SZÜLŐSÉG

Heti kérdés: lefizetjük az óvó nénit?

2007. június 5., kedd 12:33

Vajon korrupció, ha az óvó néninek külön ajándékot veszünk az évzáróra? Nem fogja azt gondolni, hogy le akarjuk fizetni, hogy kedvesebb legyen a gyerekkel? Ha úgy döntünk, hogy nem adunk, megsértődik-e? Adjunk-e plusz ajándékot az utolsó napon? Ha igen, mi legyen az? Heti kérdés(ek).

Amikor az óvodai szülői munkaközösség pénzt szedett a szülőktől, hogy megvásárolják az év végi ajándékot az óvó néniknek, hogy így köszönjük meg közösen egész éves munkájukat, megnyugodtam. Úgy gondoltam, megérdemlik a virágcsokrot, csokoládét és egyéb apróságokat, és külön örültem, hogy nem nekem kell szaladgálnom utána.


A meglepetés akkor ért, amikor a múlt heti ballagáson a közös ajándékok átadása után több szülő a kezénél fogva odahúzta gyerekét az óvó nénikhez és külön csomagokat, virágokat és még ki tudja, mit rejtő ajándékzacskókat nyújtottak át nekik és hálásan köszönték a kedvességüket. Zavaromban egyik lábamról a másikra álltam és rettentően szégyelltem magam, hogy mi nem készültünk semmivel.

Azt terveztem ugyanis, hogy majd az ovi utolsó napjára lányommal közösen saját kézzel készítünk valami szépet, például egy színes rajzot, vagy üvegfestett kisvázát, és azzal fogunk külön köszönetet mondani nekik.

Sokat köszönhetünk az óvó néninknek, mert a gyerek jól érzi az oviban magát, szeret odajárni, de nem vagyok benne biztos, hogy hasznos a versengés, hogy ki visz több és nagyobb ajándékot az évzáróra.

Most akkor adjunk vagy ne adjunk?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.06.06 09:10:02Aurin

    selyemszatén az anyag neve.

    ja, ugyanazzal..az elsőt megtorpedózta az anyósom...:-) akkor bomba robbant, mára én vagyok az erősebb sárkány...:-))

  • 2007.06.06 09:13:38Memme

    Alvómackó, 6-8 hetet kell várni az eredményre, de lehet, hogy meglepetésből már 5 hét múlva megtudom... és köszönöm szépen :-)

    Esküvőm tekintetében nagyon bizonytalan vagyok. Mármint a nagy vagy kicsi, milyen ruha, kaja... és van egy csomó rokonom, akinek a nevét sem tudom, de minden esküvőn ottvannak. Temetésre is eljönnek. De mi a nevük, azt még mindig nem tudom :-)))

  • 2007.06.06 09:13:58mókusfácán

    A másik oldalról:))))))))

    Annak az ajándéknak öröl az ember lánya, ami ad valami pluszt.

    Pl.8.osztály adott egy általuk készített padlóvázát, rajta volt midnenkinek a kéznyomata.

    Mondjuk az elmúlt 10 évben kaptam számtalan nyakláncot/karkötőt, de kövezzetek meg ezekből csak egyet hordtam, illetve a kapott tollaknak örültem, amikbe bele volt írva az osztály dátuma és neve.



    Sajnos ez is elment licitálásba, pedig nem ezek aszép ajándékok!

    HAnem,amikor 5-6-7 év múlva felkeres egy volt diák, és beszélgetni akar velem,mert az annak idején annyira jó volt neki.

    VAgy év végén mond egy köszönömöt egy olyan diák,akivel év közben gyürtük egymást.

    vagy érettségin volt olyan,aki megköszönte,hogy megvágtam korábban, de beismerte,hogy akkor mindennek lehordott, és most elnézést kér(4-re érettségizett töribő-mondjuk ez nem olyan neház mostanság).Vagy hogy eljöttem szülni,zokogott egy oszály. (Bocs a pervezitásért:)))))))Szóval ezért csinálja az ember.Ezért nem hagyom el a pályát (még)!



    Szóval szülknek néha olyanszívesen mondanám,hogy ácsi azzal az ajándékozással, sokkal őszintébb lenne, ha a gyerekre bíznánk!

    Na az lenne a minőségellenőrzés!



  • 2007.06.06 09:15:22mókusfácán

    Memme:hívd emg őket,aztán a pároddal barkóbáztok!:)))Melyik rokon kihez tartozik!

  • 2007.06.06 09:27:55Aurin

    Maci!

    Ment mél!

  • 2007.06.06 09:41:27marywolf

    v2peti

    igaz, hogy csak 10 ig tart a lagzi, de a szertartás 12 kor kezdődik, és hát szerintem ez sehol sincs rögzítve, hogy csak akkor lehet táncolni, ha kint már sötét van.

    Ráadásul majd midndenki kisgyerekkel van, de 10 ig még a kicsit is simán bírják, és mindenki normálisan hazaér.

    Tuti, hogy én már 8 kor álmos leszel a nap izgalmaitól, na de nem hajnal 4 ig kell ott nyűglődnöm.

  • 2007.06.06 09:53:48Leona

    lagzi: én kis, szűk körben kimondott igenre vágytam, különösebb költségek nélkül. Ehhez képest lett asszem 120 fős, puccos, idegeskedős kézfogó, a mai napig kiráz a hideg, ha rágondolok. De akkoriban SENKIT nem érdekelt, mit szeretnék. Legfőképp a férjemet nem. Cask az anyukájától hallott "mindenkit meg KELL hívni, aki rokon" -t ismételgette, mint egy mantrát.

  • 2007.06.06 10:06:38marywolf

    MI kikötöttük, hogy csak azt a rokont, aki foglakozik is velünk, így egészen közeli rokonok is lekerültek a lisáról (az enyémre fel sem kerültek).

    Így viszont a 60 főbe beleférnek a barátaink.

    És az ültetésen pedig az fog látszódni, hogy ki mennyit pofázott bele abba, hogy hogyan szeretnénk összeházasodni, csakmert volt olyan vállakozó, aki a polgári előtti estén is azzal húzta az agyunkat telefonon, hogy ezt így nem lehet csinálni és azonnal mondjuk le.

    Tehát szülők közel ülnek, utána meg a barátok, a hiper belepofázós meg a legvégén, kevesen vagyunk, így is közelebb lesz mint kellene és nem sátorban lesz, hogy azt érezze a kutyával eszik.

  • 2007.06.06 10:07:58Aurin

    Leona (szegedi vagy ugye? :-D)

    Mivel mi fizetjük, (fizetnénk) így nálunk az lesz, (lenne) amit mi akarunk. Nem vagyok hajlandó olyanokkal jópofizni, akikről azt sem tudom, hogy ki fia, borja.

    a mi napunk!

    persze, magár az esketésre rengeteg ember jöhet, de az utána lévő buliba csak és kizárólag az, akit úgy érzünk.

    (hallottam én is, hogy ahol a szülők fizetik, ott a párnak "be kell fognia a száját", és az van, amit a felmenők akarnak, merthát ugye, azok pénze!)

  • 2007.06.06 10:26:52Leona

    igen, Szegedi vagyok. Itt az volt a "poén", hogy anyósom nem szólt bele konkrétan, csak a párom már addigra úgy meg volt nevelve, hogy mit hogy kell csinálni, hogy nem is volt rá szüksége, hogy beleszóljon. Mivel az ő családja fizetett bele, az én családom nem, úgy éreztem, kussolnom illik, és jó pár heves vita után belementem. :(

    Aztán meg anyáméktól sokáig azt hallgattam, hogy milyen hülyék vagyunk, hogy kivágtunk az ablakon egy nagy rakás pénzt, anyósom meg azon izélt, hogy az én családom mér nem gyűjtött az én esküvőmre elég pénzt.

    Már hogy a francba gyűjtöttek volna, mikor mindig is azt hangoztattam, hogy ha egyáltalán férjhez megyek, akkor sem lesz nagy esküvőm? Brrr!

    Aztán sokáig nem állt szóba egymással a két család. Jól jött a 100 km távolság...

  • 2007.06.06 10:27:11Leona

    bocs, szegedi

  • 2007.06.06 10:30:22Aurin

    ahá...mert én is itten rontom a levegőt, a napfény városában :-))

    hát, most erre mit mondjak. nálunk senki sem ad bele egyetlen fillért sem. miénk az összeg az uccsó fillérig. de így télleg az lesz, amit én akarok :-)))

    nálunk itt van mindenki egy rakáson :-(( általában sárkányröptetés van! :-D

  • 2007.06.06 10:31:27Leona

    Nocsak, Aurin, és merre?

    Én Alsóváros.

  • 2007.06.06 11:08:09Aurin

    pár uccával feljebb: Petőfi S. sgt. :-)))

  • 2007.06.06 11:20:30Alvomacko

    Nálunk is a szülők fizették az esküvőt. Mi mindenkitől pénzt kértünk. Aztán az esküvő után számolgattuk a pénzt és baromi lelkiismeretfurdalásunk lett. El is mentünk a szülőkhöz és felajánlottuk nekik az összeget az esküvői költségekre, de nem fogadták el.

    Mi nagyon szerencsések voltunk, mert senki nem akart belszólni, hogy kit hívjunk meg. Én pontosan tudtam, hogy kit KELL meghívni, ki a család és az exférjem családját úgy kellett rábeszélni, hogy hívjanak meg valakit. Anyukám gálánsan felajánlotta, hogy 2/3-1/3 arányban osztozzanak, csak hívjanak vendégeket. Mi állytottuk össze az ő vendéglistájukat is. :-)

    Összesen 60-an voltunk barátokkal együtt, de klassz volt. Évek múlva is emlegették az esküvőnket. Meg azt is, hogy az újember elesett a menyasszonnyal. Ugyanis menyasszonyszöktetés volt, csak erről elfelejtettek tájékoztatni. Az exférjem fel akart kapni, ezen én úgy meglepődtem, hogy nagy ellenállásomban belekapaszkodtam a pult sarkába, majd a nagy ráncigálás végén bezuhantunk a konyhába... :-))))

  • 2007.06.06 11:25:47Aurin

    ez nagyon jó! itt egy pozitív példa! :-)

    jó, hogy a szülők ennyire pozitívan álltak hozzá. így kellene, hogy az a nap TÉNYLEG a párról szóljon.

    Annak idején mi is voltunk egy olyan lagziban, ahol szinte mi találtunk ki minden poént:

    Mennyasszony és vőlegény szöktetés címén:

    mennyasszony lehajol, bokájához kötjük a vőlegény kezét, és szedegesse a 200 db egyforintost.

    aztán a vendéglőben leakasztottuk az egyik ajtót, a többi fickó tartotta, és a vőlegénynek kellett átmásznia rajta az asszonykáért, énekelni kellett féllábon az asztal tetején körömcipőben, aztán a szokásos bugyilopás, tojás vándoroltatás a nadrágban, stb...baromi jókat röhögtünk...

  • 2007.06.06 11:27:53szajberpiraty

    Szerintem nem kellene úgy elrontani a tanárokat, óvónőket, mint az orvosokat.



  • 2007.06.06 11:37:02Aurin

    nem, valóban.

    csak nagyon sok esetben nincs más választás, mert náluk a hatalom, vagyis ha nem "nyalsz" nekik, akkor a gyereken csattan.

    én ezt gyerekkoromban átéltem, és borzasztó volt!

    tudom, hogy nagyon sok rendes tanító, óvó, orvos is van, csak ugye az élet során az ember több rosszal, alkalmatlannal találkozik.

    mert ugye a normálisabbja is becsömörlik egy idő után.

    :-(

  • 2007.06.06 11:44:54Alvomacko

    Aurin: de ehhez menyasszony és vőlegény is kell. Mármint a játszáshoz.

    Mi voltunk olyan esküvőn, ahol ez kínosan érintette a párt, nem kellett volna ezt csinálni velük. De azért hősiesen helyt álltak.



    Jaj, meg életünk legemlékezetesebb esküvője a barátunk tetvéréé volt. Ők nem egy túl hangos, nyüzsi család, az esküvői vacsora csendesen, zene és különösebb nyüzsgés nélkül zajlott. Mi is ott voltunk a 4-5 éves gyerekekkel. A Nagy már kicsit unta a banánt, így elindultunk vele kicsit sétálni. A mi esküvőnk a pincehelységben volt. Meglepetten tapasztaltuk, hogy a földszinten is esküvő van. Na, ott igazi mulatság volt. A gyerek megbűvölten figyelte a kacagó menyasszonyt, a táncoló vendégeket. Egyszer csak uccu neki, eliramodott a pince felé és messziről rikkantgatta a menyasszonynak, hogy "Zsuzsi gyere gyorsan, van egy másik esküvő és ott táncolnak meg foly a bor".

    És Zsuzsi hősiesen felállt, megnézte a másik menyasszonyt meg az ő lagzikujat.

    Én meg azt hittem, hogy elsüllyedek. Évekig szégyelltem magam, de hát a gyerekszáj az őszinte...

    Azóta is mondás nálunk, hogy "ott foly a bor". .-)

  • 2007.06.06 11:45:31mulan

    szajberpiraty, nem hiszem, hogy odáig fajulnának a dolgok. Mondjuk azért most elgondolkodtam, mikor azt olvastam, hogy az RTL Klub havi 1 millió forintos ösztöndíjat akar adni a kimittudja nyerteseinek, hogy tényleg így elszálltak a fizetések, mióta szülési szabin vagyok, vagy nem tévedek, és a tanári fizetés még mindig havi százezer forint körül mozog.

  • 2007.06.06 11:52:50Aurin

    mackó: juj...igen, egy gyerek mindig őszinte, főleg ha látja, hogy a két esemény közt ég, és föld a különbség. meg aztán egy ekkorának az a buli, ha vidámság van, kacagás, tánc, vigyori menyasszony...

    nemtom, én úgy gondolom, hogy lagzit az rendezzen, aki bulizik, aki meg elegánsat, halkat akar, az rendezzen állófogadást. a meghívóból így rögtön kiderül, hogy mi is lesz a helyzet.

    Zsuzsi a hős! :-)

    egyébiránt mi azon a bizonyos esküvőn jól jártunk, mert nagyon punnyadt volt a hangulat, mi robbantottuk a bombát, és még hálás is volt a pár, hogy na, végre buli lesz itten, nem siratás :-))

  • 2007.06.06 12:08:46Leona

    Aurin, mi meg oda járunk bölcsibe :)))

  • 2007.06.06 12:17:21Leona

    Na, a menyasszonyszöktetés nálunk nagyon balul sült el. Elfelejtettek nekem szólni, hogy egy 9 éves gyerek fog engem elszöktetni, én meg azt hittem, a barátaim találták ki. Így mikor nekem szóltak, hogy most van a szökteteés, én a barátaimnak szóltam. Ők más tájékról valóként egészen a város közepéig vittek. Én végig abban a hitben voltam, hogy erről mindenki tud. Aztán kiderült, hogy nem. A násznép egyre növekvő feszültséggel figyelte, hogy mi lesz a menyasszonnyal, mikor kerül már elő. Mire visszaértünk, már teljesen fagyos volt a hangulat. A férjem meg tök ideges volt emiatt, dehát kellett neki nagy esküvő...

    Az egészben csak a barátaimat sajnálom, ők jót akartak, és úgy le lettek szúrva, hogy még sokáig kérték tőlünk a bocsánatot. Nekem meg égett a pofám, mert az egészben ők voltak a legkevésbé hibásak.

    És amivel ők készültek, meglepetésként, az engem annyira meghatott: a zenekarral lejátszatták a régi, sulis táncunk zenéjét, és együtt táncoltunk rá mindannyian. Na, ez az egyetlen, amire szivesen emlékszem az egész hercehurcából!

  • 2007.06.06 12:45:19Aurin

    huh...hát nem egyszerű....még ezt is szervezni kell :-)

    valóban a szöktetés meglepetés, (annak ellenére, hogy mindenki tudja, hogy lesz) ám így is szervezni kell. nem mindegy, hogy ki, mikor rabol :-)))

  • 2007.06.06 12:45:55Aurin

    kicsi a világ, de ez a város főleg :-)

  • 2007.06.06 14:12:30badra

    Aurin, biztos igazad van az ajándékokkal az óvónéninek-kel kapcsolatban, bár szeretném, ha nem így lenne. Én is azon szülők (szerintem népes) családjába tartozom, akik utálják az évvégi, szüli- és névnapi ajándékozást az óvónéniknek. Most a harmadik fiam ovis, és sikerült a befizetett csoportpénzen vásárolt ajándék ellenére ott állnom és szégyenkeznem, mert nem vittem külön semmit. Nem nyafogni akarok, de egy érettségiző, egy versenyszerűen sportoló és egy kicsi gyerek igen sokba kerül. Nem keresek nagyon keveset, de nem bírok még külön pénzt félretenni a 3(!) pedagógusnak valamire, aminek egyáltalán nem biztos, hogy örülnek.

  • 2007.06.06 14:30:32Aurin

    ...badra!

    Sajnos így van.

    Annak idején minket is utáltak, mert év végén nem mentünk oda az adott tanárhoz, ofőhöz még valami plusszal.

    én egyébként is jóban voltam azzal az egy-két tanárral, de azokkal év közben is éreztettem, hogy sokat jelent a támogatásuk.

    remélem, hogy Te nem fox összekerülni ilyen tanárokkal, bár három ekkora gyerek mellett van rá esély. büszkeség. e-nélkül nem megy. nem azon mérődik le, hogy milyen anya vagy, hogy mennyit pumpolsz a tanárokba, óvónőkbe, hanem azon, hogy egészséges (mentálisan, fizikálisan) gyermeket nevelsz. én a saját bőrömön tudom, hogy milyen rossz kirekesztettnek, kinézettnek lenni, de nem vált (volna hátrányomra, ha a szüleim olyanok lettek volna, amilyenek)hátrányra.

    sajnos ilyen a magyar társadalom, ami sajnálatos, de szülői szeretettel ez is kompenzálható....(elég nagy a pofám ebben a témában, de nagyon benne vagyok/voltam)

  • 2007.06.06 14:43:04badra

    Aurin, a legszebb az, amikor azok a szülők hozzák a legnagyobb virág, kávé stb. csomago, akik egyébként lépten-nyomom hangoztatják, hogy ők ezt hogy utálják. Van a közelemben is ilyen.

    Igazából az zavar, hogy tudom, hogy nem kell szégyenkeznem, mégis elönt az érzés, majd jön a harag... nekem sem ad plusz pénzt senki azért mert jól végzem a munkám. Nem fogok szebb újságot csinálni, akkor sem, ha az olvasók minden megjelenés után megtalálnak egy ajándékcsomaggal. Mindig igyekszem a legjobbat kihozni magamból...

  • 2007.06.06 14:56:18Aurin

    no igen...más szemében a szálkát, sajátjában a gerendát....

    persze, egy idő után az ember úgy érzi, hogy ezzel az ő gyereke kevesebb, alacsonyabb rendű ezzel. pedig ez nem igaz...csak akkor múlik el ez, ha mondogatod magadnak, hogy márpedig ez nem úgy van. :-))

    az utolsó mondatra meg aztán büszke lehetsz! így kell ezt csinálni :-DDD



    (ha meg bunkó esetleg a tanár, vagy elvárja, akkor elég szépen oda lehet mondogatni neki: pl. kedves X néni, sajnos nekünk nem telik külön ajándékra, az én fiam/lányom a szeretetével ajándékozza meg Önt. na, ez tuti, akár egy fejlövés :-DD)

  • 2007.06.06 15:09:42Alvomacko

    Szerintem a tanárok nem várják el. Vagy ha mégis, akkor meg nem mondogatják hangosan, hogy mégsem kaptak semmit. Nem hinném, hogy egy szülőnek magyarázkodnia kellen, hogy miért nem telik ajándékra.

    A tanár feladata a tanítás, a szülőé a nevelés és ha ez a kettő találkozik, akkor már mindenki boldog lehet. Ez a legnagyobb ajándék!

    A tanárnak egy jól nevelt, tanulni akaró udvarias gyermek.

    A szülőnek egy okos, gondolkodni tudó, nyitott gyermek.



    Nem kell ide több ajándék csak egy kölcsönös köszönöm, meg egy mosoly mindkét részről. :-)

  • 2007.06.06 15:12:26Aurin

    maci: ez a nem valóság. persze, így kéne, hogy legyen...elvben... :-) de szinte semmi sem működik úgy a valóságban, mint elméletben...

    ááme, ilyen a világ :-D

    a tanárok igenis elvárják!!!! legalábbis én találkoztam jópárral (hálistennek olyannal is, aki nem.)

    megkaptad az ímélt?

  • 2007.06.06 15:18:33Alvomacko

    Aurin: itt bent sajnos nem tudok freemailt olvasni, majd estére. De már alig várom. :-)



    Én meg bolond fejjel küzdenék, hogy jobb legyen a világ. Hogy ne hagyjuk a dolgokat csak azért, mert így kellene lennie vagy mert így könnyebb. Úgy szeretném felrázni az embereket.

    Biztos valami békeharcos bújt el bennem... :-D

  • 2007.06.06 15:18:59Alvomacko

    Aurin: van iwiw-ed?

  • 2007.06.06 15:22:32Aurin

    ...már bejelöltelek....

  • 2007.06.06 15:25:22Aurin

    nem, nem, csak lehet, hogy másnak születtél....mondjuk, mint én, de ezt majd letárgyaljuk priviben.

    bennem is túlteng az igazságérzet, és sokkal többet szenvedek tőle, mint egy átlagos ember. nekem kb a tizedét lehet bebeszélni annak, amit egy átlagosnak 60-70%-ban....ez van.

    vót némi önismereti tréningem - az élet szervezte :-D- így rájöttem, hogy hát istenem, ilyen vagyok, ennek születtem, ez van...

    még mindig jobb...bár nehezebb, mert így sokkal nehezebb közelíteni a sorhoz, és beállni meg sose...

    egye kánya...

  • 2007.06.06 17:03:04koneko

    Esküvői tanácsadás porontyos módra. Köszi :))

    Az egyetlen, ami a hsz- ek alapján e témában világossá vált számomra, hogy nem hagyom, hogy beleszóljanak. Aztán majd meglátjuk..



    A témához kapcsolódóan: jelentem, nekem elég szegény volt a családom. Sem orvos, sem tanár, sem ovónéni nem kapott tőlünk soha pénzt, ajándékot. És mégis mindig mindenhol megkaptuk a megfelelő figyelmet, szeretetet, stb. ahol nem, ott a píz sem sgített volna.

    Aki akar adni, az adjon. Csak ne várják el. Szerintem monnyonle az a doki, aki elvárja a hálapénzt mindenkitől.

    A tanároknak/ovónéniknek/dadusoknak pedig véleményem szerint vagy sk ajándék a gyerektől vagy vásárlási utalvány.



    Mi már családon belül is így ajándékozunk. Pénz, vagy vásárlási utalvány és mellé egy személyes apróság. Lehet, hogy ez gázos egy kívülállónak, de: nem szeretnék tizenöt ugyanolyan könyvet, porfogó kacatot, olyan ruhát, amit nem veszek fel és olyan lakberendezési tárgyakat, ami ízlésem ellen van. Pláne ha utána még 30 év múlva is számonkérik,hogy miért nem hordom, hol van.

    A személyre szabott apróságnál pedig nagyon ötletes tudok lenni, és a család többi tagja is..



  • 2007.06.06 17:21:40szanna

    Koneko! Ha a családon belüli ajándékozásról van szó, egyetértek veled maximálisan. De mint tanár, nekem elég a személyes kis apróság, ne adjanak pénzt vagy utalványt.

  • 2007.06.06 18:01:03LadyN

    Gimiben osztálypénz:

    Ofőnk szedte, nagyon jól gazdálkodott vele, mindig ebből mentünk oszálykirándulni. Nagyon keveset kellett év végén hozzátenni, és nagyon jó helyekre mentünk kirándulni, mindig 3 napot, és külön busszal.



    ajándék:

    4. év végén kaptak a tanaraink ajándékot, magunk szerveztük, és a szerenádozás alkalmával kapták meg tőlünk (ami a ballagásunk után volt este/éjszaka/hajnalban). Akik közel álltak a szívünkhöz személyes ajándékot kaptak (pl ofő: Matek/Fizika szakos, mindig barna köpenyben tanított

    --OFF: Alvómackó! Na ki volt az ofőm? Karinthys voltam ;-) ON--

    vettünk neiki egy újat és mind aláírtuk. Kapott még egy facsemetét, amire mindannyian rászórtunk 1-1 lapát földet. Nagyon örült neki; fotós biosz tanár kapott egy fotóalbumot az elmúlt 4 év "arhív anyagával". Nagyon meghatódott. A felsorolást még nagyon sokáig folytathatnám...).

    Szerintem simán a diákokra kellene hagyni ezt a dolgot, mint a fenti példa mutatja, nagyon jó dolog sülhet ki a dologból. Nem mellékesen az osztályót is összekovácsolja...





    Jaja, ez az első ilyan hosszú hozzászólásom... :-)

  • 2007.06.06 18:06:20koneko

    Szanna! Én értem. Csak a kedves szülők egy része nem érti, hogy a kínai porcelán padlóváza, ami két méteres, három nyelven beszél, perfekt zongorázik és mosogat, az nemcsak túlzás, hanem baromság is.

  • 2007.06.06 18:16:28Alvomacko

    koneko: nálunk pénz van. Mármint ajándékba. Aztán megmutatjuk, hogy mit vettünk rajta vagy legalább felhívjuk az ajándékozót és elújságoljuk neki, hogy mit vettünk.

    Én most pl. vettem magamnak két könyvet előre a szülinapomra, anyu meg kifizette. De cserébe ő rejtegeti a meglepimet. :-)

  • 2007.06.06 18:18:50Alvomacko

    LadyN: jesszus! Ki vagy? :-)

    Az ofődet tudom! Most is úgy jár. És képzeld! Szeptembertől az én nagylányom is oda fog járni. Kéttannyelvűbe. :-)

    És most baromi büszke bezzeg anya vagyok. :-) Bocsánat.

  • 2007.06.06 22:01:32LadyN

    Alvomacko!

    99ben végeztem, Nati vagyok.

    Wiwen már leveleztünk (ok, gondolom, nem csak velem...)



    Sztem Kokó volt az ofők gyöngye, nagyon szerettem.



    Nagylányodnak gratulálok!!!! Bezzeg én csak emelt szintűs voltam... ;-)





    Többiek! Bocsánat a magánkodásért!!

  • 2007.06.06 22:03:57Alvomacko

    LadyN: nahát! Micsoda kicsi ez a világ. :-)



    És babázol már?

  • 2007.06.06 22:11:20LadyN

    Sajnos még nem, bár már nagyon szeretnék. Kicait még várni kell :-(



    De titeket lelkesen olvasgatlak már elég régóta, úgyhogy mire odajutok trükkök/ötletek/tudnivalók egész tárházával leszek felvértezve!!;-)

  • 2007.06.06 22:28:06Memme

    Kira, ez nem rossz ötlet, de elsősorban az én családom a problémás :-(



    Jah, LadyN, én a nyelvvizsgámon kedden a porontyos emlékeimből írtam 200 szavas fogalmazást gyereknevelés témában! Úgy fejeztem be, hogy "jesszusom, egy egész könyvet tudnék írni a témáról, pont mint dr Spock tette, de nem teszem. tapasztalat és gyerek nélkül csak kiváló elméleti anyaként funkcionálok"... :-)))))

    ÚGYHOGY PORONTY, KÖSZ SZÉPEN!!! :-)))

  • 2007.06.07 08:31:31Aurin

    Koneko: hajrá!

    Így igaz, evribádi kuss. legyen olyan, ahogyan Te és a leendő férjed szeretné. a Ti napotok, a Ti emléketek lesz egy életen át.

  • 2007.06.07 16:24:01szanna

    Most ment el két extanítványom, hoztak egy szál gerberát pedagógus napra. Jobb későn, mint soha. :))



    Most hízik a májam rendesen.

  • 2007.06.07 22:22:09Memme

    Szanna, akkor te tudsz valamit :-))

  • 2007.06.15 16:01:40beste

    nekem egyszerű volt idén. Karácsonyra kaptam ügyféltől, partnertől 1 kicsi doboz csokoládét, és 1 kisebb tasak gyümölcsteát. Mindkettő igen-igen magas minőségű termék, amit átlag honpolgár nemigen vásárol meg. Azt kapta tőlünk karácsonyra a két óvónéni. ÚÚÚgy örültek.... :-)))

  • 2007.06.15 16:03:00beste

    ja, és év végén, amikor évzáró volt az oviban, már a kapuban gyűjtöttek pénzt az óvónénik, úgyhogy ott "leadóztam" a kapuban, ezért úgy gondoltam, hogy hagyjuk a többit.....

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta