Beépített egészség

Azt hitte elég, ha sűrűn szellőztet, vagy elszívót használ főzés közben annak érdekében, hogy tisztán tartsa lakása levegőjét? A legújabb kutatások szerint ennél többet is tehetünk azért, hogy egészséges környezetben éljünk. A „Jó, de hogyan?” kérdésre kerestük a választ.

Egy hosszabb e-mail kinyomtatásával, a nappali dohányzóasztalára tett mezei virág illatú illatosító húsz percenkénti „tüsszentésével” vagy a tavaszi nagytakarítás során a kanapéba dörzsölt kárpittisztítóval is egy tucat káros anyagot juttatunk a szoba levegőjébe, amelyeket még egy erős kereszthuzattal sem tudunk végleg száműzni. Nem véletlen hát, hogy kutatások szerint egy lakás vagy iroda levegője még a városi levegőnél is szennyezettebb, és mivel életünk 90 százalékát négy fal között töltjük, ez az egészségünkre is hatással lehet.

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor egy hosszabb megbeszélésről kezdődő fejfájással és égő, vibráló szemekkel távozunk, majd a halántékunkat masszírozva arra keressük a választ, hogy mitől is „fáradtunk el” ennyire. A nap végén a gyermekek is bágyadtan kókadoznak abban a tanteremben, amelyben nem biztosított a friss levegő. Kevesen gondolunk arra, hogy a tárgyaló, iroda, tanterem vagy nappali levegőjében észrevétlen megbújó formaldehid lehet a hunyó, amely belélegezve az orrdugulástól a fulladáson át a rossz közérzetig képes tüneteket produkálni.

Dr. Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. számú Bókay Gyermekklinikájának Sürgősségi Ambulanciájának Osztályvezetője, a Léghajó program vezetője azt mondja, az elmúlt 15 évben végzett átfogó vizsgálatok összefüggésbe hozták az allergiás megbetegedéseket a légszennyezettséggel.

Dr. Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. számú Bókay Gyermekklinikájának Sürgősségi Ambulanciájának Osztályvezetője, a Léghajó program vezetője
Dr. Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem I. számú Bókay Gyermekklinikájának Sürgősségi Ambulanciájának Osztályvezetője, a Léghajó program vezetője

- Nagyon fontos, hogy a betegséget kiváltó okok vizsgálata mellett párhuzamosan kutassák az egészségjavító megoldásokat is – mondta a szakember.

A formaldehid mindenhol jelen van, mint az ágy mögött a porcicák: a már említett takarítószerek mellett festékekből, furnérlemezekből, szigetelésekből, textíliákból, ragasztókból, valamint a szőnyegekből és bútorokból, de a számítógépekből és nyomtatókból is kerülhet ilyen anyag a nappalinkba.

Ha száműzni akarjuk, akkor a legkézenfekvőbb és legolcsóbb megoldás ablakot nyitni, illetve a szobanövények is sokat segíthetnek a zárt térben: oxigént termelnek és képesek a levegő minőségének javítására is. A természetes szellőztetés ugyanakkor a modern irodaházakban, sterilitást igénylő kórházi szobákban, utcára nyíló otthoni ablakokkal gyakran nem megoldható, ezért érdemes már otthonunk építésénél, felújításánál olyan építőanyagokat használni, amelyek megelőzik a rossz levegő miatt kialakuló panaszokat. Ilyenek például a Rigips Activ'Air technológiával készült gipszkartonjai, amelyek minimálisra csökkentik a belső tér levegőjének formaldehid tartalmát, ezáltal észrevétlenül javítják a levegő minőségét.

Ráadásul ennek a technológiának köszönhetően a levegőben található formaldehid egészségre ártalmatlan anyagokká alakul, és semmilyen káros anyag sem kerül vissza a levegőbe. A beépített gipszkarton – többszöri felújítás és átfestés után is – akár 50 éven keresztül ugyanolyan hatékonysággal működik. Ezért aztán sem a formaldehid, sem pedig a néhány évente napirendre kerülő lakásátalakítás pluszköltségei miatt sem kell, hogy fájjon a fejünk.

A bátonyterenyei Kossuth Lajos Általános Iskola 3.b osztályosai már a hanggátló és levegőtisztító hatású gipszkarton termékekkel felújított teremben köszöntötték a 2015-ös évet.
A bátonyterenyei Kossuth Lajos Általános Iskola 3.b osztályosai már a hanggátló és levegőtisztító hatású gipszkarton termékekkel felújított teremben köszöntötték a 2015-ös évet.

Ezt a cikket nem a Dívány szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.
Oszd meg másokkal is!
Érdekességek