A heti munkaidő végével kapcsolatban dr. Fodor T. Gábor munkajogász írásában figyelmezteti a magyar cégeket. Úgy véli, hogy abban az esetben, ha egy munkavállaló péntek délután 13:00 után nem kap 50 százalékos pótlékot munkaadójától, úgy pert is indíthat ellene. A HRPortál foglalta össze, mit is érdemes tudni az ügyről.
Négy évvel ezelőtt indult a pénteki munkaidő végét illető bírósági persorozat. Egy miskolci mozdonyvezető volt az, aki jogorvoslatot keresett munkáltatójával szemben. A MÁV-Start ugyanis nem adta ki számára külön a napi 11 órás pihenőidőt. A vasúttársaság akkor azt állította a lap beszámolója szerint, hogy a jelen ügyben alkalmazandó kollektív szerződés az EU-s irányelv által megkövetelt minimális (24 órás) heti pihenőidőt jelentősen meghaladó (legalább 42 órás) pihenőidőt ír elő, így hát nem érte hátrány a munkavállalót.
Két év múltán az Európai Unió Bírósága azonban a munkavállaló javára döntött.
A heti munkaidő vége még mindig nem egyértelmű
2022-ben az uniós bíróság ítéletében leszögezte, hogya napi és a heti pihenőidőhöz való jog két önálló jogot képez, amelyek eltérő célokat követnek. Következésképpen biztosítani kell a munkavállalók számára mindkét jog tényleges gyakorlását.
Az ítélet szerint a napi pihenőidő nem képezi a heti pihenőidő részét, hanem ahhoz hozzáadódik, még akkor is, ha a napi pihenőidő közvetlenül megelőzi a heti pihenőidőt. Dr. Fodor T. Gábor erre alapozva úgy véli, hogy
"pénteken 13 óra után már a legtöbb munkavállaló rendkívüli munkaidőben dolgozna. Ezért pedig plusz pénz - 50 százalék pótlék - járna visszamenőleg is. Négy éve húzódik az ügy, a közelmúltban két Kúria-határozat is egy irányba mutat."
A magyar jogalkotás is foglalkozik az üggyel
Annak ellenére, hogy két év telt el a fenti ítélet óta, még mindig nem tisztázódott, hogy mikor kell véget érnie a heti munkaidőnek, illetve mikortól jár a pluszpénz azoknak, akik ennél hosszabb ideig dolgoznak. Mivel az Európai Unió Bírósága is hibát vétett azzal, hogy nem csak az uniós, de a magyar jogot is megmagyarázta ítéletében, többen azzal érvelnek, hogy az nem hatályos. A kérdéssel azonban az alkotmánybíróság és a Kúria is foglalkozik. A munkajogász összefoglalója szerint az, hogy a pótlék jogszerűségét az utóbbi két szerv is megerősítette, megerősíti a létjogosultságát, és amennyiben a jogalkotó rendezi a helyzetet, tömegek igényelhetik visszamenőleg a munkabérük kiegészítését.
"A múltra nézve nem tudja a jogalkotó a helyzetet rendezni. A három éves elévülési időn belül a munkavállalók érvényesíthetik túlóraigényüket."
- hangsúlyozza dr. Fodor T. Gábor.
Úgy véli, bölcs lenne a jogalkotó részéről a helyzet mihamarabbi, uniókonform rendezése. A munkaadóknak pedig azt javasolja, képezzenek tartalékokat az esetleges munkavállalói igények kapcsán, és tekintsék át a munkarendeket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
