1913 végén Arthur Wynne, a New York World újságírója és szerkesztője a kiadvány viccek és rejtvények rovata karácsonyi számának tervezésekor döntött úgy, hogy valami újdonsággal lepi meg olvasóit: egy gondolkodásra serkentő játékkal. Ekkor még nem sejtette, hogy nem sokkal később egy világ töri majd a fejét a feladványain.
Múló hóbortnak tekintették a szerkesztők
Noha az első keresztrejtvény küllemében meglehetősen eltért a ma ismert változatoktól, a lyukas közepű, gyémánt alakú fejtörőt imádta a közönség. Még akkor is, ha „néhány feladvány ostobán egyszerű volt, mások pedig ostobán nehezek” – írta 1988-ban Richard E. Mooney, a The New York Times egyik szerzője. Egy szó mint száz: amikor a New York World maholnap 112 évvel ezelőtt megjelentette az első keresztrejtvényt, az újság egyáltalán nem számított arra, hogy sikeres lesz. A szerkesztők, ha úgy tetszik, múló hóbortnak tekintették az agyat megtornáztató játékot, így nem is védették le azt.
Sőt, Wynne a találmányával nem is keresett sok pénzt, ezért tovább is lépett a keresztrejtvényfejtéstől. Igen ám, de a világnak esze ágában sem volt lemondani erről a játékról.
Újságírói karrierje miatt költözött az USA-ba
Az angliai Liverpoolban született újságíró, Arthur Wynne 1871-ben látta meg a napvilágot. Az Egyesült Államokba az újságírókarrierje miatt költözött, szerkesztő apja nyomdokaiba lépve. A fiatal Wynne a Pittsburgh Pressnél kezdte pályafutását, majd az 1931-ig működő, szenzációhajhász New York Worldnél folytatta. A Fun melléklet, amelyben megjelent az első keresztrejtvény, 1911-ben indult el, vezetésével két évvel később Wynne-t bízták meg.
Így került az újságba az első keresztrejtvény
A mai keresztrejtvény ősét tulajdonképpen a kényszer szülte, Wynne ugyanis a már említett karácsonyi számba nem tudott megtölteni egy maroknyi helyet tartalommal. Megoldást kellett találnia, ugyanis a mellékletben nem maradhatott üresen egyetlen négyzetcentiméter sem. A történet szerint a szerkesztő felettese azt javasolta Wynne-nek, hogy dúsítsa fel rejtvényekkel a rovatot. Wynne-nek sem kellett több,
egy gyerekkori játéka, a mágikus négyzet alapján megalkotta az első modernkori keresztrejtvényt, amelyben a szavakat úgy kell elhelyezni egy rácsban, hogy azok függőlegesen és vízszintesen is ugyanúgy olvashatók, no és értelmesek legyenek.
Wynne egy percig sem tagadta, hogy a találmányát valóban az övéhez hasonló, angliai gyermekmagazinokban és más kiadványokban megjelent szórejtvényekre alapozta, amelyek ugyancsak szavak keresztezéséből álltak, gyakran rácsos formában. Ezek többségében azonban maguknak az olvasóknak kellett megrajzolniuk a rácsot, vagy éppen máshová írniuk a válaszokat.
Ezért lett a neve keresztrejtvény
Wynne találmányának a neve is egy véletlen folytán lett az, ami. Néhány héttel ugyanis az első keresztrejtvény 1913. december 21-i megjelenése után egy, a New York Worldben ejtett tipográfiai hiba miatt a heti játékra keresztrejtvényként utaltak, amely nyomtatásban is megmaradt – az elnevezés pedig, mint azt már tudjuk, egy évszázadra megragadt.
Jól jött az első világháborúban is
Wynne korábban azt sem sejtette, hogy találmánya az első világháború 1914-es kitörését követően az emberek számára menedéket jelent a szörnyűségek elől. A konfliktus eszkalálódása közben figyelemelterelésként ugyanis egyre többen fordultak a keresztrejtvény felé, ám amikor Wynne megpróbálta szabadalmaztatni a játékot, a szerkesztők nem voltak hajlandók kifizetni az ezzel járó költségeket. Más újságok viszont – különösen az Egyesült Államokban és Angliában – rejtvényeket kezdtek nyomtatni, ahogy e feladványok iránti rajongás is egyre csak nőtt. Az egyik kivétel a The New York Times volt, amely úgy érezte, hogy ezeknek a játékoknak nincs helyük az újságokban.
Sorra készültek a rejtvénykötetek
Az 1920-as évekre a keresztrejtvény már nem csak újságokban jelent meg, hanem külön kötetekben is kiadták. Ezzel egyidőben az egyszerű rejtvények mellett megjelentek a tematikus és különleges kihívásokat jelentő változatok is. Wynne 1945-ben bekövetkezett haláláig a rejtvénydivat szó szerint elharapódzott. Olyannyira, hogy 1942 februárjában még a Times is csatlakozott a mókázáshoz, és saját keresztrejtvényeket kezdett kiadni, rájött ugyanis, hogy ezek a játékok segíthetnek elterelni az amerikaiak figyelmét a második világháború borzalmairól is.
Sosem ismerték el igazán
Noha a keresztrejtvény megalkotása valóban Arthur Wynne nevéhez köthető, az újság szerkesztője élete során mégsem kapta meg azt az elismerést, amit találmánya indokolt volna.
Ennek több oka is volt. Az egyik legfőbb az, hogy a keresztrejtvény gyorsan túlmutatott az eredeti formáján, és sokan már nem tudták, valójában ki is volt a megalkotója.
„Névtelenségében” emellett a jogi védelem hiánya is közrejátszott, Wynne idejében ugyanis nem volt szokás szerzői joggal védeni az ehhez hasonló szellemi alkotásokat; a keresztrejtvény atyja így hiába is próbálta volna megakadályozni találmánya szabad felhasználását. Wynne nem tudta útját állni annak, hogy ötletét mások szabadon felhasználják. Nem csoda hát, hogy amíg a keresztrejtvény népszerűsége nőtt, az alkotó neve egyre inkább feledésbe merült.
Ha szeretnéd megismerni annak a világhírű írónőnek a történetét is, aki már gyermekkorában elvesztette a hallását és a látását, ajánljuk figyelmedbe a róla szóló írásunkat is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
