„A nők feladata az olimpiai játékok alatt ugyanaz, mint az ókorban: a győztes férfiak megkoronázása babérkoszorúval” - mondta Coubertin báró 1935-ben, amikor a világ már a 10. újkori olimpiai játékokra készült. Egy évvel később megszületett az első női magyar olimpiai arany is.
Pierre de Coubertin báró hitte, hogy a lélek fejlődésének megvalósulásához a test egészséges edzése is elengedhetetlen. Innovatív ötletének és kitartó munkásságának hála, 1896-ban Athénban sor került az első újkori olimpiai játékokra, de erről a női versenyzőknek még távol kellett maradniuk, ugyanis a báró úgy gondolta:
Nyilvános versenyeken a nők részvételét teljesen be kell tiltani. Illetlen volna, ha a nézők ki lennének téve annak, hogy egy nő teste megsérül a szemük előtt.
A kezdetek
1900-ban Párizsban megrendezték a második olimpiai játékokat, ahol a fehér nép komoly lobbitevékenysége ellenére is létszámarányuk a versenyzők között mindössze 2% volt. A 61 egyéni aranyéremből csak 2 jutott női versenyzőnek. Közülük Charlotte Cooper teniszezőnő tűnt ki, övé lett tehát a világon az első női olimpiai aranyérem. 1904-ben St. Louisban megtartották a harmadik olimpiát, nem több és nem kevesebb, mint 6 hölgy részvételével. Az 1908-ban Londonban lefolytatott negyedik játéksorozatra törvényesen is delegálhattak már a nemzetek sportolónőket, és néhány európai ország élt is ennek lehetőségével. Főleg műkorcsolyában, íjászatban és teniszben mérettették meg lányaikat. A nők száma csak igen lassan és fokozatosan emelkedett, részvételük megítélése még jó darabig vegyes maradt.
Az ébredés
A kezdetektől számos nemzet sok száz sportolójának bevonásával zajló olimpiáról nagyrészt kiszoruló nők egy harciasabb tábora bő két évtized alatt annyira öntudatra ébredt, hogy maguk vették kézbe ügyüket. 1921-ben megalapították a Federation Sportive Feminine Internationale-t (FSFI), azaz a Nemzetközi Női Sportolói Egyesületet, amely már 1922-ben meg is rendezte az első női, bár nem hivatalos, de olimpiának mondott rangos és hiánypótló sporteseményt, természetesen kizárólag hölgyeknek.
Nem is a nyári lesz Párizsban a harmadik olimpia?
A nők „olimpiai” viadalának először éppen az a Párizs adott otthont, amely 1900-ban már volt házigazdája olimpiai játékoknak, csak éppen az hivatalos is volt. Az első női játékokat 1922-ben tartották a francia fővárosban, majd ilyen formán összesen a harmadikat pont két évvel a hölgyek klandesztin megmérettetése után, 1924-ben. Úgy tűnik, a francia főváros nem csak a művészeknek és divatnak vált az idők során Európában az egyik fővárosává, hanem a sportoknak is, hiszen idén nyáron, London után egyedülálló módon - immár negyedszer, valójában azonban - hivatalosan harmadízben ismét Párizs lesz vendéglátója a játékoknak.
„Női olimpiák”
Párizst Göteborg követte a nők olimpiáinak otthont adó városok listáján 1926-ban, 1930-ban pedig Prágában mérhették össze tudásukat, erejüket és szorgalmukat a hivatalos olimpián még mindig nem annyira értékelt női sportolók. A negyedik és egyben utolsó, kizárólag nőknek megrendezett versenysorozatra 1934-ben került sor Londonban, ahol aztán 1948-ban a második hivatalos olimpia is megrendezésre került. Az utolsó női olimpia 1934. augusztus 11-én zárult, napra pontosan 90 évvel az idei, XXXIII. olimpia zárónapja előtt.
A női olimpiák 12 sportágban zajló erőpróbáinak lebonyolítása mindössze két napot vett igénybe, ennyi idő elég volt ahhoz, hogy 18 nemzet sportladyjei összemérjék tudásukat.
Hazai büszkeségek
Az első hivatalos magyar női olimpiai aranyérem nem váratott sokáig magára azok után, hogy 1936-ban már végre nők is nyugodt szívvel indulhattak a rangos sporteseményen. Elek Ilona, miután feláldozta ígéretesnek induló zongoraművészi karrierjét a vívás oltárán, tudniillik a Zeneakadémián folytatott tanulmányai mellett eleinte csak hobbiként űzött tőrvívást választotta fő tevékenységének, rögtön dicsőséget is szerzett aranyérmével a magyar csapatnak.
Még ugyanazon az olimpián aranyérmes lett, négy nappal az első magyar női arany után, Csák Ibolya magasugrásban.
Elek Ilona aztán 1948-ban Londonban megismételte bravúros teljesítményét, és tőrvívásban újabb aranyérmet szerzett. A számunkra eddig legeredményesebb helsinki olimpián pedig már 6 versenyszámban született női első helyezésünk.
Az eddigi legeredményesebb sportolónk, aki egyéniben a legtöbb aranyérmet szerezte hazánknak, szám szerint 5-öt, úgyszintén a női sportolók táborát erősíti, ő Egerszegi Krisztina.
Ha érdekelnek részletek a nyáron kezdődő XXXIII. olimpiáról is, olvasd el ezt a cikkünket is.
