Miért annyira erotikus a Playboy legendás nyusziemblémája?

Szimbólumvadász

GettyImages-1053391160

Léteznek olyan márkajelek, logók, melyek önmagukban is szimbólummá váltak, ezek közé tartozik a legendás „nyuszis magazin”, a Playboy emblémája, ami 70 éve a játékos, pajzán erotika, a szabados, kalandvágyó életstílus, míg egyesek szerint inkább az enyhe hímsovinizmus jelképe egyben. De vajon hogyan keletkezett a híres nyuszis logó, és miért éppen erre esett az alkotók választása?

Anyukájától kért kölcsön pénzt a Playboy magazin atyja

A Playboy magazin története az 1950-es évek elejére nyúlik vissza, amikor az Esquire magazin szövegírójaként dolgozó Hugh Hefner felmondott munkahelyén, ugyanis főnökei megtagadták ötdolláros fizetésemelési igényét, és inkább úgy döntött, saját lapot indít. A későbbi milliomos sajtómágnás ekkor még csak egy huszonéves, pénztelen újságíró volt, aki édesanyjától kért kölcsön 1000 dollárt, hogy beindíthassa vállalkozását, és kiadhassa magazinját, melynek szellemisége szöges ellentétben állt a korszak Amerikájának prűd, konzervatív attitűdjével.

Art Paul grafikusművész, a Playboy-nyuszi atyja alkotásával
Art Paul grafikusművész, a Playboy-nyuszi atyja alkotásávalnytimes.com

A Playboy első száma 1953 decemberében jelent meg Marilyn Monroe-val a címlapján, a lap nyíltan felvállalt erotikussága, örömközpontú és hedonista filozófiája pedig szinte azonnal óriási érdeklődést keltett, míg az erénycsőszök természetesen kárhoztatták az „elfajzott” Hefnert és „bűnös” újságját. Hamarosan a Playboy hasábjain már jelentős szerzők (például Ray Bradbury, Kurt Vonnegut, Roald Dahl) novellái, regényei jelentek meg, emellett a közönség szórakoztató mélyinterjúkat is olvashatott közismert hírességekkel. Míg az első szám mindössze 54 ezer példányban jelent meg, napjainkban az amerikai Playboy 3 millió, a nemzetközi változatok összesen 4,5 millió példányszámban kelnek el minden hónapban.

Szapora és játékos, mint a nyúl

A magazint bárki számára egyetlen pillantás alatt beazonosíthatóvá tevő nyuszis logó ma ismert formájában a harmadik szám címlapján bukkant fel először; a közkeletű tévedéssel szemben az embléma ötlete nem Hefnertől, hanem az általa felbérelt Art Paul grafikusművésztől származik. A 28 éves chicagói fiatalember feladata volt a címlapok, illetve az újság logójának megtervezése, utóbbi saját bevallása szerint alig 10 percet vett igénybe. (Talán ha tudta volna, mennyire híressé és jelentőssé válik, több időt szánt volna rá.) A logó olyannyira elnyerte a laptulajdonos tetszését, hogy állandó munkát ajánlott a tervezőnek, aki a következő 29 évben a magazin vezető grafikai tervezőjeként működött.

Hugh Hefner és „lányai” a londoni Heathrow repülőtéren 1970-ben
Hugh Hefner és „lányai” a londoni Heathrow repülőtéren 1970-benCentral Press / Getty Images Hungary

Paul szándéka szerint a csokornyakkendőt viselő nyuszi képe „humoros szexuális konnotációkat” hordoz, hiszen a nyúl a köztudatban „szapora, játékos állatként” van jelen, amely „először megszaglássza az embert, aztán gyorsan eliszkol, majd visszajön, és hagyja, hogy simogassák”. Ezt a szimbolikus jelentést Hefner is megerősítette, aki szerint a lapszámok „ékeként” megjelenő lenge öltözetű, csábító tekintetű modell-lányok, azaz playmate-ek hasonló tulajdonságokkal bírnak, és szívesen játszanak a férfi olvasó fantáziájával. A logó fontos eleme még a színválasztás és a tipográfia: az egyszerű, letisztult fekete-fehér vonalak eleganciát és könnyedséget sugároznak, illetve nagyon könnyen magukra irányítják a figyelmet.

Nem véletlen, hogy 1954 óta a Playboy-nyuszi önálló jelképpé vált, az emblémával pedig rengeteg terméken, például ruhadarabokon, parfümökön és óvszeren is találkozhatunk, a Playboy anyavállalat pedig bevételének igen jelentős részét a logó licenceléséből szerzi.

Szexuális felszabadítás, vagy inkább a nők elnyomása?

A Playboy első magyar nyelvű számának címlapja 1989 decemberéből
A Playboy első magyar nyelvű számának címlapja 1989 decemberéből

Természetesen vannak, akik sokkal negatívabb jelentéseket tulajdonítanak a Playboy-logónak, a férfiközpontú társadalom jelképének tartják, ahol a nőknek kizárólag alárendelt, tárgyiasított szerep jut mint a férfitekintetek és vágyak kielégítői. A feminista kritikát a magazin tartalma mellett Hefner hedonista magánélete is tüzelte, hiszen a 2017-ben elhunyt lapkiadó saját Playboy-villájában igazi háremet tartott fenn korábbi playmate lányokból, akiknek kötelező volt lefeküdniük a „kastély urával”, orgiákon és szexpartikon kellett részt venniük, gyakran pedig drogokkal éltek, hogy készségesebbek legyenek, és könnyebben túléljék a folyamatos megaláztatást, bántalmazást.

Idehaza a Playboy magazin a rendszerváltás környékén szinte azonnal, meghonosodott, és 1989-től több mint 30 évig volt jelen a piacon; az utolsó magyar kiadású lapszám 2020 januárjában jelent meg. A Playboy brand egyéb termékeivel, többek között a fentebb felsoroltakkal ugyanakkor továbbra is találkozhatunk a magyar üzletek polcain, ahol a nyuszis logóról azonnal mindenkinek beugranak ugyanazok a tulajdonságok és képzetek.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek