SZÜLŐSÉG

Védtelen porontyokat bódítanak a reklámok

2007. február 21., szerda 08:58

Amikor gyerek voltam, elhatároztam, hogy csinálok egy olyan saját bejáratú videókazettát, amin csak és kizárólag reklámok vannak. Ha jól visszagondolok, és most már van mihez mérni, az akkori reklámok teljesen bárgyúak és ártalmatlanok voltak számunkra. Mert akkor maximum cascót akartunk kötni, meg menni a Skálába, vagy Traubit akartunk inni, vagyis talán inkább kérni, s esetleg egy országgal csettintettünk, hogy müszi.


Ma már másról van szó. Már nem a humorérzékünkre akarnak hatni, már nem csak arról van szó, hogy van egyfajta üdítőital és tessék azt inni, mert mást úgy sem tudsz. Ma már vágyat keltenek bennünk.

A mai reklámok komoly tudományos kutatások, vizsgálatok alapján készülnek. A gyerek már nem Pistike csupán, hanem célcsoport, melyet jól megfigyelnek, az érzékeny pontjaira hatnak. És bizony, már most elkezdik ütni a vasat a reklámszakemberek, hogy hogyan tudják már a másfél méter alattiakat is fogyasztóvá tenni, sőt, a felnőttkori vásárlási szokásaikat is simán tudják alakítani. Még az a szerencse, hogy itt vagyunk mi, szülők, akik vívhatjuk a sokszor szélmalomharcunkat az egész reklámiparral.

A helyzet az, hogy sokszor, tudat alatt én is elhiszem, amikor egy feszes hasú tinédzserrel reklámozzák a szemránckrémet, hogy én is hamar fiatalodok 15 évet, ha magamra kenem azt a tuti szert. Sőt, hajlamos vagyok arra is, hogy azt az illúziót keltsem magamban, mintha a mosóporon múlna, hogy milyen rendezett a nappalim és úgy az egész életem.

Mihez kezdjen akkor a gyerek? Kutatások bizonyították, hogy 4-5 éves kor alatt nem is nagyon tudnak különbséget tenni a reklámblokkok alatt érkező ingerek és az egyéb műsorok között. Hogyan tudja felfogni, hogy attól, hogy ha valami nem dínós dobozban van, még sokkal finomabb is lehet, mint egy mesefigurás termék?

Mert egyrészt vágynak arra, hogy megfogják azt a dög mackót, dínót, kutyát a dobozon, hát hogyan nem értem én ezt meg? Másrészt bizony már elég hamar elkezdődik a menő és ciki kérdéskör kibontakozása, amikor ciki, ha nálunk sima, natúr joghurt van, és mondjuk nem tetoválós matricás. Meg különben is, a reklámban anya mosolyogva nyitja ki a csokoládét az egész falunak.

Nemrég néztem a lányom táncelőadását és szörnyedtem. Mert a 14 éves lányokon olyan háj rengett, ami a mi korunkban az első gyerek után volt ildomos. Hát elért hozzánk Amerika, bár azt hiszem, nem erre vágytunk. A gyerekeknek reklámozott ételek nagy százaléka túl cukros, sós és zsíros. Tehát egyáltalán ne csodálkozzunk, hogy a chipsen felnőtt tinédzserek olyanok, mint a hízott malac. Ma Magyarországon minden negyedik gyerek túlsúlyos.

Amikor a nyolcvanas években néztük a külföldi filmeket, hullára röhögtük magunkat azon, amikor bemondták, hogy ez itt a reklám helye. Ma szintén jókat derülünk azon is, amikor az alig használt 3 éves eljátssza a legújabb tisztítóreklámot, szó szerint, tökéletes hanghordozással. Azon viszont már kevésbé szórakozunk, amikor felelősségre von a gyerek, hogy az öccse fenekét miért nem azzal a kenőccsel kenem, amit manócska mamája használ a reklámban, talán nem akarok neki mindent megadni?

Míg a svédeknél teljes tilalom van a gyerekeknek szóló reklámok terén, az olaszoknál 14 év alatti gyerek pedig nem szerepelhet reklámfilmben, addig nálunk még a hiteleket és a wc-papírt is reklámozhatják. Ne is beszéljünk a gyerekcsatornákról! Ünnepek közeledtével, olyan szinten ömlesztik a gyerekekre a legújabb játékok reklámjait, hogy szülő legyen a talpán, aki állja a sarat és nem csúszik be a fa alá, vagy a nyuszi fészkébe néhány egetverő botorság. Esetleg egy bólogatós kutya, pisilős kiscica, társasjátéknak nevezett érthetetlen, fröccsöntött izé és tucatnyi plüss és műanyag valami.

Felmerül bennünk a kérdés, hogy miképpen tudunk hárítani, mert legtöbbször csak azt tehetjük. Azon kívül, hogy nem használjuk a tévét, nem engedjük közösségbe a gyereket, csukott szemmel közlekedtetjük. És persze ezek a végletek.

Egy egészséges légkörben felnövő, a világra nyitott gyerek megérti, hogy mi az, ami hasznos dolog és értelmes, mi az, amire szüksége van és meg is engedheti a család magának. Meg kell tanulniuk dönteni, lemondani, mérlegelni, mint ahogy később, egész életünkben ezt tesszük. A gyerekeket célzó reklámok azonban komoly erkölcsi problémákat vetnek fel, amiket elsősorban mi, szülők tudunk egyelőre megoldani. Mert amíg mi átkapcsolunk, pisilünk, fürdünk és cigizünk, addig a gyerekeink vágyódnak, nem csak szórakoznak a reklámokon.

win

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2007.02.21 23:05:45marcangoló

    Nyuli, igaza is volt szerintem az ismerősödnek, mi sem átallunk a gyerek előtt vitatkozni. De ha pl. az apukája megtiltott valamit neki, akkor (ha nem is értek ezzel teljesen egyet), nem avatkozom bele, vagy nem "mentem meg". És vannak olyan dolgok, amiben abszolút egységesek vagyunk egymástól függetlenül. :-)

  • 2007.02.22 01:37:18Tori

    Ezen már egyszer kiakadtam, de akkor újra: miért kell nekem a Minimaxon arcomba nyomni a Rákellenes Liga egy százalék-kérését? Konkrétan a célközönség, a gyerekek adójára ácsingóznak? Mert innen üzenem, hogy nekik még nincs pénzük! Tök dühítő. Ez az egész egyszázalék-gyűjtés. Megint tele lesz minden depressziós óriásplakátokkal.

  • 2007.02.22 08:44:11eszter

    Nyuli, marcangoló álláspontját osztom. Gyerek előtt vitázni lehet (kultúráltan), de az őt érintő kérdésekben jobb az egység, különben később csak kihasználja.



    Tori, nekem is ez a halálom. Az 1%os óriásplakátok. Sztem az emberek 90%a tudja plakát nélkül is, hogy hova akarja adni a pénzét. A döglött kutya az út szélén bennem sem ébrszti fel, a 'ja, tényleg, szegény kutyusok, inkább oda' érzést.

  • 2007.02.22 09:08:15hanna

    Szia Eszter!

    Sajnos felmérések bizonyítják (még a tavalyi egyszázalékkor olvastam a narancsban), hogy sokkal többen adják a reklámozottaknak, és ezért hiába megy rengeteg el a reklámra, amit a jó célra fordíthatnának, megtérül. Ugyanis amiről nem tudsz, annak adni se tudsz. Engem az dühít, hogy miért van kötelező egyházi egyszázalék? Én pl odaadom egy egyháznak, de a családunkban senki más nem vallásos, sőt, és ezért mind visszaszáll az államra, pedig ha lehetne ezt is civileknek, akkor ők annak adnák, de persze ez az egyházaknak nem feküdne. És ők jobban tudnak lobbizni, mint a kis civilek.

  • 2007.02.22 09:23:19lii

    hanna: az egyházi 1%-ot lehet vmilyen költségvetési előirányzatra is adni (pl parlagfű-mentesítés, bűnmegelőzés). én mindig kiválasztok ezek közül egyet, mivel nem vagyok vallásos. persze ellenőrizni nem szoktam, h. télleg arra a célra fordítja-e állambácsi, de legalább minimális mozgásterem volt, h. válasszak.

  • 2007.02.22 09:34:39eszter

    aha, értem. Hát úgy látszik többre értékelem az embereket. Én tudom, hogy pl a sulinak szeretem adni, anyukám minden évben más-más gyermekbetegségnek szenteli, amit az interneten keres meg, apukám minden évben a piaristáknak adja, és így tovább. Levontam egy rossz következtetést a körülöttem élő emberek statégiájából. De végülis logikus...

  • 2007.02.22 09:36:06eszter

    Ui: katolikusként is csak azt tudom mondani: az egyház egy nagy maffia....ezt nap mint nap tapasztalom. Írok majd egy könyvet az ÉN vallásomról, ami nem a papok arany ruhájáról, a demagóg szövegekről, a kötelezően beszedett pénzekről, és megszokott, mormolt imafűzérekből áll.

  • 2007.02.22 09:40:06jidele

    sztem nincs gond az 1%os hirdetésekkel-a sok marketing guru legalább vmi hasznosra is fordítja a tudását, nem csak betét reklámokra. Mert hát honnan tudjam, hogy van XY alapítvány, ha nem látom a hirdetését?

  • 2007.02.22 10:13:46titi

    A reklámok...

    Olyan szívből jövő, spontán módon tudok üvölteni egyiktől-másiktól, hogy az én drága fiam már 2 évesen tudta utánam csinálni.

    nagyon hamar elkezdtem neki nyomni az adalékanyagos ellenkampányomat is. volt idő, amikor az E betűket összegyűjtő kisfüzettel jött velünk bevásárolni.

    sajnos, még így is találnak rajta fogást, de nem lett belőle csipszkólával gyerek márkamániával.

    nagyon büszke vagyok az okos kis fejére!

  • 2007.02.22 10:32:02Csöre

    Tévénk nincs, mese-dvd van, jó sok, de még ahhoz is kicsi. Éppen most készülök nagyobb tétel diafilmet rendelni (külön jó pont, hogy a magyar mondák sorozatban van egy Botond című epizód is). Nekem nem hiányzik a tv, egyvalamit hiányolok így: az olasz nyelvű csatornát. Lévén hogy olasztanár vagyok, és így sajnos semmi gyakorlási lehetőség. (Na de semmi rinya, húsvét előtt megyünk Rómába, o sole mio, de jó is lesz...)



    Van ismerősünk, akinek a kislánya nap mint nap szívesen megnéz néhány epizódot a Pom-pomból, aztán szépen kikapcsolja. Én egyszer mutattam a kicsimnek az egyszervolt.hu-ról egy rövid animációt (a Gryllus-féle kárókatonásat, ha valaki ismeri), amit többször (sokszor) újra lejátszatott, majd amikor már úgy döntöttem, hogy elég és kikapcsoltam, óriási hiszti kezdődött (különben ez nálunk szinte ismeretlen) és fél nap volt, míg rendezte sorait. Ó, egyébként ez nem taljesen igaz, amit írtam, a Madagaszkár főcímdalát is többször látta már (Riszálod úgyis-úgyis...) és olyankor riszálja úgyis-úgyis... Meg egyszer azon kaptam őket az apjával (ő a fő tv-ellenző), hogy Pityke őrmestert néznek számítógépen. :D



    Apukám nagy tévénéző lett az évek során, de ha náluk vagyunk, rögtön kikapcsolja, csak az időjárásjelentést kell néha megvárni (és ha tudná H. Bóna Márta, hogy ilyenkor mekkora szemekkel nézik egyesek, el se hinné.)



    Egyébként tudja valaki, hogy mi (volt) az a müszi? Csak hogy évtizedes tudatlanságomat eloszlassam végre.

  • 2007.02.22 10:40:58jidele

    Íme a titok: Mezőgazdasági és Ügyvitelszervezési Intézet. És még néhány érdekesség: http://reggel.hu/index.php?apps=cikk&cikk=4469

  • 2007.02.22 10:42:19lii

    MÜSZI: google barátom álláspontja sem egységes az ügyben, de vmi Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Számítástechnikai Intézet, vagy hasonló. aki tudja esetleg pontosan, engem is nagyon érdekelne most már :))

  • 2007.02.22 10:43:55jidele

    én az első találatra rábuktam;)

  • 2007.02.22 10:55:40Anyatünde

    TV-ről bővebben majd később... Nekünk nincs, mese-DVD van számítógépen. (Thomas, Kukori, Mekk mester, ilyenek) Ha itthon vannak a nagyok hét közben , akkor szoktam betenni, ha a picit altatom. Nála ez szopizással egybekötve megy, és a nappali alváshoz ténylegesen el kell aludjon szopi közben. (Este nem feltétlenül)



    OFF: Eszter: "katolikusként is csak azt tudom mondani: az egyház egy nagy maffia....ezt nap mint nap tapasztalom."

    Gyakorló katolikusként számomra ez így kategorikusan kijelentve kicsit durva. Gondolom, példákat is tudnál... Én meg az ellenkezőjére IS.

  • 2007.02.22 11:00:15lii

    ha vki esetleg nosztalgiázni szeretne, min bódult ő védtelen poronty korában, annak ajánlom ezt a linket:

    http://gergoke.hu/reklamok

  • 2007.02.22 11:06:07lii

    (különös tekintettel a 219.-es számú reklámra :)

  • 2007.02.22 11:20:40jidele

    még egy kicsit visszatérve az 1%ra: ha lenne mit, én annak az alapítványnak adnám, ahol önkénteskedem. De ez egy pici alapítvány, csak egy éve jogosult az 1%ra-kevesen ismerik, és még kevesebben tudják, hogy nekünk is lehetne adni. Pedig sztem nagyon fontos, amit csinálunk, és szükségünk van a támogatásra. Nincs pénzünk óriásplakátra, vagy tv reklámra, de ha lenne, hirdetnék úgy is. Ugyanis a civil szervezeteknek ez a talponmaradást jelentheti. Iszonyú nagy baj Magyarországon,hogy nincsen működő civil szféra, és ilyenkor legalább az emberek láthatják, hogy ez ezer szervezet dolgozik a legkülönbözőbb ügyekért. És a legtöbben nem olyan óriásiak, mint mondjuk a vöröskereszt, sokan iszonyú kicsi szervezetek, ahol önkéntesek a szabadidejüket feláldozva dolgoznak vmiért, amit a társadalom szempontjából fontosnak tartanak. És sztem nagyon fontos, hogy az emberek úgy döntsék el, hogy kinek adják, hogy ismernek sok szervezetet és sok célkitűzést. Meg lehet, hgy az 1%ot odaadja ennek, de adakozik a másiknak, mert azt is fontosnak tarjta. Nyilván abszolút szubjektív, kinek mi fontos: apu pl. egy kórház alapítványának adják, ahol a testvéremet meggyógyították. És sztem nem baj, ha egy gyerek lát ilyet: lehetőséget ad elbeszélgetni a másságról, a társadalmi felelősségről, ilyesmi.

  • 2007.02.22 12:13:23napos oldal

    Nálunk nincs tévé jópár éve, nem hiányzik, este dumálgatunk, szöszmötölünk, férjem gyakran néz lövöldözős-gyilkolós-véres filmet szgépen (monnyon le), én inkább olvasok. Rengeteg dok. filmünk is van. Vannak jó dolgok a tévében, de sok a rossz is, ezek miatt nem kell, mert nincs annyi önuralmunk, hogy kikapcsoljuk, amikor szeretnénk. Azt az imázst ápoljuk magunkban, hogy a tévé maga a szőröslábú ördög, de csak azért, mert gyengék vagyunk és nem akarjuk ide beengedni.



    Így a tévé egy egzotikum, nyaralás alatt pl. "asztaaa, itt van tévé..." (De olyan szar műsor ment, hogy nem is néztük. Bezzeg a mi időnkben...)



    Hanna, az evés az én férjemmel is konfliktus. Remélem, idővel belátóbb lesz, és nem eszik hülyeségeket.

  • 2007.02.22 14:06:48eszter

    Anyatünde, ezt nem sértésnek szántam. Azért írtam, hogy katolikusként, mert én is gyakorló katolikus vagyok, ezt a nézetemet nem is hirdetem fennhangon, csak nektek panaszkodom.

    példák: hát az utóbbi időben akadt bőven. Az egészet kezdhetném a gyerekkoromból, ahol a papbácsinál tett látogatásunk alkalmával egy akkora pornógyűjteményre bukkantunk,hogy hihetetlen. Nem is próbálta rejtegetni (annyit nem is lehetett volna). Ott kezdtem meginogni, aztán ugye hallgattam egy-két prédikációt, ahol papok politizáltak, pénzt gyűjtöttek, lecseszték az egybegyűlteket, hogy miért csak ennyi meg annyi jött össze, és még nem tartok a kamaszkoromnál sem. Komolyan.

    Egyelőre nem látok jobb megoldást, mint szemet húnyni a formaságok, a fényűzés, a pénzszórás, a vizet prédikálás felett egy mégiscsak mélyen gyökerező, belülről fakadó hit érdekében. Szekta tag nem szeretnék lenni, vallásokat próbálgatni sem, a gyerekeim előtt meg hiteltelen sem szeretnék lenni. De sajnálom, hogy az évezredek oda vitték ezt a vallást, ahol most van.

    A legdurvább, ami most a nővéremék esküvőjekor történt....a sógorom nem vallásos, de becsületesen eljárt jegyesoktatásra, hogy megértse, miért is szeretné a testvérem ennyire az egyházi esküvőt. Több hét elteltével én is, a nővérem is szégyelltük magunkat a pap és az egyház nevében, szerencsére meg tudta értelmesen magyarázni, hogy mi az, amit ebből az egészből kiszűr. De ez egy hosszú sztori.

  • 2007.02.22 14:19:55Leona

    Megmondaná vki, hogy mi a gond a Micimackóval?

    Szerintem aranyos, eltérő személyiségekkel (ami sztem mások-a másféle emberek elfogadására ösztönöz), s a történetekben általában az a tanulság, hogy milyen fontos dolog a barátság, és mennyivel többet érnek az emberi kapcsolatok az egyéb- pénzben mérhető értékeknél. Én egyáltalán nem bánom, hogy a lányom őket választotta kedvencnek. Sőt, mivel a nyuszi lett a kedvence, még varrtam is neki, mert nem lehetett boltban kapni. Tudom, megy a marketing is, nyomják őket ezerrel. Ez a része nekem sem szimpi, de ettől még nem utálom ki őket az életünkből. Ugyanúgy szeretjük őket, mint Pom-pomot, a kockásfülű nyulat, vagy Dömdödömöt, vagy Süsüt. Tényleg, azt is kellett varrnom. Nem azért, mert reklámozták, hanem mert a gyerek szivéhez nőtt, mint barát...

    Reklámokat (ált. tévét) ritkán nézünk, nem nagyon fordult elő, hogy bármit követelt volna a gyerek a reklámból. Ha mégis megtetszik neki a tévében vmi, ugyanúgy megbeszéljük, hogy azt miért ne, vagy miért igen, ahogy a boltban is.

    Ja, és rengeteget olvasunk. (Sok Micimackót is....)

  • 2007.02.22 14:26:25Leona

    Eszter, én egyáltalán nem vagyok vallásos, de nem lehet, hogy csak nem a megfelelő emberekkel (papokkal) találkoztatok? Akiket én ismerek, azok nagyon kedves, értelmes, modern gondolkodású emberek, és az Alsóvárosi ferencesek is kívülről nagyon szimpatikusak! (Utóbbiakat személyesen nem ismerem.)
    Bár bevallom, ilyen pornófilmes sztorit is hallottam, szülővárosomban volt ebből egy nagy botrány anno...

  • 2007.02.22 15:16:55kaposztalepke

    na, a TV-dologba nem mennék bele, mert agyreek a tv-szgép előtt most pont aktuálissá válni kezdődő probléma...alapvetően a Ranschburg-könyvvel (GYerekek a képernyő előtt) egyetértek, ésszel lehet hazsnos, szelektálni kell, és korlátozni...a megvalósításban és a következetességben gyenge vagyok mostanában néha, a kicsi olyan roszsul szopizik, stb, ha a nagy ugrálk körülöttünk, akkor pláne, így megesik, hoyg én zavarom el egy kisvakondra,. csak hagyjon minket békén:(( de még igyexem, próbálkozom, stb..



    csak gyorsan átfutottam, nem tudom biztosan, hogy manci gyorséttermes kérdésére válaszolt-e vki...

    valóban észre lehet venni, hogy a gyerekek odavannak érte, és sok felnőtt is..én is terhesen, amikor semmit nem kívántam, a gyorséttermi kajákért odavoltam (inkább csak gondolatban, erőt vettem magamon, csak ritkán ettem)...nyilván nemt udom, hogy holt tuti info-e, de én azt hallottam, hogy vmi spec ízfokozót hazsnálnak, ami ugyan természetes anyag, vmi tengeri algaféleségből vonják ki, viszont bizonyos szinten ugyanúgy fizikai függést okoz, mint pl a kábítószerek...nyilván nem öl meg, meg ilyesmi, nem méreg, csak éppen egy idő után nagyon kívánja az ember..

  • 2007.02.22 15:25:10Kékfelhő

    nem tudom, régen szerettem Mekibe járni, ez volt vagy 13-14 éve, de újabban nem bírja a gyomrom



    lehet, hogy így védekezik öregedő szervezetem a sok méreg ellen? :)

  • 2007.02.22 15:30:12a:a

    Kékfelhő: vagy a Te szenyóidba már nem tettek algaizét, mert nem Te vagy a célközönség :-))) mellesleg már én sem vagyok az, sztem egyértelműen a 12-20 év közötti korosztályra utaznak, de kábé félévente egyszer bezúdulok, és eszem valamit, többnyire halas szendvicset, mert egyszerűen megkívánom.

  • 2007.02.22 16:01:14Kékfelhő

    én a bigmac-kel voltam így, de már ez is elmúlt

    tényleg öregszem ezek szerint :)

  • 2007.02.22 16:06:18a:a

    Kékfelhő: akkor most jönnie kell egy újabb szenvedélynek - mit szólsz a Gerbaud-hoz? Bár ahhoz még egy kicsit öregedned kell ... :-)))

  • 2007.02.22 17:38:57eszter

    Leona, én nem 3, hanem kb 23 papról beszélek (30 éve, minden vasárnap mise, 24 éves koromig pedig minden héten 1 hittanóra), és nem állítom, hogy nincs kivétel, sőt, nem is a papokról beszélek, hanem a rendszerről, ami lehetővé teszi, hogy a papok egy része olyan amilyen. Valami nem stimmel.

  • 2007.02.22 18:00:17marcangoló

    Eszter, gondold el, kik választják ma a papi hivatást, tudván, hogy milyen lemondásokkal jár, és tudván, hogy milyen kísértések érik az embert... Az általam ismert fiatal papok egy része radikális, a többi szenvedélybeteg (jó, ha csak iszik). Az idősebbek már jól /jobban bírják. Valahol azt olvastam, hogy a vatikán talán már nem zárkózna el a cölibátus eltörlésétől. Sokat javítana szerintem a helyzeten.

  • 2007.02.22 18:00:53kaposztalepke

    eszter: valóban ez a kiábrándító...nekem alapvetően az egyházrendszerekkel mint intézmények van bajom, és amit ez hoz magával.

    Gyerekkoromban kisvárosban egy papot ismertem, és hát nőügyeitől volt hangos minden, meg a többi..és tizenegykétéves fejjel arra jutottam, hogy ha van Isten, tuti nem ilyen embert választ földi helytartójának, úgyhogy nagyon nem stimmel valami...

  • 2007.02.22 18:06:11marcangoló

    Ó, azt nálun is lehetett tudni, hogy a papnak és a kántor csajnak van egy közös gyereke, akit a nő szülei nevelnek. Szegény, egy normálisabb rendszerben boldogan élhettek volna hárman együtt. Így az egyház megelégelte a dolgot, és két különböző helyre rakták őket. Tudom, ki lehetett volna lépni, meg minden, de gondolom a pap szerette a hivatását (is).

  • 2007.02.22 18:13:23gyöngy1

    Hogy Micimackóval nekem mi a gondom? Nekem nem vele, hanem a Disney agresszív marketing-stratégiàjàval van gondom: a csapból is az folyik.

    Nàlunk a megszorító intézkedés csak a sajàt vételekre korlàtozódik: én nem veszek Disney-s terméket. Természetesen a tévében nézheti (én is megnézem), ajàndékba kaphat mindent. Ha megtehetem akkor inkàbb veszek plüss Pingu-t, Népmesék DVD-t vagy Kisvakond-könyvet.

    Ami az egyhàz-témàt illeti; én nem vagyok vallàsos. Szüleim neveltek így mert önekik nagyon rossz tapasztalataik voltak az egyhàzzal (föleg nöügyek, illetve aktív politizàlàs). Bàr ez régen volt (40-50-es évek, és falun és kisvàrosban)(www.gyongy.skyblog.com)

  • 2007.02.22 18:56:35cozumel

    TV temahoz: en vallom, hogy rengeteg informaciot a tvbol szivtam fel. A mai napig igy vagyok ezzel, imadom a fekete-feher mult szazadi dokumentum filmeket, a vilagjaro musorokat (tudom, hogy mindenhova nem fogok eljutni) es filmrajongo is vagyok.



    Tv filmek es musorok hatasara kezdtem bizonyos temak utan erdeklodni, jartam konyvtarba, hogy melyebben beleassam magam.



    Emlekszem, 10 ev koruli lehettem, amikor a Gyokerek ment a tvben (70es evek). Engem akkor ledobbentett a tortenet, szerencsere a szuleimmel teveztem mindig, es ok sokat meseltek, meg hasonlo temaju irodalmat is ajanlottak.

    Igaz, kisse koran ero tipus lettem, viszont emiatt, hogy nem volt nalunk tabu tema, vegtelenul nyitott is.



    Nincs semmi baj a XX. szazad talalmanyaval:-)



    A doboz is olyan, mint a csoki: csak akkor karos, ha mertektelenul fogyasztjuk. Nalunk teveznek a gyerekek, naponta atlag 3X 20 perc, ennyi egy rajzfilm. Megy angolul en meg narralok magyarra:D:D:D

  • 2007.02.22 19:18:02cozumel

    Amugy a Szaddam esethez csak annyit: ugye bemondjak otthon is, hogy keremszepen itten most idegborzolo kepsorok kovetkeznek, ha nem birjak, hagyjak el a szobat, de legalabb a kolkot kuldjek ki....

    Minek nez egy gyerek ilyet???

    En spec felnottkent nem neztem meg, mert nem fer bele az ertekrendembe, hogy azon szornyulkodjem, amint egy embernek elroppan a nyaka, es volt-nincs, egyik pillanatrol a masikra.
    A halaltusa latvanyan mit lehet elvezkedni???

  • 2007.02.22 20:01:08Tori

    Disneyékben általában a tisztelet teljes hiányát tudom utálni. Hogy úgy kezelik Micimackót, mintha a saját szüleményük lett volna. Hogy olcsó nyálfolyamot csináltak a Kis hableányból és a Notre Dame harangozójából is. A hülye pontatlanságaikat is utálom, hogy Herkules anyja Héra, hogy csak egyet említsek. Vagy hogy Bambi felnövekedve őzgidából szarvassá mutál. Vagy hogy Baluból egy dudorászó idióta lett a dzsungel tanítója helyett. Hogy Alíz kalandjait Csodaországban egybemosták Tükörországgal. Hogy szarnak bele mindenbe, csak pénzt hozzon. És LOPNAK ezerrel. Lásd még Oroszlánkirály.

  • 2007.02.22 23:24:15gyöngy1

    Off: Gyakorlatomat töltöttem gimiben, érettségizö osztàlyban tanítottam.

    Leadtam egy dalt: Quasimodo, Frolo és Phoebus dalàt. A kérdésem ez volt: Mi a címe Hugo müvének amelyböl ezt a rockoperàt készítették. Kivétel nélkül az osztàly ràvàgta, hogy a Notre-Dame-i Toronyör.

    Franciatanàruk a hàttérben irult-pirult...

  • 2007.02.23 08:11:59Leona

    Tori, én nem a Disney-meséket kérdeztem, csak a Micimackót. Nekem sem tetszik, hogy sajátjukként kezelik, de láttam az övékénél 100*borzalmasabb "továbbgondolást". És azt gondolom, azért, mert rosszul nyomulnak, én nem tiltom le a lányt a "barátairól". Érdekes egyébként, hogy a többi meséjük a lányomat sem annyira érdekli. A mackó koma és társai valszeg azért arattak ily nagy sikert nála, mert számára is a barátok a legfontosabbak. És igazad van, ha már mesét csinálnak történelmi, irodalmi szereplőkből, ügyelniük kellene a pontosságra, mert sajna a gyerekekben rögzül a helytelen információ! Nem irigylem azt a tanárt akinek bizonygatnia kell, hogy Herkules anyja nem Héra (tényleg így van a mesében? Döbbenet!)

    Vallás: Eszter, én nem bizonygatni akartam, hogy a papok nem olyanok! Saját vallásosságom nemléte is annak köszönhető, hogy olyan a többség, amilyen. Csak úgy vettem ki, hogy neked fontos a hit, és arra próbáltam célozni, hogy vannak talán olyan hitközösségek, ahol talán te (ti) is jobban éreznétek magatokat. Meg hogy talán megérné a váltás. Tudom, mennyire fontosak az egyháznál mostanság a "körzetek" (brrrr....), de nem hiszem, hogy elzavarnak bárkit is csak azért, mert nem a körzetben él. (Mi pl. Alsóvároson lakunk, de az egyik lány Apátfalván, a másik a Dómban lett keresztelve.) Szóval az előző kommentemet inkább biztatásnak szántam.

  • 2007.02.23 11:10:33Picinger

    eszter 2007.02.22 09:36:06 Ui: katolikusként is csak azt tudom mondani: az egyház egy nagy maffia....ezt nap mint nap tapasztalom. Írok majd egy könyvet az ÉN vallásomról, ami nem a papok arany ruhájáról, a demagóg szövegekről, a kötelezően beszedett pénzekről, és megszokott, mormolt
    Sokaknak nem fog tetszeni, de én Eszterrel értek egyet! Nem hiszem, h a hitemhez szükség lenne arra, h papokat tartsak el, (kocsi, kertes ház, utazgatások, stb.) és még lelkiismeret furdalást is okozzanak azzal, h nem tízezrest dobok a perselybe... hányni tudnék tőlük...


    marcangoló
    Ó, azt nálun is lehetett tudni, hogy a papnak és a kántor csajnak van egy közös gyereke, akit a nő szülei nevelnek. Szegény, egy normálisabb rendszerben boldogan élhettek volna hárman együtt. Így az egyház megelégelte a dolgot, és két különböző helyre rakták őket. Tudom, ki lehetett volna lépni, meg minden, de gondolom a pap szerette a hivatását (is).
    Elvileg ha ez kiderül, a papot ki kellene tagadni, de mivel annyira kevesen vannak, úgy próbálták meg "eltitkolni", h jó messzire küldték őket egymástól. Szokás az ilyen...

  • 2007.02.23 11:23:03druantia

    A papok is csak emberek. A fiamat szándékozzuk megkereszteltenti, igaz, nem itt a mi körzetünkben, mert én sem nagyon csípem a mi papunkat. A kis faluban lesz a keresztelés, ahol az apukám született. Ott most egy fiatal, 29 éves pap dolgozik, szerintem nagyon jó fej.

    Furcsa ilyet mondani egy papról talán, de ő pl. nem problémázott azon, hogy nincs apuka, hogy egy kis kápolnában szeretnénk a keresztelést, mise nélkül, hogy én még a Miatyánkot se tudom, nem járunk templomba, stb. Az öcsémmel össze is kacsintottunk, mert az asztalán ott volt a Delta Force 2 játék változata :-). Nem kell neki semmiféle igazolás azon kívül, hogy az öcsém lehet keresztapa (itthon egy csomó féle papírt akartak tőlünk kérni). Nem hanyag, csak emberi.

    Én sem vagyok oda az intézményesített hitekért, de a családomnak nagyon fontos ez a keresztelés, és én örülök is, ha ez a srác fogja megkeresztelni a bébit.

  • 2007.02.23 12:37:23Leona

    gyorsan pontosítok, mert félreérthető voltam: nekünk semmi kifogásunk nem volt az itteni ferencesek ellen, sőt, nekem kifejezetten szimpatikusak. A gyerkőcök azért lettek másutt keresztelve, mert van egy ismerős pap, aki a férjem elhunyt édesapjának volt barátja, osztálytársa, és emiatt ragaszkodtunk hozzá. Az első gyereknél Apátfalva volt a "székhelye", aztán áthelyezték, de a Dómban megengedték, hogy ő tartsa ott a keresztelőt, mert nehezen oldottuk volna meg, hogy az egész család utazzon ismét az ő templomába. És megintcsak azért a Dóm, mert a rokonok nagy része oda tartozik, évek óta oda jár. Ennyi.

  • 2007.02.23 12:46:58eszter

    druantia, látod erről beszélek. Tesómék valóban Isten áldását szerették volna kérni a házasságukra, és a büröktrata egyházrendszer, no meg ahova mentek valamilyen ürüggyel a markukat tartó papok eléggé megnehezítették a helyzetet. Pl tesóm benézett egy templomba, és kiderült, hogy mivel ő pusztán adminisztratív, előrelátó okokból a nagymamámhoz van bejelelnkezve, ez pedig pont annak a templomnak a körzete, a beszélgetés első 5 percében kifizetettek vele visszamenőleg 3 év egyházadót... Unakatesóm pedig papnövendék, és meséli, hogy a kispapot nagy része beleszarik, hogy mi a helyzet, azért van ott, mert ez is egy állás. Pénzt és ellátást kap, és igazából nem megterhelő a meló érte...na nem sorolom tovább.Persze, hogy emberek,és kívánok ennek a világnak egy megújuló, békés, igazi célért küzdő egyházat.

  • 2007.02.23 14:56:01Csöre

    Egy-két megjegyzés: fodrászból, orvosból (oh, pedig ez igen szép hivatás!) tanárból is van jó, kiváló meg csapnivaló. És igen, szerintem papnak lenni is egy "foglalkozás", amely egy szép hivatás is egyben (jóesetben), én pl. gyakorló katolikusként ezért nem értek egyet a cölibátus intézményével. És szerintem igen megterhelő munka, van olyan plébános, aki 3-4-5 falu szolgálatát látja el nap mint nap, és aztán este mehet haza az üres paplakba. A jelenlegi szokásjog tulképp szerzetesi életformát erőltet rájuk, pedig ez más (kellene, hogy legyen). Biztos vagyok benne, hogy többen és jobban tudnák ezt a hivatást választani, ha végre eltörölnék a papi nőtlenséget. Azt meg sztem tudomásul kell venni, hogy az egyház nem egy rendezvényszervező cég, ahol minden érdeklődő esküvőt/keresztelőt stb. vehet magának. (Tulajdonképpen akkor egészen jutényos összegekért.) Pénz: Két dolgon szoktak kiakadni: ha az államnak kell fizetni (tartsák el a hívei) és ha a hívektől kérnek pénzt (hogy jövök én ehhez...). Mindenféle legendák keringenek az egyházhoz beáramló hihetetlen pénzekről, ami végösszegében lehet, hogy tényleg egy nagy szám, de ugye ebből többnyire többszázéves templomokat kell fenntartani (ami mint turistalátványosság a nagy köznek is bevételt jelenthet, viszonylag kevesen kiváncsiak az orvosi rendelőre, vagy mondjuk a városházára), plusz iskolák (neeem, az egyházi iskolák nem dúskálnak az anyagi javakban, mint azt többen tudni szeretnék), és én nem ismerek olyan papot, akinek a fizetése elérné/meghaladná a diplomás minimálbért. (Olyat viszont igen, aki a forintokat egymás élére rakva összespórolt egy többmilliós templomfelújítást - több tíz év alatt -, meg olyat is, aki egy elhúnyt idős hívétől örökölt pénzből pótolta a háborúban elpusztult templomi csillárt.) Senkinek sem kötelező 1 százalékot vagy egyházi adót fizetni, csak akkor ne is várja el, hogy az intézményes egyház majd rohan pl. eltemetni a kedves rokont, ha arról van szó. És nem, nem gondolom, hogy valakit csak azért kell(ene) tisztelni, mert a papi pályára állt. Nekem is vannak gondjaim: itt a környéken még nem találtam olyan atyát, aki nem politizál és nem beszél szörnyen kenetteljes hangon. Természetesen ismerek ilyeneket, csak akkor sokat kéne utaznom vasárnaponként. Viszont egyes hozzászólások bennem olyan érzést keltettek, mint amikor összeülnek emberek és szidják (úgy általában) pl. az orvosokat (mindegyik csak a markát tartja)/tanárokat (hiszen elég gáz mindegyik, nemdebár?), akikkel szemben ez azért elég igazságtalanság lehet.

  • 2007.02.23 16:07:04B-

    Gyorskaja: szerintem a zsír és a só miatt vonzó, nem kell ehhez adalékanyag. A zsír kiemeli az ízeket (jó példa erre, ha tejet öntesz a teába vagy tejszínt valamilyen levesbe: sokkal jobban érzed az ízeket), és evolúciós parancs is, hogy zsíros, sós és édes (gyümölcs=vitamin) kajákat együnk.

    Számítógép: szerintem tök mindegy, hogy valaki tv-függő vagy netfüggő.Ha ugyanúgy órákig bámulsz egy képernyőt ahelyett, hogy a gyerekkel dominóznál, akkor a tévéről való "leszokás" nem számít pontnak :-)

    Vallás: most voltunk egy katolikus keresztelőn. A jelenlévők közül szinte senki nem ismerte a liturgiát, a papnak kellett mondania azokat a mondatokat is, amelyek hagyományosan a hívek "válaszának" részét képezik :-( Elég gáz volt. Komoly reformokra lesz szükség, ha az egyház vissza akar találni az emberekhez.

  • 2007.02.23 16:53:01smiley

    Papi cölibátus valóban hülyeség.

    Mi lelkészünk négygyerekes apuka, egy talpraesett feleséggel és négy életrevaló FIÚgyerekkel, és jó azt látni, hogy a neje azért (is) van, hogy a keze alá dolgozzon, hogy ne kelljen a saját vacsorájával, bevásárlással, vasalással, mindenfélével törődnie, hanem csak a hivatásának a fontos dolgaival. Mellesleg meg még azokban is tud neki segíteni.



    Nézni kell, hogy ki hogy áll, ja. Még a jó katolikus pap dolgát is megnehezíti ez a sok kenet meg aranyszín meg tömjén meg freskó, amiben muszáj hogy benne legyen. Mégha komolyan is gondolja szegénykém.



    Pedig hasznos is lehetne akár, ha az egyház visszatalálna az emberekhez. Szomorú ez a része is, viszont az is, amikor ha megkérdezik tőlem, hogy keresztény vagyok-e, és én közlöm, hogy igen, akkor az a válasz, hogy pedig nem kéne, mert keresztes háborúk voltak, meg a papok különbenis pedofilok :) Remek :) Bár szerintem itt azért nem hangzott el ilyen skatulyázás.

  • 2007.02.23 17:00:38potyeszka

    Egy kérdésem lenne.mi tmártonban lakunk,de a rokonok hajdúböszörményben vannak,mi ott szeretnénk megkeresztelni Danit,hogy ne a rokonság utazzon már 200km,hanem mi mennénk le.lehetséges az ha nem oda vagyunk bejelentkezve,akkor is megcsinálják?

  • 2007.02.23 17:14:59Csöre

    Potyeszka: igen, csak valószínűleg kérni fognak a lakóhelyetek szerint "illetékes" plébánostól egy kikérőt. (Vagyis Tőletek fogják kérni Hajdúböszörményben, nektek kell kérni a plébánostól a lakóhelyeteken). Mármint ha rk keresztelőről beszélgetünk.

  • 2007.02.23 17:16:21eszter

    Csöre, igazad van, nem is akarok én egyes történeteket, vagy akár embereket leírni. Hanem mint ahogy azt mondom, hogy van jó orvos, és rossz orvos, csak éppen ma Magyarországon a rendszer nem jó, úgy megállapítom, hogy van jó pap meg kevésbbé, de a katolikus egyház nem teszi lehetővé, hogy a rendszer az általa felállított célt szolgálja. Materialista gátakat épített, amit nem bírnak átugrani. Egyszer vasárnap arról prédikálta a pap, hogy felolvasta hogyan alakult a katolikus hívők létszáma az idők során. Rohamosan csökken. Levonta azt a következtetést, hogy az emberiség silány. Én pedig azt, hogy az egyház vmit elszúr, mert a hívő emberek száma viszont egyre nő, csak éppen nem attól jó vagy rossz ember valaki, hogy befizette az évre az egyházadót vagy nem (nem a maroktartás miatt, hanem azért írom, mert valami ilyesmi alapján mérhetik).

  • 2007.02.23 17:20:33potyeszka

    Köszi Csöre!

  • 2007.02.23 17:21:32B-

    Ez tipikusan olyan, mint amikor sokan lógnak az óráról, és a tanár azoknak fejti ki ingerülten, hogy ez milyen gáz, akik pont, hogy eljöttek :-))

  • 2007.02.23 22:05:00laili

    Én szerencsére nagyon sok jófej papot ismerek. Talán azért is mert fiatalon gitáros templomi közösségbe jártam(a közösség alatt tizenéves viháncoló-szerelmes-barátkozós fiatalokat értek nem levendulaszagú hittérítőket) amit nagyon szerettem és olyan egyházi vallásos emberrel találkoztam akik nem kenetteljes hangon közhelyeket ismételt hanem emberi volt humoros stb.



    Nekem az templomi esküvő is fontos volt , a férjemnek már kevésbé de van egy pap ismerősün őt elfogadta és a jegyesoktatást is élvezte.



    Az esküvőn meg az ő vallásellenes családja tisztára elképedt, hogy ilyen lazán, mégis szépen is lehet esketni. Nekem az egész napban az volt a leggyönyörűbb rész, a polgári egy vicc volt:))



    Szóval mindig azt mondom több ilyen papra volna szükség, olyanokra mint Böjte Csaba atya Déván nem tudom valaki látta-e tévében én személyesen is halottam.Számomra ő az igazi szerzetes ilyenekre lenne szükség sokra!!!! Éljenek a jó példák mert rosszak mindenhol akadnak.

  • 2007.02.24 08:11:15Szilvesszter

    Elolvastam a cikkben linkelt MANCS-os cikket, s elszomorít, hogy a MINIMAX nem tagja az önszabályozó reklámtestületnek. Azz ünnepek alatt figyeltem a reklámokat, s nem értek egyet a MINIMAX szóvivőjével, sajnos sokszor elhangzott vásárlásra felszólító mondat!



    Ami pedig már nem fér bele a tisztességesen működő cégek reklám etikájába, ha jól tudom.

    Ihgazítsatok ki , ha tévedek.



    Viszont vicces az a CD reklám, ahol az Alma című lemezen egy nagy körte van:









    .

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta