Egy traktor semmihez sem hasonlítható röfögése-dübögése hangzik fel, és a horizonton megjelenik egy vörös Belarus, maga után vontatva az extrém hosszú szerkezetet. Némi hezitálás után beáll az egyik cseresznyefa mellé, a vontatmány rákollóhoz hasonló karját odairányítja egy ember a fa törzséhez, majd jól rámarkol a karokkal a fára. Ekkor jön a durva rész: pár másodperc erejéig úgy megcibálja a rázógép a fát, hogy méterekre tőle is reng a föld. Egy munkások által kifeszített ponyvára hull a cseresznye zöme, ezt beborítják a gépben lévő futószalagra, ami a végén a ládákba adagolja a termést.
Ágyúval seregélyre
Mindezt az élményt az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. dunántúli kísérleti gazdaságában mutatják meg a sajtósoknak, miközben az egyik épületben termesztők és nemesítők tartanak előadást a cseresznye- és meggyfajtákról. Minket, újságírókat autókonvoj visz ki az ún. 6. táblához. Kiszállva mindenki egyből rárabol a gyümölcsfákra, ami azért jelent élményt, mert minden fa más nemesítési kísérlet eredményét hordozza magán, az ember élete cseresznyéjét fogyaszthatja el.
Aztán hirtelen hatalmas durranás hangzik fel, mindenkinek megáll a szíve, majd jön a megoldás: ez a seregélyriasztó. Egy pb-palackra kötött gép időnként hatalmasat durrant, hogy az érett gyümölcsöket (május 20-tól számítják az érési időszakot) ne a seregély zabálja fel. A durranások között Kasztovszky Zoltán ügyvezető igazgató, Apostol János tudományos főmunkatárs és Szügyi Sándor tudományos segédmunkatárs tart cseresznye- és meggyügyi gyorstalpalót.
A legendás chilei cseresznye eredete
Megtudjuk, hogy a 6. táblában 250 kísérleti fajta van, magyar és külföldi fajták és hibridek egyaránt, és hogy mind más-más időszakban virágzik és terem. A meggyen és cseresznyén kívül diót is nemesítenek itt, de "cseresznye- és meggynemesítésben a világ élvonalába tartozunk" – büszkélkedik az igazgató. Külföldön is nagy a nevük, a legendássá vált chilei cseresznyetermelés alapjait is az Intézet segítségével fektették le, de Dél-Afrikától Belgiumig mindenki igénybe veszi a helyi szakértelmet. Külföldön ugyanakkor néha más az elvárás: Amerikában például jobban számít a gyümölcs nagysága és szépsége, mint az íze, más piac az – magyarázza Apostol János (aki maga is bejárta az oregoni cseresznyevidéket).
Végül megtudjuk, a porzásra szoruló cseresznyefajták kapnak csak női neveket, stílszerűen (Anita, Carmen, Margit stb.), és ha rossz passzban vannak a méhek, akkor a porzás elmaradása miatt rossz lesz a termés is. A tavalyi aszály és a tavaszi fagyok miatt Északkelet-Magyarországon és a Dél-Alföldön kifejezetten rossz termést várnak. Persze Elviramajor feladata az éghajlatváltozásra való felkészülés is: folyamatosan kísérleteznek szárazságtűrő fajtákkal. Kézzel is szedik a gyümölcsöt, erről be is dobnak a szakértők egy 10 kg/órás értéket. Magyarország valaha volt első rázógépe végül mindenkit meggyőz a gépi szedés hatékonyságáról, de azért figyelmeztetnek: "Nehogy leírják, hogy rázógéppel szedjük a cseresznyét!" Ugyanis ez inkább a meggy privilégiuma.
