A transzplantációs műtét után a páciensnek kilökődést gátló gyógyszert kell szednie, majd ha az orvos megbizonyosodott arról, hogy az új méh biztonságos a magzat számára, megtörténik az in vitro megtermékenyített embrió beültetése. A szülés császármetszéssel történik, amelynek végén a méhet eltávolítják.
A műtét ellenzői azzal érvelnek, hogy az eljárást nem tesztelték megfelelően állatokon, valamint elképzelhető, hogy a magzat kihordásával járó előnyök nem arányosak azzal a veszéllyel, amellyel a méhátültetésen átesett anyának és magzatnak szembe kell néznie.
Del Priore szerint azok a nők is megérdemlik a lehetőséget, hogy életet adjanak, akik méhük rendellenessége, rákos daganata vagy korábbi szüléseknél bekövetkezett komplikációk miatt nem eshetnek teherbe. Más szakmabeliek is támogatják a műtétet, feltéve, ha az orvos a lehetőségekhez képest biztos abban, hogy sikerül a műtét és a betegek tisztában vannak a kockázatokkal.
