk okoztunk saját magunknak. Természetesen mindent kivédeni nem lehet, a kórházban is van veszteség, nem is kevés és az is szomorú.



    Az emberiség már annyit tett azért, hogy ez a Föld lehajítsa a hátáról, hogy ezek után talán már nem kéne megpróbálni visszamászni a fára. Mert le fogunk esni. És akkor már hiába mondjuk, hogy de hát 10 ezer évvel ezelőtt a fán éltünk, a fa nem fog minket magára fogadni. Szép kezdeményezés az otthonszülés, a kismama érdekeinek előtérbe helyezése, de nem kellene elfelejtkezni arról, hogy nemhogy természetesen nem élünk, de természet-közelien sem. És lehet, hogy otthon elkerülhető egy csomó veszély (pl a kismama sokkal együttműködőbb tud lenni, vagy nem szedheti össze a szobatársa bacijait), de ugyanakkor egy csomó más veszélyt előidézünk a babára és a mamára nézve egyaránt. Az érzelmi, hitbeli hovatartozást nem minősíteném, a bezzeg-ősanyaság, stb, stb, nem az én műfajom. Klikkhez, kaszthoz, szervezethez nem tartozom és ha tartozhatnék is, sem tartoznék. Mert nem akarok. Ne azért legyek már jó anyuka, mert ugyanúgy szültem, mint Kovács Örzse a Kossuth utcából.



    Hogy mi a megoldás? Nem tudom, igazán jó megoldás nincs, csak legkevésbé rossz megoldás létezik. Valami olyat kellene létre hozni, amivel a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Tegyük élhetőbbé, emberségesebbé a szülészeteket, és adjunk lehetőséget arra, hogy ha az anyuka akar, szülés után pár órával otthonába távozhasson a gyermekével, amennyiben orvosi ok a benntartásukat nem indokolja. Legyen meg az otthoni gondozás lehetősége, hogy ha mégis orvosra van szükség a szülés után, elérhető legyen. És a legfontosabb, ne hitből és érzelemből beszéljünk, hanem nézzünk már bele abba a katyvaszba, amit mi emberek kavartunk ezzel a fenenagy tudáshajszolással. Ne beszéljük tele az anyukák amúgy is hormonoktól összezavarodott fejét eszmékkel és tévutakkal, hanem mutassuk meg a dolgokat a maguk valójában. Egy szülésfelkészítőn minden lehetőségnek adjunk ugyanannyit a bemutatkozásra. Ne azt mondjuk, hogy ez vagy az az út az egyedül idvezítő, és marha aki nem így csinálja. Ne csak pár órát beszéljenek a komplikációkról, hanem időről időre emlékeztessék a kismamákat ezekre. És ne kicsinyeljük le azokat, akik másként kényszerülnek befejezni a terhességet, mint ahogyan tervezték. (Hüvelyi szülés vs. császár, kórház vs. otthon, stb, stb.).



    Röviden: ÉLJÜNK már valóban tudatosan, ne csak válasszunk JOGAINKAT hangoztatva.



    Sajnos ezt törvénnyel elérni nem lehet. Akármilyen szabályozást hoznak is. A fejekben kell elébb rendet tenni. És utána jöhet a többi.

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta