Rendkívüli hírekkel jelentkezünk! Egy magyar kutatócsoport áttörést ért el az időutazás terén. Az időgép első tesztje során sikerült visszatérniük 1938. október 30-ára az Egyesült Államokba. Most élőben közvetítjük, mit tapasztalnak a múltban, ahol a rádióban épp Montgomery Smith dandártábornok, a New Jersey-i milícia parancsnoka beszél, aki elmondja, hogy az államban statáriumot hirdettek: senki sem léphet be a területre, kivéve a kormányzati vagy katonai hatóságok által kiadott különleges igazolványok birtokosait. Négy század a helyszínre tart, ahol segítenek az ott élők evakuálásában. Az időutazó kutatók pedig, akik minden bizonnyal már bánják vakmerő kísérletüket, jelenleg pánikszerűen igyekeznek visszatérni saját korukba, mielőtt megkaparintanák tőlük az időgépet, mert az örökre megváltoztathatná az emberiség történelmét.
Már 87 éve pánikot okozott egy álhír
A rádió recsegve hozza a híreket: Kedves hallgatóink, megszakítjuk adásunkat, mivel nemzeti vészhelyzetet hirdettek. Figyelem! Ez nem szimuláció! Kapcsoljuk a washingtoni Fehér Házat, ahonnan Harry McDonald, a különleges műveletekért felelős alelnök szól önökhöz.
Nemzetünk polgárai! Nem fogom megpróbálni eltitkolni az ország előtt álló helyzet súlyosságát. Idegen lények szálltak le Grover’s Mill közelében, New Jersey államban. Ennek ellenére arra kérjük önöket, őrizzék meg nyugalmukat, a kormányzat mindent megtesz az emberek életének és tulajdonának védelme érdekében. Istenbe vetett hitünkkel bízhatunk abban, hogy megőrizzük az emberi felsőbbrendűséget ezen a bolygón.
Az amerikaiak 1938. október 30-án elhűlve hallgatták az élő tudósítások hangulatát idéző rádióadást. Ahogy a helyzet egyre katasztrofálisabbá vált, a riporterek hangja is mind feszültebb és kétségbeesettebb lett, míg végül megszakadt a közvetítés. Tömegek gondolták úgy, hogy eljött a világvége. Leginkább azok, akik menet közben csatlakoztak be a műsorfolyamba, mert ők nem tudhatták, hogy csupán egy rádiójátékról van szó, amelyet H. G. Wells Világok harca című regényéből adaptált rádióra Orson Welles. A pánik azonban valós volt, megmutatva, milyen könnyű az embereket manipulálni. Az eset a jól felépített álhír tökéletes példája.
Az álhírek nem új keletűek, velünk vannak, mióta világ a világ, ma azonban sokkal kifinomultabb és veszélyesebb formában jelentkeznek, mint valaha. Bár már akkor is egész társadalmakat sikerült megvezetni, amikor még internet, sőt nyomtatott sajtó sem állt rendelkezésre, ezek megjelenésével az egész folyamat felgyorsult: a világhálón szinte korlátlanul és a valódi híreknél tízszer nagyobb eléréssel terjednek az álhírek és az áltudományos szövegek.
A történelem során számos példát találhatunk az álhírek pusztító hatására: a középkori boszorkányüldözésektől kezdve a náci ideológiákon át a modern politikai kampányokig. A közösségi média megjelenésével azonban a dezinformációk terjedése soha nem látott sebességfokozatba kapcsolt. Egy jól megfogalmazott, érzelmekre ható poszt néhány óra alatt milliókhoz juthat el, komoly következményeket okozva.
Az álhírek célja változatlanul az emberek érzelmeire hatni, de mindez ma már a digitális technológia szuper fejlettségével és könnyű elérhetőségével párosul.
Az álhírek fenyegetése: élet, egészség, pénz
Vegyünk egy konkrét példát: az oltásellenes mozgalmakat. Egyetlen, tudományosan alaptalan poszt képes arra, hogy százezrek egészségügyi döntéseit befolyásolja. A statisztikák szerint az elmúlt évtizedben az álhírek által táplált oltásellenesség miatt ismét megjelentek olyan, korábban szinte eltűnt betegségek, mint a kanyaró. Vagy ott vannak a félrevezető „orvosi” tanácsok, amelyek csodaszereket ígérnek félelmetes népbetegségek – például a rák – gyógyítására, valójában azonban életeket sodornak veszélybe.
De nem csak az egészségünkről van szó. Egy jól időzített gazdasági álhír – mondjuk, hogy egy nagy cég csődbe ment – tőzsdei pánikot okozhat, milliárdokat radírozva le a részvények értékéből. Az online térben elterjedt csalások pedig – például az „egy egyszerű trükk, amivel megduplázhatod a pénzed” típusú hirdetések – emberek ezreit fosztják meg megtakarításaiktól.
Miért dőlünk be az álhíreknek?
Az álhírek mechanizmusának megértése korunk egyik legnagyobb kihívása. Hatékonyságuk az emberi pszichológiára épít. A drámai, érzelmekre ható szövegek – mint a „Szenzációs felfedezés, amit az orvosok titkolnak előlünk!” – azonnal felkeltik a figyelmünket. Az agyunk hajlamos előnyben részesíteni azokat az információkat, amelyek felerősítik a már meglévő összeesküvés-elméleteinket vagy félelmeinket. Az algoritmusok pedig rátesznek egy lapáttal, hiszen a közösségi média úgy van tervezve, hogy az általunk kedvelt tartalmakat gyakrabban kínálja fel – még akkor is, ha azok nem igazak.
Emlékezzünk néhány példára a közelmúltból:
- Az 5G-tornyok terjesztik a vírust – adta ki valaki a jelszót, mire több országban (például az Egyesült Királyságban és Hollandiában) tömegek rohamozták meg az ilyen adótornyokat, mert elhitték az álhírt. Ami egyébként csak úgy szólt, hogy az újfajta technológia gyengíti az immunrendszert, megkönnyítve a vírus terjedését. Az ilyen nüanszok azonban nem számítottak azoknak, akik felgyújtották az útjukba eső adótornyokat.
- A pizzagate néven elhíresült álhír azt állította, hogy egy washingtoni pizzéria alagsorában gyermekkereskedelemmel foglalkozó pedofilhálózat működik. Egy férfi felfegyverkezve ment a helyszínre, hogy megmentse a gyerekeket. Bár szerencsére senki nem sérült meg, az esemény megmutatta, mennyire életveszélyes lehet egy alaptalan vád.
- Egy-egy katasztrófa után rendre hamis segélykérések keringtek az interneten, gyanútlan adományozók tömérdek pénzét nyelve el. Ezek azért is veszélyesek, mert akit egyszer így megvezetnek, legközelebb már akkor sem fog adni, ha tényleg jó cél érdekében lenne rá szükség.
Így ismerhetjük fel az álhíreket
Az első lépés a kritikus gondolkodás. Mindig érdemes ellenőriznünk a forrásokat: hiteles-e az oldal, amelyen a hírt olvastuk. Ha egy állítás túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, valószínűleg nem is az. Legyünk szkeptikusak, és tanuljunk meg különbséget tenni a valóság és a vágyálmok között! Például egy csodatermék, amely minden betegségre gyógyírt ígér, valószínűleg eggyel sem bír el. Ugyanez igaz az olyan hírekre is, amelyek erős érzelmeket váltanak ki: félelmet, haragot vagy éppen eufóriát. Ezek legtöbbször szándékosan dramatizáltak, hogy minél több embert érjenek el.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program keretében most egy olyan eszközt is kifejlesztettek, amely képes azonosítani az álhíreket. Az álhírdetektor a szövegek nyelvi elemzése alapján vizsgálja, milyen szavak, kifejezések utalhatnak a hír megbízhatatlanságára. Azokat az apró részleteket keresi, amelyek megkülönböztetik a valódi híreket a félrevezető információktól.
Az álhírek felépítése is árulkodó lehet. Gyakori a szenzációhajhász címadás – például az aránytalan nagybetűs írásmód („EZT NE HAGYD KI!”) –, az elnagyolt, pontatlan adatok vagy a hiteltelen forrásokra való hivatkozás, de persze a forrásmegjelölés hiánya is gyanút kelthet. A kutatócsoport célja, hogy ezekre a mintázatokra építve egy olyan algoritmust hozzanak létre, amely képes azonosítani az álhíreket, és figyelmeztetni az olvasókat.
Több program létezik az álhírek kiszűrésére
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Nyelvészeti Tanszéke és a hozzá kötődő Pragmatika Hallgatói Kutatóműhely is évek óta foglalkozik a manipuláció és az álhírek felismerhető nyelvi jeleinek, startégiáinak a keresésével. 2022 nyarán az SZTE Informatikai Intézetében Gáspár Tamás mesterszakos hallgató elkészített egy olyan okostelefonos applikációt, amely az álhírek nyelvi alapú ellenőrzésére képes. Az alkalmazás a háttérben futva a képernyőképen megjelenő tetszőleges szövegen el tudja végezni a detektálást, megjelöli a kamugyanús részeket, rövid magyarázatot ad ennek okára, és végül megadja az álhír valószínűségét. Ezt fejlesztette tovább az MTA csapata.
Az álhírfelismerésre egy mesterséges neuronháló alapú módszert is fejlesztettünk 5000 egészségügyi álhírrel és ugyanennyi korrekt egészségügyi szöveggel való betanítással
– fejtette ki Németh-Tóth Enikő, az SZTE Általános Nyelvészeti Tanszékének vezetője, aki szerint a modell körülbelül 90%-os pontossággal dolgozik, és jelenleg egy bekezdés hosszúságú szövegen hatékony. De tartozik hozzá egy visszajelzést támogató üzenetküldő funkció is, és az ennek révén szerzett tapasztalatokkal tudják javítani a program eredményességét.
Az álhírek hosszú árnyéka
Megnyugtatunk: ez a cikk nem álhír. Amikor a bevezetőt olvastad az időgépről, nyilván rögtön rájöttél, hogy az csak fikció. Onnantól kezdve viszont minden igaz volt: az idegen inváziót megjelenítő rádiójáték hatására kialakult valódi pánik ugyanúgy, mint az álhírdetektor megalkotása. De az álhírek elleni harcban neked is megvan a szereped: ha találkozol egy gyanús írással, ne oszd meg azonnal, inkább ellenőrizd legalább még egy forrásból.
A hamis híreknél csak a hamis pénz lehet rosszabb. Ha kíváncsi vagy, melyik az az ország, ahol a forgalomban lévő pénz 98 százaléka hamis, ide kattintva arról is olvashatsz.
