Ha nincs kertje, termeljen közösségben!

Zanza!

Kertészkedni jó dolog, még ha az ásás, kapálás, vagy pajorok kidobálása közben ez ritkán jut az ember eszébe. Viszont a saját magunk által termesztett paradicsom, paprika vagy épp a kiirthatatlan cukkini leszedése és megfőzése igen jó dolog. És míg fűszernövényeket könnyedén lehet a konyhaablakban vagy az erkélyen termeszteni, krumplit vagy répát viszonylag nehéz, bár nem lehetetlen.

Szerencsére Magyarországon is egyre több helyen ismerik fel a problémát, és a Community Gardens mintájára itthon is egyre több helyen lehet közösségi kerteket művelni.

A kertezésben a Kortárs Építészeti Központnak nagy szerep jut, ők segítik itthon a kertészkedni vágyókat. 2010-ben talán a Földkelte nevű csapat volt az első, akik Békásmegyer-Ófaluban elindították a kertjüket, de ez azóta sajnos már nem aktív.

Az első budapesti közösségi kert
Az első budapesti közösségi kertFotó: Barakonyi Szabolcs

Ellentétben velük, tavaly meglehetősen nagy médiavisszhanggal nyitott meg a Lecsós Kert a Millenárison, ahol 88 ingyen parcella jár a nagyvárosi kertészeknek. A projekt sikerét jelzi, hogy idén is beindult a munka a parcellákban, a kiskerteket felásták, és némi kávéval és muffinnal motiválva egymást készülnek a palántázásra a lelkes kertművelők.

Kispesten a lakótelep mellett havi 100 forintért lehet területet bérelni a helyi lakosoknak, amire tavaly akkora volt az érdeklődés, hogy várólista alakult ki. A területen a közösségért is kell dolgozni, füvet kell időnként nyírni, és csütörtökönként illik lemenni a többi kerttulajdonos közé. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a munka idén is megindul, és tapasztalatuk szerint nagyon sikeresen alakult a kert sorsa, a bérlők elégedettek.

06
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Aki nem akar Budára menni, az választhatja a Leonardo kertet is, ahol szintén 88 parcellát alakított ki tavaly a Kortárs építészeti központ. A régi bérházakkal övezett kertben jógától a szüreti mulatságig minden megtalálható, ha pedig ott nincs hely, akkor kicsit arrébb a Grund is várja a kertészeket. Ők még azt is megtették, hogy bemérették a Wesslinggel a náluk termett spenótot, krumplit és paradicsomot hogy kiderüljön, jelent-e bármilyen veszélyt a fogyasztókra a megtermelt zöldség. Szerencsére a nehézfémtartalom mindegyikben átlagérték alatt volt, sőt meg sem közelítette azt.

Azok se essenek kétségbe, akiknek a közelében nincs működő közösségi kert: egyrészt, mivel számos telekfelajánló van, másrészt mert némi adminisztrációval és sok-sok lelkesedéssel létre is lehet hozni ilyet.

Közösségi kertek

Az USA-ban és Kanadában már az 1800-as évek elején elkezdődőtt a közösségi kertművelés, melynek során a szegények parcellákat kaptak, hogy azokat megműveljék. Aztán az I. világháború idején az amerikai kormány a "Szabadság kertjeit" hozta létre, hogy így termesszenek maguknak élelmiszert. Csak Brooklynban, több mint 60 ilyen kert található, Magyarországon viszont mindössze öt, ebből Budapesten három.

Sikertörténetként beszélhetünk a közösségi kertekről – mondta el Kertész Mónika, a KÉK munkatársa. Budapesten jelenleg 5-6 kert működik, de nyitás közelében is van egy pár. Többféle kerttípus létezik, van, ahol mindenkinek sajt parcellája van, van olyan, ahol közös művelés és közös elosztás van (ilyen volt a békásmegyeri Földkelte), van, ahol haszonnövényeket termelnek, máshol csak virágokat (ilyen lesz a Vasarely múzeum melletti kert, ahol egy buszvégállomás is van, ide tehát nem lehet haszonnövényeket telepíteni).

Azt, hogy kik művelik a földeket, nehéz meghatározni, annyira heterogén az összetétel. A KÉK tavaly készített egy felmérést, melyben pont azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy kik és miért vállalkoznak a kertművelésre. A kérdőívekből kiderült, hogy míg az Alapítvány által üzemeltetett Lecsós kertbe nem csak II. kerületi lakosok jönnek, addig a VIII. kerületi Grundra szinte csak a helyiek járnak. Van, aki az unokájával kertezik, sok kisgyerekes család is jár, de egyetemisták is szép számban akadnak.

Az látszik, hogy van egy meghatározó, fiatal értelmiségi réteg, akik részt vesznek a kertművelésben. Annak sem kell kétségbe esnie, aki sosem látott még palántát, vagy nem tudja, hogyan tehet szert cukkinire, mert előadásokkal is segítenek a kertészeknek, a Zöld Fiatalok pedig március végén készítették el brosúrárjukat, mely nemsokára online és print formátumban is hozzáférhető lesz a nagyvárosi kertészeknek.

A KÉK fontosnak tartja, hogy az iskolákban is legyenek kertek, ezért a Magyar Telekommal közösen pályázatot írtak ki. Az egyetlen nehézség, hogy a sulik nyáron zárva vannak, ezért nincs ki gondozza a növényeket, pedig ekkor lenne szükség az intenzív művelésre. Persze vannak nehézségek, és a kertek sincsenek ingyen: a KÉK által üzemeltetett kertek esetében évente 10.000 forint az ajánlott befizetés, míg mások, például a zuglóiak egyesületi formában működnek, ők így kérnek hozzájárulást.

Felmerül a kérdés, hogy nem lopják-e el, a megtermelt zöldséget? Kertész Mónika szerint, bár féltek tőle, főleg a 8. kerületben tartottak attól, hogy eltűnik valami, jelentéktelen a kár – ráadásul a Millenárisról több termény tűnt el. „Egyszer valaki elvitte egy 20 év körüli lány kanadai tökét, aminek még jó három hónap kellett volna, hogy megérjen. A lány nagyon szépen reagált, nem akadt ki, csak írt egy táblát, amin az állt, hogy nagyon sajnálja, hogy az általa nevelt tököt leszedték, ráadásul feleslegesen, mert nem is lehetett megenni.” A kertészkedés persze sokkal több, mint egymás melletti parcellák sora, itt barátságok születnek, szabadságok alatt egymás kertjére is figyelnek a bérlők, és megismerik egymást az emberek. Ezt az egészet csak fanatizmussal lehet csinálni” - tette hozzá Kertész.

Blogmustra