Hová tűnt Kennedy agya? És a fáraó múmiája? Történelmi ereklyék, amiknek nyoma veszett

Szarkofág, űrhajó botkormánya, előembercsontváz, sőt még az Egyesült Államok elnökének agya is szerepel az eltűnt történelmi ereklyék listáján, melyek sorsa talán örökre homályba vész.

A moziban Indiana Jones, a tévé képernyőjén Az elveszett ereklyék fosztogatói vadásznak az eltűnt értékes és történelmi jelentőségű műtárgyakra. A valóságban persze nincsenek hasonlóan kalandos életű kincsvadász tudósok, de az igaz, hogy számtalan fontos ereklye létezik, melyek hollétéről semmit sem tudunk. Ezekből válogatott egy csokorra valót a Ranker.

Charles Darwin jegyzetfüzetei

Az evolúcióelmélet kidolgozójának két fontos jegyzetfüzete is eltűnt, méghozzá a Cambridge Egyetem könyvtárából. Az intézmény ritka kéziratokat őrző részlege 2000 szeptemberében adta kölcsön a két műtárgyat, hogy lefényképezhessék őket, és négy hónappal később egy leltár során vették észre, hogy nem kerültek vissza a helyükre. A könyvtár dolgozói először azt hitték, csupán elkeveredett valamerre a két értékes füzet – melyek egyike tartalmazza Darwin híres „élet fája” szkeccsét –, de hosszas és alapos keresésük kudarcba fulladt: a jegyzetfüzeteket valószínűleg ellopták. Az egyetem tavaly novemberben felhívásban fordult a nyilvánossághoz, abban a reményben, hogy jelentkezik egy nyomravezető, aki tud valamit arról, hogy mi lett a sorsa a több millió fontot érő füzeteknek.

A hastingsi csata ábrázolása a bayeux-i falikárpiton.
A hastingsi csata ábrázolása a bayeux-i falikárpiton.duncan1890 / Getty Images Hungary

A bayeux-i falikárpit vége

A középkori Anglia legfontosabb képzőművészeti emléke a 11. századból fennmaradt, gyapjúfonalból hímzett ún. bayeux-i falikárpit, mely színes képekben meséli el, hogyan foglalták el az országot 1066-ban a normannok. A kárpit eredetileg több mint 70 méter hosszú lehetett, az utolsó néhány méter azonban nem maradt fenn, így a kárpiton látható történetnek nincs befejezése. Senki sem tudja, mi történt a hiányzó darabbal, ami minden valószínűség szerint az első angol király, Hódító Vilmos megkoronázását ábrázolta.

Feketeszakáll kincse

Minden idők legrettegettebb kalózvezérét, Edward Teachet, alias Feketeszakállt 1718-ban érte utol a vég, amikor két, a virginiai kormányzó által kivezényelt hajó sikeresen rajtaütött a kalózokon az Észak-Karolina partjainál található Ocracoke-öbölben. A Feketeszakáll és legénysége által összerabolt kincseket azonban sem a kormányzó embereinek, sem a lelkes amatőr kincsvadászoknak nem sikerült megtalálniuk. A híres ezüst- és aranykészletet az elmúlt három évszázad során sokan és sokfelé keresték az Egyesült Államoknak azon a partvidékein, ahol a kalózok ügyködtek – mindhiába. A történészek amolyan modern legendának tekintik a mesés kincset, melynek létezését eddig még nem sikerült konkrét bizonyítékokkal alátámasztani.

Edward Teach, alias Feketeszakáll, a rettegett kalóz.
Edward Teach, alias Feketeszakáll, a rettegett kalóz.Photos.com / Getty Images Hungary

Kennedy elnök agya

A világ egyik legbizarrabb eltűnt ereklyéje az USA 35. elnöke, John F. Kennedy agya, amit az 1963-ban, Dallasban meggyilkolt államfő holttestéből a boncolás során eltávolítottak, és később a washingtoni Nemzeti Archívumba szállítottak megőrzésre. Három évvel a gyilkosság után azonban a néhai elnök agya nyomtalanul eltűnt. Máig sem tudja senki, hová lett, ki és hogyan lophatta el. Számos összeesküvés-elmélet született a témában: egyesek azt állítják, az elnök öccse, Robert Kennedy volt a tettes, aki nem akarta, hogy esetleges későbbi vizsgálatok során kiderüljön, testvére mentális betegségektől szenvedett, melyet eltitkolt a közvélemény elől.

A Hirosima bombázásakor használt térkép

Szintén az USA Nemzeti Archívumának jegyzékében szerepel, mégis hiányzik a gyűjteményből az a térkép, melynek segítségével az amerikai légierő megtervezte a Hirosima ellen 1945. augusztus 6-án végrehajtott nukleáris csapást. A Map of Target Area 90-30-748, Hiroshima Area, A-2 Section, XXI Bomber Command (90-30-748-as célterület, Hirosima terület, A-2-es szekció, XXI. bombázószakasz) névre hallgató dokumentum holléte mindenestül rejtély, bár létezik és fellelhető néhány másolata.

János király koronaékszerei

A 12–13. században élt Földnélküli János az angol történelem egyik legkevésbé kedvelt uralkodója, akinek bűnlajstromán szerepel a koronaékszerek elvesztése is. A király 1216 őszén ellenségei elől menekülve átkelt a Norfolk és Cambridgeshire közötti hatalmas mocsárvidéken, málhás szekereinek egy része azonban túlságosan súlyos volt, és elnyelte őket a láp. Így pedig odaveszett maga a korona és a koronaékszerek is. A felbecsülhetetlen értékű relikviák örökre a mocsár fogságában ragadtak – hiába próbáltak évszázadokon át nyomukra bukkanni lelkes kincsvadászok, nem jártak eredménnyel.

A sírrablók nem kímélték a piramist.
A sírrablók nem kímélték a piramist.JHU Sheridan Libraries/Gado / Getty Images Hungary

Menkauré fáraó szarkofágja

A Kr. e. 3. évezred derekán, az egyiptomi Óbirodalom idején élt Menkauré fáraó nevét mindörökre megőrzi az általa építtetett piramis – a három gízai piramis közül a legkisebb –, az uralkodó szarkofágja azonban az eltűnt műkincsek listáját gyarapítja. A szarkofágot 1837-ben találta meg egy lelkes amatőr egyiptológusként ismert brit katonatiszt, Richard Vyse, aki intézkedett róla, hogy a leletet tengeri úton Londonba szállítsák. A hajó azonban útközben elsüllyedt, a szarkofág pedig – a többi, fedélzeten lévő műtárggyal együtt – örökre hullámsírba került. A sors furcsa fintora, hogy a fáraó múmiája nem lett a tengeré, bár holléte szintén ismeretlen: az évezredek során ugyanis a sírrablók alaposan kifosztották a piramist, így Vyse már csak egy álmúmiát talált a koporsóban.

I. Frigyes borostyánszobája

A világ nyolcadik csodájának is nevezték a híres borostyánszobát, melyet I. Frigyes porosz uralkodó építtetett magának 1701-ben, majd másfél évtizeddel később a barátság jegyében odaajándékozta Nagy Péter orosz cárnak. A borostyánkövekkel kirakott, a napsugarakat utánzó aranyszínű ragyogásba burkolt falakat viszonylag könnyű volt szétszerelni, szállítani, majd újra összerakni, és ez pont kapóra jött az 1941-ben Leningrádot ostromló német csapatoknak, akik szétszedték és eltulajdonították a borostyánszobát.

A szoba Königsbergben (ma Kalinyingrád), egy német kastélyban talált új otthonra, ahol egészen három évig volt látható, majd örökre nyoma veszett. A legnépszerűbb teória szerint a borostyánszoba elpusztult, amikor a kastélyt bombatámadás érte, mások viszont az állítják, sikerült kimenekíteni és titkos rejtekhelyre szállítani a falakat. Megint mások úgy vélik, a falakat a Karlsruhe gőzhajón próbálták kimenekíteni Németországból, melyet szovjet repülőgépek elsüllyesztettek.

A leghíresebb szamurájkard

A 13–14. században élt Maszamune japán leghíresebb kardkészítője volt, akinek munkái hatalmas elismerésnek és tiszteletnek örvendtek kimagasló szépségük és minőségük miatt. A Mester által készített leghíresebb kardot, mely a Hondzsó Maszamune nevet viselte – tulajdonosa, a legendás szamuráj, Sigenaga Hondzsó után – 1939-ben a japán kormány nemzeti kincsnek nyilvánította. A világháborút követően az amerikaiak elrendelték minden családi fegyver átadását, így a kard az amerikai hadsereg birtokába került – ők pedig sikeresen elvesztették... Máig nem tudja senki, mi lett a Hondzsó Maszamune sorsa.

A pekingi ember csontváza

1927-ben Peking külvárosában előember-maradványokra bukkantak a régészek. A fantasztikus leletnek köszönhetően sikerült a tudománynak igazolnia, hogy a Homo erectus néven ismert emberfaj a modern ember ősének számít. A csontoknak azonban nyoma veszett a második világháború forgatagában. Amikor Japán megszállta Kínát, a hatóságok becsomagolták és megpróbálták kicsempészni a maradványokat az országból, de innen a további sorsuk – írásos feljegyzések híján – ismeretlen.

Shakespeare egyik drámája

William Shakespeare a világirodalom egyik legnagyobb alakjának számít, akinek legtöbb művét gondosan megőrizte az utókor – azonban nem mindegyiket. Cardenio című drámájából egyetlen sor sem maradt fenn, csupán a korabeli királyi nyilvántartásból – mely szerint fizetést utaltak ki egy színésznek a drámában játszott szerepéért – tudjuk, hogy valaha létezett a darab. Az irodalomtörténészek úgy gondolják, az elveszett dráma cselekményét Cervantes Don Quijotéja inspirálhatta, de ez csak feltételezés, miként az is, hogy Lewis Theobald 18. századi drámaíró az eltűnt Shakespeare-mű nyomán írta Kettős hazugság című darabját. 2012-ben a floridai egyetem professzora, Gary Taylor kivonatolta Theobald munkájából Shakespeare állítólagos szövegét, és így színpadra vitték a – talán tényleges – Cardeniót.

George Mallory egy korábbi expedíción.
George Mallory egy korábbi expedíción.Spencer Arnold Collection / Getty Images Hungary

A Mount Everest megmászását megörökítő fényképezőgép

Máig tisztázatlan, hogy 1924-ben két brit hegymászó, George Mallory és Andrew Irvine – a világon elsőként – elérték-e a Mount Everest csúcsát. A két férfi június 8-án reggel oxigénpalackokkal felszerelkezve indult el a csúcs megmászására. Az expedíció geológusa távcsövével egy ideig követni tudta őket, majd eltűntek a ködben, további sorsuk teljesen ismeretlen. Mivel holttestük sohasem került elő, máig kérdéses, hogy Mallory és Irvine eljutott-e a csúcsra és a visszaúton érte őket a halál, vagy még felfelé haladva vesztek oda. Az expedíció egyik tagja, Howard Somervell orvos kölcsönadta a fényképezőgépét Mallory-nak, hogy megörökíthesse a történelmi pillanatot, a gép azonban a örökre eltűnt, és a hegymászók közül is csak Mallory holltestét találták meg egy 1999-es expedícióban. Ha a fényképezőgép valaha előkerülne, és elő lehetne hívni a benne lévő tekercsen őrzött képeket, kiderülhetne, sikerült-e a brit párosnak a nagy tett.

A világ első egész estés filmje

Az 1906-ban bemutatott A Kelly banda története több mint egyórás hosszával sokak szerint az első egész estés játékfilmnek számít. Az ausztrál produkció a szigetország híres-hírhedt banditája, Ned Kelly kalandjait örökítette meg. A film ugyan bemutatásakor hatalmas kasszasiker volt, és több mint húsz ország vásárolta meg a forgalmazási jogokat, a kormány idővel betiltotta ennek és a hozzá hasonló banditatörténeteknek a vetítését, azzal érvelve, hogy ezek az alkotások vonzónak állítják be a törvényen kívüliek életét és bűntettek elkövetésére buzdíthatják az ifjúságot. A tiltás ellenére a film továbbra is népszerű maradt, idővel azonban minden kópiája elveszett. Később különböző forrásokból előkerült néhány részlet, és 2006-ban sikerült restaurálni egy tizenhét perces csonka változatot. Sajnos azonban ez még mindig csupán elenyésző része a teljes alkotásnak.

A legjobb női mellékszereplő Oscarja

1938-ban Alice Brady színésznő vihette haza a legjobb női mellékszereplőnek járó aranyszobrocskát a Chicago, a bűnös város című filmben nyújtott alakításáért. A díjazott mégsem örülhetett az elismerésnek, a ceremónián ugyanis a bokatörésből otthon lábadozó Brady helyett egy ismeretlen férfi jelent meg a színpadon és vette át az Oscart a színésznő nevében. Bizarr, de senki nem tudja, ki volt a rejtélyes illető, és azt sem, mi lett a szobor sorsa. A különös módon megrövidített Brady alig két évvel később rákban elhunyt.

Oszd meg másokkal is!
Mustra