Osztrák árakon ehetünk a Bazilikánál

Zanza!

Nem szívbajosak a Bazilikánál a kereskedők, akik a magas bérleti díjakra hivatkoznak, amikor kiírják a táblára az első és második pillantásra egyaránt meghökkentő áraikat. Itt néztünk körül, hogy mit és mennyiért kínálnak, és mennyire várhatunk el minőséget a pénzünkért. Az eredmény vegyes, a végén inkább benyomtunk egy hamburger a szomszédos Meatologyban, amit Pataky Péter, az Ikon exséfje nyitott nemrég.

A Bazilika oldalán food truckok (leánykori nevén büféskocsik) állnak, velük szemben a bódésorban kínálják az ételeket, melyek közt igazán újdonságot nem fedeztünk fel. Aminek örülni lehet, hogy ha bírja a KIOSK-ot és a Bestiát, hogy mindkettő kitelepült, és mindkettő hozza az elvárt szintet. 

A Che Che nemburgert kínál, ami szerintük attól nem burger, hogy nem buciba kerül a hús, és az nem darált, és bár ezt már a McDonald's is abszolválta néhányszor, ők nem határolódtak el saját maguktól, és magyarázták ingerülten, hogy ők miért is nem azok, akik. Ehhez képest a Szegyházban kedves lányok kóstoltatták meg a szegyet, mielőtt beruháztunk rá, amit igen kedves gesztusnak tartottunk.  

A Zing Burger és a Paneer olyan amilyen, nem mennénk bele a gasztrovitákba, ők pontosan azt kínálják, amit mindig. Ettünk viszont sajtgolyókat Goog Foodnál, akik szemre teljesen jó golyókat és rudakat adnak, ezek közös jellemzője, hogy fagyasztottak és sajtból vannak. A hidegben jól is jön a meleg sajtgolyó, ám a hozzá adott áfonyalekvár mind minőségre, mind mennyiségre nevetséges. Egy mokkáspohár aljába került a lekvárnak nehezen nevezhető tétel, ami 8 golyóra vetítve nagyjából jelzésértékű történet. 930 forintért férjen már bele vagy a minőség vagy a mennyiség - abban reménykedni sem merünk, hogy esetleg mindkettő. 

A lángosok teljesen új dimenzióba kerültek, a pörköltes és a csirkemelles változat számunkra nem értelmezhetetlen, főleg 2000 forintért, de a sajtos-tejfölös is igen meredek 1000-ért. Tavaly óta egyébként nem sok minden változott, a forralt bor decije maradt 300 forint, azaz egy pohár 900 forintot kóstál. Ausztriában ez 2,60-3 euró, van tehát valami, amiben sikerült megelőznünk a szomszédokat. 

Amit viszont örömmel jelentünk, hogy csak LED-izzókat használnak a dekorhoz, és a korcsolyapálya sem fogyaszt energiát, hiszen műanyagból készült. A sajtóközlemény szerint a "ételeket pedig speciális lebomló csomagolóanyagokban lehet kézhez kapni, a papírpohártól a villáig minden környezettudatos". Ehhez képest szerintünk a műanyag pohár nem igazán az, bár tény, egyszer az is lebomlik. 

Blogmustra