A legnagyobb lutri? Kínából rendelni vetőmagot!

Sokan kitalálják, amikor márciusban megcsapja őket a tavasz szele, hogy a nyarat a saját kertjük csinosítgatására szánják, és nem csak növényeket ültetnek, hanem zöldségeket és gyümölcsöket is. Mióta azonban mindenki azt rendel a világ másik feléből, amit csak akar, beindult az online vetőmagbiznisz is. Fehér uborka, akasztott nő ginzeng, Jézus körte, lila eper, kék málna, szivárványszín rózsa és élethű madár orchidea a kedvencek, hiszen mennyire jó ötlet már száz forintért 100 vagy akár ezer magot rendelni, hogy aztán az egész szomszédság irigykedve nézze a kertet. Vagy mégsem, ugyanis a fotók és kommentek alapján nem minden alakul úgy, ahogy azt a vásárlók remélték. 

Azért sok kétsége nem lehet afelől, hogy mekkora sikerpotenciál van ezeknek a vetőmagoknak a keltetésében – emlékezzen csak vissza a legutóbbi piacos vásárlására, hány kofánál látott rikító lila paradicsomot, hupikék epret és rózsaszín banánt? Hát igen. Ennek ellenére akadnak, akik mégis megpróbálkoztak hasonlók termesztésével, bár a visszajelzések szerint sokukat már annyival baromi boldoggá lehetett tenni, ha megkapták a növénymagokat és valami (bármi!!) kikelt belőlük. Csak hát sosem az, aminek valójában kellett volna. 

Itthon tilos a GMO

"Bár mind a nemesítés, mind a genetikai módosítás együtt jár a növények genetikai állományának megváltoztatásával, a genetikailag módosított szervezetek (GMO) nem azonosak a növényfajták létrehozása érdekében kifejtett „általános” nemesítői tevékenységgel. A fajták előállítását célzó, tudatos nemesítés kipróbáltan hasznos a társadalomnak. Ugyanakkor a GMO-s vetőmag ültetése és termesztése hazánkban tilos, amit az Alaptörvény is rögzít. Számos EU-n kívüli országok – köztük Kína esetében is – fennáll annak a kockázata, hogy az online rendelt vetőmag génmódosítást tartalmaz" - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megkeresésünkre.

De miért enne valaki kék epret vagy lila dinnyét? 

Valamiért sokaknak vágya az, hogy lehetetlen színű gyümölcsöket vagy zöldségeket egyenek, holott nincs semmi baj a hagyományos piros eperrel vagy málnával sem. Sőt, alapvetően eddig csak laboratóriumi körülmények között sikerült előállítani kék epret, amikor az epret halgénnel keresztezték. Jól hangzik? Nem igazán, sokak mégis ilyet akartak, természetesen nem lett belőle semmi. A lila dinnyének eladott vetőmagból nőtt növény még hagyományos görögdinnyének is hóka, nemhogy lilának; a lila paradicsom sem túl meggyőző, a rózsaszín banán vetőmagjai meg egyszerűen csak életre sem keltek. A galériában összeválogattuk a legnagyobb kamukat, és hogy a visszajelzések szerint mi lett belőlük. 

Szivárványszínű mindenség

A kínai oldalakon vagy akár az eBayen is be tud szerezni olyan magokat, amik szivárványszín virágokat, citromot vagy akár olyan szőlőt ígérnek, aminek minden szeme más színű. Ijesztőnek hangzik? Nem kell aggódnia, ugyanis semmi nem lesz belőlük: a természetnek alapvetően van ízlése, így ilyeneket nem alkotott. Persze próbálkozhat sajátos eljárásokkal fehér rózsából csiricsárét csinálni, de mint ebből a videóból is kiderül, nem jár vele olyan jól, ahogyan azt gondolja. 

Még a szomszédasszonytól kapott palánta sem biztos

A Nébihtől azt is megtudtuk, hogy nemhogy Kínából, de a szomszédtól kapott mag sem biztos, hogy jót tesz a kertnek, sőt ha elültetni a barackmagot, ne számítson rá, hogy olyan barackja lesz, mint az eredeti. "Kockázatosak a lakosság által „kézből-kézbe adott” vetőmagvak, illetve az ezekből előállított palánták, hiszen itt a fajtaazonosságot és a kórokozóktól való mentességet csak a „szomszéd néni” garantálja.

Ma már számtalan zöldségfaj fajtáinak vetőmagját nem spontán beporzással, hanem speciális keresztezéssel állítják elő az erre szakosodott vetőmagtermesztő, nemesítő cégek. Az ilyen hibrid vetőmagvakat „F1 hibrid”-nek nevezik, és általában jelölik is a tasakon F1 jelzéssel. Azoknál a gyümölcsfáknál, amelyek öntermékenyek, azaz megporzó rovarok segítségével egy virágon belül létrejön a megtermékenyülés, számíthatunk a fajtaazonosság megőrzésére. Az úgynevezett „fogott magból” (ez az a mag, amelyet magunk fogunk az elfogyasztott termésből) nagy valószínűséggel nem olyan növény lesz, mint az eredeti, népiesen szólva elfajzik" - válaszolt megkeresésünkre a Nébih sajtóosztálya.

Jézus körte és akasztott nő gyümölcs

Ez sem hangzik valami jól, de ne aggódjon, mert úgysem lesz belőlük semmi. Illetve a legszomorúbb dolog az, hogy ezekből még lehet is valami hasonló, csak ahhoz nem elég kínai magról nevelni körtefát, vennie kell egy ilyen formát is minden egyes termésre, amivel addig nyomoríthatja őket, amíg a kellő formát nem veszik fel. Bár hogy ezzel mekkora sikerrel jár, az megint más kérdés, de elég szomorúnak tűnik az is, ha valaki Buddha formájú dinnyét szeretne, a barackra húzható szexi fehérneműnél sokkolóbbat pedig tényleg régen láttunk. 

Mégis, hogyan gondolta ezt bárki komolyan? 

Tényleg nem tudjuk, mit gondolhatott például, aki megrendelte azt a ordítóan bénán photoshoppolt virágot, ami aztán egy szárnyát kibontó madárra fog hasonlítani (ennyire?!): jobb esetben csak a kíváncsiság hajtotta, és most szomorúan nézegeti a magból kikelt gazt. Ahogyan a mell alakú, egyértelműen kamu tökfajta rendelője is bizonyára szomorúan falatozza az uborkát, ami kikelt a magokból, és akkor most ne menjünk bele a szimbólumokba. Persze ő legalább uborkát kapott, nem úgy mint az, aki fehér uborkát akart termeszteni, aztán kapott helyette egy adag petrezselymet.

Az csak a legkisebb baj, hogy  nem úgy néz ki mint a képen

Megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt is, hogy mennyire teszünk rosszat magunknak azzal, ha kimondottan kétes eredetű és összetételű magokkal szórjuk fel a kertet. A válasz nem meglepően az, hogy nagyon, ugyanis számtalan kockázatot rejtenek magukban ezek a magvak, amik közül a legelenyészőbb az, hogy bukja azt a párszáz forintot, amennyiért megrendelte. "Az ismeretlen forrásból beszerzett vetőmag számtalan biológiai és növényegészségügyi kockázatot rejthet, amely hosszú távon károsan befolyásolhatja kertünket. Egy-egy behurcolt vírus, egyéb kórokozó vagy kártevő komoly következményekkel járhat. A szemre tetszetős, különlegesnek ható csíkozott termések,vélhetően növényi vírussal fertőzöttek"- mondta megkeresésünkre a Nébih. 

Szakmailag korrekt, szabályos és tisztességes vetőmagtermesztői és forgalmazói (akik a vetőmagvakat hivatásos zöldségtermesztőknek értékesítik) tevékenység az Európai Unióban, így hazánkban is kizárólag a jogszabályok által meghatározott keretek között, a növénytermesztési hatóság, azaz a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok ellenőrzése mellett folytatható. A NÉBIH a forgalomba kerülő zöldség vetőmagvak előírt százalékából rendszeresen mintát vesz és a fajtaazonosság, fajtatisztaság ellenőrzése céljából kitermeszti azokat, azaz a mag elvetésével a kikelt állományt is ellenőrzi. A nem hivatásos zöldségtermesztőknek szánt, de megbízható üzletekben értékesített magvakat hobbi vetőmagoknak nevezzük, amelyekre ugyan kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, de ugyanolyan biztonságosak, mint a hivatásos termesztők által használt magvak. . 

De akkor honnan szerezzen különleges növényeket?

"Ha különlegességre vágyik keresse fel a génbankokat, pl. a tápiószelei Növénydiverzitás Központot, ahol rendszeresen van lehetőség kis mennyiségű, ingyen magkérésre" - javasolja a Hatóság, akik álláspontja továbbra is az, hogy a házi kertek beültetésére szánt vetőmagot kizárólag megbízható forrásból vásároljon, s a lakosság – a kereskedelemben vett élelmiszerekhez hasonlóan – törekedjen a tudatosságra.

Oszd meg másokkal is!
Mustra