Az afgán lány fotósa kicsit unja már, hogy mindig az afgán lány fotósaként emlegetik

Zanza!

Meglehetősen naiv voltam, amikor azt gondoltam, simán elég fél ötre odaérni az öt órakor kezdődő pódiumbeszélgetés helyszínére. Na, hát a Műcsarnok előterében már a beszélgetés előtt negyven perccel kanyargott a regisztrált látogatók sora a pénztárnál. A vállra vetett fotóstáskák magas számából ítélve az Oprah show-t is megjárt, tényleg szupersztár-számba menő világhírű fotóst, Steve McCurry-t személyesen látni leginkább a fotósoknak volt presztízskérdés. Ja, hogy ön még nem kapta fel a fejét a név hallatán? Nézze ezt a fotót. Na, ugye, hogy így már megvan. Steve McCurry ikonikus fotói április 3-áig tekinthetők meg a Műcsarnokban.

steve mccurry  afgrl-10001 print
Fotó: Steve McCurry

McCurry, aki valamiért kissé szűkszavú és zárkózott ember hírében áll, a pódiumbeszélgetésen kifejezetten közlékenynek és szórakoztatónak mutatkozott. Kár, hogy az eredetileg egy órásra tervezett, de végül több, mint másfél órásra sikeredett beszélgetésnek nem volt határozottabb kerete. A nagy érdeklődésre való tekintettel február 24-én, a kiállítás nyitónapján többen már csak az előtérben, kivetítőről nézhettük az élő beszélgetést, de még ezzel sem volt semmi baj. Remekül lehetett volna viszont olyan irányba terelni a beszélgetést, amelyben a fotósnak végre nem az unásig ismert, wikipédián, youtube-on és az általa írt könyvekben bőven fellelhető infókat kellett volna ismételnie, illetve nem közepesen közhelyes kérdésekre válaszolnia. Pláne, hogy mint kiderült, ez a világon tényleg minden szépet és ocsmányat látott ember Magyarországot valamiért határozottan kedveli.

Gépet cseréltek, aztán jól elfelejtette

A nyolcvanas évek végén kifejezetten az ő kérése volt, hogy Budapestre jöhessen fotózni egy magyar család mindennapjait. A családdal 1986-ban három hetet töltött együtt, velük lakott, kísérte őket mindenhová, a hálószobába és a gőzfürdőbe is. (Hosszas kutakodás után találtam én is egy remek fotót ebből a sorozatból.) A családfővel akkor cserélték el a fényképezőgépeiket - ő egy 1912-es antik darabbal tért haza, a magyar férfi pedig megkapta Steve McCurry Nikon FM2 kameráját – történetesen pont azt, amellyel az Afgán lányt is készítette. Mint a beszélgetésből kiderült, csaknem harminc év után, mostani budapesti látogatásakor együtt ebédelhetett a családdal, ahol visszakapta a régen elfeledett masinát.

steve mccurry india-2
Fotó: Steve McCurry

"Sosem szerettem kellemetlen helyzetbe hozni az embereket"

A főleg portréival világhírűvé vált fotós saját bevallása szerint sosem szeret az emberek elé tolakodni. Gyors döntéseket kell hoznia, amikor éles helyzetekben fényképez, sokszor az életét is kockáztatnia kell, cenzúrának viszont a fotózáskor helye nincs - öncenzúrát inkább a fotózás után, a képek válogatásakor alkalmaz. Világhírnév, agyonhájpolt (viszont joggal agyonhájpolt) fotók ide vagy oda, humoros, intelligens, mértéktartó és önkritikus fotóssal van dolgunk. Kár, hogy csak alig hatvan képe látható most Magyarországon, a kisteremből kijőve én még legalább két teremnyi fotóra vágytam volna.

steve mccurry tibet-1
Fotó: Steve McCurry

Amit McCurry kissé un már, de mi azért elmondjuk

Afgán lány néven vált ismertté a National Geographic magazin leghíresebb felvétele. Az 1985. júniusi címlapon a tizenkét éves Sharbat Gula látható, akit életében akkor fényképeztek le először. McCurry a Pesavar melletti Nasir Bagh-i menekülttáborban találkozott Gulával, akire a táborban kialakított iskolában figyelt fel. A lány nagyon félénk volt, így először az osztálytársait kezdte fotózni, abban a reményben, hogy a lány is engedi magát lefényképezni. Végül McCurry odament hozzá és megkérdezte, hogy készíthet-e róla egy képet. A lány beleegyezett: McCurry Nikon FM2 kamerájával több felvételt is készített róla. „Nem gondoltam, hogy a lány fotója más lenne, mint a többi kép, melyeket aznap készítettem.” – emlékezett vissza később.

Mindenki tudni szerette volna, hogy ki is az az afgán lány a képen, de Gula személyazonosságára egészen 2002-ig nem derült fény. McCurry már a kilencvenes években többször is megpróbálta kideríteni a lány nevét, de nem járt sikerrel. 2002 januárjában McCurry a National Geographic kutatócsoportjával tért vissza Pakisztánba, hogy megkeresse a lányt, akit lefényképezett. Több nő állította, hogy ő látható a felvételen, de Gula nem volt közöttük. Végül találkoztak Gula egyik testvérével, akinek segítségével 17 év után McCurry újra rátalált fotójának főszereplőjére Afganisztán egyik eldugott régiójában. A National Geographic 2002. évi áprilisi számának címlapján újra Sharbat Gula szerepelt: arcát burka takarta el, kezében pedig a híres fényképet tartotta.

(forrás)
Blogmustra