#VILÁGOM

Miért olyan nagy szám Enyedi Ildikó Arany Medvéje?

2017. február 21., kedd 17:26

Bár az elmúlt években szép számú kisebb-nagyobb fesztiválgyőzelmet értek el magyar filmek nemzetközi megmérettetéseken, azért Enyedi Ildikó Testről és Lélekről című filmjének hétvégi berlini Arany Medvéje valamiért mégis kiemelkedően fontos. Azért, mert a világon rengeteg filmfesztivál van, de ezek közt is vannak jelentősebbek és kevésbé jelentősebbek: a Berlini Filmfesztivál pedig a legfontosabbak egyike.

GettyImages-642691168
Fotó: Pool / Getty Images Hungary

Enyedi Ildikó sikerének tehát nemcsak azért örülhetünk, mert a rendezőnő több mint tíz évnyi csend után tért vissza új filmjével, hanem mert rögtön egy valódi A-listás fesztiválról hozta el vele a fődíjat. A Berlini Filmfesztivál Arany Medvéje ugyanis az egyik legfontosabb kitüntetés a műfajban, és utoljára több mint negyven éve került magyar versenyzőhöz. Az pedig már csak hab a tortán, hogy az a nyertes szintén nő volt: Mészáros Márta 1975-ben, az Örökbefogadással.

Az, hogy egy fesztivál milyen minősítésű, a Filmproducerek Szövetségének Nemzetközi Társasága (Fédération Internationale des Associations de Producteurs de Films) határozza meg. Egy-egy fesztiválnak rendkívül szigorú minősítéseken kell átesnie, mielőtt bekerülhet a csúcsligába, az A-listás nemzetközi filmfesztiválok közé. 

Európában a Berlini mellett a legnagyobb jelentőségű nemzetközi filmes fesztiválok a Cannes-i, a Velencei, a Locarnói, a Karlovy Vary-i és a Varsói Nemzetközi Filmfesztivál. Bár sok magyar film nyert már kisebb-nagyobb szekciódíjakat, rendezői vagy színészi elismeréseket, az nagyon ritkán fordult elő, ami most a Testről és lélekről esetében igen: hogy egy magyar filmnek e fesztiválok valamelyikén a fődíjat sikerült volna elvinnie.

Ezért is volt például óriási teljesítmény hogy tavaly Hajdu Szabolcs szinte gerillamódszerekkel, "fű alatt" készült filmje, az Ernelláék Farkaséknál Karlovy Varyból két díjat is hazahozott: nemcsak a fődíjat, a Kristályglóbuszt, hanem a rendezés mellett egyben a főszerepet is játszó Hajdu Szabolcs a legjobb színész díját is megkapta érte. 2014-ben szintén duplázással Pálfy György Szabadesése jeleskedett ugyanitt: bár a Kristályglóbusz nem sikerült, de a zsűri különdíját és a legjobb rendező díját elhozta.

Velencéből sajnos még nem sikerült magyar Arany Oroszlánt szerezni, bár 1990-ben Jancsó Miklóst életműdíjjal tüntették ki. Varsóból se tudtunk még fődíjat elhozni, még ha a közönség 2004-ben Antall Nimród Kontrollját is szerette a legjobban.

Cannes-ban szintén nem volt még Arany Pálma díjas magyar film, de arattunk szép sikereket, bár nagy részük szintén nem mostanában történtek. A zsűri nagydíját például három ízben is megkaptuk már: legutóbb 1985-ben Szabó István a Redl ezredesért, korábban 1971-ben Makk Károly a Szerelemért, egy évvel azelőtt pedig Gaál István a Magasiskoláért. A legjobb rendezőnek járó díjat kétszer vittük el: először Kósa Ferenc 1967-es Tízezer napjával, majd Jancsó Miklós Még kér a nép-e nyert 1972-ben. A filmnyelvet legmerészebben kezelő-megújító Un Certain Regard, azaz kb. "Bizonyos nézőpont" szekció nagydíját pedig 2010-ben szintén egy női rendező, Kocsis Ágnes nyerte meg a Pál Adrienn című filmjével, majd 2014-ben aztán megkapta Mundruczó Kornél is a Fehér istennel. És persze a Saul: mielőtt megnyerte volna az Oscarját, itt is elvitte a zsűri nagydíját 2015-ben. Érdekesség amúgy: Enyedi Ildikó Az én XX. századommal itt már nyert egy Arany Kamerát, Mészáros Márta pedig 1984-ben szintén egy zsűri nagydíját a Napló gyermekeimnek-ért.

A svájci Locarno filmfesztiváljának fődíját, az Arany Leopárdot viszont háromszor is megszereztük: 1967-ben Simó Sándor kapta a Szemüvegesekért, őt Szabó István követte 1974-ben a Tűzoltó utca 25-tel, majd Erdőss Pál hozta el utoljára '83-ban, az Adj király katonát című filmjéért.

A leghype-oltabb fesztiválesemény persze kétségtelenül az Amerikai Filmakadémia díjátadója, azaz az épp pár nap múlva esedékes Oscar. Itt tavaly Nemes-Jeles László filmje, a Saul fia nyert, ami óriási elismerés a magyar filmnek, még ha ez nem is a rendezői, hanem "csak" a legjobb külföldi filmnek járó Oscar volt. Bár a magyarok korábban is arattak már sikereket az Oscar történetében (ami nem volt olyan nehéz, ha csak azt tekintjük, hogy Hollywood hőskorában mennyi magyar dolgozott a filmszakmában, még ha nem is mind magyar színekben), de a Saul előtt már elég rég, 1981-ben volt utoljára díjazott filmünk. Akkor Szabó István Mephistóját értékelték a legjobbnak ugyanebben a kategóriában, viszont az az év duplán is sikeres volt, az animációs kategóriában is nyertünk Rófusz Ferenc A légy című rajzfilmjével. Idén pedig szintén van izgulnivalónk: Deák Kristóf filmjét, a kisebb nemzetközi fesztiválokon 7 díjat már összeszedett Mindenkit is beválogatták a rövidfilmes kategória jelöltjei közé.

Ne maradj le semmiről!

Blogok, amiket olvasunk

SZUBKULT 3 világhírű márka, amit migránsok virágoztattak fel

Három olyan világhírű márka pálfordulását mutatom be, amelyeket a közelmúltban bevándorló tervezők keltettek újra életre.

PSZICHOLIGHT Így állj neki a befejezetlen dolgaidnak

Sok befejezetlen és abbamaradt dolgunk van az életben. Nekem is van vagy féltucat. Egy személyes példán keresztül mutatom be, hogyan gyűrhetjük le ezeket, ha ismerjük az útközben felmerülő buktatókat.

LINGOHOLIC Két szuper trükk német (vagy más) névelőkhöz

Ha sosem értetted, hogyan lehetséges megtanulni minden egyes főnévről, hogy milyen nemű, most mutatok két olyan módszert, ami sokszorosára növeli az esélyeidet!
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta