James Bond író

James Bond karakterét nem kell bemutatni. A regények és a filmek óriási népszerűségnek örvendenek. Olyan nagyszerű színészek bújhattak a 007-es bőrébe, mint Sean Connery, David Niven, George Lazenby, Roger Moore, Timothy Dalton, Pierce Brosnan és Daniel Craig. Most is mennek a találgatások, hogy vajon legközelebb ki lehet a titkos ügynök. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy az eredeti regények szerzője, Ian Fleming is hasonló kalandokat élt át, és a nácik ellen tevékenykedett.

Ian Fleming a valódi James Bond

Ian Fleming 1908. május 28-án született Londonban, egy felső osztálybeli brit családban. Anyai nagyapja a Royal Buckinghamshire Militia kapitánya volt, apja pedig parlamenti képviselő. Az előkelő Eton College-ban tanult, ahol kiválóan teljesített, majd egy évet töltött a Royal Military College Sandhurstben. Innen az anyja Ausztriába küldte egy üdülőhelyre, hogy javítsa a nyelvtudását, és felkészüljön egy külügyminisztériumi állásra. Az üdülőhelyen tartózkodva Fleming fiktív történeteket kezdett írni. Ezután a Müncheni és a Genfi Egyetemen folytatta német és francia nyelvi tanulmányait. Miután nem sikerült a vizsgája a Külügyminisztériumban, újságírói pályára lépett. A Reutersnél dolgozott, és ez a munka indította el a hírszerzői úton.

1933-ban Moszkvába küldték, hogy tudósítson hat brit mérnök peréről, akiket kémkedéssel vádoltak. Nem sokkal később otthagyta a Reuterst egy jobban fizető munka érdekében, és rövid időt töltött bankárként és tőzsdeügynökként. 1939 tavaszán a Külügyminisztérium felkérte, hogy térjen vissza Oroszországba egy titkos megbízásra: értékelje ki és jelentse a szovjet katonai erőket az akkor már szinte biztosan bekövetkező háború előtt. Néhány hónapon belül csatlakozott a brit haditengerészeti hírszerzéshez. Az év szeptemberétől kezdve ő felügyelte az európai kontinensen végrehajtott titkos műveleteket.

Egy alkalommal Amerikába repült, hogy találkozzon az FBI vezetőjével, J. Edgar Hooverrel, és később stratégiai szerepet játszott a németek által megszállt francia Dieppe város elleni rajtaütésben. A második világháború során Fleming bonyolult küldetéseket eszelt ki – például egy D-napi megtévesztési tervet, az Operation Mincemeat-et, valamint a Goldeneye-t, amely egy fedőnév volt egy 1941-es, a brit fennhatóságú Gibraltáron végrehajtandó műveletre, amelynek célja az volt, hogy megvédjék a területet, ha a nácik megszállnák Spanyolországot. Végül a parancsnoki rangig jutott.

Egy hírszerző hálózatot is működtetett, amely újságírókat használt információgyűjtésre érzékeny külföldi területeken, köztük a német tudósítót, Antony Terryt, akiről később kiderült, hogy kém.

James Bond születése egy író tollából

A munkája vezetett az első James Bond könyvéhez, a Casino Royale-hoz, amely 1953-ban jelent meg. A szerencsejátékos jeleneteket a lisszaboni megállója ihlette, amely az Egyesült Államokba tartó útján történt. A chemin de fer nevű blackjack-változatot játszotta az Estoril kaszinóban, amelyet gyakran látogattak német kémek, akikről információt gyűjtött. Csakhogy nem járt sikerrel, a főnökének, John Henry Godfrey admirálisnak kellett kisegíteni.

Mind a 14 Bond-könyvét az 1950-es és 60-as években írta oracabessai házában, Jamaica északi partvidékén, amelyet Goldeneye-nak nevezett el. Az egyik regény, az Oroszországból szeretettel (1957), az Operation Ruthless nevű műveletből merített ihletet, amely talán Fleming legambiciózusabb terve volt, és az ellenséges kódoló gépek ellopásáról szólt.

Nemcsak magáról mintázta a karaktert, beismerte, hogy Bond „az összes titkos ügynök és kommandós típus keveréke, akiket a háború alatt megismertem”. Az író hírszerzői karrierje és élete egyéb aspektusai adtak ihletet a regényekhez, beleértve iskolai barátok, ismerősök, rokonok és szeretők neveinek felhasználását is. Bár a nevét nem említi, valószínű, hogy brit haditengerészeti hírszerzésbeli felettese, Godfrey admirális ihlette Bond brit titkosszolgálati felettesét, M-et.

Akárcsak James Bond, Fleming is szenvedélyesen szerette a szerencsejátékot és a golfozást, valamint imádta a rántottát. Három legismertebb szokását – az ivást, a dohányzást és a nőkkel való foglalatoskodást – is megosztotta híres kémével.

James Bond nevének származása

James Bond valójában egy valós személy neve volt: egy amerikai ornitológusé, aki a Karib-térség madarainak szakértője és a Birds of the West Indies című meghatározó terepi útmutató szerzője. Lelkes madármegfigyelőként Fleming gyakran használta Bond könyvét. Amikor az első kémregényét írta, hirtelen megihlette az ornitológus neve. Fleming egy, a The Guardian 1958. április 5-i számában megjelent interjúban elmagyarázta:

„A lehető legegyszerűbb, legunalmasabb, legközönségesebb hangzású nevet akartam megtalálni; a 'James Bond' sokkal jobb volt, mint valami érdekesebb, például 'Peregrine Carruthers'. Egzotikus dolgok történnének vele és körülötte, de ő egy semleges figura lenne – egy névtelen, nyers eszköz, amelyet egy kormányhivatal használ.”

Érdekes módon létezett egy másik James Bond nevű brit kém is. 2020-ban kiderült, hogy egy James Albert Bond dolgozott a 60-as években a varsói brit nagykövetségen, és kémtevékenységet folytatott. Hogy Fleming tudott-e James Albert Bond létezéséről, az máig rejtély.

Az alábbi cikkünkben megnéztük, milyen egy titkos ügynök élete a valóságban. Kattints ide a részletekért.