Ne legyen az otthoni munka rabja!

Zanza!

Annak, hogy otthon dolgozik, számos előnye lehet: nem kell órákat töltenie a munkahelyére közlekedéssel, nem kell nap mint nap találkoznia a kiállhatatlan kollégákkal és főnökökkel, és még jól is kereshet vele. A pozitívumok mellett azonban jó, ha tudja, vannak veszélyei is annak, ha az otthona az irodája.

Nincs munkaidő, így lényegében egész nap dolgozik

Sokak szerint az otthonról végzett munka veszélye az, hogy a munkavállaló - mivel nincs fix munkaideje –, kevesebbet dolgozik, mint azt egy irodában tenné. Holott ennek épp a fordítottja szokott bekövetkezni: nemhogy hamarabb befejezné, de még több időt tölt a munkával. „A munkaidő beosztása legalább annyira fontos, mint a magánéleté. Életfontosságú az egészséges egyensúly felállítása a munka és magánéletre szánt idő között. Amennyiben sok a feladat, fontossági sorrendet kell felállítani, minden napot és órát beosztani. A prioritások felosztásához kérheti főnöke segítségét, a lényeg, hogy ne vállalja túl magát. Az egy idő után visszaüt, akár a bumeráng, és ára lesz: megromolhatnak emiatt a kapcsolatok, csökkenthet a motiváció, sőt, még az eredményesség is, ami kiégéshez is vezethet” – figyelmeztet S. Tóth Márta coach és mediátor, a Lineo International Consulting Kft ügyvezetője.

Szociális kapcsolatai beszűkülnek

Mondják, az embernek mindig arra van ideje, amire akarja, hogy legyen. Ez a szociális kapcsolatokra is jellemző: általában mindenki aszerint kezeli őket, hogy az értékrendjébe hogyan illenek, nem pedig aszerint, hogy van ideje rájuk. A munka túlvállalása valóban eredményezheti azt, hogy nem veszi észre, milyen rég töltött el a barátokkal egy kis időt, de ez leginkább azért van, mert maximalizmusa és a megfelelési vágya háttérbe szorítja a társas kapcsolatok iránti igényét. Persze időnként előfordulhat, hogy egy izgalmas, kihívást jelentő feladat nagyobb örömet nyújt, mint a barátok, de ez nem szokott tartós lenni. Itt és ezért is érvényes tehát, hogy adjon kereteket a munkának: nap végén tudja befejezni, pszichésen is "letenni", és más felé, a családja, barátai felé fordulni.

Az otthon végezhető munkák bizony gyakran eredményezik azt is, hogy nem csak a barátainktól szokik el az illető, hanem általánosságban az emberektől is. S. Tóth Márta szerint sokan szenvednek ettől, bár vannak olyanok is, akik egy ideig nem is érzik ennek hátrányait. Tehát első körben a legjobb, ha felismeri, hogy eltávolodott másoktól, így fel tud állítani egy olyan új napirendet, amelybe belefoglalhatja az emberekkel való érintkezést (pl. tömegközlekedés, kávézók, városi séták, barátok, stb.). Eleinte nehéz lesz újra felvenni másokkal a kapcsolatokat, és nyitni feléjük. Legyen érdeklődő, őszinte és nyitott, így előbb-utóbb látni fogja, hogy egyre többen kérdezik majd meg, velük tart-e a szabadidős programokban. Fontos persze, hogy ekkor ne gubózzon be, tudjon igennel válaszolni, máskülönben igencsak megnehezíti saját dolgát a társas kapcsolatokba való visszaszokással.

Nem tudja maximális odaadással végezni a munkáját mivel nincs főnök a „feje fölött”

Gyakran idézi Pató Pál örökbecsű kiszólását, "ej, ráérünk arra még!"? Így aztán jól elúszik minden határidővel? „Az ilyen típusú dolgozónak két megoldást lehetne javasolni: próbáljon előre megtervezett napi feladatokat végezni úgy, hogy utána megjutalmazza saját magát valamivel, méghozzá minden nap. Aztán a hét végére összeírja a jól végzett feladatokat, és azokat is, amelyek kevésbé sikerültek, kielemezve, ennek mi volt az oka, majd következő héten az utóbbiakat kezdi megvalósítani. Azt mondják, néha jó hagyni a dolgokat várni, hogy jobban lássuk a megoldásukat. A második lépés az lehet, hogy kéri valakinek a segítségét, hogy hadd számoljon be legalább egyszer egy héten a sikereiről. Ha ezek sem működnek, akkor lehet, hogy mégis érdemes lenne olyan munkahelyet keresnie, ahol van főnök, vagy olyasvalaki, akinek meg akar felelni” - tanácsolja a coach.

Összefolyik a munkahelyi és a családi élet

Fontos elkerülni azt is, hogy a magánélete és a munkája egybemosódjon. A szakember szerint természetesen vannak szituációk, amikor ezt nem lehet megvalósítani, ám ilyenkor javasolt a házastársat, élettársat, barátot megkérni, hogy az otthonukon kívül, mondjuk a városban, egy kávé mellett hadd mondja el az aznapi történéseket, beszéljék meg szabadon és majd csak utána menjenek haza.

„Valószínű, a legtöbben erre a javaslatra azt mondanák, nehéz a megvalósítása, mert nincs erre is idő, pénz, stb, de később a megromlott kapcsolat, egészség, vagy családi légkör javítása még időigényesebb. Persze érdemes olykor inkább egy kollégával, baráttal leülni munkaidő után, és megbeszélni az aznapi történéseket, nem kell ehhez minden áron a házastárs. Lényeg, hogy amikor már a szeretteivel van, addigra tisztuljon ki a feje” - magyarázza S. Tóth Márta.

Blogmustra