KETTŐS LÁTÁS

A húsvéti kakukktojás

2010. március 30., kedd 12:06

A Húsvét államilag bejegyzett, piros betűs ünnep, amihez édes csoki nyuszik mutatják az utat. Ünnep vagy pusztán munkaszüneti nap? A Díványon Tari Annamária pszichológus és Horváth Gergely (MR2-Petőfi rádió) válaszol a kérdésre.

Tari Annamária

„- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz – mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal, fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is.
Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg. Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek – mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól.”
(Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg, Móra Könyvkiadó, 1975)

Az ünnepek olyan napok, amikor másképp kellene telnie az óráknak, mint a hétköznapi rohanásban. Lehetne idő beszélgetésre, lassú étkezésekre, és az esetleg régen látott rokonok, barátok fogadására. A húsvéti napok előtt tündéri nyuszifejek kandikálnak mindenhonnan, a szupermarketek előterében csokitojás-hegyek tornyosulnak. A közös tojásfestés régi szép szokása már csak a hagyományörző események epizódja, a városi családok nagy részében már nincs idő ilyesmire. A Húsvét a tavasz első jelentős ünnepe, nemcsak egyházi, hanem családi ünnep is volt. A megújulást, megtisztulást jelképezte, hogy a paraszti világban ilyenkor kimeszelték a házat, az asszonyok megcsinálták a tavaszi nagytakarítást. A kislányok „zöldág-járás”-sal énekelték végig a falut, még 30-40 évvel ezelőtt is, Észak-Magyarországon és a Balaton melletti települések egy részében. A tojásfestés igazi közös tevékenység volt (sokszor 2 napig is dolgoztak), az asszonyok és a menyecskék kezemunkája, az írott, festett alkotások mind a legények számára készültek. Amíg nem anyagiasodott el az ünnep, addig a szokásos locsolópénz helyett, mindenki hímes tojást kapott, a legszebb és legtöbb tojással rendelkező legény nagyon büszke lehetett hétfő este. Aki csak „gyüttment-ként” állt be a kapuba, az is kapott legalább egy hagymahéjjel színezettett.
A locsolás vödör vízzel a kapu előtt történt, a leányok visongva ugyan, de állták a rohamot. A ruhájuk megvédte őket. Sokszor hetekig varrták, öröklődött is anyáról lányra, a sokszor 8-10-13 alsószoknyás ünnepi ruha. Matyóföldön előfordult, hogy inkább nem ettek, hogy megvegyék a pitykés, csillogó gombos ruhát a lánynak. Palócföldön egy igazán szép ruha ára egy közepes ház árával vetekedett.
De ünnepi ruhája mindenkinek volt.
Ha szerényebb is, de olyan volt, amit nem hordott mindennap. A Húsvét hétfő az egyik legmozgalmasabb nap volt az évben, rokonok jöttek-mentek, a falu egésze körbejárt mindenkit. Beszélgettek, ettek-ittak az emberek, igazi örömünnep volt.
Persze – mondhatnánk – mit is kezdhetünk a XXI. században ezekkel a hagyományokkal. Nem húzhatunk sokszoknyás ünneplőt és, ha nem muszáj, akkor nem fogunk a sosem látott rokonokkal beszélgetni. A mai élet hajszás hétköznapjaiban a hosszú hétvégéket jelentő ünnepek tulajdonképpen nagyon jól jönnek. De már kicsit más szempontból, mint régen. Vannak, akik ilyenkor hozzák be a lemaradásukat a (hazavitt) munkában, mások örülnek, hogy végre nem kell kimozdulni.
Az idilli kép, miszerint díszbe öltöztetett szívvel és felöltött ünnepi ruhával töltjük ezeket a napokat, tehát már nem egyértelműen igaz.
Tévé távirányító, számítógép, kanapé...
És ne csengessen be senki.

Horváth Gergely

Vajon mit ünneplünk akkor, amikor az ország egyik része szeretete jeléül egy halálra vált nyulat üldöz a kiskertben, a másik része pedig egy keresztre feszített ártatlanra emlékezik, aki szeretete jeléül kínhalált halt mindannyiunkért? Nos, az utóbbit. Fogyasztói korban élünk, amelyben a jeles napok értelme épp olyan gyorsan kopik, mint a divateszmék szavatossága. A húsvét ünnepköréhez is sok mindent hozzácsatolt a hagyomány és a (meg)szokás, de még ezekben is emlékezett eredetére: Jézus kereszthalálára és harmadnapi feltámadására. Az utóbbi időszakban mindez azonban csak távoli apropó egy hosszúhétvégéhez. Szabadnap van, szabin vagyunk. A szabadnap elveszteni látszik léte okait, az elmélyülés helyett így megelégszünk a pihenéssel. Áldozati bárány helyett a kakukktojást tojó nyúllal. Szabad országban élünk, mindenki szabadon eldöntheti miben, kiben hisz – és ez így helyes. A pihenés pedig tényleg az ünnep lényege, csak az a kérdés, mit jelent valójában ez a kifejezés: pihenés. Leginkább talán a testi-lelki fáradságtól való mentességet. Erőgyűjtést. Felkészülést. A teendők kényszerétől mentes szabad körbetekintést az életünkön. Az érlelő csendet. A rátalálást saját nyugalmi pontunkra. A rátalálást saját lelki békénkre. A pihenőnap ezért – én így szeretem-, a nyugalom napja. És ez mégsem a magány. Sokkal inkább a közösség napja. Ugyanis saját magunk nyugalmi pontját csak egy többdimenziós koordinátarendszerben tudjuk jól kijelölni; a társunkhoz, családunkhoz, barátainkhoz és az emberekhez való viszonyunk mutatja meg helyünket egy olyan univerzumban, amelyben nem látszik Isten jelenléte. Ha Isten jelen van az életünkben, akkor ő jelöli ki a mi helyünket és az egész világképünk hirtelen új dimenzióba kerül. A Húsvét ünnepe azok számára, akik hisznek Jézus személyében és áldozatában: hús és vér. A hagyomány számára: sonka és piros tojás. A fogyasztói társadalom számára: szabadnap. Az a lényeg, hogy a megfáradtak legyék a terhet. Mert terhet vesznek le mindketten: az állam egy szabadnapra. Jézus egy életre.
Tari Annamária Tari Annamária Pszichoterapeuta, pszichoanalitikus kandidátus Első diplomáját gyógypedagógusként szerezte, majd az ELTE pszichológia szakán végzett. Klinikai szakpszichológusi és pszichoterapeuta szakvizsgát tett. Fiatalkori álmát váltotta valóra akkor, amikor pszichológusként kezdett dolgozni, és szakterületének a pszichoanalízist választotta. A nagyközönség először az MTV Repeta című magazinműsorában ismerhette meg mint tanácsadót. Majd a közszolgálati televízióknak, a VIVA zenecsatornának, az RTL-nek és a Magyar Rádiónak köszönhetően nevét határon innen és túl sokan megismerhették. Rendszeresen publikál. Első könyve 2003-ban jelent meg Intim szféra címmel, melyben a 17–25 éves korosztály problematikájával foglalkozik. Tavaly látott napvilágot a Sejtem című kötet, melyben a rákos betegek pszichés problémáinak kezeléséről olvashatunk. Számos publikációját olvashatjuk weboldalán, a www.tariannamaria.hun. Egyebek mellett olyan témákról: mint például a munkaalkoholizmus, a blogolás vagy éppen az étkezési zavarok. Tari Annamária a pszichoterápia mellett kommunikációs és médiatréningekkel és oktatással is foglalkozik.
Horváth Gergely Horváth Gergely

Rádiós műsorvezető, író 1972-ben született Budapesten.
A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE BTK történelem szakán folytatta tanulmányait. 1995-ben kerül a Magyar Rádió Petőfi adójához, ahol olyan műsorok készítésében vett részt, mint például a Reggeli Csúcs, Moziklub, Egy férfi, egy nő. 2007-ben az Európa kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A szív útjai.

Jelenleg az MR2 Petőfi rádióban mixeli a popot a kultúrával.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2010.03.30 21:14:57IQLight

    Egyetértek, Tari Annamáriához ne csengessen be senki, ha már nem tud nyitott szemmel járni. Szerencsére nálunk szokás a tojásfestés, a szép ruha, a versek és a locsolás, pedig városban lakunk, bár Pestről nézve ez csak vidék. Itt biztos még csak most játsszák az E.T.-t a mozikban... cserébe beszélgetnek, esznek-isznak az emberek és még örülni sem felejtettek el, bár a bulvársajtóból azt olvasták, hogy most tévé távirányító, számítógép, kanapé a divat. Trendi dologgá lett a hülyeség.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta