#ÉLETEM

Beépített menyasszony: Kiábrándító volt az esküvő-kiállítás

2011. január 17., hétfő 14:10

Habár konkrét elképzelésekkel érkeztünk az esküvő-kiállításra, sem árajánlatot, sem épkézláb tanácsot nem kaptunk, szórólapot viszont tonnaszám. A ruhaszalonok standjain unatkozó vőlegények statisztáltak, és gyári körülmények között lehetett ruhát próbálni. Idén nem kaptunk nagy kedvet az esküvőszervezéshez.

Az esküvő úgy él a köztudatban, mint a legboldogabb esemény egy pár életében – ám amióta az egyik legrohamosabban fejlődő iparág is erre épül, sokak számára inkább rémálomba illő az előkészület. Mert ha már ennyi lehetőség közül választhatunk, ha igazán meg lehet adni a módját, miért is adnánk lejjebb.

Kérdés persze, hogy mi számít „lejjebb”-nek: az, ha szerényebb körülmények között, de viszonylagos nyugalomban, a szeretteinkkel ünneplünk, vagy pedig az, ha súlyos milliókért a csillagokat is lehozzuk az égről – viszont a sokk pucc és idegeskedés közepett valahol félúton elveszítjük önmagunkat, vagy legalábbis a fejünket.

Álmenyasszonyok akcióban

Ehhez hasonló gondolatokkal érkeztünk a Kongresszusi Központban megrendezett Esküvő Kiállítás és Vásár helyszínére. Bár életem során párszor eljátszottam az esküvő gondolatával, még sosem jutottam el a konkrét tervezésig.

Most sem, ám ahhoz, hogy megtudjam, vajon mi zajlik egy ilyen kiállításon, úgy éreztem, jobb, ha belehelyezkedem egy leendő ara pozíciójába, és ebből a szemszögből tapasztalom meg az odabent zajló őrületet. (Nem beszélve arról, hogy így én is potenciális kuncsafttá avanzsáltam, akiért a kiállítók – látszólag – mindenre képesek voltak.)

Az álmenyasszony akcióban egy barátnőm, Dóra volt segítségemre, aki azzal együtt, hogy kétségtelenül felbecsülhetetlen támaszt nyújtott a környezetnek köszönhetően már-már rajtam is eluralkodó pánik perceiben, tökéletes magabiztossággal alakította a szintén házasulni készülő barátnő szerepét.

A kiindulás: duplaesküvő a zöldben

Az esküvő ne legyen rémálom!

Nemrég indult, Esküvői SOS című sorozatunkban igyekszünk segíteni abban, hogy a házasulandókat a lehető legkevesebb csalódás érje, és abban is, hogy ne tudják átverni, lehúzni őket. Az 1. rész a helyszínválasztás buktatóiról szól, a  2. rész a menyasszonyi ruha kiválasztásáról.

Kiindulópontként azt találtuk ki: álmaink netovábbja egy hamisítatlan duplaesküvő – hiszen jó barátnőkként együtt szeretnénk kimondani párunknak az igent –, amelyet lehetőleg egy szabadtéri helyszínen, a zöldben, cirka 200 ember előtt kívánunk lebonyolítani. Kíváncsiak voltunk, vajon mit reagálnak erre a viszonylag szokatlan felállásra: fejvesztve menekülnek, vagy azonnal kapnak a lehetőségen és igyekeznek megoldást találni a problémára.

Ahogy hétvégi kiruccanásunk végére konstatáltuk: bizony az utóbbi verzió érvényes, mindent a vevőért. A meglepetést és csodálkozást tükröző első reakciók talán csak olyankor csaptak át zavart bizonytalanságba, amikor a portékájukat kínáló esküvőszervezők, vendéglátósok és fotósok első hallásra úgy vélték: egymással kívánunk frigyre lépni.

Nyomulás: adhatok egy szórólapot?

Bár nem élesben ment a játék, már a Kongresszusi Központ bejáratához közelítve sikerült megéreznünk valamit abból a többnyire negatív vibrálásból, ami a rendezvény egészét jellemezte. A legszembetűnőbb és szűnni nem akaró jelenség a kitartó szórólaposok végeláthatatlan dzsungele volt: ahogy megközelítettük a bejáratot, leginkább egy hiénafalka képe ugrott be az azonnal ránkrepülő fiatalok láttán, akik egyszerre rántották görcsbe a gyomrunkat és szembesítettek az esemény kézzelfogható valójával.

Papírgyűjtés esetén is becsületünkre vált volna az a méretes szórólapstóc, amire cirkálásunk végére sikerült szert tennünk. A szórólap-osztogatók közt volt szerencsénk olyanhoz is, aki 2 perc elteltével már nem emlékezett ránk – persze nem is várhatjuk el egy ilyen dömping kellős közepén –, a sztenderd szöveg pedig az „Adhatok egy szórólapot?” kérdésben merült ki, amit mi többnyire megadóan, egy halovány igennel fogadtunk. Mintha nem is a mi napunkról, sokkal inkább a - tényleg - kedves alkalmazottakkal szembeni szolidaritásról szólt volna az egész.

Közös nászutas-lakosztály két párnak? – Nem akadály

A standok közt kissé beljebb merészkedve óriási „mázlink” volt, hiszen rögtön ideális helyszínt találtunk fiktív esküvőnkhöz: magaslati panoráma, kétszintes étterem (ahol bőven akad hely a 200 fős násznépnek), sőt, vendéglátónk félig viccesen azt is felvetette, hogy ha már dupla esküvő, kaphatnánk akár közös lakosztályt is. (Jézus!)

Ami az árakat illeti, körutunk során csak nagyon kevés információt tudtunk kicsikarni bárkiből is, mindenki arra apellált, hogy kérjünk e-mailben árajánlatot (ami a konkrét, személyes igények tekintetében tulajdonképp valahol jogos is), illetve üljünk le valamikor közösen és merüljünk el a részletekben nyugodtabb körülmények között.

10 hiba, amit ne kövess el az esküvődön

Marketingfogások terén egyébként találkoztunk olyanokkal, akik a mézesmázos behálózás/lerohanás helyett okosan a nézelődő kíváncsiságát vették célba. Egy pulton például csupán annyit olvashattunk: „10 hiba, amit ne kövess el az esküvődön!”, mi pedig olthatatlan vágyat kezdtünk érezni aziránt, hogy megtudjuk a válaszokat.

Hát, odalépve ugyan nem tudtuk meg őket, ehelyett viszont húzhattunk egyet kártya formájában, amelyen egyúttal a ceremóniamestereket foglalkoztató cég honlapjának elérhetősége is ott virított – a válaszok ott vártak minket. Micsoda üzleti érzék.

A tetejében még sikerült is egy valóban tanulságosat beszélgetnünk az egyik ceremóniamesterrel (egy ok, hogy ne csak a mellkasunkban fokozatosan erősödő nyomás és a ránk záporozó információrengeteg maradjon meg emlékként).

Majdnem kaptunk egy tanácsot

A fiatal férfinak érezhetően a kisujjában volt a szakma, spontánnak látszó módon vázolta fel a cég jelszavait, emellett rögtön modellezte, szerinte hogy lehetne koordinálni a kettős esküvőt úgy, hogy mindkét párra kellő mennyiségű reflektorfény jusson.

Már kezdtük egészen megkedvelni, amikor az én néhány perccel korábban elhangzott kérdésemre a barátnőmnek kezdett el válaszolni – hangsúlyozva, milyen jó volt a meglátása. Dóra később ennek a mozzanatnak a lényegét remekül megragadta: tanácsadónk nagyon jól tudott úgy tenni, mintha figyelne. Hát ez is valami.

Intimen, meghitten a legjobb

Esküvő-projektünk egyik legfontosabb tanulsága is itt várt ránk: habár ceremóniamesterünk feltehetően – és el nem ítélhető módon –  a saját esküvőjén sem maradhat majd veszteg, számára az ideális szertartás kizárólag kettesben, egy homokos tengerparton zajlik, amelyet aztán követhet itthon valami banzáj – ez már mellékes. Lényeg az intim meghittségben, rohangálás és feszültség nélkül megélt frigy. (Jó példa ez arra, milyen is az, amikor a munka és a magánélet szépen elkülönül egymástól.)

A kiállítás tereiben kóborolva ugyan egyre nagyobb káosznak láttuk ezt az egész hercehurcát, arra a célra mindenesetre tökéletesen megfelelt, hogy lássuk: mit NEM akarunk.

Például nem akarunk beállni azok közé, akik a láthatóan unott férjjelöltjüket végighurcolják egy ilyen tömegrendezvényen. A ruhaszalonok standjainál egy csepp érdeklődést sem mutató, vakarózó vőlegények és a hatalmas tükrök előtt talpig fehérben, csillogó szemmel pózoló menyasszonyok kontrasztja kimerítette a kiábrándító fogalmát, nem beszélve arról, hogy így az a szép, babonából tradícióvá vált szokás is elsikkadt, miszerint a vőlegény nem láthatja leendő aráját teljes harci díszben a szertartás előtt.

Sajnálnám, ha nem állhatnék ott rózsaszínben a legjobb barátnőm mellett

Miközben a ruhaszalon alkalmazottja negédesen fogta össze rajtam a méretemet néhány számmal jócskán meghaladó ruhakölteményt, éreztem magamon a székeken mögöttem várakozók unott és bosszús tekintetét.

A tükröktől és az éles fénytől egyre idegesebb lettem, és megfogadtam: ha eljön az ideje, nem ilyen körülmények között fogom keresni a megfelelő darabot – és egyáltalán, a megfelelő megoldásokat.

Érdekes, hogy miket hoz ki az emberből egy ilyen expedíció: a végére ugyanis azt is sikerült megfogalmaznunk, miért is nem akarnánk a stratégiánk alappilléreként szolgáló duplaesküvőt. „Sajnálnám, ha nem állhatnék ott rózsaszínben a legjobb barátnőm mellett, nem igazíthatnám meg a fátylát, nem lehetnék ott neki támaszként a nagy napon. Ha a másik történetesen ott ül velem szemben a terem másik végében fehér ruhában, a férjével, akkor lemaradunk erről” – fogalmazta meg Dóra a lényeget.

A mese mögötti gépezet

Hasonlóan vélekedtünk az esküvő-kiállítás kissé bizarr jelenségéről is. A tökéletes nap keserves megszervezése, a rengeteg verejték épp annak mond ellent, amiért létrejön: „Az a legdurvább, hogy itt az álmot veszed meg. Azt látod, hogy ha jól döntesz, akkor jól fog sikerülni életed legnagyobb napja, és ez egy hatalmas csapda, nagyon furcsa helyzet. Azt az illúziót veszed meg, hogy minden rendben lesz, aminél nincs nagyobb kincs. Ebben van valami abszurd. Hogy a mese mögött – hogy ott állsz és valakinek kimondod az igent, ami egy életre szól – van egy teljes gépezet”.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2011.01.17 15:46:13Bambano

    Akinek az esküvő élete legnagyobb napja, az jobb, ha hozzá sem kezd.

  • 2011.01.17 16:15:52nyomika

    Nagyon negatív a cikk hangvétele.
    Szerintem jó az ilyen kiállítások. Akinek nincsen pénze esküvőszervezőre itt tud válogatni a szolgáltatók között.
    Mi tavaly itt találtunk ceremóniamestert és helyszínt is. (nem bántuk meg egyiket sem)
    Kellenek a szórólapok, hiszen azon találhatóak az elérhetőségek, amit lehet, hogy a neten körülményes megtalálni, ha nem tudod mit keresel.
    Szóval nem értek egyet a Dívánnyal.

  • 2011.01.17 16:43:29sun grown flower

    Szerintem sem ilyen "borzalmas" a kiállítás. Én csak azért néztem körül, hogy milyen árakra lehet számítani, hiszen a rokonságban senkit nem tudtam friss tapasztalatairól megkérdezni. Így elmentem, és fel tudtam mérni egyéb szolgáltatás árfekvéseit, már van egy egy szál amin elindulhatunk, mi az ami szerintünk kell, és mi az ami nem. Pedig nem ebben az évben szeretnénk, most már tudjuk nagyjából mennyit kell félretenni. Mi jól szórakoztunk...

  • 2011.01.17 16:50:40Roltii

    mi voltunk kinnt, és nagyon szar volt. Úgy mentünk, hogy semmink sincs még, helyszínt akarunk találni, és attól teszünk függővé minden mást. Hát nem sikerült, bár lehet, hogy a ~10-11 rugó / fő /korlátlan étel+ital (rövidet leszámítva) az általános ár, de ennyi pénzünk nincs.
    Bezzeg meghívókat rohadt sokan árultak, volt ahol 5-600 forint volt darabja... Vagy éppen gyűrűpárna, mert az ám baromi fontos.
    Egyébként egyik standon asszem vasalót árultak:D

  • 2011.01.17 16:58:36Lisa Models

    Neten is megtalálható minden. Az ilyen oldalak össze gyűjtik a szükséges szereplőket:

    [link]

  • 2011.01.17 17:10:09hegyilany

    Bambanőnél a pont.

  • 2011.01.17 17:17:53ájemövumen

    Lisa Models, a linked pont a lexarabbakat gyűjti össze...

  • 2011.01.17 18:05:28Szakyster

    Bambano: Azért kiváncsi vagyok az indoklásra + arra, hogy szerinted mi lehet valakinek az életének legnagyobb napja, hogy ne nézd le?

  • 2011.01.17 18:09:19seahawks

    szégyen ha valakinek kiállításra kell menni, hogy ötleteket keressen az esküvőjéhez...

  • 2011.01.17 19:09:15sde

    A cikk tényleg negatív hangvételű. Viszont igazuk van, mert ez tényleg sz@r volt. Csodálkozom azokon, akik itt megtalálják a nekik valót, mert kritikán aluli színvonalat nyújtottak a jelenlévők.

  • 2011.01.17 19:43:25ÉrettBalerina

    seahawks lájkolom! :) Csak körbe kell nézni a környezetünkben, és máris jobbnál-jobb ötletekkel leszünk gazdagabbak! :)

  • 2011.01.17 21:29:46autodidakta agysebész

    Mekkora faszság már ez az esküvős b..zakodás. Nálunk amikor az asszony családja bejelentette, hogy ők olyan 60 vadidegent szeretnének meghívni, akkor én jeleztem, hogy ebben az esetben én nem fogok megjelenni. A végeredmény az lett, hogy egyenes ágon nagyszülőkig hívtunk vendégeket (apu,anyu,nagyik,papik, tesó). Nem került 1millióba és délelőttre időzítettünk ebéd utáni instant nászútra elhúzással, nekünk tényleg szép volt és jó is.
    A házasságosdi a vőlegényről és a menyasszonyról szól...

  • 2011.01.17 23:02:42sun grown flower

    az biztos, hogy semmi olyan ötletet már nem látni kiállításon, ami már neten ne lenne megtalálható... sőt, inkább amit kitalál az ember, és tetszik, vagy amiket látni, milyen egyszerű és nagyszerű is máshol, itthon még nincs, vagy megfizethetetlen... viszont nagyon jól tudtunk árakról tájékozódni. helyszín kereséshez valóban nem volt jó ez a kiállítás. érdemes a neten böngészni, étterem kritikákat olvasni...

  • 2011.01.17 23:25:35háténimmár

    Akinek ez élete legnagyobb napja azt szomorúan fogja érinteni az ezt követő valóság.

    Kb mint a kismama biznisz. Agyatlanul készül mindenki a nagybetűs SZÜLÉS-re, elképzeli hogy halk pánsíp mellett vízágyon relaxálva és egyéb baromságok. Aztán kijön a gyerek (így vagy úgy) majd a friss kismama néz nagyokat, hogy ez bizony néha egész nap üvölt, néha estig hányásszagú az ember mert ideje nincs lefürödni, de leginkább nincs ideje/kedve/bármije másokra, barátokra, életre. És akkor jön a depresszió, mert a szülésre "készült" és nem az anyaságra.

    Pont így kéne lelkileg sokkal inkább a házasságra gyúrni mint arra az egy bármilyen napra koncentrálni, máris eltörpülne, hogy milyen márkájú a ruha és nem ciki-e a menyasszonyi autó típusa.

    Szánalmas.

  • 2011.01.17 23:25:491lany

    hát Én is hozzászólnék a témához...Én is voltam kint szombaton..
    1.a szórólaposok fontosak,Én otthon e szerint tudtam megnézni az illetékeseket a neten,és ha emlékezetes volt az esetleges találkozás,akkor köthettem is valamihez.Szimpatikus volt e,vagy nem..Érdekel e a szolgáltatás vagy nem...
    Egyébként a szórólapos lányok (vagy fiúk) valószínüleg pár száz forintért ugyan,de éppen DOLGOZTAK!!Nyilván ez volt az utasítás,hogy boldog-boldogtalant megtaláljanak Vele...
    2.hazamentem,átnéztem ezeket a "tonnaszám" szórólapokat,felkerestem a weblapokat,és döntöttem tortáról,ceremóniamesterről,dekorációról..
    Egyébként nem lepett meg ez a cikk,hisz Én is észrevettem a hibákat..Például kint,a bejáratnál szórólapozók,akik egy büdös fillért nem invesztáltak be...A másik kategória,akik kifizették a belépőt,és bent osztogatták a névjegyet-szórólapot...A harmadik kategória,akik vették a fáradtságot,(és pénzt),hogy kibéreljenek egy helyet,ahol esetlegesen fogadni tudják az érdeklődőket..
    Én speciell rohadtul nem vártam el,hogy miután beléptem a rendezvényre,egy pohár pezsgőt vágjanak hozzám,és minimúm fényesre nyalják a valagam...
    Szóval a cikk írójáról,és a témáról ENNYIT!!!Savanyú,kiábrándító,lekezelő......

  • 2011.01.18 00:32:06cisalpino 72

    Sajnos szerintem a cikk írója hűen adta vissza az esemény hangulatát.
    Az egész undorító volt!
    Már a helyszínre érkezéskor arab utcagyerekek módjára rohantak meg minket a szórólaposztók. Öklendeznem kellett, ahogy a standok közt sétálva - a kolléganőmmel -, szinte prédának tekintve minket, mint egy bazárban a turistákra, vetették ránk magunkat a különböző cégek emberei.

    Fogpasztareklám mosolyok, gusztustalan negédek és a legborzasztóbb, hogy a kiállítási anyagok és installációk igen távol voltak a megközelíthető valóságtól. Az ott látható anyagok, dekorációk - bár némelyike azért tényleg szép volt - átlagos "esküvőnyi mennyiségben", tehát mondjuk 100-200 fő részére iszonytatóan drágák, néha kivitelezhetetlenek voltak. Lehet, hogy klassz volt a csokor egy 10 személyes kerek asztal közebén (kb 12.000 Ft) de ha abból 100 fős eseményhez 10 darab kell akkor az mennyi is? Ugyan így a menükártyák némelyike aminek előállítási költsége simán 800 Ft-ra rúgott / darad. :))))
    Akinek igazán van pénze az nem ilyen helyről szerzi az információkat, ötleteket az esküvője megrendezéséhez. De akinek van egy csepp jó ízlése, az sem, viszont ez remek alkalom azoknak a parvenüknek kik valamiféle flancos fitogtatásra vágynak.

  • 2011.01.18 00:37:40cisalpino 72

    Bocs, d=b

    Ja és a leges leges leg kedvencem:
    Ha gazdagnak akarnék látszani - de nem akarok persze - akkor limuzint bérelnék. Sok pénzért.
    De ha annak a kocsinak az oldalán az látszana, hogy kölcsönlimuzinhülyéknek.hu, akkor bizony mindenki tudná - még az is akinek nem integettem a tetőablakon -, hogy nem is vagyok gazdag és az autó csak csak pár órára az enyém.
    Szóval ha bálba mennék szmoking kellene. Ha a kölcsönző felcímkézné a vállát a reklámjával akkor inkább nem mennék bálba...

  • 2011.01.18 00:46:03háténimmár

    cisalpino 72

    Itt lakok a bazilika mellett (Bp) és látok pár esküvői hacacárét.
    A kedvencem, hogy ahol feltűnik az általad is említett "kölcsönlimuzinhülyéknek.hu" feliratú limó, ott a násznép autói kizárólag 10+ éves suzuki, daewoo és KIA. Ami számomra azt üzeni, hogy csóró ámde síkhülye menyasszony pityereg boldogan élete legtökéletesebb napján a hitelből rendezett esküvőjén.

    És nem, ne értsen félre senki, többre értékelek egy kifizetett 10 éves suzukit egy hitelre vett audinál. Mint ahogy egy saját tulajdonú zsiguli menyasszonyi autót egy bérelt fosnál.

  • 2011.01.18 09:05:35kudarc

    Én a testvéremet vittem kiállításra, de mi Debrecenben voltunk. Ötleteket lehetett meríteni, de úgy éreztem, hogy könnyen el tudna szaladni az a ló. Ott is tömeg volt :(.
    Aki Debrecenben keres ruhát annak tudok ajánlani szalont (Eleonor) :), tényleg a menyasszony a legfontosabb náluk. Párom pedig varratott magának öltönyt.
    A 10-11 ezer huf/fő átlagos ár, nekünk a rövid is benne volt, vacsival, mindennel.
    Meghívót mi készítettük el, megvettük a papírt, szalagot, mindent egy kreatív boltban, és otthon elkészítettük. Ültetőkártyákkal ugyanez volt a helyzet. Nekünk talán 20 meghívó kellett, és azt bizony egy nyomda se vállalta volna el.
    Feladatokat pedig kiosztottam, amit lehetett, majd begyűjtöttem az információt.

  • 2011.01.18 09:18:40Welka

    Az hagyján, de hányan válnak el a hitelből rendezett 'álomesküvő' után néhány éven belül :( Mert valóban nem az esküvőt hanem a házasságot kellene jól, profi módom megszervezni. De erre még nem alakult iparág. Bár kíváncsi lennék, hányan lennének hajlandók ilyesmire pénzt áldozni. Hiszen ez nem olyan látványos, nem lehet mutogatni a fényképeket - csak kiegyensúlyozott gyereket nevelni.

  • 2011.01.18 11:17:26Zsuzsa20

    Egy jó esküvőszervező kell egy 200 személyes esküvőhöz.
    Ideális helyszin a Bodrogi Kúria és nagyon aranyosak is. Szép nagy kert, tó, fedett- nyitott étterem, szállás, kerti partyra ideális. www.bodrogikuria.hu

  • 2011.01.18 12:18:13CsacskaMacska

    Kedves Díványosok! Kissé sznobok vagytok, nemde?
    Nos, nekem már volt esküvőm, voltam előtte esküvő-kiállításon. A fejemben már határozott képpel mentem oda, és ehhez a kiállítás nem adott hozzá és nem vett el belőle semmit. Szóval mondhatnánk azt is, hogy nem sokat ért. Ruhát sem próbáltam ott, mert én sem szeretem ekkora közönség előtt billegetni magam, meg azt sem szeretem, ha érzem, hogy sietnem kell.
    De! Biztos vagyok benne, hogy ha a saját esküvőtök lesz, akkor ti is ott fogtok nyomorogni a tömegben, és gyűjtitek a szórólapot. Hogy miért? Mert sose lehet tudni, hogy nem lesz-e valami hasznod belőle. Pl láthatsz egy jó menyasszonyi csokrot vagy tortát kiállítva. Eszedbe juthat egy helyszín, amire nem is gondoltál, stb. És az összegyűjtött szórólapokat pedig otthon nyugiban átböngészheted, úgyis mindegyiken van web-cím, ha érdekes ott úgyis tudsz tovább tájékozódni. Egy délelőttnyi időd meg úgysi akad, és végülis nem is olyan rossz program a barátnőkkel elcseverészni, elbámészkodni, elálmodozni, elröhögcsélni egy esküvői forgatag kapcsán...

  • 2011.01.18 18:47:20nitro1

    Mi a Miskolcon rendezett ugyanilyen kiállításon voltunk, de még mielőtt odamentem, már tudtam, hogy olyan cégtől úgysem fogok semmit venni, amelyik képes a Dunántúlról idejönni és kicsengetni a vaskos díjat, amit a lehetőségért elkérnek a szervezők, mert annak tuti, hogy az árképzésébe is belekerülnek ezek, és ki tudja még milyen más költségek. Így aztán csak ötletekért mentünk oda, meg hogy megtudjuk, kiktől NEM érdemes rendelni. Maradunk a helyi, a kiállításon meg nem jelent cégeknél, akik emiatt jóval olcsóbbak is.

  • 2011.01.18 22:05:31Józan :):(

    Eredeti esküvőt akarsz ? Hát légy eredeti ! Nem megy ? Akkor bízz meg valakit aki eredeti és párkáz keményen ! Vagy? Nincs vagy !

  • 2011.01.18 22:10:34Józan :):(

    e helyütt javítanám "perkázzra" :)

  • 2011.01.18 22:29:25Józan :):(

    Akárhogy is, lehetne ebben valami jó is .Ha a "szeretteink" fedné a szó tartalmát, esetleg a vendégek ismernék a vezetéknevét is a párnak .Vendégként is energiát (nem pénz) fektetnének a napba , nem falni mennének és megpróbálnák leenni a menyasszonytáncra szánt összeget. Ha egy esküvő folyamán legalább három kedves és őszinte mondatuk lenne a pár felé .......és ha ezek a mondatok össze érnének a többi vendég kedves szavaival . Nos az már majdhogynem szirupos örömhöz vezetne , amit talán ki sem bírnák ebben a szartengerben...

  • 2011.01.20 12:24:09Iva

    Örülök, hogy ezt a cikket nem esküvőszervezők írták, hanem "civilek". És nem igaz, hogy a saját esküvője előtt minden fanyalgó ott fog toporogni az ilyen kiállításokon. Én pl nem csinálom, elég abszurdnak tartom az ötletet is, amúgy vannak saját elképzeléseim, van kreativitásom,na meg anyagi korlátaim is, nekem ne egy ilyen giccses rendezvényem mutassák be az álmaimat...
    Azokkal értek egyet, akik azt írták, hogy a valós életre, a házasságra kellene koncentrálni, nem egyetlen nap megszervezésére. Az "életed legszebb napja" ótvar nagy marhaság, akinek az, azt igazán csak sajnálni tudom.

SZÓLJON HOZZÁ!

Blogok, amiket olvasunk

MENŐ LAKÁS Hangulatos nappalik fehér téglákkal

A fehérre festett téglafal olyan visszafogott dizájnelem, ami egyből érdekesebbé tesz bármilyen lakást. Mutatjuk a jó példákat: modern, szellős, világos.

KETTŐS MÉRCE Kinek járjanak a segélyek?

Aki megérdemli? Aki rászorul? Aki balszerencsés? Az igazságos újraelosztás rendszere nem is olyan egyszerű.

GADGET Menő mobil 26 ezer alatt

A Xiaomi Redmi 4A az egyik legkedveltebb telefon hazánkban a gyártó kínálatából. Nem is csoda, mert ilyen tudást ilyen áron kevesen adnak!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta