OFFLINE

Sárgabaracklekvár: több a rossz, mint a jó

2013. február 25., hétfő 11:50

A baracklekvár ahogyan a ketchup is, minden háztartásból fellelhető. Jó a kenyérre kenve reggelire, uzsonnára, finom a sütikben és csak úgy kanállal is szuper ha valaki nassolna egy kicsit.

Amikor körbekérdeztem az ismerősök és kollégák között, hogy melyik lekvárt preferálják, egyértelműen a házi került előtérbe. Nyilván ez a gazdaságos, és ízre is a legjobb, de kevesen esnek neki lekvárt befőzni. És ugye az is állandó dilemma, hogy pazaroljuk-e a fincsi házi lekvárt a süteménybe, vagy arra inkább a boltit használjuk fel. Na, de nyilván nem mindegy a boltinak a minősége sem, és az ára sem mellékes. Most megpróbáltuk megkeresni a tökéletes boltit. Megtaláltuk. Csak éppen soha nem fogjuk megvenni, mert annyira drága.

Ahogyan már megszokhattuk vannak fanatikus kollégák akik a bióra esküsznek, a másik csapat fogyókúrázik ők a cukor nélkülit választották és vannak a spórolósok, akiknek fontos az ár is. Beszereztük tehát az összes favorizált és kevésbé favorizált terméket, és természetesen nem maradhatott el a kóstolóból a saját készítésű sárgabaracklekvár sem. Az eredményen ismét nem lepődtünk meg: a házi és a legdrágább fölényesen verte a többit. Igaz, hogy most nem tettünk különbséget a lekvár, dzsem és íz között - de ebben az esetben nem ez volt az elsődleges szempont - hanem az, hogy találjunk egy jót a sok termék között.

Nézzük is a versenyzőket kóstolási sorrendben

1.  Tarpa lekvárfőzde, baracklekvár

Igaz, tartósítószert nem tartalmaz de hozzáadott cukrot igen. Azt hittük nagyon jó helyen fog végezni, de nagyot csalódtunk, csak az ötödik helyet sikerült bezsebelnie. A pontozók egytől egyig mind három ponttal jutalmazták. Ez amolyan: nem-rossz-de-a-jó-az-nem-ilyen kategória.

„Túl édes, mintha sütőtök is lenne benne, viszont rostos. Illata alig van; meglehetősen savanyú ízű, de köze sincs a sárgabarackhoz; tartalmaz gyümölcsdarabkákat. Nagyon édes némi savanykás utóízzel. Egy kicsit darabos és szerintem tele van cukorral, émelyítően édes. Egyáltalán nincsen házi íze.”

2. Hamé, sárgabarack minőségi dzem

Érdekes, hogy még itt is hasonló véleményen voltak a kóstolók, mindenki két pontot adott a haménak. Sajnos erre már nem mondhatjuk el azt amit az előzőre, viszont legalább ez is drága termék.

„Szagtalan; vasas utóíze van, borzasztóan édes, és köze sincs a sárgabarackhoz. Nem tartalmaz gyümölcsdarabkákat, elég sápadtka és olyan se íze se bűze cucc. Pusztító cukor, rengeteg citromsavval ellensúlyozva. Őrülten édes, már-már kellemetlenül. Ezzel kenték meg a kenyeret az óvodában! Nagyon halovány, valószínű nyomokban tartalmaz barackot. Kicsit darabos, vagy inkább szálas. Nem finom.”

3. Kecskeméti sárgabaracklekvár

A kecskeméti édességről egy kóstolón kívül, mindenkinek a csipkebogyó ugrott be. Ja, mert persze teljesen olyan az íze! Ez a lekvár 60 százalékban tartalmaz barackot, de még így is csak a hatodik helyet kapta. Hogy miért? Íme:

„Sárgabarack illatú; sárgabaracklekvár ízű, enyhén túl édesített; tartalmaz gyümölcsdarabkákat, a színe kicsit sötét, mint amikor a házi baracklekvárt egy kicsit túlfőzzük. Rostos, de nagyon édes és inkább hasonlít a csipkebogyóra mint a barackra. Ez tuti valami átverés lesz, ez hecsedli lekvár! Rohadt édes, szálas és darabos, viszont jó sötét. De ez nem véletlenül csipkebogyó?!”

4. Menz and Gasser, kenhető gyümölcskészítmény sárgabarackból

Az olasz lekvár felirata szerint 100 százalékban csak barackból készült, persze van még benne szőlőcukor és gyümölcspektin (hogy is van ez a 100 százalék?). Ez volt a második legdrágább lekvár a teszten, és épp csak fél ponttal csúszott le a dobogóról. Egy óriási baja van: 3263 forintba kerül az egy kilós kiszerelése. Már ha van ilyen, természetesen ez a fajlagos ára. Nyilván sokan visszahőkölnének, ha a polcon ezek a számok néznének vissza. Ugye, hogy nem árt számolgatni is egy kicsit shoppingolás előtt?!

„Enyhén illatos; savanykás; tartalmaz gyümölcsdarabkákat; a színe valószerűtlenül barnába hajló. Végre az első savanyúbb lekvár a teszten. Na, azért nem kell túlzásokba esni, sajnos a cukrot ugyanúgy lehet rajta érezni. Nem túl édes, de lapos íze van. Olyan mintha citrompótló lenne benne, de azért fincsi.”
 

5. Óceán, prémium lekvár

A középmezőnyben végzett, és ez a legolcsóbb lekvár a teszten! Ahhoz képest, hogy mennyibe kerül kifejezetten jó. Simán ajánljuk sütikbe és kenyérre is, de azért nassnak mégis inkább a házi mellett döntsön. Egyébként a Vitamórral vetekszenek azon, hogy melyik lenne jobb baracklekvár-hajzselének. Vagy akár édes kocsonya is lehetne mind a kettőből...

„Illata szinte nincs; édeskés-savanykás, amilyennek lennie kell; gyümölcsdarabkákat nem, de rengeteg zselésítőt tartalmaz; határozottan sápadt. Jó, ez tuti őszibaracklekvár, ne is próbáljatok meg átverni. Nagyon pépes, se íze se bűze, csak feltételezem, hogy van benne gyümölcs is. Rengeteg ipari zselésítő és citromsav van benne, ilyet tesznek az olcsó balatoni palacsintákba.
 
Egy dolog biztosan jó ebben a lekvárban, mindenkiben felidézte a gyerekkori kiruccanásokat a balcsira.
 

6. Zentis, sárgabarack dzsem

Na, ez volt az első lekvár ami megosztotta a tesztelőket. Van akinek nagyon bejött, van aki csak egy pontot adott neki. Azért még így is benne volt az első hétben a tizenhatból. Nem annyira rossz helyezés, viszont ez sem mondható olcsónak!

„Alig van illata; túl édes; tartalmaz gyümölcsdarabkákat de erősen zselésített; kissé világos. Ez tökre olyan mint az előző, csak még több cukorral és zselésítővel. Megint egy rohadt édes valami és még krémes is. Szörnyű, miért kell cukorral elvenni az igazán finom sárgabarack ízt?!”
 

7. Gabriella Major, Andrássy-féle kajszibaracklekvár

Ezt a lekvárt csak azért vettük meg, mert 300 forintra volt leárazva az Auchanban, ugyanis éppen most vasárnap (24-én) jár le a szavatosságuk. Gondoltuk, ha már ilyen jó áron hozzá tudunk jutni, miért is ne? És milyen jól tettük! Ez lett a teszt nyertese. A bibi csak annyi, hogy magasan a legdrágább versenyző is, ugyanis a rendes ára ezer forint körül van a 230 grammos kiszerelésnek. Éppen annyiba kerül ez a pici üveg, mint egy kiló a háziból!

Ez abszolút megdöbbentő és nem is kifejezetten értjük, hogy egy hazai terméknek miért kell ennyibe kerülnie. Értjük mi, hogy ott van a kemény adó, a dolgozók bére stb., de így biztosan nem fogunk rászokni arra, hogy magyar termékeket vásároljunk. Jó lenne, ha a magyar termelők megértenék végre, hogy azért nem fogy a portékájuk mert túl van árazva. Persze lehet sznobságból, illetve a gyors meggazdagodás reményében több ezerért kínálni valamit, de akkor ne sírjanak, hogy senki nem veszi meg őket! És hát nyilván nem véletlenül maradtak ott a polcon ezek a lekvárok sem...

„Enyhén illatos, savanyú, krémes állagú; barnába hajló színű. Nagyon savanyú, ami egyáltalán nem hátrány! Sőt! A színe egy kicsit visszataszító, olyan mintha fedő nélkül állt volna a lekvár napokig a konyhában, viszont az íze isteni! Nagyon pépes, már-már gyerekpapi állagú, mégis elképesztően finom. Ez nagyon hasonlít a házihoz, illatban is. Kinézetre olyan mint a Nutella, ízre viszont cukor nélküli sárgabaracklekvár. Tökéletes! Bizarr sötét színe van, viszont jó savanykás, de nem a mesterséges fajtából.”

8. d'arbo, sárgabarack dzsem

Épp, hogy csak becsúszott a középmezőnybe a nyolcadik helyezéssel. Az Ekos árban olcsóbb és simán leverte a nagynevű d'arbót. Ennyit tudott:

„Jó illatú és ízű, de túlcukrozott; gyümölcsdarabkákat tartalmaz. Megint az ipari vonal: aromák, citromsav, temérdek cukor és gyanúsan zselés. Nagyon erős visszaesés az előző után, de legalább darabos. Emiatt talán elmondható, hogy van valami köze a gyümölcshöz. Nagyon édes, főleg így az előző után. Ha olcsó lenne, akkor sem venném meg.”

Lekvár, dzsem, íz

A kereskedelmi forgalomba kerülő lekvárok a gyümölcsöt részben darabos formában tartalmazzák, úgynevezett „gyümölcspulpból" készülnek. Ez az ehető részeket jelenti, esetenként héj, illetve bőr, magok és hasonlók nélkül, szeletelve vagy zúzva, de nem szitán áttörve.

Az íz gyártásánál ezzel szemben „gyümölcsvelőt" használnak, amely a meghatározás szerint legalább 0,8 mm lyukméretű szitán áttört gyümölcsöt takar.

A dzsemek az előző két készítményfélével ellentétben a hivatalos besorolás szerint nem tartoznak a lekvárkészítmények közé, hanem külön kategóriát alkotnak a zselékkel és a marmeláddal karöltve. A felhasznált gyümölcs formáját illetően az ún. „extra dzsemek" a lekvárokhoz hasonlóan pulpból, a sima „dzsemek" pulpból és velőből készülnek.

Szintén nem lekvárkészítmény tehát a zselé, amely a gyümölcsöt vizes kivonat és/vagy lé formájában tartalmazza. A gyümölcslé mechanikai eljárással nyert, az adott gyümölcs levére jellemző színű, ízű, illatú, erjedőképes, de nem erjesztett lé, amely bizonyos körülmények között sűrítményből is készülhet. A vizes kivonatnak az előírás szerint tartalmaznia kell a felhasznált gyümölcs valamennyi vízben oldható összetevőjét.

Mindebből látszik tehát, hogy az előkészítés során az alapanyag a lekvárok és az extra dzsemek esetében esik át a legkevesebb feldolgozáson, ezeket követik a dzsemek, majd az ízek, végül a zselék zárják a sort. Forrás: tudatosvasarlo.hu

9. Sárgabarack lekvár xilittel

Ezt becsempésztük a tesztbe, ahogyan a házit is. Igazából ezt cukorbetegek is ehetik, kíváncsiak voltunk az ízére. Drága is és ehetetlen. Szegény cukorbetegek!

„Kellemes illatú és ízű, fura utóízzel; pépes állagú – és mintha csipkebogyó-zúzalékot kevertek volna bele. Ismét a sütőtökös narancsos vonal, természetellenes aszkorbinsavas savanyúsággal ellensúlyozva a cukor mennyisége. Illata nincs, a színe olyan barackos. Fura utóíze van, mintha édesítőszer lenne benne. Krémes is és zselés is, kicsit büdi.”

10. vitafood, bio kajszibaracklekvár

Sajnos a bio nem hozta a várt eredményt, épp, hogy elcsípte a hetedik helyet. De legalább ez is jó drága, holott szintén hazai készítmény. Na, meg édes is. Jó, persze legalább nádcukor van benne. És?!

„Enyhe illata van; határozottan jó az íze (kicsit édes az utóíze); az állaga a házi baracklekvárra emlékeztet. Nem rossz, mert nem túl édes, de picit ebben is túl sok a sav. Vállalható, ha ilyet raknának a palacsintákba a strandon, szebb lenne a világ. Nincs illata és fura az íze. Talán a paradicsomhoz tudnám a legjobban hasonlítani az ízét, de semmiféleképpen valami édességhez. Ami azért is fura, mert ránézésre ez a házi sárgabaracklekvár. Szóval elég egy becsapós termék. Nekem édes, viszont más rossz nincs benne.”

11. Fruit de Berg, baracklekvár

„A legillatosabb; főzés közben odaégett és túl édes; pépesített gyümölcsdarabkákat tartalmaz; nagyon sötét. Rejtélyes jelenség: sötét narancssárga cucc, aminek egyértelmű szilvalekvár íze van. Bizarr, de tulajdonképpen nem kellemetlen. Megvan a házi szilvalekvár! Ízre teljesen szilva, nagyon finom csak ez is túl édes. Ha ez tényleg szilvalekvár akkor simán megérdemli a 4 pontot, ha viszont barack, amit kétlek, akkor az egyet. Mert hát túl sok köze ízre nincs a sárgabarackhoz.”

12. Pacific, kajszibarack lekvár

„Kissé édeskés; kellemes állagú; apró gyümölcsdarabkákat tartalmaz. Nagyon édes, de egyáltalán nem ihletett meg ez a valami. Csak azért nem kap nulla pontot, mert vannak benne darabok. Mondjuk azt nem tudom, hogy gyümölcsdarabok-e?! Van benne barack, legalábbis a rostok alapján. Csak kár, hogy ez az ízén nem érződik: vagy a cukor nyomja el, vagy nem is volt neki. Tipikus sarki cukis bukta töltelék. Mondjuk nem a hitlerszalonna, de van annyira rossz.”

13. St. Dalfour, kajszibarack lekvár

A legváratlanabb meglepetés ez a lekvár volt. A mindenki által nagyra becsült különlegesnek hitt francia lekvár, mondhatni csúnyán leszerepelt: tizenhatból a tizenötödik helyre került. Na, ugye mik ki nem derülnek egy ilyen vakteszten?

„Túl édes; homogén zselé; határozottan világos. Ez annyival rosszabb mint az előző, hogy már rostok sincsenek benne. Cukor narancssárgára színezve, sok-sok zselatinnal. Na jó, pektinnel. Süteményben elmegy, de kenyérre kenve senkinek nem ajánlom. Sűrű a jó sok zselatintól és jó édes. Itt-ott szálas, ami arra utal, hogy látott már barackot, de valószínű a leárazott poshadt fajtát.”

14. Vitamór, sárgabarack

„Alig illatozó; eléggé hm, ehető; csaknem keményre zselésített; elfogadható színű. Elképesztően jó illata van, viszont keserű és zselés. Ha másnak nem, illatosítónak tök jó lehet. Ez az első lekvár amit ki kellett köpnöm. Ez konkrétan nem ehető. Ősrégi menzai rémálmaim tolultak elő. Undorító, ha lenne mínusz öt pont, azt adnám neki. Valami ilyesmi lehet a saját márkás zselés szaloncukrokban. Csak a szaga utal arra, hogy kötődik a barackhoz.”

15. Ekos, sárgabaracklekvár (nagymama lekvárja)

És íme a harmadik helyezett! Viszonylag elfogadható az ára a többihez képest (bár még mindig rettentően sok), és a kóstolók is nagyon bírták. Nem mellékesen ez is egy hazai termék, szóval a dobogón csak magyar termelőktől (és a házi) származó lekvárok szerepeltek. Azért ez nem olyan rossz. Persze, azt nem árt tudni, hogy a kajszibaracknak hazánkban van a legnagyobb múltja.

„Kellemes illatú; jó ízű; házi baracklekvár állagú és színű. Isteni az illata, az állaga házias, csak egy icipicit kellett volna visszavenni a cukorból. Jó darabos, jó az íze is, csak az a fránya cukor ne lenne benne. Kicsi édes, de látott barackot az tuti. Nem kifejezetten savanyú, de a kóstoltak közül ez hajaz a legjobban a házira. Csak valószínű a mamának megremegett a keze mikor öntötte bele a cukrot. Kevésbé édes, mint a többi, az illata is jó, szerintem ez egy jó cucc.

16. Házi sárgabaracklekvár

Nem volt olyan a kóstolón aki ne vette volna észre, hogy ez a házi. Senki nem volt elfogult, és csak egy kóstoló adta neki a maximális öt pontot, de még így is a legjobb helyen végzett. Ebben a lekvárban 100 gramm gyümölcsre kb 15-18 gramm cukor jutott.

„Kellemes illatú; savanykás, fura utóízzel; a külleme tisztára olyan, mint a baracklekváré (ez házi baracklekvár?) . Ez a sajátom, megismerem, úgyhogy inkább nem véleményezném. Nagyon fincsi, jó darabos, savanykás az utóíze, de azért ebben is érezni a cukrot. Mi is hasonló házi szoktunk gyártani. Mert ez volt a házi, ugye? Na, ez lesz a házi. Jó, hogy a végére került a tesztnek, így legalább jó szájízzel fejeződik be a verseny! Finom nagyon, de hát mit is várhatnánk még el egy házitól? Mondjuk lehetne benne kevesebb a cukor.”

Termék neve Ára kiszerelés (g) Fajlagos ára (kg) Pont
Házi sárgabaracklekvár - - - 22
Gabriella Major, Andrássy-féle kajszibaracklekvár* 300 (akciós ár!)* 230 1304* 21,5
Ekos, sárgabaracklekvár (nagymama lekvárja) 614 410 1498 16,5
Menz and Gasser 979 300 3263 16
Tarpa lekvárfőzde, baracklekvár 690 240 2875 15
Kecskeméti sárgabaracklekvár 541 280 1932 14,5
Zentis, sárgabarack dzsem 684 340 2012 14
vitafood, bio kajszibaracklekvár 560 230 2435 13,5
d'arbo, sárgabarack dzsem 929 450 2064 12,5
Óceán, prémium lekvár 395 650 608 11
Hamé, sárgabarack minőségi dzem 527 300 1756 10
Pacific, kajszibarack lekvár 619 360 1719 9
Sárgabarack lekvár xilittel 741 370 2003 8,5
Fruit de Berg, baracklekvár 1299 350 3711 8,5
St. Dalfour, kajszibarack lekvár 679 284 2391 6,5
Vitamór, sárgabarack 459 590 778 4,5
 

* Megjegyzés: a Gabriella Major, Andrássy-féle kajszibaracklekvár (230 g) rendes ára 991 forint itt, így a fajlagos ára 4308 forint, tehát magasan a legdrágább termék lett a legjobb! Ez, azért nagyon szomorú. Már nem az, hogy a második lett, hanem a horribilis ár, ami megrémiszt.

Ennyiből jön ki a házi baracklekvár

Szezonban már tényleg jó barackot lehet venni, 400/kg áron. Egy kiló cukor legyen mondjuk 260 forint. Az üvegre, ha kell számolni, akkor legyen 50 forint egy kis üveg (de nem árt minden szóba jöhető, fémfedős üveget eltenni egész évben erre a célra).

Egy kiló barackból plusz 15-18 dkg cukorból lesz körülbelül két 3,5 decis üveg lekvár, tehát ha nagyon nagy ráhagyással számolunk, akkor egy kis üveg lekvár mondjuk 350-400 forint. Ez azt jelenti, hogy egy kilogramm belőle körülbelül ezer forintra jön ki, de valószínűleg inkább jóval kevesebb. Plusz persze az idő és az energia, amiket nehéz árazni.

Összegzés: Általánosságban megállapítható, hogy a hiperekben kapható lekvárok többsége jellemzően szagtalan, az ízét alapvetően nem a gyümölcs, hanem a cukor- és citromsavtartalom határozza meg. A házi baracklekvár még mindig a legmenőbb és a legolcsóbb, a túlárazott és agyonreklámozott „bevált” lekvárok nagy része nem is olyan jó, és a jó öreg "nagymama lekvárja" még mindig dobogós.

 
 
 
 
 

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

KERTÉSZ Ötletek zöldségágyások beültetéséhez

A nyár általában a pihenés időszaka, ezért a legtöbben ilyenkor már nem akarnak intenzív gondoskodást megkövetelő zöldségeket vetni. Lássuk, mint lehet tenni!

OTTHONTÉRKÉP Hagyd le a képről apu sörhasát!

A nappali ajtaján belógó hatalmas sörhas, egy csak félig látszó kutya vakarózó hátsó lába, lerágott csirkecsont a könyvespolcon – biztosan mindenki látott hasonló vicces vagy visszataszító fotókat ingatlanhirdetésekben.

MÁS TÉSZTA Búzadara dal - megyek panírozni

A nyár minden bizonnyal legújszerűbb dallamos hip-hop slágerében réteslisztről, búzadaráról és kenyérlisztről énekelnek a debreceni egyetem afrikai származású hallgatói. Ne hagyd ki!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta