Nyilván csak jópofa viccnek szánta az Agricolae Kft., hogy a Nemtudom Szilvából készült Szatmári lekvárjuk üvegére 100 százalékos gyümölcstartalom helyett, 440 százalékot írt. Valószínűleg így akarták nyomatékosítani a vásárlókban, hogy ebben az üvegben aztán tényleg nincsen sem cukor, sem tartósítószer, kizárólag szilva, és abból is rengeteg. Tulajdonképpen azt próbálják meg nyomatékosítani, hogy a 100 grammnyi lekvárnak helyt adó üveghez, pontosan 440 gramm szilvára van szükség, amit a cég szépen gondosan egyesével még ki is válogat. Ez mind csodálatosan hangzik, de ettől sajnos matematikailag még továbbra sem létezik, hogy 440 százalékos legyen egy lekvár gyümölcstartalma.
Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője szerint sem az igazi ez a megfogalmazás. Mint elmondta, a Magyar Élelmiszerkönyv 2-101. sz. irányelve szerint: (különleges minőségű lekvár esetén) "a gyümölcstartalomra utalni kell a „100 g termék ... g gyümölcs felhasználásával készült” szöveggel. A gyümölcs szó helyett megadható a gyümölcsfaj vagy fajták neve is" - ebben a tekintetben tehát nem kifogásolható a címkén megjelenő tájékoztatás.
A „440%” és a „300%” gyümölcstartalom megjelölés viszont mégse az igazi
Mi arról érdeklődtünk az NFH-nál, lehet-e ez a megjelölés a fogyasztó megtévesztése? A szóvivő válaszában fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy egy tájékoztatás vagy jelölés megtévesztő mivoltát (vagy annak hiányát) hatóságuk kizárólag eljárás keretében jogerős döntésében állapíthatja meg. Az eljárás alapjául a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szolgál, melynek rendelkezései szerint egy tájékoztatás megtévesztő jellegének megítélésekor minden esetben az átlag fogyasztóból kell kiindulni.
Kicsoda tehát az Átlag Fogyasztó?
Az átlag fogyasztóra történő utalást a jogszabály a következőképpen határozza meg: „4. § (1) A kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is.”
Így tehát a fenti esetben is abból kellene kiindulni, hogy egy "ésszerűen tájékozott és adott helyzetben elvárható figyelmességgel rendelkező" vásárlót mennyiben befolyásolhat a termék kiválasztása során egy olyan százalékos adat, amely (abból kiindulva, hogy ha csak és kizárólag gyümölcsöt tartalmaz is a termék, matematikailag akkor sem lehet a gyümölcstartalom 100 százaléknál több) értelmezhetetlen.
Megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának véleményét is, akik hasonlóképp nem voltak elégedettek ezzel a százalékos megfogalmazással: „A képen található SZILVA EXTRA DZSEM-re vonatkozó előírás: az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről szóló Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/113 számú előírása szerint a termék jelölésének tartalmaznia kell a gyümölcstartalomra utaló kifejezést a „Készült ... g gyümölcs/100 g” szöveg feltüntetésével, ahol a végtermékre vonatkoztatva kell megadni a mennyiségeket.
A másik képen található KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ SZATMÁRI SZILVALEKVÁR-ra vonatkozó előírások: a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott egyes feldolgozott gyümölcstermékekről szóló MÉ 2 - 101 számú irányelve szerint a termék jelölésének tartalmaznia kell a gyümölcstartalomra utaló kifejezést a „100 g termék ... g gyümölcs felhasználásával készült” szöveg feltüntetésével. A fentiek alapján ezek az információk szerepelnek a termékek jelölésén, ezen termékek esetében 100 g termék felhasználásához 100 g-nál több gyümölcsöt használtak fel, az előírás és az irányelv azonban valóban nem %-os feltüntetést ír elő"
A NÉBIH ennél tovább is megy, ugyanis pontosan definiálja, mit értünk egy lekvár gyümölcstartalma alatt: "az előírás és az irányelv alapján a gyümölcstartalom a feldolgozásra nem megfelelő részek eltávolítása utáni mennyiség, tehát a feltüntetett gyümölcstartalmon a termék gyártásához közvetlenül felhasznált és megfelelően előkészített, szennyezőanyagok és nem megfelelő részek eltávolítása utáni gyümölcs mennyiséget kell érteni.”
A lekvár egyébként extra finom, sajnos ha már egyszer kinyitotta, képtelenség abbahagyni az evését. Rettentő tömör, megáll benne a kanál, és egyszerre édes és savanyú. Az ára is rendben van: 240 g 769 forintba kerül, amiből számolva egy kiló (azaz a fajlagos) ára 3205 forint.
