por kiskunság

A porördög a poros talajú vidékeken alkalmanként felbukkanó időjárási jelenség. A szél, és a por látványos játékát a Bács-Kiskun megyei Jánoshalma határában csípte el Faddi Csaba - adta hírül a MetFigyelő. 

A kiskunsági Jánoshalmán rögzített porördöghöz hasonló itthon leginkább nyaranta látható. A porördögök, más néven poros forgószelek vagy portölcsérek anticiklonális helyzethez kötődnek. Olyankor jelennek meg, amikor a homokos talajt vagy mezőt a közvetlen napsugárzás erősen felmelegíti.

A kiskunsági porban nyaranta megjelennek a mini tornádók

Ilyenkor a talaj fölött lévő felhevült levegő a környezeténél könnyebbé válik, és felszáll. Ez az alacsony nyomású képződmény, melyet száraz termiknek neveznek, olyan, mint egy légbuborék. A nyomáskülönbség miatt a légbuborékba minden irányból levegő áramlik, amely aztán forgó mozgásba kezd.

A porördögöt a domborzati hatások is kialakíthatják, de létrejöhet akkor is, ha az alsó légrétegek között jelentős szélnyírás van, ilyenkor ugyanis a feláramlás létre tud hozni egy függőleges tengelyű örvényt.  A portölcsérek átmérője akár 0,5–10 méter is lehet, függőleges kiterjedése néhány métertől akár egy kilométerig is terjedhet.

A gyors feláramlás miatt a termik megnyúlik. Szélsőséges esetben a forgás sebessége akár a 200 km/h-t is elérheti, míg a porördögök haladási sebessége megközelítheti a 100 km/h-t, de néha egy helyben állva forognak. A videón szereplő, kiskunsági porördög mozog. 

A sivatagokban gyakoribban a porördögök

A tornádóhoz hasonló pormozgás a sivatagokban jóval gyakoribb, ott olykor fél óránál is tovább tartanak, hazánkban azonban ez meglehetősen ritka. A porördögök érdekes módon mindkét irányba foroghatnak, a forgásuk irányát az úgynevezett Coriolis-erő befolyásolja. Nem csak földi meteorológiai képződmények, a Marson is megfigyeltek már hasonlót.