PORONTY

Hiszti: ütsz, vagy kivársz?

2009. július 29., szerda 10:11

Mit csináljon a szülő, ha mondjuk Pityu földön fekvős hisztit csap a boltban? Szerinte melyik megoldás a jó? Menjen tovább és nézze meg a cipőket, mintha köze nem lenne a gyerekhez? Vagy omoljon Pityu mellé és nézzék együtt a közelgő biztonsági őrt? Esetleg kezdjen el nevelő szándékkal üvölteni, amitől a fél emeletben megfagy a vér?

hiszti1

Vagy fenyegetőzzön, hogy kiüti Pityut a haja alól, ha nem kel föl azonnal? Sőt, lehet, hogy ki is üti? Bár tudjuk, hogy olvasóink többsége remekül oldja meg ezeket a helyzeteket, a való világba kilépve mindegyik verzióval találkozhatunk. Van, aki üvölt, van, aki faarccal várja a felhők elvonulását és van, akinél elszakad a cérna és odacsap. Jelenetek a hisztire, egy felvonásban.

Az okos döntés

Ha tudományos alapokra helyezzük a hiszti kezelését, azaz széles körben tájékozódunk, ha lehet, szakemberek véleményét is figyelembe véve, rájövünk, a legcélszerűbb megoldás a kiskorban hevesen jelentkező „rohamokra” a következő: türelem, szeretet és következetesség. Ehhez szerintem Teréz Anyának kell születni, de ez csak az én gyengeségemet mutatja. Vannak ugyanis élő képviselői a hiszti tökéletes kezelőinek. Ők azok, akik a leglilább fejű és leghangosabban üvöltő gyereket is mosolyogva tudják ölelgetni, s van türelmük a legnagyobb nyüzsgésben is kivárni, amíg elszáll a dühöngő gyerek gőze. „Majd kinövi” - mondják mosolyogva, miközben az őrjöngő gyerek lekarmolja a bőrük felső két milliméterét. Hiába, az ilyen asszonyokból előbb vagy utóbb szent lesz. Ők azok, akik a leghosszabb rohamot is kibírják várni, s képesek a szoba előtt dekkolni, ahová beküldték lenyugodni a gyereket.

A következetlen típus

Gyarló emberek vagyunk, ezért előfordul, hogy néha ellentmondásosan viselkedünk. Például képesek vagyunk tényleg normálisan reagálni a hisztire az esetek többségében, van azonban olyan, hogy belekeveredünk a hisztispirálba és lemegyünk a gyerek szintjére. S hogy kiengedjük a gőzt végre, olyanokat csinálunk, amit később megbánunk, például sakál módjára üvöltünk, hogy „Hagyd már abba ezt az üvöltést, mert itt hagylak, aztán cirkuszolhatsz!” Ha ennél is nagyobb ökörséget akarunk mondani, akkor nemhogy azzal fenyegetjük meg a labilis állapotú gyereket, hogy magára hagyjuk (amitől nyilván csak még jobban behergeli magát), hanem kilátásba helyezzük, hogy szólunk például a biztonsági őrnek, aki amúgy is figyeli már. Ettől persze egyáltalán nem lesz a gyereknek jobb, sőt, komoly frusztrációt építünk benne és még jobban fog félni, esetleg még üvölteni is, de nekünk egy kicsit segít, mert kiengedtük magunkból az állatot. Igaz, a szituáció megoldásához egy centivel sem kerültünk közelebb, ráadásul rengeteg hülyeséget összehordtunk a gyereknek. Ha nagyon mélyre megyünk, még a mumussal is megfenyegetjük.

A lekenyerező

A hiszti kezelésére sokan használnak sikeresen különböző elterelő hadműveleteket. Ilyen például, a „Nézz oda gyorsan, milyen helyes kiskutya!” felkiáltás, vagy egy kedves kis gyerekdal elsütése. Más kategória azonban, a „Ha abbahagyod, megveszem a csokit” verzió, ami nem csak a lekenyerezés műfajába tartozik, hanem pavlovi reflexként fixálja a gyerekben, hogy hisztizni tulajdonképpen kifizetődő. Ha nem figyel a szülő, igen hamar belegabalyodhat ebbe az ördögi körbe, a gyerek ugyanis nem hülye, nagyon hamar megtanulja, hogy ha nyilvános helyen hangoskodik, a mami hamar rááll a dologra, amit kér, csak ne hozza őt kínos szituba. Rövid távon tehát lehet, hogy megússzuk egy Túró Rudival, vagy matricával, hosszú távon viszont betettük magunkat a vesztes pozícióba, hiszen minden közértes, bolti és utcai hiszti elvesztésével azt bizonyítottuk, hogy félünk tőle, s mindent megteszünk azért, hogy abba hagyja, azaz beismerjük, hogy ő az erősebb.

Az idegbeteg

Vannak, akik következetesek a hisztivel kapcsolatban, nincs kecmec, bekattannak tőle. Ilyenkor mindkét fél egy szintre kerül, üvölt a gyerek és üvölt a szülő. Külső szemlélőnek egy idő után teljesen egyértelmű, hogy a gyerek nem másért üvölt, mint a szülő viselkedése miatt, azaz a feszültség kezelésére soha nem látott még más módszert, csak ezt. Hogy náluk hogyan ér véget egy-egy roham, nem tudni, a legvalószínűbb, hogy aki előbb belefárad a harcba, az enged. Ez a hiszti kezelési módszer pedig, mint egy domináns gén, jó eséllyel öröklődik tovább, s a kisfiú, aki ma még a mamival üvölt, nem sokára a saját gyerekével fog, hiszen neki ez a természetes.

A tettleges állat

„Nem hallgat a jó szóra ez a kölyök, csak a pofon hozza vissza.” Ezzel érvelnek a legtöbben, miután a hisztiző, toporzékoló gyereküknek lekevertek egyet. Persze egy jókor érkezett anyai, apai pofon extrém esetekben elfogadható, vannak azonban olyanok, akiknél hamar kinyílik a pofonláda. Mert "Egy kis fenékre veréstől nem lesz semmi baja" - mondják ilyenkor, a szituáció megoldásától azonban ők is olyan messze vannak, mint Makó Jeruzsálemtől. Közhely ugyan, de mégis igaz, hogy az erőszak erőszakot szül, vagy csak pusztán félelmet. A gyerek, ha azért hagyja abba a sírást, mert bántani fogják, továbbra sem kezeli megfelelően a belső feszültségét, csak egy nagyobb valami veszi át az uralmat a düh és a hiszti fölött: a félelem. S míg a legtöbb ember agyán csak átsuhan, hogy de jó lenne egy pofonnal elcsendesíteni az üvöltő kölköt, addig néhányan komoly terrorban tartják a gyereküket, amitől egyre labilisabb idegállapotba, ezzel pedig további hisztikbe sodorják őket. S persze mindenki úgy viselkedik a saját gyerekével, ahogy akar (tényleg?), sokan a háziállatukat sem bántják, nemhogy a gyereküket.

KOMMENTEK

  • 2009.07.29 12:54:44Gladia Delmarre

    Nálunk a középső fiú volt nagyon hisztis tipus (nagyon apró dolgokon akadt ki), bár boltban soha, sem oviban vagy máshol és csak nekem tartogatta a hisztijeit (ő a leganyásabb is). Édességért, játékért ilyesmiért sosem volt crkusz, mindig megbeszélem velük, h ha bemegyünk lehet-e 1 valamit választani (csoki, pogácsa, perec stb), vagy sem (pénztárcafüggő, de elfogadják). Bevásárláskor mindig engedem nekik, h végignézzék a kínálatot játékfronton (persze ez idő, de megéri sztem), és érdekes, h ezzel be is telnek, el tudnak beszélgetni róla sokáig, h mit láttak, mit szeretnének megkapni.
    A legnagyobb fiamnál volt egy klasszikus nagyhiszti (egy menetet beszéltünk meg egy plázás helikopteren és még egyet menni akart), de a férjem megfogta, és a vállán kivitte a visító gyereket. Engem ilyenkor az zavar, h mindenki úgy néz, mintha ufót látna, mintha még sosem látott volna hisztiző gyereket. Sokan helytelenítően csóválják a fejüket, kapja az ember a pillantásokat. Dehát ez van, túl kell élni, sztem jobb, mint leállni a gyerekkel.
    Én egyetlen egyszer folyamodtam a vizes módszerhez, a középső fiam 45 perces hisztije végén (magam sem értem, hogy bírta annyi ideig) beállítottam a zuhany alá ruhástól, és langyos vizet engedtem rá. Nagyon meglepődött, de fél perc alatt abbahagyta. Akkor megbeszéltük, h ez nekem is rossz volt így (nyeltem a könnyeimet már én is), és nem akarom még1x. És bár hisztik még voltak, a 20 perc lett a maximum, azt meg már én is bírtam cérnával. Most 5 éves, és ha hiszti kezdődik, már mondom neki, h a szobájában kitombolhatja magát, ha befejezte, jöhet vissza, semmi probléma. Szoktam hallani, h hergeli magát még egy darabig, de aztán lenyugszik magától, és jön ki, és bocsánatot kér:)
    A legkisebb most kettő, nála most kezd lassan alakulni, a nemet már kristálytisztán mondja mindenre... no, de túl kell élni azt is:)

  • 2009.07.29 12:56:50dodóó

    Próbáltam.Én azzal felhúztam jobban.
    Nálunk megvan hogy a mesék kikről szólnak és ki a főszereplő.
    talán annyival könnyebb hogy van egy két varázs szó amire tudom hogy reagál és mentem amit lehet :-)

  • 2009.07.29 12:58:19Csacsika

    2009.07.29 12:53:37robertj
    Ez haláli volt! Még a kutyus is hogy ment a szülők után! :-D

    Azért komolyra fordítva, ez egy nagyon pici gyerek volt, én biztos felkaptam és megszeretgettem volna. :-) (Gondolom a szülők is ezt tették, csak most felvették videóra. Jól tették, mert ezen jót fog kacagni a kisfiú is, ha felnő!)

  • 2009.07.29 12:58:37dodóó

    Miért kell bocsánatot kérnie?

  • 2009.07.29 13:01:23Gladia Delmarre

    Ja, én anno hányásig hisztiztem, általában este, lefekvés előtt, anyámék rezignáltan tudomásul vették, húztak új ágyneműt, lefürdettek, megnyugtattak (bár a hányással együtt kijött belőlem a hiszti is:)) és jó éjszakát!:)
    Elmondásuk szerint volt villamoson fetrengős hisztim is (citromsárga esőkabátban) és állítólag kaptam a seggemre is, amikor leszálltunk, de én nem emlékszem rá. Abbahagytam, nem lett tőle bajom, de én azért nem tartom jónak, h hisztizős gyereket megüssek... mert az nem "rosszaságból" van szerintem.

  • 2009.07.29 13:02:55Csacsika

    Én lehet megkérdeztem volna a "fejcsóválós szemlélődőtől", hogy ő mit csinált volna az én helyemben! :-) Asszem meg sem tudott volna szólalni! :-D

  • 2009.07.29 13:03:22nyünyőke

    2009.07.29 12:24:28oreille

    Nemtom, mondom, hogy már az ájulás és fulladás szélén volt öcsém, addig hergelte magát, így ebben a szituban, hogy veri a földhöz magát, nem tudom elképzelni, hogy elviszem a mosdókagylóig és szépen megmosom, de lehet. Anyunak ez jutott eszébe, mondom, egyetlen egyszer, nyilván csak annyi volt az egész, hogy mivel még ilyet öcsém nem látott, annyira meglepődött, hogy abbahagyta.
    Ha rendszeres lenne, valószínű nem jönne be. De így egyszer, szerintem nem probléma, abszolút nem egál a veréssel szerintem, nem gondolom azt sem, hogy megalázó.

    2009.07.29 12:30:12Csacsika
    Hát, gondolom azért nem az volt a lényege, hogy orrába-szemébe belemenjen, aztán a fülén jöjjön ki, mert az már inkább hasonlít egy pofonhoz, na azt anyuék nem sokat osztottak. Volt 2, igen jól elhelyezett időben, teljesen jogosan, így én azt mondom, hogy mondjuk az életben 1x belefér, ha jól van elhelyezve.
    Az elsőre nem is emlékszem, de lehülyéztem apámat, pedig már tudtam, hogy az mit jelent, erre szájon "vágott". Hát nem hiszem, hogy nagy "verés" lehetett, mert egyáltalán nem emlékszem rá. Ezen kívül egy volt, amikor a lépcső tetején lökdöstük egymást, és végül öcsém lelökött, hiába szóltak milliószor, hogy hagyjuk abba, akkor kaptunk mindketten a seggünkre 1-et 1-et, ennyi.
    Mondjuk ez nem ide tartozik, mert nem hisztik miatt voltak, csak gondoltam leírom, hogy nem valami állatok a szüleim, akik vízbe akartak folytatni, meg megaláztak minket:) Imádom őket:)

  • 2009.07.29 13:03:32Gladia Delmarre

    Dodóó, ezt tőlem kérdezted? Mert ha igen, én nem kértem sosem tőle, h kérjen bocsánatot a hiszti miatt, magától mondja... ő ilyen kis lelkis gyerek, azt gondolja talán, hogy megbánt ezzel, de mondtam már neki, h semmi baj, tudom, h nem direkt csinálta, és mégis.

  • 2009.07.29 13:05:10Cobold

    2009.07.29 11:55:34nyünyőke
    Gyereke válogatja. Az én lányom egyszer kapott pohár vizet az arcába, nem tőlem, egy rokontól.
    Ő ezen vérig sértődött, és akkor már igazából üvöltött, és úgy érezte, joggal. Nagyon-nagyon sokára nyugodott meg, a pohár víz ügy neki megalázó és igazságtalan volt.

  • 2009.07.29 13:05:26donna

    Na ez most annyira téma nálam:
    lányom 21 hós, apja szerint hisztis, szerintem próbálgatja a határokat,
    az én gondom ebben az, hogy az apukája a hisztire úgy reagál: ne erről sűrgősen le kell szoktatni, - ettől aztán úgy érzem magam, mintha én csináltam volna eddig rosszul. Próbálom bizonygatni, hogy ez a határok feszegetése, + következetesség, + tereld stb. kicsit nehezen hiszi, hogy igazam van, bár a leszoktatásra konkrétan nem tud ötletet mondani.
    Sajnos én is hisztis vagyok mostanában, uh gyerek néha csak visszatükrözi az én hangulatom. :-))

    A hiszti (sivalkodás, fejrázás, valami széttépése, megharapása) kezelésére én is a "hagyom tombolja ki magátot" használom, de eljátszottam pl. az én is üvöltök, toporzékolok játékot is. Megölelem, meg minden bár ilyenkor engem harap meg, nem is kicsit, sőt, van hogy több helyen mert eldobni ugye nem fogom... (most is van egy 10 forintnyi lila folt a karomom) de sajnos harapja magát is, meg a szőnyegpadlót, macit stb. :-(( Ez mennyire "szokványos"??? mármint a harapdálás??

  • 2009.07.29 13:12:46Csacsika

    2009.07.29 13:01:23Gladia Delmarre

    Vannak olyan dolgok az életben, mint:
    Két egyforma korú és alkatú gyermek anyukáját megkérdezték, hogy mennyit eszik a gyerekük. Az egyik sopánkodott, hogy milyen keveset, alig tud beletömni pár falatot, a másik meg lelkesen mesélte, hogy az ő gyereke milyen szépen bekajol mindent amit eléteszik. Ezek után eléjük tettek egy tányért, és megkérték őket, szedjék ki azt a mennyiséget, amit a gyerek szívesen és rendszeresen elfogyaszt. A végeredmény megdöbbentő. Egyforma mennyiség volt. Ugyanilyen felmérés a gyerek alvásáról. Az egyik anyuka panaszkodik, hogy a gyerek éjjel alig alszik, a másik meg mosolyog, hogy az övé szépen alszik. Végeredmény, mindkét gyerek ugyanannyit aludt.
    Ezzel csak azt akarom mondani, hogy vannak szülők, akik nyugodtabbak és rezignáltan tudják venni a komolyabb dolgokat is, (mint a te szüleid a te heves hisztieidet - úristen, most belegondoltam, hogy még hánytál is!) és van olyan szülő is, aki ettől sokkal kevesebbtől is már "kiakad". Mindenki más, és minden helyzet is más. Az a legkönnyebb, ha a másik leszóljuk. :-(

  • 2009.07.29 13:13:51nyünyőke

    2009.07.29 13:05:10Cobold

    Ja, hát ha rokon csinálta volna azt öcsémmel, v velem az almaszószos sztorit, lettek volna gondok... Én se fejeztem volna be, hanem pont úgy viselkedek - sírok, még jobban hisztizek, megsértődök és megalázónak érzem, de szerintem ehhez nincs joga másnak. Lehet utána anyám meg nyakon öntötte volna a kedves rokont is.
    Direkt azért írtam, hogy egy alapvetően (nagyon) jó szülő-gyerek kapcsolatban azért ennyi nem okoz súlyos lelki sérülést..

  • 2009.07.29 13:14:00donna

    Szerintetek, amelyik gyerek nem hisztizik, lájtos a dackorszakban, azon lehet, hogy később jön ki?

    Hogyha a srác az oviban / bölcsiben hisztizik, de otthon nem azt hogy tudjátok kezelni, (lehet-e).

  • 2009.07.29 13:15:47Meni

    Donna, csak mert kerdezted, de ezt neked kell igazabol eldonteni, mert te ismered a gyereket.

    Az en lanyom is 21 honapos, es nala is most kezdodik a hisztizni tanulok korszak (van kitol tanulni, a batyja 3 eves). Van olyan hogy toporog, van hogy utni probal, van hogy nem hagyja hogy felvegyem, megoleljem, dobalja magat, es visit, visit, visit...Ez ideig rendben van, en mondjuk lefogni sose probaltam mert csak idegesebb lett tole.

    De SZERINTEM ne hagyd hogy harapjon. Ahogy elkezd harapni, akar hisztibol, akar "csak" duhbol, akar jatekbol, azonnal vidd be a szobajaba, kisagyba (ott baja ugysem lehet, amig nem tud kimaszni), es hagyd ott. A harapasra raszokas kb. masfel eves korban ujra elo szokott jonni, es ha nem akarod, hogy az oviban harapassal probalja rendezni a konfliktusait, akkor rogton az elejen allitsd meg ezt a folyamatot.

    Ha magat harapja, az is csak azert van, mert latja rajtad, hogy te ettol megijedsz, megsajnalod, szerintem ha berakod az agyaba, javulni fog. Macival azt csinal amit akar, az enyem kivagja az osszes jatekat az agybol. Es ha hallod, hogy kezd mar megnyugodni, kevesbe uvolt, csendesebben sir, akkor nyugodtan bemehetsz hozza, oleld meg, simogasd, nyugtasd meg. Ha meglat, es ujra kezdi, tedd vissza, es meg egy kor. Csak kovetkezetesen, gondolj arra, hogy most alapozod meg, hogy a kovetkezo 2-3 evben hol fognak huzodni a hatarok. Sok sikert!

  • 2009.07.29 13:17:33Csacsika

    2009.07.29 13:03:22nyünyőke
    De lökött vagy! :-D Ti jól is vettétek az akadályt.
    Nálunk egyszer volt olyan, hogy 12 éves voltam, és kezdett nőni a cicim (de gáááz), szóval az fájt is picit alapjáraton. Aztán kint voltunk a telken, és a nálam egy évvel fiatalabb öcsém futás közben felkent a kerítésre. :-D Előfordult ez akkoriban, meg is oldottuk mindig. Hát a drótkerítés teteje szépen befúrodott az egyébként is nagyon fájósan növésben levő cicim mellbimbója felett, és felüvöltöttem, meg a vér is folyt rendesen, s hát elég gáz volt, féltem is meg minden. Apámék rohantak ki, hogy mi volt ez az üvöltés, és mikor meglátták, nagyon megijedtek ők is. Miután sikerült öcsémet "elkapnia", kapott egy akkora pofont és olyan üvöltést, hogy nekem esett szarul... Na a dolog érdekessége, hogy ez bennem kurvára bennem maradt, öcsém meg nem is emlékszik rá... hát ennyi volna a tanulság ebből szerintem.

  • 2009.07.29 13:18:30nyünyőke

    2009.07.29 13:01:23Gladia Delmarre

    Hát szerintem a hiszti pont rosszaság.
    Legalábbis nekem a hiszti szónak van egy olyan kicsengése, értelme, hogy egy felesleges dolog, amivel a gyerek el akar érni valamit (általában legalábbis - ha mást nem is, azt mindenképp, hogy csak rá figyeljenek, arról meg ugye ne is beszéljünk, mikor boltban akar így kicsikarni valamit).
    Ezzel nem azt mondom, hogy jogos a seggreverés érte, hiszti miatt, ha lesz gyerekem, sosem fogom megütni.
    Azt tudom elképzelni, hogy szépen beteszem a járókába, kiságyba, vagy valahová, és otthagyom, míg lenyugszik. Ha megint újrakezdi, megint ott hagyom.
    De szeretnék majd következetes lenni, mert hihetetlen rafkósak, ha egyszer is valamit el tud érni ezzel az eszközzel, úgyis megpróbálja máskor is.

  • 2009.07.29 13:18:31dodóó

    Donna harapásról hamar leszokott,de sajnos a csipkedés az még mindig előfordul nálunk.
    Idejön hozzám és meg csíp.Ritkán,de most hogy mondtad a harapást eszembe jutott.

  • 2009.07.29 13:21:03dodóó

    donna én elmondtam neki többször hogy nem szabad harapni aztán vissza haraptam.Vissza is csíptem már.

  • 2009.07.29 13:21:17Gladia Delmarre

    Csacsika, nem akarok leszólni senkit:) Távol áll tőlem az ilyesmi. Főleg, mert ahogy mondtam, anyámék pl. nem voltak következetesek velem (és nem tartom rossz szülőknek őket emiatt, sőt!). Mert volt, h kaptam egy seggest, kaptam hideg vizet is (erre emlékszem is, bár nem éreztem szégyent, hanem inkább döbbenetet, és el is felejtettem nyomban a hisztit:)), volt, h kivártak. És mégis abbamaradtak a hisztik, kinőttem, megtanultam, h nem érdemes stb. Szóval, az a lényeg, h tanulni kell a gyerekünket, és a szülőséget. Sztem az első gyerekemet nem tudtam volna olyan nyugisan kezelni (ha hisztis lett volna), mint ahogy a másodikat.

  • 2009.07.29 13:22:59Meni

    Kozben nekem meg az jutott eszembe, hogy tulajdonkeppen szerencses vagyok, hogy a gyerekeim nem porgetik tul magukat hiszti kozben. Mert par hete olyat lattam, hogy egy gyerek szo szerint ellilult egy bolti hiszti kozepen, ma reggel meg a bolcsiben a fiam egyik csoporttarsa kezdett hisztizni, es a 3 dadusbol ketto odaugrott, hogy elterelje a figyelmet. Kerdeztem, mi ez a nagy nyuzsges, erre meseltek, hogy Liran kepes a sugarban hanyasig es-vagy az ajulasig felhergelni magat, kb. fel perc alatt. Ugyhogy en befogom a szam, az enyimek legalabb nem hozzak ram a szivbajt...

  • 2009.07.29 13:25:44Magenta

    Meni, OFF: írtam neked mélt, megnéznéd, hogy jó címre küldtem-e?

    :)

  • 2009.07.29 13:26:06Meni

    Dodoo, te ugye tisztaban vagy vele, hogy az a pofon, amit te annyira ellenzel, az ugyanabba a kategoriaba esik, mint a visszaharapas vagy a visszacsipes? Ha engem megut a gyerek, akkor ugye ne csapjak vissza a kezere, mert akkor szar anya vagyok, hanem magyarazzam el neki, hogy nem szabad. De ha teged megharap, akkor visszaharaphatsz? Hogy van ez?

  • 2009.07.29 13:27:04Meni

    Magenta, megkaptam. Mindjart valaszolok...

  • 2009.07.29 13:27:24nyünyőke

    2009.07.29 13:17:33Csacsika

    Ti se voltatok piték:D:D Hát mi kaptunk mindketten, mindig igazságosak voltak anyámék, mert én is otthagyhattam volna öcsém, de csak verekedtünk, aztán így jártam... Így annyira nem sajnáltam, inkább magamat:D

    De volt még egy jó sztori...
    Kint voltunk az udvaron, öcsém meg egy kb 1 méter hosszú, ~1 cm átmérőjű tömör vascsövel pörgött körbe-körbe, úgy, hogy azt fogta a kinyújtott kezében és forgott. Orrnyergen talált el vele lendületből, a részletekre nem emlékszem teljesen, de szerintem pörögve jött egyre közelebb hozzám... Anyám csak felkapott, rohantunk a balesetibe, de még odaszólt öcsémnek, hogy ha eltörte az orrom, ő meg az övét fogja, persze a végét már elröhögte, hát nagyon meghatotta öcsémet, meg megijedt, röhögött hogy úgyse...:D:D
    Hát, rosszak voltunk meg verekedősek egy időben, csodálom anyám idegrendszerét:)

  • 2009.07.29 13:31:07Ribizlee

    Meni, ugyan nem vagyok brit tudós :-), de a túlpörgetett, ellilulós hisztit eddig csak olyan gyereknél láttam az ismeretségi körben, akinél a szülők totál következetlenül kezelték magát a hiszti-jelenséget.

    egyszer engedtek neki, utána pohár víz, aztán hagyták tombolni. a gyerek meg azt gondolta, ha erősebben csinálja, akkor megint eléri a célját

  • 2009.07.29 13:32:47Csacsika

    2009.07.29 13:27:24nyünyőke
    Mi is átverekedtük a gyerekkort! :-DDD Nagyanyám szerint ezért lettünk ilyen talpraesettek! :-D
    És tulajdonképpen mindig lerendeztük egymás között. Sokszor anyu csak pislogott, hogy ez a seb, meg az a seb honnan van... Ne tudd meg milyen sztorikat találtunk ki, mert szegény anyut kímélni akartuk. Szégyelltük magunkat, mert apámtól párszor megkaptuk, hogy ki fogjuk készíteni anyánkat, amiért nem vagyunk jó testvérek, de ennek az lett vége, hogy eltitkoltuk a bunyókat, ahelyett, hogy abbahagytuk volna. :-(

  • 2009.07.29 13:33:02csibefutam

    Sziasztok!

    Hiszti... no igen, anyám szerint ez is nézőpont kérdése.. én ugyanis szerinte nem voltam hisztis, a szemellenzps gyerekorvos szerint olyan viszont nincs, úgyhogy válltig ajánlgatta anyunak, hogy ha valamiért behisztizek, három perc után spriccelje le az arcom hideg vízzel.

    No kérem... egyszer sikerült annyira felhúznom magam valamin, hogy megdöntöttem saját egyperces csúcsomat és anyu úgy gondolta, egy próbát megér. Itt jelezném, nálam a hiszti abból állt a kevés előfordulás alatt, hogy sírdogálás-magyarázás, utána csuklás. Na a sírdogálás-magyarázás alatt fogta és lespriccelt. Azóta is emlegeti, ahogy kikerekedett a szemem, és nem vettem levegőt pár másodpercig. Aztán leordítottam a haját. Ezzel együtt is végeztem három perc alatt, utána már nem hallgatott a dokira:D

  • 2009.07.29 13:34:50csibefutam

    Saját tapasztalat: gyerek hisztizik, halkan odaszólni: kicsim, a szomszéd még nem hallja, kicsit hangosabban ordíts... na még hangosabban. Pár perc és vége a dolognak:D Persze, lehet, hogy ez nem műxik mindenkinél.

  • 2009.07.29 13:34:54donna

    Igen, volt, hogy visszaharaptam de röhögscélt rajta, és folytatta. De nem vissz rá a lélek hogy igazán megharapjam, (fájdalmat okozzak neki) uh ezek inkább csak kisharapdálások voltak, az meg túrót sem segített.

  • 2009.07.29 13:36:54dodóó

    Meni,gondoltam hogy meg kell majd magyaráznom.
    Szerinted kajakra bele haraptam a lányba?

  • 2009.07.29 13:38:52Meni

    Donna, azt is kiprobaltad amit en irtam? Na nem mintha nem lenne logika abban amit Dodoo ir (bar ha nem o irta volna, kevesbe lepodom meg), de szerintem ilyen erovel ra is csaphatsz a szajara. Az meg ugye nem olyan buli egy kisgyereknel (sem). Arrol nem is beszelve, hogy akkor ennek mi a vege? Neki nem szabad, neked igen? Ide-oda harapdaljatok egymast? :D na jo, inkabb :(

  • 2009.07.29 13:39:29Mimas

    Épp a múltkor láttam egy kisfiút a boltban, szegény nagyon belelovallta magát. Van ilyen, nem gondoltam semmi rosszat sem a szülőkről, sem róla. Ámde egy vénasszony nekiállt károgni, hogy üssék már pofon a gyereket, mert ki látott már ilyet (!!!!). Hallgattam egy darabig, aztán elegem lett, és szégyenszemre beszólta a nőnek, hogy ő sokkal hisztisebb, mint a kisfiú, legfeljebb nem ordít, de más különbség nincs.
    Azóta is szégyellem magam, de nem bírtam megállni.

  • 2009.07.29 13:41:02dodóó

    Az hogy én elmagyarázom hogy nem lehet és megharapom egy kicsit hogy nézd ez nekem nagyon nem esett jól az előbb és a között hogy jól pofán vágom van különbség

  • 2009.07.29 13:41:33Meni

    Dodoo, nem kell megmagyaraznod semmit. De hogy kovessem az altalad kijelolt utat, bar nem akarom osszemosni a korabbi topicot ezzel: szerinted kajakra racsapok a gyerek kezere, ha o teljes erejevel ramcsap? Mit gondolsz te a "egy seggrecsapas neha segit" elvet valo szulokrol? Hogy rogton agyonverjuk a gyereket? Ehhh...hagyjuk...gondoltam, hogy nem fogod erteni, hogy mit akarok...

  • 2009.07.29 13:41:36donna

    "kicsim, a szomszéd még nem hallja, kicsit hangosabban ordíts"
    igen én ezt a közértben el szoktam játszani neki, (a polc másik oldalán álló nem hallja,)az a jó hogy kiváncsi lesz ki áll a polc másik oldalán és oda kell menni megnézni,... :-))
    ami még vicces, hogy az üzletekben mindig fizetni akar, így egydolgot mindig megkap amit ő ad oda a pénztárosnak, ha véletlenűl nincs táv-pittyegője akkor gáz van, mert kiadni a kezéből amit megszerzett na azt már nem, (aztán a kassza után magától rakja a kosárba vissza)

  • 2009.07.29 13:42:56dodóó

    meni ha lehet ne az én írásomat forgasd ki Ok??
    Összevissza harapdáljátok egymást??Ki a franc írt ilyeneket?pihi.

  • 2009.07.29 13:43:33Meni

    Igy van Dodoo, te elmagyarazod turelmesen, es kicsit megharapod. En rogton, szo nelkul, elsore durvan pofan vagom. Igy mukodik a vilagod. Fekete vagy feher. Te feher, mindenki mas fekete. Befejeztem, remenytelen vagy.

  • 2009.07.29 13:44:17phoboss

    Miért baj az minden esetben, hogy a szülők másképpen reagálnak a hisztire? Ilyen esetben a gyerek megtanulhatja, hogy nem csak egyfajta (pl agresszív) reakció létezik, és különbséget is tud később tenni, hogy melyik jobb. Engem pl. apám legtöbbször beküldött a szobámba, ha hisztiztem, hogy lenyugodjak, anyám viszont szintén hisztivel reagált, ideges lett, kiabált, csapkodott, néha még a vízzel leöntős módszert is alkalmazta, vagy szájon vágott (nem vagok rossz viszonyban vele, de a hisztit sosem tudta megfelelően kezelni, az tény). Ezzel persze nem ért el soha semmilyen fejleményt a hiszti terén, ugyanis ha azt láttam, hogy nekem "nem lehet" hisztizni, neki viszont lehet, azt nyilvánvalóan nem fogadtam el. Szóval ha a szüleim mindketten így reagáltak volna a hisztire, akkor tutira nekem is ez lett volna sokáig a természetes :P

  • 2009.07.29 13:44:51csibefutam

    donna:D

  • 2009.07.29 13:45:11dodóó

    Látod hogy kiforgatod amit mondok??

    2009.07.29 13:41:33Meni
    Itt is.

  • 2009.07.29 13:50:24Meni

    Phoboss, szerintem nem az a baj, hogyha a szulok maskeppen reagalnak a hiszitre. Meg az sem baj, ha az anya vagy az apa maskeppen reagal, egyszer igy, egyszer ugy. A baj az, ha ugy reagal, hogy megadja a gyereknek, amit akar. Illetve ebben sem vagyok biztos, mert ismerek szulot aki halalosan biztos benne, hogyha teljesiti a gyerek osszes kereset, akar szepen keri, akar hisztivel, akkor elobb utobb a gyereknek le fog esni, hogy szep szoval is eleri amit akart. Szerintem ez bullshit, de o ebben hisz... :)

  • 2009.07.29 13:52:04donna

    meni,
    eddig általában, letettem, és otthagytam, ahol ez történik, letettem a földre és eljátszottam, hogy sírok, mert ez nekem fájt, (többnyire tényleg baromira fáj) és erre elhallgat, (mert már a tombolás végén van) és sajnál. Simiz, meg bújik, de akár egy óra mulva ugyan úgy ....

    Teljesen elkülöníteni még nem próbáltam, pl. bezárni a szobájába, az ágyba nem megy, mert kimászósra alakítottuk.
    Visszagondolva 1-2 szitura, mindig valami tevéknység közben történt a durci, amit nem tudok otthagyni, pl. tejforralás, lépcsőn felmenés, . Nem magyarázkodás, ezentúl kifigyelem, hogy mikor harap.

    Nem sír hosszan, ált. üvölt, mostanában néha síkít.

    Végig gondolva, naponta legalább egyszer eljátsza a "hisztit" baszus, lehet h igaza van az apjának ? :-DD

  • 2009.07.29 13:53:30dodóó

    Ilyet én is ismerek.Anyuka nagyon kitartó mert a gyerek már 15 éves de a szép szó még sehol.

  • 2009.07.29 13:54:14mpbm

    Nekem a palacsintatortába nyomta bele a fejem anyu, mert miutánm nekiállt, és megcisnálta, én elkezdtem vinnyogni, hogy a tesómnak többet adott, úgyhogy engem biztos nem is szeret annyira, úgyhogy nem eszem meg. De annak is röhögés lett a vége, 7 éves kor körüli lehettem.
    A hisztire averés tuti nem megoldás, nekem 100 %, hogy nem hagynák abba, csak még jobban rázendítenének. Én a lekenyerező típusba tartozom, elkezdek valami hülyeséget, megkérdezem, hogy húú, és emlékszel, amikro találkoztunk a nem tudom kivel, ugye milyen szuper fodros szoknyája volt... vagy valami iylen hólyeség, tényleg, ami épp bejön, baromi nagy türelem kell hozzá, mert nem is mindig jön be az első, és akkor valami totál mást kell kitalálni... Nekem sem megy mindig. Olyankor kiabálok, és utálom magam.
    Nekünk volt vizes, nyakbaöntős időszakunk, csak aztán elkezdte élvezni a lányom a vizet, és mondta, hogy még, még...

  • 2009.07.29 13:55:03Temptation

    Meni: szerintem is bullshit

  • 2009.07.29 13:56:31donna

    mpbm
    "még, még..." jó is az negyven fokba :-))))

  • 2009.07.29 14:00:09Meni

    Donna, ne add fel. Legyel kitarto, elobb utobb le fog esni neki, hogy ezzel nem azt eri el, hogy megszeretgeted, hanem azt hogy azonnal lerakod a foldre es hatat forditasz neki. Es ha javasolhatom, ne hagyd hogy utana rogton smuzolni kezdjen, meg bujni. Kicsit, finoman told el magadtol, ne hagyd hogy atoleljen, odabujjon. Es kozben is mondd el neki, hogy mennyire nem szep dolog harapni, es hogy faj neked. Ha olyan tipus a lanyod, mint az enyem, akkor ettol fog sirva fakadni, mert ez baromi szarul esik egy ilyen kis impulziv gyereknek. De ezt rogzul. Nalam legalabbis ennel nagyobb buntetes nincs. Igaz, ezt nem csinalom vele minden nap...

  • 2009.07.29 14:01:59Csacsika

    2009.07.29 13:39:29Mimas

    Jól tetted, és jót szóltál! Ne szégyelld magad!

  • 2009.07.29 14:03:24dodóó

    Donna vissza ne harapj még játékból sem.

  • 2009.07.29 14:04:25Csacsika

    Jaj de cuki!!! Ezt az én lányom is csinálta picinek! Olyan aranyosak ilyenkor!

  • 2009.07.29 14:05:17cozumel

    Sziasztok

    hat, jo hogy eppen nyaralok, mert ezt az ismetles dompinget nehezen viselnem :)

    gyerekveros poszt nem regen volt
    anya picsog hogy anya lett se olyan regen volt



    Latom kurvara uborkaszezon van :)))))))

  • 2009.07.29 14:05:32Cobold

    2009.07.29 13:13:51nyünyőke
    Ahogy én ismerem a lányom, az is okozott volna hasonló gondot, ha én csinálom.
    Viszont, ha beígérek valamit a hiszti ellen, az eszére próbálok hatni, az általában működik.

  • 2009.07.29 14:05:37phoboss

    Meni: ebben egyetértünk, talán úgy kellene reagálni, hogy ha szépen kéri, megkapja, ha hisztizik, akkor nem. Így hamarabb leesne a tantusz, szerintem :)
    Szerientem nem feltétlenül probléma, ha a szülők nem értenek egyet a hisztikérdésben (néhányan feljebb írták, hogy az, erre volt a reakcó), persze lehet problémás is. Elsülhet így is, úgy is. Én részemről örültem, hogy a szüleim nem mindenben egyformák.

  • 2009.07.29 14:08:23mpbm

    Egyébként ha már a gyerek behisztizik, akkor a megoldás tényleg az, h kicsit hagyni kell, ha egbyől próbálom megvígasztalni, akkor az nem megy, d eha békénhagyom, és mondjuk 2 perc múlva próbálkozom újra, akkor egy csomószor oké a dolog. A franc tudja. Lehet, h tényleg hagyni kell a dolgot, kijön, kész. A kisebbik lányomnak volt egy olyan időszaka 2 éves kora körül, hogy egy csomószor behisztizett, h ő épp valami akar, nem használt a szép szó, semmi, bőgött 2-3-4 percet, aztán abbahagyta, és kibőgött, piros arccal, logó takonnyal odajött, hogy anya, kész vagyok.

  • 2009.07.29 14:11:50Magenta

    cozumel, igen, de így legalább megtudtam, hogy Teréz anya nyomában járok.
    Pont kellett az egómnak. :PPP

  • 2009.07.29 14:21:02donna

    bocs most húzok, se visszajövök este és végig olvaslak bebbeteket

  • 2009.07.29 14:24:53Timtim

    Apám felesége ovónő.Mikor a fiam úgy másfél éves lehetett akkor ő is elkezdett harapdálni.Én megkérdeztem,hogy mit tegyek mert már tele voltam kék-zöld foltokkal.Ő is a visszaharapást javasolta,megtettem és bevált.Akkor egyszer kellett megtenni és utána soha.Megjegyzem nem is látszott.

  • 2009.07.29 14:26:01KovácsMicike

    Szerintem attól, hogy az ember lánya/fia néha lemegy az agyáról, az esetek többségében azonban nyugodtan reagál a hisztire, attól még nem következetlen. Ha egy kis romboló igazán beindul, néha tök eszköztelen a szülő. Ja, és mindez SOKKAL érdekesebb, ha 700 ember van körülöttetek.

  • 2009.07.29 14:32:05Ribizlee

    következetlenségen részemről azt értem, hogy néha engedsz, máskor (ugyanazért) leüvöltöd a haját, vagy simogatod, aztán meg jön a pohár víz.

  • 2009.07.29 14:38:07Csacsika

    Igen Ribizlee, az a következetlen... tehát, amit KovácsMicike mondott, attól még valaki nem következetlen, hogyha NÉHA lemegy az agyáról... Senki sem gép.

  • 2009.07.29 14:56:58jutka80

    A pohár vízhez: 17 évvel fiatalabb unokaöcsémnél a hisztit az anyja szintén pohár vízzel "kezelte". Erről én nem tudtam. Amikor vigyáztam rá (kb 1,5 éves lehetett) játszott a szobában, én szomjas voltam, töltöttem magamnak egy pohár vizet. Soha nem felejtem el a gyerek tekintetét: halálfélelemmel nézett rám, eltakarta a fejét és nekiállt üvölteni, persze nem értettem, miért. Az anyja később elmagyarázta, hogyha nem hagyja abba a sírást a gyerek (pl. járókában unatkozik vagy hisztizik), akkor a vizes megoldást alkalmazza. Viszont sokszor hagyták hisztizni és megkapta, amit akart. Az eredmény: 12 évesen az anyjára nem hallgat, nem tiszteli, néha megrugdossa, és még mindent kihisztizik (fiú!!). Az iskolában semmi gond vele, tanulmányi versenyeket nyer, jól tanul, de otthon eszébe sem jutna segíteni.

  • 2009.07.29 15:01:52Csacsika

    Istenem, ahogy leírtad!!! Hogy meglátta a vizet! Szegény! :'-(

  • 2009.07.29 15:17:57akárki

    Tudom, hogy nem ez a lényeg, de kibírják várni???

  • 2009.07.29 15:21:09kriszi

    Nincs időm végigolvasni. De legújabb tippem (nagyobbacskáknál válik be, a négyévesemnél már igen): ha az ember képes maga kb. nyugodt maradni, akkor igen hatásos lehet valami teljesen oda nem illőt mondani. Nekem pl. az első, ami eszembe jut ilyenkor: nagy levegő, és elkezdem, hogy "Azt a terrremburráját (szünet) ....hát ilyen lukas lakásban nem lehet egeret fogni!" Amilyen döbbent tekintettel zökken ki a fiam, hogy hogy jön ez ide... Már ha meghallja a saját hangjától.
    De a lányomnál igenis volt már olyan, hogy amikor hosszadalmas nyígásba kezdett azért, hogy ő biza bodyt szeretne (három és fél volt), a végén elvesztettem a türelmemet, és nekiálltam harsányan bőgve bugyipelusért hisztizni. Akkor már túlvoltunk a racionális oldalon, hogy ő már ahhoz nagy stb. A lányom csak nézett rám felakadtan, aztán halkan megszólalt: "anya, én ilyen vagyok?"
    Na jó, boltban kell ehhez némi kurázsi :)

  • 2009.07.29 15:27:07Farkasokkal táncoló

    Jutka, most nem azért mondom, de egy másfél évest hisztiért büntetni, az nekem magas... a klasszikus dackorszak legalább két éves korban kezdődik, és nagyjából egy-másfél évig tart.

    Ez az anyuka elég hülye volt, hogy finoman fejezzem ki magam és nőies maradjak.

  • 2009.07.29 15:36:47Zsákos ember

    kriszi borsodi vagy?

  • 2009.07.29 15:51:08dodóó

    Kriszi Baranya megye.

  • 2009.07.29 15:53:25Zamat

    életemben egyszer hisztiztem, egy bolt kellős közepén, vmi csoki miatt, anyum először próbált normálisan beszélni hozzám, amikor látta, h ez így nem működik, mert már a földhöz vertem magam, átlépett rajtam és ott hagyott, beállt a pénztárba fizetni, én meg néztem nagy bambán, h mi van, felálltam és odamentem hozzá, mitha semmi sem történt folytattuk a normális bevásárlást, mondjuk ehhez az is kellett, h nagyon következetes volt mindenben velük szemben, az ő nem -je mindig nem volt, ezt tudtuk mi is,így talán könnyebb volt.

  • 2009.07.29 15:53:52buborék

    én ha nagyon nagy a durvulás befogom a száját és kérem, hogy együtt számoljunk 3-ig. A végső megoldás a pohár víz löttyintése - havi 1x előfordul - soha nem kiabálok, vagy verekedek. Egyszer rácsaptam a kezére, vihogott és kérte még egyszer.
    Tegnap volt a leghosszabb hiszti . mosogatni merészeltem, mert elromlott a gép - anyaszeretnemmosogaaaat problémakör. Bármit próbáltam semmi siker. nem bírom. kész vagyok a bőgéstől, hiába mondom, hogy nagyon szeretem de el kell mosogatnom és főznöm is kell, semmi hatása csak bömbi. Ötlet? A víz löttyintése az nektek durva? Lebeszélhető vagyok, csak mit tegyek helyette, hogy kizökkentsem? Nem érek mindig rá fél órát ölelgetni, van egy kistesó is.

  • 2009.07.29 15:56:14lindalight

    Anyukám mesélte, hogy anno bölcsödébe behívták hozzám mert megharaptam a társainat és a gondozónőket is.
    Hazavitt, az ölébe ültetett és szépen elmesélte, hogy ez fáj másoknak ezért nem szabad, mit szólnék ha engem is megharapna a pisti stb. és a negyed órás kiselőadás után megkérdezte, hogy akkor ugye mostmár nem fogom bántani a többieket.
    A válaszom az volt, hogy homlokon haraptam, de úgy hogy vérzett. Na akkor kaptam első és utolsó pofonom. Soha többé nem haraptam.
    Van akinél nem jön be a szép szó, a nyugtatgatás..mert én pl nem hisztiből csináltam, hanem egyszerűen csak.

  • 2009.07.29 15:56:17Zsákos ember

    dodoo je, az pont a masik sarka. pedig eddig csak miskolciakat hallottam "nyigni" :)

  • 2009.07.29 15:58:16buborék

    A legkeményebb, hogy minden - minden! - reggel azon megy a bőgés, hogy hosszú ujjú pólót és hosszú szárú nacit követel. 40 fokban. 2.5 éves fiú, hogy ne látszódjon ki a könyöke. És persze zoknit is. Faja.

  • 2009.07.29 16:06:38Ribizlee

    buborék, és ez miért baj?
    adj rá hosszút és engedd ki kicsit a napra. ha melege van, le fogja vetni.

    hiszti ellen pl mosogatásnál miért nem engeded segíteni?

  • 2009.07.29 16:07:22Zsuzsi főz

    Buborék, és milyen ruhát adsz rá? Én ráadnám a hosszút, öt perc múlva úgyis könyörögne a normális ruháért..

  • 2009.07.29 16:08:01Zsuzsi főz

    Ribizlee a fejemben:-))

  • 2009.07.29 16:11:26Ribizlee

    Zsuzsi :-)

  • 2009.07.29 16:26:59Ribizlee

    most hogy belegondolok, nálam a lényeg az engedek-nem engedek témakörben az volt, hogy fejben eldöntsem, mi az ami vita (nem hiszti) tárgyát képezheti.

    vannak kötelező dolgok (felkelés, fürdés, indulás, esti alvás) ahol nem volt kérdés: csinálja és kész.

    és van egy rakás helyzet, amikor hiszti nélkül meggyőzhető vagyok.
    az öltözködés pl ilyen, azt mindig megengedtem hogy ők válasszák ki a ruhájukat. vagy ha játszani akartak, de pl teregetnem kellett, akkor segítettek hogy előbb kész legyek és mehessünk játszani.

  • 2009.07.29 16:29:23buborék

    Próbáltam a hosszú ujjút rajta, le nem vette volna csak ömlött róla a víz. Mosogatásban igazatok van, be szoktam vonni de pont akkor nem fért oda mert irgalmatlan mennyiség volt - elromlott a gép. Meg úgy voltam vele, hogy basszus miért nem mosogathatok el ha kell. Ráérez arra ha dolgom van hihetetlen módon. Persze tudom, mielőtt bármibe kezdek találjam ki, hogy az alatt ő mit csinálhat - nem jár nekem az élettől, hogy csak úgy mosogassak, mit képzelek.

  • 2009.07.29 16:35:32Csacsika

    buborék
    nekem az vált be, hogy mielőtt belekezdtem volna valamilyen házimelóba, előbb kerestem neki elfoglaltságot. Tudom macera, de sokkal nyugisabb.

  • 2009.07.29 16:38:57baudolinA

    donna,
    a visszaharapás (visszacsípés stb.) azért nem jó, mert azt fogja hinni, hogy játék. És a társai már nem lesznek olyan jópofák, hogy csak aprót harapjanak vissza. Nem beszélve arról, hogy semmi sem garantálja azt, hogy csak téged fog harapdálni.

    Engem egyszer harapott meg az unokaöcsém (kádból kivettem, beleharapott a mellbimbómba, napokig fájt, bekékült), én pedig nem vagyok hős, felvinnyogtam, és bőgni kezdtem. Szinte kiejtettem a kezemből, pedig törülközővel fogtam. Nagyon meglepődött azon, hogy tényleg bőgök, és hogy annyira fáj, hogy le kell tegyem a földre, és nem törlöm előbb szárazra. Utána még próbálkozott párszor (ütés, rúgás, csípés), de mindenki azt csinálta vele, hogy lefogta a kezét, és hangosan azt mondta, hogy "nem szabad, ezzel nem érsz el semmit". És mivel látta, hogy tényleg nem lesz jobb, egy idő után abbahagyta. Sikítás: ahány gyerekkel eddig dolgom volt (felügyeltem rájuk), a sikításnál mindig bejelentettem, hogy nem vagyok süket, mondja el értelmes emberi hangon, hogy mit szeretne, a sikítást meg sem hallom. De valószínűleg azért hatott mindig, mert én nem az anyjuk voltam, és naná, hogy könnyebb volt hetente kétszer ezt eljátszani. De mindenképpen már az első jelre is reagáljatok, ne hagyjátok "elharapózni".

    buborék,
    add rá a téli kötött pulóverét. :)

  • 2009.07.29 16:47:32dodóó

    2009.07.29 16:10:37Okoska

    Miért nem bőghet?
    Miért kell főznöd?

    Sz'tem a gyereknek van igaza...

    Nyár van, tele van minden zöldséggel, gyümölccsel, menjetek ki a piacra vegyetek hideg kaját erre a hétre. A jövő hétre meg főzzetek meg a hétvégén. (Együtt, vagy úgy, hogy egyikőtök vigyáz a gyerekre.)

    Ennek örülne a férjem 12-18 óra meló után haza jön és van itthon hideg kaja zöldséggel :DDDD

  • 2009.07.29 16:49:41dodóó

    Buborék ha neki állok mosogatni nálunk is percenként elhangzik hogy AAAAnya gyere ide.

  • 2009.07.29 16:51:45sztroberi

    okoska: nem hiszem, hogy jó megoldás azt nevelni a gyerekbe, hogy ha nincs kedve/mást csinálna, akkor nem főzünk, nem mosogatunk. vannak dolgok, amiket el _kell_ végezni, kedvtől függetlenül. ha azt szokja meg, hogy ha bőg és hisztizik, akkor anya mégse dolgozik, hanem megyünk játszani, naná, hogy csinálni fogja. továbbá ő nem fogja érteni, hogy ha nyáron lehetett 3 hónapig nem főzni, meg nem nagyon házimunkázni, akkor télen miért kell. meg egyébként is, azért fura, hogy nyáron nem eszünk főtt ételt...

  • 2009.07.29 16:53:02gyöngy1

    Nàlunk a kisebbik kezdett el igazàn hisztizni, a nagyobbik nem még nem jutott tùl rajta.
    Egyik este egyszerre hisztiztek: nem akartak lefeküdni (fél 10-kor). Egymàst ovaltàk bele. Szörnyü volt.
    Es pont az alvàs az egyik olyan téma amivel nem alkudozhatnak.
    Amùgy néha sikerül bezavarni a szobàjàba, és vàrni... vàrni... néha odameyek: tudod ha abbahagyod, akkor kijöhetsz... és tovàbb vàrok.
    A nagyobbikkal (5 éves) néha sikerül megbeszélnem, hogy miért nem lehet valamit csinàlni (pl hétvégén àtruccanni Bxl-böl Bp-re). De néha ö is belelohalja magàt, és nem akar bemenni a szobàjàba.
    Bevallom: üvöltöttem màr velük; söt bögtem is el magam amikor nagyon gàz volt (ez utobbi észhez téritette föleg a nagyobbikat).
    Azt hiszem inkàbb nekem kellene pszichologus...

  • 2009.07.29 16:53:32dodóó

    Okoska imádnád a macskám ha látnád :-)
    Órák óta a gép asztalon alszik és néha dorombol.
    De olyan igazi kiterülősen.

  • 2009.07.29 17:12:32cantaloupe

    Az en babam meg kicsi ehhez, de bebiszittelt gyerekeknel bevalt, hogy levezettem nekik: minel tobbet hisztizel, annal kevesebb ido jut jatekra. Ugyanez kicsiknel:most tombolsz es sirsz meg egy kicsit, vagy levegyunk egy jatekot a polcrol?
    Bolti hisztinel szerintem hasznos a prevencio, tehat megigerni, hogy valaszthat valamit es foghatja, vagy figyelemeltereles: keresd meg a polcon a narancsszinu dolgokat. Jobb szupermarketekben van minikocsi is, amit a kisebbek tolhatnak, abba pakolhatunk nehany dolgot, amit buszken visznek aztan a kasszahoz.

    Erdemes delelott boltba menni, ha lehet, mikor nincsenek sokan es a gyerek is pihentebb, mert nyugosen inkabb hajlamos hisztizni.

    Remelem, a sajat gyerekemnel is bevalik ez. :)

  • 2009.07.29 17:13:30cantaloupe

    Aki meg hideg vizet zuttyant a hisztizo gyerekre, kivanom neki, hogy kapja vissza, mikor o faradt es ideges. Vagy a pofont. Biztos ertekelni fogja. :P

  • 2009.07.29 17:16:22cantaloupe

    Harapasnal bevalt, hogy egy kisebb szormeallatot kinaltam fel: tessek, a macinak nem faj, ha merges vagy es harapni akarsz, ezzel megteheted. De ha belemharapsz, az faj, rosszkedvu leszek tole es nem fogok veled jatszani.

    Szerintem altalaban bevalik, hogy a gyerek gondolkodni kenyszerul es rajon, az agresszio, hiszti nem kifizetodo, mert neki es kornyezetenek is rossz, idopocsekolas.

  • 2009.07.29 17:22:53drlucifer

    Can!
    A bolti tereléssel egyetértek, mi is így megyünk. Egy apró hozzátenni valóm van: addig kell hisztivel számolni, amíg megtanulja, hogy a kicsi bevásárlókocsit vissza kell vinni és nem hozzuk haza... Enyém amúgy már rallyzik vele, párom kislányával karöltve. Szerencsére a boltban ismernek minket... :-)))

  • 2009.07.29 17:42:54drlucifer

    Buborék!
    Én a naggyal egész pici kora óta "konyházok". Érstd alatta: van EGY szekrény (fazekak, tepsik vannak benne) meg a merőkanalas-fakanalas bedobálós fiók, ahol garázdálkodhat. Ő ott tök jól elmolyol, ül a padlón, "főz", én tudok haladni.

  • 2009.07.29 17:50:56nyünyőke

    2009.07.29 17:13:30cantaloupe

    Egy pár éves értelmes gyermek már megérti, ha nem tudsz éppen vele foglalkozni, vagy éppen nem kaphat meg valamit, de azért nekiáll üvölteni/sikítani/harapni/toporzékolni, mert hátha mégis csak elér vele valamit. Kőkemény zsarolás ez, nem más, és ő is tisztában van vele. Akkor miért ilyen durva, ha egyszer leöntöm vízzel? Nyilván nem minden nap, eleve annak már hatása se sok lenne, de mondjuk egyszer az életben...
    És azért ne legyen már egál egy pohár víz meg egy pofon...

    Amúgy ha egy gyerek lila fejjel üvölt, úgy, hogy majd megfullad és levegőt is alig kap és veri magát a földhöz, nem hiszem, hogy el tudod neki higgadtan magyarázni, hogy na most akkor irgumburgum ha nem hagyod abba, kevesebbet fogunk játszani:) Mondjuk kisebb, vagy kezdődő hisztinél biztos beválik. Mint az is, hogy ott kell hagyni, mert mint mondták - nincs közönség, nincs hiszti.

  • 2009.07.29 18:12:56Csacsika

    2009.07.29 17:42:54drlucifer
    Ez ismerős! De szép idők voltak! :-)
    Aztán jött a minikonyhája, akkor ugyanazt csinálta mint én, csak miniben, most már nem érdekli az egész. Ha hívom, hogy jöjjön főzőcskézni, megkérdezi, hogy muszáj? :-(

  • 2009.07.29 18:16:50nyúlmama

    Buborék!
    nálunk is bevált a konyha " gyerekesítése", alsó fiókba csak olyan, mait ő is elővehet.Meg az is, hogy míg én tettem, vettem, ő rajzolt, festett a konyha asztalnál. Amúgy mosogatni is imádtak, kissámli a lábuk alá, aztán hajrá. ezzel együtt nem azt mondom, hogy az enyémek angyalok voltak, és soha nem volt hiszti! Ojjé, dehogynem. A fiam a Bajcsyn vágta le magát a zebrán, ahol kb. fél percig tart a zöld.Felkaptam, és nyomás, aztán ezt előadta a földalattin is. ( nem akart hazajönni a vendégségből)Ilyenkor tényleg az a legszarabb, hogy a többi ember reakcióját is el kell viselni.Amúgy tisztelem azt, aki soha nem borul ki egy kiadós hiszti után.

  • 2009.07.29 18:24:18dodóó

    nyúlmama miért érdemel tiszteletet aki nem borul ki egy hiszti után?

  • 2009.07.29 18:30:52nyúlmama

    dodóó, lehet, te szuperebb vagy, én bizony emlékszem még olyan időszakra, amikor eléggé megviseltek a hisztik. Lehet kövezni.(Nem vertem , nem öntöttem, de igenis, megviselt.)

  • 2009.07.29 18:56:23Zamat

    azért is írtam a fentebbi sztorit, mert sztem is az jön be, ha nem veszel tudomást a hisztiről, faképnél hagyod és nincs kinek verje a ramazurit, (persze a zebrán ez nem igazán működik) és nagyon hamar rájön, h ez az út nem járható, nagy lelki törése sem lesz tőle.

SZÓLJON HOZZÁ!

Kórházfigyelő

  • Budapesti kórházak
  • Vidéki kórházak

Kérdezz szakértőnktől

Dr. Gyarmati Andrea gyermekgyógyász válaszol.

Kérdezni szeretnék »

Shopline

Travelo utazási ajánlatok

  • Tunézia - akciók Tengerparti pihenés ősszel vagy télen? Válasszon most! 39900 Ft / fő / 7 éjtől
  • Őszi wellness az egész családnak - szállások kedvező áron.
  • Utazni készül, de még nem kötött biztosítást? Online, 5 perc alatt elintézheti!
  • Körutak, fly&drive programok. 228780 Ft / fő / 14 éjtől

Hirdetés

Hirdetés