SZÜLŐSÉG

Thriller a nappali közepén

2007. augusztus 10., péntek 10:34

Áll a gyerek a nappali közepén a szőnyegen, kezében egy bögre kakaóval és épp készül kiönteni. Először csendesen figyelmezteted, hogy hagyja abba, amit csinál. Próbálod észérvekkel meggyőzni, hogy foltos lesz a szép bézs színű szőnyeg, de nem hatja meg. A pohár tovább dől a kezében. Erélyesen rászólsz. Ő csak áll tovább, és néz egyenesen a szemedbe. A kakaó már elérte a bögre peremét. Hogyan tovább?


1. Ha odaugrasz, az ital biztosan kilötyög.
2. Ha könyörögsz, kaján mosoly a válasz, és még mellé rosszul is érzed magad: a saját gyereked tart sakkban.
3. Ha ráüvöltesz, esetleg megijed, és miközben összerezzen, a kakaó kiloccsan.
4. Ha próbálod tovább fűzni, nyeregben érzi magát. Te pedig egyre rosszabbul.
5. Ha csak farkasszemet nézel, folytatja a „meddig mehetek el?" játékot. Nem te fogsz nyerni.
6. Ha úgy teszel, mintha nem figyelnél rá, arra ösztönzöd, hogy olyat tegyen, ami miatt figyelni fogsz rá. Például kiönti a kakaót.
7. Ha szép lassan odamész hozzá, miközben folyamatosan beszélsz valami érdekes dologról, esetleg reménykedhetsz, hogy sikerül elterelned a figyelmét, amíg kiveszed a kezéből a kakaót.

Ha sikerült megszerezned a zsákmányt és a szőnyeged is megmenekült, többféle megoldás közül választhatsz:

1. Leülsz és megbeszéled vele, hogy nem jó dolog ilyet játszani.
2. Elmagyarázod, hogy az étel és az ital nem játék.
3. Megdicséred, amiért nem öntötte ki és megkéred, hogy legközelebb ne hozza rád a frászt.

Ha mégis sikerült neki kiönteni a kakaót, ezek a lehetőségeid:

1. Leülsz és megbeszéled vele, hogy nem jó dolog ilyet játszani.
2. Elmagyarázod, hogy az étel és az ital nem játék.
3. Ráordítasz. Ezzel pillanatnyilag megkönnyebbülsz, mert csökken a feszültség, hosszú távon azonban káros megoldás.
4. Rákényszeríted, hogy segítsen feltörölni. Ezzel magadnak is pluszmunkát csinálsz, a szétkent foltot sokkal nehezebb kiszedni a szőnyegből.
5. Megfenyegeted, hogy soha többé nem adsz neki kakaót, ha még egyszer ilyet csinál.
6. Felhívsz egy szakembert, mert rájössz, hogy nem tudod kezelni az ilyen helyzeteket.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.08.10 10:51:40hnora

    Hát, jó kérdés.

    A legjobb persze, ha eltereled a figyelmét, és nem lesz kakaós a szőnyeg. De ennek hosszú távon milyen nevelő hatása van? Hogy válasszon kerülő utakat, ha valamit el akar érni valakinél?

    Azt hiszem, én nem dühösen, de határozottan rászólnék, hogy "Légyszives ne borítsd ki a kakaót, az nem játék." Persze lehet, hogy akkor is kiborítaná. Akkor bizony fejmosás jön, nem dühösen, de nem is bájologva, hanem határozottan, hogy ilyet nem szadad csinálni, legyen szíves, máskor ne tegye. Szerintem, ha ezt 3-4-szer eljátszuk, egy ép eszű gyerek felfogja.

    Amúgy mi direk olcsó, egyszerű szőnyeget vettünk anno, majd ha már nagyobbak lesznek a kölykök, jöhet a pihe-puha bézs drágaság. :)

  • 2007.08.10 11:12:20aromo32

    Nekem három különböző életkorú gyerekem van, egy bizonyos életkor után, amikor már nem egy kiscica szellemi színvonalán vannak, meg is értik, hogy nem jó, ha morzsázunk, öntözgetünk, belepasszírozzuk a csokit a kanapéba, csak sajnos addig az ember sziszifuszi küzdelmet folytat. Addig tudom ajánlani a gyakori takarítást, súrolást, amit én személy szerint utálok, de nem tudom elkerulni, pedig minden pedagógiai módszert kipróbáltam. Másik tipp: a gyerek 14 éves koráig ne szerezzümk be bézs bútort, szőnyeget, mert az akkor is foltos lesz, ha rendeltetésszerűen használjuk.

  • 2007.08.10 11:13:36Hicudzsi

    Tetszik a kérdés. :)



    Alapból nálunk idehaza nincs szőnyeg, hanem lamináltpadló. Azt könnyű felmosni.

    Ha kiönti, neki kell felmosni.



    A nem figyelek oda rá mit akar művelni be szokott jönni, azzal megspékelve, hogy odahívom magamhoz, mert valami roppant fontosat és érdekeset akarok neki mutatni.



    így nem érzékeli, hogy észrevettem mire készül, de azt sem, hogy nem figyelek rá.



    Azt hiszem ezt többé-kevésbé értelmesen írtam le :)

  • 2007.08.10 11:14:23Kékfelhő

    Én valószínűleg megfenyegetném, hogy ha kiborítja, akkor büntetést kap, majd megfordulnék és otthagynám. Aztán ha kiborította, akkor valószínűleg jól leszídnám és természetesen megbüntetném. Hisz ez az egész erről szól. Hol a határ? Itt volt a határ.

  • 2007.08.10 11:20:06papirbirka

    Bocsi, de kakaót, morzsálós ételt, dinnyét stb. az asztalnál eszünk, ha feláll, megteheti de akkor elkobzom a lakásveszélyes tárgyakat. Ha nem ül le, akkor addig nincs ilyen cucc, csak víz van mindig kitöltve. Ez van, kőszívű anya vagyok, de jön a második és még ki tudja, nincs se kedvem, se időm kakaót súrolni, morzsát porszívózni naponta.

    Elég hamar felfogta a rendszert, pedig van akarata bőven.

  • 2007.08.10 11:20:41druantia

    Mit keres a gyerek a nappali közepén a szőnyegen egy pohár kakaóval? Amíg kicsi a gyerek és "kerge", addig kaja szigorúan az etetőszékbe szíjazva van. Tanultam a karfiolos esetből, nem kell, hogy még valamit mellényeljen. Meg a konyhában lehet gazemberkedni, könnyen fel lehet takarítani. Pont azért van csak a konyhában kajálás, vagy az udvaron, hogy az ilyen balesetek megelőzhetők legyenek.



    A rizikós tárgyakat amíg nagyobb lesz és már nem az okoz örömöt, hogy a barackot belepasszírozta az ágyba, igyekszem elpakolni előle. Ezek nélkül is vannak azért szép kis meglepetések, pl. a firka az íróasztal felett a falon.



    Hicudzsi technikája nagyon tetszik, de én elsősorban a megelőzést alkalmazom. Dzsuvázni dzsuvázós cuccban és helyen viszont lehet.

  • 2007.08.10 11:22:13druantia

    Papírbirka, bólogatok, igen, nálunk is hasonlóan működik :).

  • 2007.08.10 11:27:01aromo32

    tudom én, hogy vajszívű anya vagyok és rendetlen nő, én mutatom a rossz példát: olyan jó lehuppani a tévé elé, igen, a kanpéra valami fincsi kajával! Nekem ez az én luxusom és vállalom a következményeket...

  • 2007.08.10 11:30:57Kékfelhő

    olyan pici a konyhánk, hogy csak főzni lehet benne, étkezni nem, innentől kezdve marad a szoba közepén álló asztal



    a többit el lehet képzelni...

  • 2007.08.10 11:33:18papirbirka

    Druantia, igen, igen a gyerekem nyakig koszos lehet az udvaron, játszón, festés közben, tőlem a fejére, ruhájára is kenheti, jókat röhögünk rajta együtt, aztán mehet a zuhany alá a ruha meg úgyis megy a napvégén a mosásba. De a különmunkát nem díjazom. A lazaság legyen már jó mindkettőnknek.

  • 2007.08.10 11:37:01Sibri75

    Nekem ezt Bogi megcsinálta a konyhában, ráadásul pont akkor lett szép tiszta ruhába öltöztetve, mert vendégségbe mentünk.

    Szépen levetkőztettem, felültettem a mosógép tetejére, és határozottan elmondtam neki, hogy ez nem szép dolog, irgum burgum és, hogy anya mérges.

    Nézett rám nagy szemekkel, és elkezdte kiabálni: "Mérgesgomba! Mérgesgomba! Mérgesgomba!" Az apja kint röhögött, én megpróbáltam nagyon komoly maradni, de rohantam én is ki apához, jókat röhögtünk, majd visszamentem nagyon szigorúan.

    Azóta nem csinálta.

  • 2007.08.10 12:39:24Vvuk

    Hát ha majd odajutunk kiderül, még csak 3 hós a szentem, ilyeneket még nem csinál.

    Papírbirka és Druantia módszere viszont tetszik. Nálunk ugyan egyelőre a konyha és a nappali egy szoba, de legalábbszőnyeg sehol sincs. Ellenben van sárga kanapé.

    Tudom hamarabb itt lesz az az idő mint hinném. Képzeljétek, egymás után két nap éjjel 10 órát aludt.

  • 2007.08.10 12:57:14eszter

    csatlakozom papírbirkához kaja, kakaó ügyben, de fel lehet sorolni 100 másik szituációt, amikor mással fenyeget és más a tét.

    nevelést illetően 1-6-ig mindent...biztos, ami biztos.

  • 2007.08.10 13:00:09papirbirka

    Aromo, igen, igen én is imádtam kanapén, ágyban enni, amíg nem volt gyerekem. Feleslegesen takarítani viszont sokkal jobban utálok, mint amennyire kanapén enni szeretek. Ráadásul ki mondta, hogy a szabályok csak a gyerekre rónak kötelezettségeket.

  • 2007.08.10 13:03:30manci

    Kaja nálunk is asztalnál van, és szintén csak víz van kitöltve neki máshol az meg ugye nem okoz tragédiát.

    Viszont 15 hós korában megvolt az első zsírkrétás alkotás a falon. Szerencsére könnyen lemosható krétát vettem (meg filcet). Csak egyszer fordult elő (eddig:)), amúgy mindig papírra rajzol. Ezt igen sokszor elmondtam neki, úgy tűnik megértette.



    Amiről egyébként Tünde ír, az - szerintem- független a kakaótol meg a bézs szőnyegtől. A lényeg, hogy a gyerek feszegeti a határait és téged néz közben. Tesztel. Mit csinál anya, meddig mehetek el? Ilyenkor én is pont azt teszem, amit Kékfelhő.



  • 2007.08.10 13:22:00papirbirka

    eszter, abban igazad van, hogy van kismillió dolog amivel kárt lehet tenni a lakásban. Pl. festék, toll, ceruza, húskloffoló (fogalmam sincs hogy kell írni), tépdesés kézzel stb....



    Kezelésben fokozataim vannak:

    Elsőre mindig odagugolok, leállítom, nagyon nyugodtan magyarázom, hogy miért nem.

    Második szint, ha még mindig visszakanyarodik, akkor pozitív tiltás, pl. ezt csak buta emberek csinálják te meg okos vagy és társai.

    Harmadik szint ha még mindig folytatja, akkor az eltávolítás másik szobába, kertbe, fürdőbe, bárhová és bár jelen vagyok, de teljes legalább 1-2 perces figyelem megvonás (addig teregetek, olvasok vagy bármi, de nem beszélek, nem nézek rá).



    Minden szint után megpróbálkozom a figyelemeltereléssel, és biztosítom, hogy nagyon szeretem, csak a viselkedését nem díjazom, de sosem kezdem ezzel, mert akkor szerintem nem rögzül benne, hogy miért nem.



    Ja és még valami, nincs kedvem túl sok mindent megtiltani, a rumli és a leevett ruha például egyáltalán nem zavar, maximum nap végén tovább pakolunk, vagy koszosan megy vendéségbe, jó a keresztelőjére nem de ezen kívül nem tudok alkalmat amikor izgatna a dolog, őt sokkal jobban bántja, vigyáz is olyankor.



    Mielőtt bezzeg anyának tűnnék, ettől függetlenül vannak rossz napjaink (neki is nekem is) ilyenkor ordított már torkaszakadtából a játszótéren, áruházban és még sok más helyen, meg nálam is szakadt már el a cérna és csaptam a hónom alá ahelyett, hogy magyarázkodjok. De az eredménynek nem azt tartom, hogy nincs ilyen egy családban, az olyan halvérűség, vagy elfojtás vagy mi, hanem hogy ez a kivétel és a viszonylag nyugodt rendezés az átlag.

  • 2007.08.10 13:37:13kovvacs

    Etetőszéken kívül csak vizet lehet inni.



    (off, de erre most akkor is büszke vagyok. Csináltunk ma tortát, közösen. Még hűl a krém és a tészta, majd a du-i alvás után rakjuk össze. Viszont tényleg szinte mindent hagytam neki egyedül vagy legalább kipróbálni. És tök jó volt:) A feje búbjáig csokis-kakaós-lisztes-tejes lett, utána jól megmosdattam és kapott tiszta ruhát.)

  • 2007.08.10 16:46:02aromo32

    Papírbirka, ha a te gyereked lennék, én is csak a konyhában mernék sütit enni, azt is a mosogató fölött állva, nehogy egy morzsa lehulljon. Most én úgy megijedtem az obersturmbahnführeres stílusodtol, hogy többet nem is merek a témában megszólalni.

  • 2007.08.10 16:58:52manci

    aromo32: szerintem érdemes lenne mégegyszer elolvasnod papírbirka hozzászólásait. Ő jobban utál takarítani, mint amennyire szeret kanapén enni, te meg jobban szeretsz kanapén enni, mint amennyire utálsz takarítani.

    Mi ezzel a probléma?



    Egyébként papírbirka utosó hsz-ából pont az derül ki, hogy végtelenül türelmes anyuka.



    Úgyhogy csak ne ijedj meg, és szólj hozzá nyugodtan ezután is :)

  • 2007.08.10 17:07:01Guruljka

    Pepírbirka, ezek szerint én is obersturmbahnführer vagyok, de a játszón mindig megkérdezik, hogy van, hogy a Te gyerekedhez nem kell odamenni lefogni, csak rászólni, hogy ne borítsa az ütéscsillapító felületre a kavicsot?

    aromo 32, nálunk náciknál már a 1,5 éves gyerek is tudja, hogy nem csinálunk ilyet. A Tieid mikor tanulták meg a Te módszereddel?

    Egyébként meg enni-inni valóban ülve kéne, de itt szerintem nem az a lényeg, hanem, hogy hogyan kezeled ha zsarolni próbál a gyerek. Én nem hagyom.

    Jöhetnek a kövek.

  • 2007.08.10 17:12:29Guruljka

    papirbirka ezer boccs a neved miatt, béna vagyok.

  • 2007.08.10 18:13:17babó

    1. nincs bézs színű szőnyeg (vajszínű van a hálóban, oda a gyerek nem tud feljönni, de a párom már megbánta, mert ránézel és koszos lesz. a gyerek is, de itt a szőnyegre gondoltam)



    2. egyenlőre evés ivás a konyhában, étkezőben, azon kívül víz. ez szívás, mert én is szeretek a kanapén dögleni rágcsával, de mivel már tévét sem nagyon nézek, és nem is olvasok, nem probléma. az íróasztalon szoktam kávézni porontyozás közben, de az a gyerekkel szemben az "amit szabad jupiternek, nem szabad a kisökörnek" kategóriája, de ilyenem nagyon kevés van.



    3. ezzel együtt el tudom képzelni, hogy ha lesz szobája, ott igya a kakaót, vagy egyen bármit. de ez olyan kiváltság, ami felelősséggel jár, ha véletlenül kilöttyen, az persze nem baj, de ha direkt csinálja, éretségi után próbálhatja újra. na jó, nem, de egy időre biztos szüneteltetjük.



    4. a "kóstolgatást" ismerem (gyerek 16 hós). kevés dolgot tiltok egyértelműen, inkább próbálom úgy szervezni az életet, lakást, hogy fel se merüljön a konfliktus. de pl tilos megfogni a tűzhely bármely részét (mert ha sütök átforrósodhat). ezt már többször megbeszéltük, mindig megindokoltam. volt már, hogy arra járt és tudatosan közelítette a kezét. általában a nyugodt, de határozott emlékeztetésre abbahagyta. ha továbbment, megfogtam és kivittem (megmagyarázva a dolgot). hát, üvöltött, a szobában letettem, megsimogattam, jásztottunk. másodpercek alatt lenyugodott. a bőgés kicsit olyan ilyenkor, mint az immunválasz, utána általában megjegyzi az adott dolgot. ja, és ha próbálgatja a határokat, de első felszólításra abbahagyja, akkor megdícsérem, hogy okosan csinálta és meg is köszönöm. eddig műkszik a rendszer.



    persze ezer dolognál nem tudok ilyen egyértelmű lenni, de akkor meg csak magamat okolhatom, hogy miért nem vagyok következetes, nem igaz?

  • 2007.08.10 18:46:31Dexter68

    Hát ja. Amíg a kölkek kicsik voltak, nem vettünk normális berendezést. Évente cseréltük a padlószőnyeget a nappaliban. Aztán felnőttek, lakásfelújítottunk, világos színek mindenütt.

    Jellemző módon a sárga kanapét én öntöttem le a kávémmal :o)))

    De sebaj! Megszületett Csipetke, és két év alatt leamortizálta az egészet. Mocskos a kanapé, a tapéta, karcos a szekrény, meg a hiperparketta.

    Ez van.

    Mellesleg egy ismerősöm mesélte, hogy kicsi fia a nappaliban összefirkálta a tapétát. Amikor kérdőre vonta, hogy mégis miért, akkor a gyermek a következőt felelte: - Hogy nektek is szép legyen!

    Mit lehet erre mondani? A rajz 8 éve ott van :o)

  • 2007.08.10 20:29:40druantia

    Éppen a napokban mesélte az egyik ismerősöm, hogy a kétéves kislánya főzés közben konyharuhával csapkodta a gázlángot. Próbálta elterelni a figyelmét, "feladatot" adott neki, elbeszélgetett vele, mindent megpróbált, de hiába. A kiscsaj folytatta a dolgot, először egy összetekert újsággal, aztán a kardigánjával. Az anyuka egyébként egy végtelenül türelmes csajszi, nagyon szépen neveli a kislányt, de akkor elfutotta a méreg és jól kiordította magát :).



    Én lehet, hogy hagytam volna a fenébe a főzést és elvonultam volna a gyerekkel egy fél órára játszani, aztán ha megnyugodott, akkkor folytattam volna. Vagy ki tudja, még nem voltam ilyen helyzetben.

  • 2007.08.10 21:03:15manci

    druantia: szerintem ez az a helyzet, amikor nincs értelme elterelni, meg lebeszélni. Sőt, kimondottan veszélyes nem cselekedni.

    El kelll vinni onnan és kész. Utána meg lehet magyarázni, hogy miért nem szabad ezt csinálni.

  • 2007.08.10 23:50:54hamsa

    Eddig azt hittem, hogy én vagyok a hiperliberális anyuka, aztán ma kiderült, hogy minmum Obersturmbannführerin... Nálunk vannak szabályok - nem sok, de az kőkemény - és ennek megfelelően be lehet őket tartani. Kajálni nem csak a bézs szőnyeg miatt nem lehet,hanem azért sem, mert félrenyel. És azért sem, mert a táplálkozás nem szabadisős tevékenység, hanem azért van, hogy tápanyagok jussanak a szervezetbe, alaposan megrágva stb. Ezt a nappali közepén a minimaxra tapadva nehezen képzelem el... És ha próbálja feszegetni a határokat - mert amúgy ezt muszáj csinálnia, azért gyerek - akkor megbeszélkjük, hogy miért szeretné azt, amit tervez, szerintem miért nem jó, és megkérdezem, hogy miért lenne mégis olyan fontos neki. És ha takarítanom kell miatta, akkor addig sem tudok vele foglalkozni, akkor be kell vonulnia a szobájába, és elmorfondíroznia azon, hogy miért is lett a "helyzet". Itthon nem mindig jön be - naná - de kifelé nagyon erősen közvetíti a szabályainkat, mert neki ez a világrend.

  • 2007.08.10 23:53:05hamsa

    Ja és igen, Druantia, azéletveszély mindent felülír, azt nem lehet. Egyetlen probléma, hogy lassan olyan erős, hogy nem bírok vele, és ha nem akarja, hogy felvegyem, akkor kisgombóccá húzza össze magát, és képtelen vagyok megfogni. De nem csak a képtelenség miatt nem életk vissza amúgy lassan múló fizikai erőfölényemmel. Az erőszak.

  • 2007.08.11 00:09:59tigrincs

    Nálunk egyben van a nappali-konyha-étkező. Mert az olyan szuper :-)) Így a lakás ezen része állandóan morzsás, foltos. Én meg takarítom, ált. kétnaponta porszívozom.

    DE az emeleti szobákba vizespoháron kívül semmit nem szabad felvinni. Ott elég is hetente takarítani.



    És bizony a gyerek állandóan próbálgatja a határokat. Ha nem ön és közveszélyes én nagyon türelmes vagyok. Amikor magára vagy a tesójára veszélyes, akkor azért nehéz nyugodtan többször elmagyarázni dolgokat. Nekem nem mindig sikerül. Ha kiabálok akkor utánna nagyon rosszul érzem magam. Azért ez is valami, legalábbis remélem.

  • 2007.08.11 08:51:01Hicudzsi

    Druantia!

    Nekünk itthon volt egy gyerekrács a nappali és a konyha között. Ha én főztem egyik sem jöhetett a konyha közelébe.



    Most odakint lehetetlen elválasztani, így együtt főzünk, de ami tilos az tilos. Mindkettő jól tudja.



    Pl. tilos megfogni a sütő ajtaját mert forró. Kb. ötször szóltam rá először a fiamra, hogy ne tapassza oda a tenyerét. Nem használt, odasündörgött és csakazértis odanyúlt... kicsit megijedt, majd míg el nem készült a kenyér a konyhapadlón ülve mindenkit hangosan figyelmeztetett aki közeledni mert:

    fojjó, fojjó...



    *********

    A másik meg az, hogy a gyerekvállalásnál tényleg okosan kicsit át kell építeni a lakást. Mert Gordon is mondja, ha az egyik szülőd balesetet szenved és kerekesszékbe kerül, nem mindent megtennél annak érdekében, hogy kényelmesebben és szabadabban élhessen? Nem átrendeznéd a lakást?



    Mi elhatároztuk az elején, hogy csak azt nem engedjük meg ami életveszélyes és a lakás meg egyébként gyerekbiztos. Nem nyúlhattak olyan helyre ahova nem akartuk, mert nem volt olyan, nincs elöl tisztítószer stb...

    Van egy kis asztaluk ezért előfordul a kakaó és a kaja a szoba közepén, de nem vészes. :)



    Szóval szerintem humorérzék és lazaság kell egy, két sok gyerek felneveléséhez :)







    Még valami eszembejutott Édua egyszer cipőpasztával írt a frissenfestett fehér falra, mi meg sötétkékre festettük :) Azóta is mindenki megcsodálja a fehér/kékfalú nappalit :)



    Ja és Angliában mindenhol padlószőnyeg van, hogy én azt hogy utálom. Ha lehetne, azonnal lelamináltpadlóznám ahogy visszamegyünk :)

  • 2007.08.11 09:25:30druantia

    Hicudzsi, nálunk kvázi két külön épületben van a konyha meg a ház többi helyisége. A kettőt csak a terasz választja el, de ha kint vagyok a konyhában, akkor a gyereket nem látom. Ha főzök, akkor csinálom, amikor alszik, vagy ha valaki vigyáz rá, de nálunk anyám a főszakács, pont azért, mert könnyebb melónak találja a főzést, mint a bébiszittelést :).



    A fenti példámnál (a tűzbe csapkodós kislánynál) természetesen az anyuka is azonnal elvitte onnét a gyereket, de az az első adandó pillanatban visszament pokolfajzatkodni. Én talán ezért hagytam volna időt a gyereknek lenyugodni :).

  • 2007.08.11 09:27:49Hicudzsi

    Druantia! Jajj nem is neked írtam, hanem a barátnős történetre, mert én az ilyeneket elkerülendő tettem oda rácsot. :)

  • 2007.08.11 09:33:46druantia

    Gondoltam :). Én meg csak a rácsra reagáltam, de végülis beszélgetünk :))).

  • 2007.08.11 09:46:17Hicudzsi

    Már megijedtem, hogy megbántódtál :)

  • 2007.08.11 10:49:25druantia

    Dehogy! Nem volt semmi bántó abban, amit írtál, senkire nézve. Egyébként engem nem is olyan könnyű megbántani :).

  • 2007.08.14 12:22:16injah

    Nincs ezekkel a dolgokkal semmi probléma.Még kicsi.Majd ha nagyobb lesz,akkor nem csinál ilyeneket.A probléma az,hogy nem figyelünk oda,vagy ha igen,akkor sem értjük a saját gyerekünket.Biztosan azt szeretné,ha egy kicsit nagyobb figyelmet kapna tőled.Nekem is kijut a jóból-naponta többször is-de már nem tragédiaként élem meg ezeket a kis jeleket.Ez a megtapasztalás folyamata mindkét fél részéről.Nekem 8éves Asperger szindrómás fiam van,és imádom.Hidd el,hogy van élet a kakaóval locsolt szőnyeg után is...

  • 2007.08.14 13:00:12Tish

    A határozott rászólást vezettük be itthon, eddig működött.

    Nálunk is lamináltparketta van, nincs szőnyeg a lakásban. A bútorok huzatai levehetőek és moshatóak, függönyt se tettünk fel, imádom a svéd stílust, reluxa van. Így nagyon könnyű takarítani. Nagyon sok családtagunknak porallergiája van, ettől szeretném megóvni magunkat, és ideális gyerek mellé.

    A falra rajzolást kicsi lányom is kipróbálta, rajzolt szép csigabigákat körbe ceruzával a négy falra... utána megkapta a radírt:)))))

  • 2007.08.14 13:52:34Alvomacko

    Én előbb megverném, majd magamat szidva eltüntetném a szőnyeget valahová naygon messzire.



    Na, most komolyan. Én is egyetértek Hicudzsival. Nálink is volt gyerekrács. Nem volt szőnyeg jóformán sehol és a kanapén mindig volt pléd, hogy ne a bútort érjék a különböző attrocitások. Az asztalon soha nem volt terítő, az első időben még vasárnap sem. Mert mi a sz@rnak idegesítsem magam, hogy azonnal leeszik. Manapság már van, de mostanra meg metanultam ilyenen nem idegeskedni. A polcokon meg nem voltak törhető dolgok gyerekkéz magasságban. Viszont nem volt gyerekzár sehol sem.



    Amúgy már 10 perce nyomorítgatom az agyetekervényeimet, de ilyen eset nem jut az eszembe a gyerekeim kiskorából és bevallom, nem is tudom, hogy mit csináltam volna. Valahogy nem voltak szándékosan rosszak a lányok. Mázlim van.

    De én akkoriban biztosan üvöltöztem volna egy sort. Nem voltak kötélből az idegeim, a váratlan helyzetekben meg nem mindig választottam az optimális megoldást. Na, ja! Mert sokszor eszembe sem jutott olyasmi... :-) vagy inkább :-(



    Hűűű, de agresszor anya voltam én... :-)

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta